Mintha I kategóriába sorolták volna a Dimilint ! Venni nem lehet ez biztos mert akkor nekem volna ! Régen sokat használtam . Volt még másféle is talán Nomolt ha jól emlékszem de már ez sincs !
Gondoltam rá én is. De végiggondolva: ez a fa pont egy nagy cseresznyefa takarásában áll. Meg már megjelent a legtávolabbi vilmoskörtén is ez a tünet. :S Nem lehet, hogy vegyszer perzselés? Bár ez a fa minden évben ilyen tüneteket produkál, de idén extrémen.
Megköszönve az akkori tippeket, 04.22-én válaszoltam is. 32180 sz. hozzászólás.
Megdörzsölve a levelet nem éreztem gombaszagot. Ma láttam fehér tojás szerű valamit rajta, meg talán egy kis fekete rovart. (Nagyon picit) Mást nem.
A mellette levő Vilmoskörte viszont tetves/atkás. Szabad szemmel is láttam a kis dögöket, és elvileg csak 3 pár lábat láttam. Akkor ez tetű ugye? Azt nem kellett volna megölnie az egy hete permetezett mospilannak? Ha nem, akkor ez ellen mi a hatásos? Lehetséges, hogy ugyanez a kártevő sodorja össze a szilva leveleit is? Vagy az más kártevő lesz?
Másik kérdés:
A tegnap még gyönyörű meggyem mára tele lett a képen látható hajtásokkal. Ha jól gondolom ez a virágmonília eredménye, ugye? Kapott lemosót, nagyjából a megfelelő időben Folicur solot és Chorust is, ill. pont egy hete a topsin+topas keveréket is. Azért többet vártam volna...
Lehet ezzel még valamit kezdeni? Menthető? Csak mert annyi meggy lenne rajta, mint még soha. Az ágakat elég hosszan visszavágtam.
Nagy tisztelője vagyok Bálint Gazdának, de... Elméletben jó az ötlet, de...:
- írták is, hogy a szomszéd fája alatt van bőven bábozódott cseresznyelégy, egy 2 mm-es légy 200 petét hordozhat és cseresznye szemet fertőzhet meg. 100 cseresznyelégy hazavághatja a legnagyobb fa termését.
- a Dimilin II. kategóriás lett, tehát nem mindenki számára hozzáférhető,
- nem tudjuk a fa alatt, a földön a Dimilin mennyi ideig őrzi meg a hatását. A cseresznyelegyek nem egyik napról a másikra "ugranak".
Sajnos a cseresznyelégy ellen a kiskertekben csak folyamatos permetezéssel tudsz védekezni. Nagyüzemben azért talán nem ennyire problémás a helyzet. Ott a jó időzítéssel fele annyi permetezés is elég.
Én tegnap rendeltem 10 sárga lapot. Az a helyzet, hogy óriási a fa, van vagy 100 éves, ráadásul cinegék fészkelnek benne; nem nagyon tudom/akarom fújni. És ha idöben le van szedve, nem szokott vészesen kukacos lenni. Ezért akarom kipróbálni a (sok) sárga lapos ritkítást. (Ne ijedjetek meg, nem leszek biokertész!)
Viszont az alma és a birs nagyon következetesen és vészesen kukacos és moniliás. Mit csináljak vele és mikor?
A szilváról meg fogalmam sincs, mi baja lehet.
Az almafán azt vettem ma észre, hogy az egyik legnagyobb ágán feltünöen hervadnak/lógnak a levelek, és a termések se fejlödnek megfelelöen. Fürész, gyógyítható betegség, vagy várni kell? A többi része teljesen normális.
Bálint gazda mondta valamikor pár éve, hogy a cseresznyelégy ellen akkor célszerű védekdzni, amikor még nem bábozódott be, a talajra veretett dimilinnel, mert így nem tud kifejlődni a kifejlett légy, mivel gátolja a kitin-szintézist. Azt nem tudom, lehet-e még kapni/kijuttatni dimilint, ill. azt se pontosan milyen fenológiai stádiumnál, mekkora hőösszegnél bábozódik be a nyű.
Jut eszembe, tegnap találkoztam egy cseresznyelégynek látszó rovarral. Kicsit nagyon korainak tartom, de kiteszek egy sárga lapot, ha a holnapi eső lemegy.
Ja, a cseresznyelégy ellen eddig én inkább csak a szinesedéstől kezdve védekeztem, de mintha olyasmit olvastam volna, hogy mostantól folyamatosan kell.
"Ösziés sárgabarackot most nem szándékozok kezelni"
Én meg de. Mintha láttam volna tafrinát, a kajszin meg lyukacsosodást látok.
Ezek ellen mit érdemes most?
És a cseresznye-meggyre?
Én a sárga lapos dologban nem nagyon hiszek. Csak a rajzás észlelése miatt szoktam tenni 1-2-t, eddig elvétve volt rajta pár cseresznyelégy, a termés mégis kukacos, ha nem permetezem betegesen.
