Mi manapsag a legjobb ar/teljesitmenyu valasztas otthonra, amator szintre,
gyakorolgatni, stb. egy valamilyen elektromos billentyus hangszerben gondolkodva ?
Szerintem inkább arról lehet szó, hogy tényleg nagyon szubjektív, hogy milyen a "jó" billentés (vagy a "szép" zongora hang). kinek mi a "zörgés" - djuice szerint pl a Roland "csörög és zörög". inkább úgy mondanám, hogy szerintem nagyon hangos volt a mechanikája az ES-nek, és személy szerint nekem egyébként sem jött be. ezért érdemes mindent kipróbálni (persze ha valaki tök kezdő és semmit nem tud még játszani akkor nehéz, de legalább a hangszín szépségét ő is meg tudja ítélni ha élőben meghallgatja)
Angol nyelvű fórumon néhány vájtfülű muzsikus olykor körbekérdez, milyen beállításokat ajánlanak a többiek, mielőtt kipróbálnak néhány hangszert... lehet hogy tudnak valamit :)
Amit a kiállítási darab Kawai ES-110-ről írtál, az azért meglep. Különösen is a zörgés!
Az RH-C billentésnek valóban van egy hangja leütéskor, de zörgésnek nem nevezném, és ha nem nagyon alacsony hangerő mellett játszol, akkor nem zavaró. (Na jó, azt a zongorát nem játszanám fejhallgatóval sem alváshoz készülődő ember mellett, mert akkor őt tényleg zavarhatja hogy a zongorahangot nem, csak a billentyűzetmechanika hangját hallja).
Mi már vagy fél éve próbáltuk vásárlás előtt, és egyhangú volt a választás az ES-110 és az FP-30 között az előbbi javára (gyülekezet számára vásároltuk). Az első zongorát vissza kellett küldjük szállítási sérülés miatt, de zörgést se a próba alkalmával, sem az először kapott, sem a cserekészüléken nem tapasztaltunk...
Ami a billentyűközöket illeti, itt-ott minimális esztétikai eltérés előfordul, de játékban nem zavaró, csálénak nem mondanám a billentyűket.
Lehet, hogy szegény kiállítási darab már igen sokat látott?
Minden kiválasztáshoz tartozik 3 bank, legalábbis így hívja ennél a hangszernél, azaz 10x3 hangszín van benne. Zongoránál nagy jelentősége talán nincsen, egyértelműen a Piano 1 alatt lévő hangszínek a legjobbak, és abból is az első, a Pianínó 2 alatt már nem a klasszikus zongora hangok vannak, hanem annak alternatívái. Viszont pl az Electric organ / organ alatt nagyon jó hangszín van szerintem - bár ez szubjektív.
Billentésileg szerintem ebben az árkategóriában nagyon jó kis hangszer,elég élethű, én is emiatt választottam, a hangján már lehet vitatkozni, ez tény. nekem az első szempont volt a fontosabb jelenleg totál kezdőként.
Na az igaz, hogy nem állítottam semmit, csak a gyári hangon próbáltam. Illetve ha 6 zongora minta van benne akkor azt nem tudom hol kellett volna keresnem - piano 1 és piano 2 gomb volt, a többi az e-piano volt vagy orgona, stb. Ez mondjuk nem is lett volna nagy gond, ha a piano 2 használható lenne.
Egyébként igen, volt egy drágább Korg is, típusára nem emlékszem, talán G1 vagy C1, amiben három különböző zongora hang volt, azt hiszem "German", "Austrian" és "Japanese", na az már sokkal jobb volt!
djuice - ha szerinted az FP 30 billentése "hitvány szétjátszott Casio" minőség, akkor ebből kiválóan látszik, hogy mindez mennyire szubjektív. Bár így is inkább gondolom azt hogy talán hibás darabot néztél, vagy elhamarkodottan ítéltél, mert szerintem meg szuper. 400 ezer forint alatt nem volt olyan zongora a Tajtiban aminek a billentése akár a közelébe lett volna az FP Rolandéknak. Olyan élvezet volt rajtuk játszani, alig akartam abbahagyni. Egyébként meg nekem épp a Kawai ES110 ami nagyon gagyi, az szerintem a Yamaha GHS-nél is rosszabb, legalábbis ami a Budapestzongora szalonban ki volt állítva az szörnyű volt. Eleve csálén álltak a billentyűk, minden rés más méretű volt, zörgött, a mellette álló P-45 egy felüdülés volt. Az FP-30/10 nekem nagyon bejön, dehát ízlések és pofonok...
