Szia, azt írja ez a családnévszótár (Brechenmacher a szerzője) és már nem nagyon új, hogy a Limbeck és Limbecker családnevek azon helynevek valamelyikéből erednek, amelyek mai alakja Limbach. Itt vannak a Limbach nevű települések:
http://de.wikipedia.org/wiki/Limbach
Az érdekes, hogy Bazin mellett, Szlovákiában is van egy Limbach (magyarul Limpak), Szlovéniában meg így hívják németül a Lendva folyót és Alsó- és Felsőlendvát is. Az elsőre Kiss Lajos a Lehm 'agyag' + Bach etimológiát adja (a párhuzamos szláv név alapján), de a Lendva folyónál egy Lindenbach ('Hárs-patak') összetételre gondol (ha jól értem, Brechenmacher általában az utóbbi magyarázattal szolgál a helynév eredetére). Lehet, hogyha a különböző Limbachokhoz történeti névalakokat is találnál és ismered a család múltját, akkor össze tudnád hozni a családot a várossal (amely vsz. nem az utóbbi három egyike). További kérdés, hogy jellemző voltak-e a helységnévből képző nélkül alakult családnevek valamelyik korszakra vagy német vidékre.
-- Gondoltam arra, hogy lehetne a Rocher szászos ejtésű változata, de ez a szál a Roscher teljes német nyelvterületen (nagyon egyenletes!!!) elterjedése miatt, a Rocher csak a lengyel határon való megjelenése miatt inkább kilőve.
ember tervez, aztán a vírus végez: nem kerültem el a könyvtárba van egy jó kis német családnévszótár, ami az OSZK-ban szabadpolcos - azt szoktam megnézni, ha egy német névre nem érkeznek megoldások, egyébként nem értek hozzá
Végső soron nyilván. Néha előfordult, hogy román eredetű magyar tájszó magyar névadással vált magyar családnévvé, de ez nem az az eset. De ha az illető ősei tényleg görög katolikusok voltak és nem ortodoxok (görög keletiek), akkor nem lehettek tősgyökeres gyulai románok, mivel máskülönben egy-két generáció után áttértek volna az ortodox vallásra, vagy a római katolikus rítusra. Meg azért sem, mert egyáltalán románok kb. ugyanakkor, a 18. század első felében telepedtek Babucra és Gyulára is és a kettő nagyon messze fekszik egymástól.
Kicsit furcsa a helyesírása, Babutzán logikusabb volna. Román eredetű családnév, Băbuţan a mai forma és a Borsa völgyében, Kolozsvártól északra fekvő Băbuţ (hivatalosan Băbuţiu, magyarul Babuc, újabb magyar nevén Báboc) faluból való származásra utal. Érdekes az is, hogy a 27 ilyen családnevű romániai telefonelőfizetőből 22 Beszterce-Naszód megyében lakik, a megyeszékhelyen kívül főleg Sajó melléki falvakban (a Sajó a Nagy-Szamos mellékfolyója). Az a vidék nincs túl közel Babuchoz, arrafelé egyébként a legtöbben helynévi eredetű családnevet viselnek. Petri Mór Szilágy vármegye monographiájában azonban a saját korából (19. sz. vége) tud Babuczánt a Gyulához közelebb fekvő Szamosudvarhelyről. Az eddig említettek 1948 előtt stabil görög katolikus vidékek voltak, ellentétben a régen is ortodox gyulai románokkal.
van egy ismerősöm, akit Mackeinek hívna. Kitaláljátok, hogy honnan van a neve? MacKey (vagy nem toom pontosan hogy írták), csak fonetikusan írták el. Az egyik őse skót volt, mint ahogy ezt a családban tudták is, csak a nevéve nem bírtak és így maradt meg... :) Vicces XD
Limbekről írt valamit a német családnévszótár, emlékeim szerint a Limbach helynévhez utalt, de elfelejtettem felírni. Kedden megyek könyvtárba, ellenőrzöm.
Ágh az Ágoston rövid névalakja volt, régies hangjelöléssel. Babutsánt hol találtad? Mai/régi, mikori? Hol él(t)?
Sziasztok van egy észrevételem a montenegroban ált. olyan nevek vannak töbségben ahol u a második betü általában:Vukanovic ,durakovic,Dukanovic,Sturanovic,Bulatovic, Lehet tényleg hülyeség vagy véletlen de rengeteg ilyen név van montenegroban.Ha valaki jártas és ismert ezen a téren kiváncsian várom véleményét köszönöm
1. Minden nyelvnek megvannak a saját szótagépítési szabályai, ezért szerintem jobb, ha a mássalhangzó-torlódás fogalmát minden nyelv történetének saját értelmezési keretében használjuk. 2. Nyisd ki Finály latin szótárát a 649-650. oldalon, ott találod a dr- mássalhangzó-kapcsolattal kezdődő szavakat, többek között a dracót ('sárkány') és a Drusus családnevet. 3. milyennincs kolléga nem is latinról beszélt, hanem románról. A románban a dr- teljesen közönséges szókezdet, a latin eredetű szavak közt is, pl. drept 'egyenes' (< directu-). 4. A doromb románul drâmbă. Az "â" egy felső nyelvállású, középen képzett hang, a magyar i-vel vagy u-val veszi át. A szótár ukrán eredetűnek mondja, de nagyon valószínű a többszörös átvétel. Különben mivel a dorombot cigánykovácsok készítették (ld. Néprajzi Lexikon), a szó is általuk terjedhetett. 5. A román telefonkönyvben 90 Drimbát és 79 Drâmbát találtam. A Drimbák közül 30 Bihar, a Drâmbák közül 31 Fehér megyei. A román neves szótár nem ír a név eredetéről, de ragadványnévi eredetű lehet, mégpedig vsz. nem a 'doromb', hanem a második, gúnyos-tréfás árnyalatú 'hegedű' jelentésből. Bár nem túl gyakori név, két híres Drimba nevű tudós is élt: Ovidiu irodalomtörténész, Vladimir nyelvész volt (elég rangos mindkettő). A Wikipedia szerint meg egy Ionel Drîmbă nevű vívó éppenséggel aranyérmet nyert a mexikói olimpián. 6. A magyar közösségi site szerint a mo.-i Drimbák legfőbb előfordulási helye Békéscsaba (Gyula mellett), de a kevés találat között feltűnik egy magyarhomorogi és egy körösszakáli Drimba is - mindkét helyen tekintélyes román közösség élt még száz éve.
