Jó a megjegyzésed, a fedelet nem a duplafalban lévő szívóerő roppantja meg. Akkor jön létre ilyen, ha a hűtőn keresztül hideg vizet nyomunk a forró üstbe. A javított kiadásban már van erre egy mondat, hamarosan olvasható lesz.
Az egyszeregy linkeléseimnek is rájöttem a hibájára, másik böngészőt használok, amelyik magától hozzáír a link végéhez "20%"-ot.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Miklós1: az 1x1-ben a dupla falú főzőknél írod, hogy túlnyomásos víztér esetén visszacsapó szelep kell a köpenyhez, különben lehűléskor behorpadhat. Ez idáig rendben is van, csak azt nem értem, hogy az illusztráló képen a fedél horpadását hogy sikerült öszehozni. Az üst ugye a hűtőn keresztül nyitott, annak a belső terében elvileg soha nem lehetne vákuum, csak a külső köpenyben.
Ha meg direkt bedugja valaki a hűtő kifolyó csövét a fűtés leállításakor (bár miért tenné?), akkkor nem csak a köpenyes főző fedele horpad be, hanem bármelyiké.
Én tavaly fél szezonban reduktor nélkül használtam a PB gázos égőfejet. Az égő tűszelepjével szabályoztam a lángot, kis mozdulatra is érzékenyen reagált, és a palack töltöttségi állapotától, hőmérsékletétől függött a beállítás. Kicsit odafigyelős, de simán együtt lehetett élni az állapottal.
Közben került a házhoz egy reduktor, azóta azzal főzök. Még így se használom ki az égőfej max teljesítményét, nem kell teljesen kinyitni a szabályozó szelepet (30 literes a főzőm).
Esetleg ha valami gyárban van ismerősöd megkérdeztetheted vele, hogy mit csinálnak a hordókkal. Nyomdából a 120-150 litereset úgy 1500ft-ért lehet elhozni ha üresek, de nagy a verseny ám értük, gondolom adják tovább többért. Azthiszem lakk lehetett benne, de nem biztos pl, nekemis van, de még nem használtam.
120-220 literes cefrés hordónak valót keresek,de csak 6000-9000 ft közötti tartományuakat tudtam kiguglizni, amit bevallok borzasztóan sokallok. Van esetleg valakinek jó tippje honnan lehetne jobb áron beszerezni?
Az utóbbi időben én is próbálgatom az egylépcsős technikát.
Egyébként is akartam írni róla valamikor, de most itt az alkalom, éppen témánál vagyunk.
A szerkezetről már beszámoltam korábban (acél dörzsivel töltött oszlop + kis reflux hűtőspirál), akit érdekel, megtalálja.
Eddigi tapasztalataim alapján (cseresznye, alma, őszibarack, szilva) vannak előnyei és hátrányai is az egyfázisú módszernek, de összességében nem gondolom, hogy teljesen ki fogja szorítani nálam a kétszeri főzést.
A legfőbb potenciális előny ugyebár kézenfekvő: energia és munka megtakarítás.
Az 1x főzés legnagyobb hátrányának azt tartom, hogy még intenzív keverés mellett is sokkal több előpárlatot kell elvenni (legalábbis az én főzőmmel ez a helyzet), nagyon hosszan érződik a karcosság a párlatban (az almánál különösen, a többi nem olyan vészes). Alszesz finomításnál sokkal élesebben meg lehet húzni a határt az elő- és középpárlat között.
Úgyhogy most azt csinálom, hogy egy hosszú EP után veszek egy viszonylag keskeny középpárlatot (kb 40-50 %-ig engedem), ez lesz az 1x főzött pálinka. Az EP-UP-t ezután alszeszként kezelem, és a szokásos módon finomítom. Ebben van egy kis csalás a 2x főzött rovására, mert ugye az aromák javát már kiszedem az első főzés középpárlatával, de ezt nem fogom így csinálni a teljes cefremennyiséggel. Csak egy kisebb részből "lopom" ki ilyen módon a javát, a nagyobb részt hagyományosan finomítom (almából 3 liter 1x és 12 liter 2x-es lett).
A kozmaolaj a másik dolog, ami még ellene szólhatna az 1x főzésnek, de 45-50 % tartományban egyelőre nem volt vele gondom.
A cseresznyét csak egylépcsősen főztem, nincs összehasonlítási alapom, de szerintem, meg a vendégeim szerint is jó lett. Almából van 1x és 2x főzött is, még nagyon frissek, nekem egyelőre az 1x-es tetszik jobban. Szilva-őszi vegyesből is elég jó az 1x-es, de még nincs belőle 2x, úgyhogy az esküdtszék még nem döntött, jelentkezni fogok a további eredményekkel.