Mellesleg erről eszembe jutott, hogy a Budapestzongorában ki van állítva egy Kawai NV10 - na az valami fantasztikus. Ajánlom mindenkinek hogy ha arra jár nézze meg mert az egy másik liga - konkrétan egy grand piano mechanika van benne, hihetetlen rajta játszani. Csakhát majdnem 3 milka, azért már hétszemélyes autót lehet venni manapság...
Ha a fényesség (Brilliance) paramétert egy magasabb fokozatra állítod az LP-nél, sokat javul a helyzet :-)
Egyébként 6 zongora hangminta van benne, egész pontosan 2x3, amiből az 1.1 a legjobb talán(Grand Piano), de a fényességet kicsit érdemes feljebb venni..
Nekem továbbra - és gyakorlás közben már egyre jobban érzem ezt a problémáját - is a a fő bajom, hogy nem egyformák a hangjai, azaz változik a hangminták, hangok minősége ahogy mászunk fel le a zongorán. Ez orgona hangszíneken még durvábban észlelhető. Egyes oktávokban ott a dög, a másikban meg fénytelen dinamikátlan hangzás, ez így összhatásban nagyon furcsa. Persze nekem 0 szintről kezdőnek még tök mindegy de számomra is már elég zavaró. Ha valamiért akkor emiatt fogom lecserélni majd egyszer, ha lesz értelme, és kicsit magasabb szinten leszek.
Azzal mélyen egyetértek, hogy a Yamahánál a belépő kategóriában föl kellene kötnie a gatyájukat. Egyelőre úgy tűnik, elélnek a nevükből, és abból hogy egyes zongoratanárok régi reflexből azt mondják, hogy ha valamirevaló digi zongorát szeretnél megfizethetően akkor válaszd őket. Ez 15-20 éve alighanem igaz volt, az elmúlt 5 évben meg egyáltalán nem... (A gyakorlatban a gatya felkötése a GHS fokozatos kivezetését jelenthetné, a GH/GH3/GH3X javára a modellfrissítéseknél... kezdve pl. a P-255-tel)
Ami a Yamaha CLP-645 billentését illeti, azt eléggé eltalálták. Árkategóriájában elsősorban a Kawai CA sorozat tagjai (CA58-tól vagy kifutottból CA65/CA67-től fölfele) tekinthetőek kihívónak a billentés szempontjából.
Ami a Roland FP-10-et illeti, szerintem még mindig drága és inkább az FP-30 éri meg a legtöbb esetben...
Ha pedig a Roland FP-30-ról beszélünk, akkor ne feledkezzünk meg arról hogy annak a fő kihívója a Kawai ES-110, és zongorahangzásban e kettő összehasonlítása kapcsán leginkább az "ízlések és pofonok különbözőek" mondás jut eszembe...
Ha a saját hangszórós hangzás jelentős szempont, akkor meg elsősorban nem slab változatban, de nem is minimálbútorban érdemes gondolkodni, hanem csúnya tükörfordításban szekrényben (cabinet) -- ami persze drágább -- ebben a kategóriában a Kawai KDP-110/CN17 vagy használtan a KDP-90/CN-14 adja magát, még drágábban ott a Roland RP-501R vagy a Yamaha CLP-625 vagy a Kawai CN27...
A hordozható zongorák akkor igazán jó választás, ha zömében fejhallgatóval és/vagy külső erősítővel használják... persze különösen mifelénk Keleten olykor árérzékenységből esik rájuk a választás.
Hát annak az Fp30-nak és 10-nek az alap kategóriás billentyűzete szerintem kifejezetten hitvány minőség. Csörög, zörög mint egy 20 éves szétjátszott Casioé. Ilyen silány színvonalat pont a Rolandtól nem várnék, nem beszélve a teljesen illúzióromboló mű-elefántcsont bevonatáról, ami egyenesen kritikán aluli! Akkor inkább 1000-szer a hagyományos műanyag! Na és a hangszórója, ami hátrafelé szól khmmm... attól fejhallgatóval is sokkal jobb használni.
