A kazahok sosem ejtettek kazak-ot sem, legfeljebb qazaq-ot, szabatos átírásban.
A kazah (ejtése kazaχ, mint a doh-ban) forma bár az oroszból való átvétel, mégis nem szerencsétlen, lévén hogy történetileg is a szóeleji türk q-t k-val vettük át történelmileg is, a szóvégi pedig spirantizálódott, γ-vé, amely folytatása a mai nyelvben a történelmi példákban ugyan hosszú magánhangzó (t. -aq > őm. -aγ > óm. -aβ ~ -au > m. -ó, höhö, "kazó"), de a -χ sem lenne elképzelhetetlen, lévén, hogy -γ nem létezik a mai magyar nyelvben, zöngétlen párja viszont igen (lásd fent említett doh és társai).
Csak hogy megmondjam a tutit. Unom már, amikor valaki azt állítja, hogy a (teljesen elterjedt [orosz eredetű], de immár) magyar, teljesen elterjedt alak "nem jó".
Ahogy a Király és a Pap családnév viselői között is kevés van, aki király vagy pap leszármazottja, így van ez a Törökökkel is. Azt olvasom, hogy Németh Béla Szigetvár története című könyve a legjobb forrás az enyingi Török család történetéhez, mindenesetre a dédnagypapája, Keményfalvi (Török) György már használta ezt a nevet. Csak arra tudok gondolni, hogy részt vett egy török elleni hadjáratban és ott kitüntette magát.
A Sándor családnév népszerűsége ugye a Sándor-regényekhez, tehát a lovagkultuszhoz (14-15. század) köthető, de mivel a köznépben csak későn és kevéssé terjedt el, Hajdú Mihály szerint inkább a Székelyföldön vált családnévvé.
Mivel a magyar családnevek a középkor legvégén, az újkor legelején alakultak ki, a népnevek közül azok játszanak, amelyeket akkor használtak: Cseh, Horváth, Rácz, Orosz (=ruszin), Tóth (=szlovák vagy horvát vagy általában szláv), Székely, Németh, Szász, Olasz, Oláh, Görög (ti. vallásilag), Török (ez talán bonyolultabb) stb. van, de nem nagyon, illetve csak helynévi áttétellel van Böszörmény, Besenyő, Alán, Úz stb. Meg Maczedón, Osztrák, Szlovák, Rutén se.
2. Sándor elterjedt személynév a hellén ill. latin kultúra hatásaként
3. a Nándor a Ferdinándból lett magyarítás útján, szintúgy személynév, de kései, a családnevek kialakulást (rögzülését) követő időszakból. Ezért nincs ill. ritka az ilyen családnév.
3. Sándorfalvát megnézhetted volna, Sövényháza területén az 1879-es szegedi árvíz után alapított, Pallavicini Sándor által oda betelepítettek számára. Teljesen művi, tudatos névalkotás.
Annyit hozzátennék, hogy a mai alak (Ponegg) kialakulásában nyilván szerepet játszott az -egg (felnémet változata a hd. Eck(e) 'sarok, szög(let)') analógiája, amely gyakori osztrák toponímákban, főleg helységnevekben.
Kérdés, van-e ennek a poniknak köze a pónyikalmához. Akinek van esetleg otthon Rapaics Raymundtól A magyar gyümölcs, nagyon hálás lennék, ha megnézné, mit mond.
Ausztriában, Felső-Stájerországban van egy Ponegg nevű település. A nevét először 1388-ban, Ponik alakban említették és állítólag egy szláv *ponik(va) 'vízelvezető árok' szóból való: http://www-classic.uni-graz.at/slaw4www/Skripten/Altkirchenslawisch_KirillMethod/mt_SlawischeSteiermark.doc.
Sziasztok! Tudna valaki segíteni, hogy hol lehetne utána nézni, hogy mi a ponekker név eredete? Melyik országból származhat? Vagy van valaki esetleg, aki tudja, tudhatja? Köszönöm nektek előre is
Sziasztok, úgy látom, vannak itt emberek, akiknek vannak hasznos forrásaik családnevek eredetének kikutatásához... nekem sajnos nincsenek. Tud nekem valaki valamit mondani a Rappensberger vezetéknévről? Előre is köszönöm a választ. Ha csak valami forrást megadtok, ahol keresgélhetek, az is megfelel. Köszi
Megengedi, hogy belenézz egy-két lapba: http://books.google.hu/books?id=9cyBjFSwc6gC&pg=PA142&lpg=PA142&dq=Herzl+Hersh&source=web&ots=_6RnA7tO11&sig=oAMVLsq2LdPm7vQ0vInLiipJfPw&hl=hu&sa=X&oi=book_result&resnum=7&ct=result (Comprehensive Dictionary of Hebrew & English First Names) Herzl: "a pet form of Hersh" Hersh: Hirsch, jiddisül Ugyanebből: Hersko, Herskovics, Jellinek (cseh 'szarvas'), valamint a mai héber Zvi név. De nagyon érdekes, amit írsz. Honnan van?