Ma profilaktikusan fogok szölöt permetezni Thiovittel és posztapokaliptikusan egrest:-(
Az óriási cseresznyefára és megyfára légycsapdákat fogok akasztani. Nem tudom használ-e, de talán ritkítja.
Ösziés sárgabarackot most nem szándékozok kezelni.
Viszont az alma, birsalma és szilva aktuális kezelése érdekelne még: elöbbiek reménytelenül kukacosak, és másodlagosan, a szúrások helyén moniliát is kapnak, úgyhogy rendszeresen elrohadnak. Ennek mivel és mikor lehet elejét venni?
A szilván semmiféle tünet nem látszik, egyszerüen csak évröl-évre éretlenül lehullik a fáról.
Nehéz erre egzakt választ adni. A szélsőséges hőmérséklet biztosan hatással lehet a növényvédőszer hatóanyagára, de hogy ez pont a negatív szélsőség, a fagy lenne? Nem tudom. A növényvédőszerek is különbözőek lehetnek ebből a szempontból.
Azt gondolom, hogy az emulziók érzékenyebbek lehetnek a fagyra. Van tapasztalatom fagyban hagyott szerről ami hatásos maradt, de ezt a dolgot nem erőltetném, mert ez is nagyon egyedi eset, egy örökölt 20 éves Bi58-al. Kíváncsi voltam, kipróbáltam (dísznövényen). Működött, de igazából ez a dolog z amit kerülnék a helyedben.
Nem értem, miért merül fel, hogy fagynak teszel ki növényvédőszert? Miért nem tudod tárolni fagymentes helyen?
Az egyik ingatlanomon ősszel teljes téliesítés van, olyankor az ott tárolt növényvédőszereket hazahozom.
Része a téliesítési ceremóniának: növényvédőszereket bepakolni!
De most ötletelek: ha másképpen nem megy, egy hermetikusan záródó műanyag dobozban beteheted a vízóra aknába a növényvédőszereidet, majd még pluszban letakarod az egészet.
Újra megkérdezném máshogy, mert tulajdonképpen nem a kérdésemre kaptam választ. Van folyékony vegyszerem, amit nem tudok a telken fagymentes helyen tárolni, mert nincs pince, csak egy faház. Így télen ki van téve a mínuszoknak többféle nagy kiszerelésű szer, melyek némelyikére vagy lehet mindegyikére az van írva, hogy fagymentes helyen tároljuk. De máshol nem tudom. Ezeknél miből látnám, hogy tönkrementek, ha nincs kicsapódás, színváltozás s úgy tűnik évek óta hatnak is még. Valóban árt nekik a fagy, s szerkezetileg megváltoznak, esetleg gyengülnek, vagy a gyártó csak ráírta? Van Cyperkill, actara, calypso, score, folicur, topas, glifozátos gyomírtó, meg még kitudja mi, fejből ennyi jutott most eszembe.
Az alacsony páratartalom és az időszakonkénti kiszáradás szokott ilyen tüneteket okozni tavaszra a citromnál, hogy elhullajtja a levelét. A levél csavarodással még nem találkoztam, akkor sem ha erős pajzs/gyapjas tetű fertőzés volt.
Segítséget szeretnék kérni. A fényképen látható citromfa jelentősen elhullajtotta a levelet. Ami megmaradt felül annak a levele pedig kezd összecsavarodni. Mi lehet a probléma, mit csináljak?
Köszönöm a tippeket vakond/pocok ügyben, nem fogom bántani. Ha rovar lenne, jobban aggódnék.
Az alábbi körtékről: ilyen nálam is minden évben előfordul, mindenféle körtén. Sosem sikerült egyértelműen kórokozóhoz vagy időjárási jelenséghez kötni, növényvédelmi tevékenységtől is független (a kezeletlen és a rendszeresen permetezett fákon is előjött). Mindemellett sem a terméssel, sem a hajtásnövekedéssel nem szokott gond lenni. Az elbarnuló leveleket le szoktam szedni. Igaz ez mind idősebb fa volt, most van két csemetém, azokon még nem tapasztaltam. Lehet, hogy a "korral jár".
Ez a körte fám minden évben így néz ki. Zöld metszésben le szoktam vágni a levél-barnuló hajtásokat.
Info: ez a fa egy rézsű oldalában áll, építkezéskor magasan fel lett töltve (kb. 70 cm) rissz-rossz agyaggal. Gondolom az esővíz sem áll meg a rézsűn, ezért akár vízhiányos is lehet.
1 méterre van tőle a ház polisztirolos (nyáron délről felforrósodó) oldala (hőstressz??).
Amúgy a fajtáját nem ismerem - aki felismeri a körtéről, elárulhatja:-)
A birfához adtunk pár tanácsot de nem írtad le hogy elvégezted az általunk javasolt vizsgálatokat, végül is mire jutottál? Mikor kapta meg a kezelést a fa és ha véletlenül atka akor ezek a szerek teljesen hatástalanok. Készítenél egy közeli képet a levél fonákjáról?