Ami a Korg hangjait illeti, nyilván nem abban erős, de már jóval elviselhetőbb a régi hangszereiben használt dolgoknál. Lehet hogy ebben az Fp30 supernatural zongorahangja vetélytárs nélkül áll e belépő szinten, de szerintem (ismerve a drágább modelleket) a legnagyobb illúzió 300e Ft alatti kategóriától azt várni, hogy mindenben a legjobb legyen és még úgy is szóljon minimum, mint egy nagy Steinway. A minőségnek mindig is ára lesz és ezek itt csak a legolcsóbb belépő tanuló/gyakorló hangszerek. Aki jobbat szeretne ezektől prémium közeli minőséget, az fél milliótól nézegessen felfelé árban azt lehet leginkább mondani! Az alatt csak kompromisszumok léteznek. Ennyi.
Összefoglaltad a jelenlegi hangszerválasztási dilemmák lényegét. Ha az FP-30 úgy ahogy van beleugorna a Korg LP-380 ötletes és dizájnos felépítésébe, már nyílna is a pénztárcám. Korg C1-et nem nyomkodtál? Állítólag abba már beletették a Kronos "German Grand"-jét, ezzel elöállt egy élvezhetö kompakt zongora.
Múlt héten a Tajti közelében volt dolgom, és volt egy szabad másfél órám, bementem és rendesen kipróbáltam az összes kiállított zongorát. Mostanában több ismerősöm is kérdezte, hogy mit vegyenek belépő szinten a gyereknek tanulásra, és ki akartam próbálni többek között a Korg LP 380-at, amiről már annyi jót hallottam (különösen ezen a fórumon) hogy én is elkezdtem ajánlani másoknak. Nos, nekem a Korg elég nagy csalódás volt. A billentyűzet nem rossz, habár nagyon nem is jó, de a Yamaha GHS-nél valóban jobb. Viszont a hangmintái szvsz nagyon gyengék. Összesen két zongora hang van rajta, amelyből a második ("Piano 2") teljességgel használhatatlan, mintha egy középszerű pianínóról vették volna a mintákat. A Piano 1 jobb, de nem igazán szép, szerintem nagyon elmarad a konkurensektől. Ezzel együtt nem egy rossz gyakorló hangszer, mert a billentése nem rossz, de ezek után nem szívesen ajánlanám, mert a hangja nem igazán szép, és mivel csak egy (használható) van neki, könnyen rá lehet unni. Szoftver zongorával lehet adni neki plusz életet. Ami viszont nagyon tetszett ismét, azok a Rolandok. Az FP-30 egy fényévekkel jobb zongora a Korg-nál, és rendes fa állvánnyal, 3-pedál szettel ugyanannyiba kerül. A billentése és a hang modulja is sokkal jobb (szerintem), imádtam rajta játszani. Ami pedig szintén nagyon kellemes meglepetés volt: az új FP-10. Tulajdonképpen ugyanaz mint az FP 30, csak kevesebb gomb van rajta meg gondolom hiányzik néhány fícsör, de a billentése és a hangja pont ugyanaz, és ez nagyon jó. Szerintem telitalálat az FP 10, mert sokkal jobb mint a Yamaha P-45, és csak néhány tízezerrel kerül többe, amit biztosan megér. A Yamaha rengeteg P-45-öst ad el, de felköthetik a gatyájukat. Egyetlen gondom az FP Rolandokkal a hangerő volt, hangszóróval és fejhallgatóval is a maximumra kellett tenni hogy élvezhető legyen, a többi márka hangszereinél (és a drágább Rolandoknál is) a fél hangerő is bőven elég szokott lenni.
Kipróbáltam a mostani csúcs Clavinovát, a CLP-685-öt, hát annak olyan rohadt nehéz lett a billentése, alig bírtam lenyomni a billentyűket. Sajnos az új Rolandok (700-as széria) még nincsenek, sőt egy sokéves LX-7 van még mindig kiállítva. A Casio GP300-at is kipróbáltam, sajnos az is csalódás volt, a billentés nagyon jó, de a hangminták rövidnek és laposnak tűntek, semmi rezonancia, élet nem volt benne. Talán a 400/500 jobbak. Egyelőre nem volt olyan zongora amire lecserélném a CLP-645-ömet, amit továbbra is nagyon szeretek.