Az alszeszt (ami egyébként tényleg elég jó), amit főzött válassza ketté. Az egyik felét igya továbbra is így, a másik felét pedig öntse fel és készítse el a kisüstit belőle. Aztán hasonlítsa /segítek benne :))/ össze és megnézzük mi a különbség.
Köszönöm, hogy végül ennyi választ, tanáccsal és magyarázatot kaptam a kérdésemre!
Az első kérdésemre kaptam is konkrét választ. Miszerint: valószínűleg a helytelen aláfűtés miatt jött le csak 50fokosig az alszesz utolja. Ok, ezt értem.
A másodikra, miszerint miért is kell a kisüsti módon főzött pálinkát kétszer lepárolni, az meg úgy látom bonyolult.Tapasztalás és ízlés kérdése..
Azt azért le kell szögezni, hogy erősítés csak úgy jön létre, ha a párából kicsapunk egy kisebb alkoholtartalmú folyékony fázist (flegmát), ez a deflegmáció. Ehhez pedig hűteni kell. Azaz erősítés hűtés, deflegmáció nélkül nem létezik. Az adott mértékű deflegmációhoz tartozik egy maximális, elméletileg elérhető erősítés, amit persze csak megközelíteni lehet, elérni nem. A hosszú, ferde páracső, tányéros torony, töltött oszlop mind abban segít, hogy minél jobban meg tudjuk közelíteni az elméleti erősítést, de ezek a kegyszerek hűtés nélkül nem erősítenek. Az alap mindig a deflegmáció.
Még annyit, hogy nem kéne leragadni az egymeneteseknél azzal, hogy az megnövelt deflegmációval jön létre. Egyszerű megoldásokkal nem csak a deflegmációt lehet növelni, hanem a rektifikációt is létre lehet hozni. Ilyen például egy hosszú csőben elhelyezett töltet,.....
Az a probléma, hogy ilyen eldönthetetlen kérdésekre várnak azonnali választ. Majdnem olyan ez, mint az, hogy magyarázd már el a vaknak, hogy milyen az a piros....
- A rézüstös cigánykovácsok általában vastagabbra hagyják a falat az üst aljában. Ezzel dicsekedni is szoktak, hogy ebben az üstben nem fog leégni a lekvár. Már ránézésre is látszik, hogy nálam az üst aljában talán 1 mm kalapácsnyomok is vannak, tehát az alja jó vastag lehet. Egy vastagabb rézréteg pedig jól vezeti a hőt és jól elosztja azt.
- Feltételezésem szerint a lapos kövekre azért jó, ha vizet öntünk, mert ezzel elkerüljük az apró cefredarabok becsípődését a kő és az üst közé. Volt, amikor elfelejtettem a vizet, akkor sem történt semmi. Mostanában, mióta egymeneteseket főzök, víz helyett az előző főzés "utópárlatát" öntöm a kövekre.
A kérdésedre a válasz: a kisüsti főzők viszonylag kis deflegmációval működnek, ezért egy lepárlással nem jön létre olyan elválasztás ami pálinkát eredményezne. Az elválasztás jelenti az alkohol elválasztását a víztől és a rossz anyagok elválasztását a pálinkától (elő és utópárlat).
Nagyobb deflegmációval egy menetben ezen a fórumon is főznek páran és elég jó pálinkát tudnak elérni így. A "labanc" főzőknek még nagyobb a deflegmációjuk, legtöbb kereskedelmi főzde ilyen, ott már néha csökkenteni is kell a deflegmációt, nehogy túl sokat elvegyen a gyümölcsből.
Nem ugyanazt a pálinkát kapjuk a fenti technikákkal, ezért van aki a kisüstin főz, van aki egy menetesen.
A deflegmáció elmagyarázva az egyszeregy 12. oldalán, ugyanitt leírás arról, hogyan mérheted meg az otthoni főződ deflegmációs képességét (62-70% között kisüsti a főző). A kétféle pálinka jellegéről a 14. oldalon olvashatsz, az elválasztásról a 11.oldalon.
Ha jól emlékszem, a barátod egyszer párol le és az ízlik neki, innen indult ki a kérdésed.
-Ha erősen deflegmál a főzője akkor pálinkát iszik,
-ha kisüsti módra, akkor az alszeszt szereti, ne próbáld meggyőzni ilyen tudományokkal.
Röviden: Amit leírsz a főzővel kapcsolatban, az a tipikus elégtelen fűtés. Esetleg a fontos részleteket is leírhatnád, szimplafalú, duplafalú, olajos, vizes, stb.
Megelőztél a közmondássa. Ez így igaz. De aztán nehogy má a te egylépcsősed jobb legyen már, mint az én hagyományos kisüstim! Csak tudnánk valahogy összemérni.... :-))
Ebben tökéletesen igazad van. Még nem láttam olyan gagyi házifőzőt, aki magától elismerné, ha sz_rt főz. Különösen, ha jó sokat költött rá. Ehhez pszichológus kell.