Köszönöm szépen, igyekszünk lehetőséget teremteni a kipróbálásra.
Uprigth zongorák közül a Yamaha és a Kawai modelljeit ismerjük, azok közül a Kawai inkább ami bejönne.
A CA-98 ra éppen a billetnés fontossága és a soundboard miatt gondoltam, költöztetni nem kell a hangszert remélhetőleg, saját lakásba kerül ahonnét nem tervezünk költözni. De ha mégis, úgyis ott a másik pianínó is amit szállítani kell, úgyhogy ez a legkevésbé érdekes szempont.
ennél az árkategóriánál triplán igaz: kipróbálni, kipróbálni, kipróbálni (az alternatívákat is)!
Elsősorban a Yamaha CLP-645, CLP-685, CSP-170; Roland LX-7, Roland LX-17 lehet a kihívó (esetleg még a Casio Celviano Grand Hybrud GP-500)
(nem tévedés, a Yamahák közt szándékosan nem a CLP-675-öt, hanem a CLP-645-öt írtam -- a billentés azon belül is az ellensúlyok miatt)
Kicsit más kategória de mindenképp említésre méltó még a Yamaha AvantGrand NU1 (upright!).
A CA-98 (és CA-78) első számú előnye a billentése, a Kawai GFII az egyik legjobb a kategóriában.
a CA-98 másik fő előnye és egyben fő hátránya a soundboard -- különösen költözésnél hátrányos a dolog, elég nehéz mozgatni.
Ha régebbi modelleket is nézegetsz esetleg, megemlíteném még, hogy a CA-98 esetében az új teljes hangszórórendszer miatt a CA-97-hez képest nagyobb a változás, mint a CA-78 és a CA-67 között.
Kawai digitalis zongorakkal van valakinek tapasztalata? Elsosorban a CA-98 erdekelne.
A lanyom komoly szinten zongorazik, van otthon egy nagyon jo Samick pianinonk, emellett egy oreg Yamaha YDP-131 digitalis pinanino, ami onmagahoz kepest hibatlan viszont ezen a szinten mar nem alternativaja gyakorlasnal meg idonkent sem az akusztikus hangszernek (tarsashazban elunk, napi 3-6 orat gyakorol, hetkozben reggel 7-8-ig es delutan, hetvegen kb. egesz nap, tehat kell alternativa).
Ezeken kivul otthon Mo-on (kulfoldon elunk) van a nyaralasok idejere egy KORG B1 ami erre a celra megfelel, de tartosan valami az akusztikus hangszerrel igazan"versenykepes" alternativat keresnek a korai/kesoi gyakorlasokra...
A masik variacio egy Kawai ATX3 Silent System zongora lenne, de a mostani akusztikustol nem szeretne megvalni, es arban is kb. a duplaja lenne igy ez kevesbe jarhato ut... (foleg hogy a K200-as nem tetszett neki, a meglevo Samick szebben szol, igy persze hogy a K300-ATX3 az elso a kategoriaban ami tetszene neki...) - osszessegeben nem bannam ha a ketto (digitalis-akusztikus) funkcio kulon lenne.
Igaz, most egy akciós ajánlat miatt kapni 179900-ért FP-30-at. (Ha az akciós ajánlatokat leszámjtuk, 193900-nál kezdődnek az árak, 14e a differencia. Annyival többet szerintem megér az FP-30...)
Azért azok a kis belső memóriás Yamahák nem disco juke boxok. A belső memóriából meg talán kimenthetők pendrivera a saját "nagy" művek. Ma már a legtöbb hangszer támogatja az ipades kapcsolatot. Azon annyi felvételt tárol bárki amit még meg is unhat. Régebben, az usb korszak előtt volt inkább jelentősége a kis memóriának, ha valaki mondjuk önállóan zongorázgatott mondjuk egy étteremben és jó lett volna zenei alapokra muzsikálnia ott. Bár a minidisc vagy cd alapokat már akkor is használták, ismerték. Amúgy meg egy több sávos komplett hangszerelésű midi is csak max. 35-50 kB!!! Akkor egy szóló zongorajátékot felvenni minek tennének gigabájtokataz ilyen hangszerekbe mikor senki sem használná ki?
Akkor még nem érted! :) Azért írtam arról a mérnökről (majd megkeresem, mert jó kis tanulmány), hogy a tömörítést mindenki alkalmazza hasonlóan még ma is mikor már SSD-t tehetnének egy hangszerbe és mégis csak a Korg Kronosban alkalmazzák még egyedül (ami amúgy egy elavult Intel Atom cpu-s mezei pc-alaplapra épül Linux oprendszerrel). Ugyanazon zongorahangot árulja sok cég 10-en éveken át a hangszereiben, csak az olcsó modellek szintjére is úgy letudják butítani a hangzást a tömörítéssel, hogy senki se veszi szinte észre, ugyanaz a tónusú hang szól a milliós hangszerben is... Különben ki venné meg azt ha 100 ezerért is már elérhetné! Sokáig pl. eleve csak lemonosított hangokat alkalmaztak olcsóbb hangszerekben. Ez a pont ahol a hangzás a legtöbb csorbát szenvedte, meg mikor utána mesterségesen zengették hogy "teret" kapjon. De gondolj bele, cintányért vagy dobverőt istudsz hatalmas pénzekért meg jó olcsón is venni. Mindegyik úgy néz ki csak mégis más a hangjuk. Nagyon más! :)
Én a héten boldog tulajdonosa lettem egy Clavinova 625-nek (a P45 pedig tovább szolgál egy lelkes kislánynál). De itt is az van, hogy
"Recording Capacity: This instrument can record up to 100 KB [of MIDI data]/song" és amúgy "Number of Song: 1"
vagy
"Internal Memory
Total maximum size approx. 900 KB (User song: One song approx. 100 KB, Loading song data from a computer: Up to 10 Songs)"
Azért a XXI. század lehetőségei mellett ez elég viccesnek tűnik.
Amúgy a hangszer nagyon szép, a hangja is remek. Most a legnagyobb kihívásom, hogy - a P45 után - megszokjam a billentést. És azt hiszem kénytelen leszek felhagyni az autodidakta bohóckodással, és rendes tanárt fogadni, hogy méltó legyek ehhez a szépséghez :)
nekem az nem tiszta, hogyha amúgy is mondjuk "bedigitalizálnak" egy zongorát, akkor miért nem rakják bele a hangmintákat amiket így szereztek egy olcsóbb hangszerbe is mert ez nem anyagi kérdés, ha már amúgy is ott a minta. Persze egy olcsóbb hangszerben lehet gyengébb elektronika. D/A-k, gyengébb minőségű billentyű érzékelők, stb, amik lejjebb viszik az árat, de a hangminta simán lehetne ugyanaz. Aztán persze hogy hogy fog megszólalni, az még 100 másik dolog függvényes is lehet.
Értem persze, hogy üzletileg miért - pl mert ha az olcsóbb is jobban szólna kevesebb drágább kategóriásat vennének - de elvileg simán lehetne az alacsonyabb kategóriás is szebb hangú.
Hát a 35 évvel ezelőtti technikai lehetőségeket a mai gyártott eszközöknél - legyen az zongora vagy számítógép vagy autó - szerintem már nem érdemes felhozni. Ma már ilyen értelemben szinte "korlátlanok" a lehetőségek, fajlagosan annyival olcsóbb és nagyobb lett az elektronika. Emlékszem még én is a cocom listákra, hogy azért hoztak csak be nyugatról készülékeket, hogy kiszedjék belőle az alkatrészeket mert mint alkatrészt tilos volt importálni. Vagy amikor vitrinben mutatták meg az első 7400 áramkört, és mekkora kincs volt.
Ma már ilyen szempontból összehasonlíthatatlan lehetőségek világában élünk. de a komplett akusztikus környezetet leszimulálni mérni minden szempontból nem egyszerű, visszaadni mégannyira nem semmilyen hangszeren. Én ilyen szempontból pl. az elektromos hegedűt érzem egy nagyon kirívó esetnek, ott van a füledben a hangszer teste, rezonál, még a válad is érzi, ehhez képest meg jön valahol valamilyen hangszórón ki egy hang. Egész más játékérzet lehet az is, talán durvább mint a zongorák esetében
Persze, hogy nem akarom ilyen értelemben összehasonlítani! De az alsó második oktáv környéke mindenesetre fura, miért annyival erőtlenebb, mint a többi. De ettől függetlenül örülök, hogy esténként van min pötyögni, ami kb olyan mintha zongora lenne :-).
