Folytatom a Marolex RX 12 "naplómat", hátha segítség valakinek a választásban (ahogy nekem is az volt pacsepa beszámolója). Szóval megvolt az idei 4. kör a géppel (lemosóval együtt), eddig 60 liter permetszer ment ki vele, a töltöttségjelző 3 zöld + 2 piros "pálcájából" a második zöld fogyott el a 60 liter végére. Szóval 1 töltéssel (+2 hónap önkisülés) várhatóan 80-90 litert ki lehet vele hozni, ami szerintem jó érték. Most már vannak levelek a fákon, lehetett teszteltem az eredményt: a gép álomszépen porlaszt, olyan összefüggő fedést hoz létre a leveleken, hogy öröm nézni. Én 3 ml Nonitot rakok 10 literhez tapadásfokozás céljából (tudom, hivatalosan nedvesítőszer), ez az arány vált be. Az RX 12 talán legnagyobb előnye az, hogy a legfinomabb porlasztással lehet végig dolgozni, az elektromos szivattyú megoldja. Így egyrészt nagyon jó fedést tudok létrehozni (úgy néznek ki a fák, mint eső után, összefüggően nedves a levél és a szár is), másrészt kimondottan szertakarékos.
Ami továbbra sem tetszik: a gép a 180-182 centinél alacsonyabb emberek számára optimális, efölötti magasság esetén vagy a deréktámasz kerül túlságosan magasra, vagy jobban leengedve a vállpánt bújtatója kerül az ember hóna alá és nyomja azt (a kisebb térfogatú túrahátizsákok többségénél hasonló a helyzet). Az ideális az lenne, ha vagy lehetne állítani a deréktámasz magasságát, vagy gyártanának egy XL-es kivitelt is. Nyilván mindkettő irreális ötlet. Amúgy a vállpánt kényelmes, a derékpánt nagyon hasznos (mint a túrazsákoknál), és a súlya ellenére nem megerőltető vele a munka, mert elmarad a sok pumpálás és így jóval gyorsabban végezni lehet a melóval.
Tegnap nagyon későn kezdtem a permetezést, a gépen világító LED-ek ilyenkor messziről láthatók, tisztára űrhajósnak néz ki az ember a rikító sárga pakkal és a zöld-piros fényekkel. A szivattyú halk zümmögése viszont nagy előny, mert így még ilyen későn sem zavarom vele már a közvetlen szomszédot sem. 4 telekkel arrébb bezzeg a motoros permetező hangja felverte az utca csendjét.
Tudom, hogy már volt róla a szó a fórumon, de nem emlékszem, hogy pontosan miért lett kivétel a barack a deltametrin esetében? Akkumulálódik vagy magát a növényt károsítja?
A nyári esősebb időszakok után az őszibarackra jellemző a lisztharmat fertőzés. Nekem minden évben legalább egyszer összejön. Erre figyelni kell!
Lényegében bármilyen felszívódó gombaölő működik, mint pl a Topas, vagy a tavasszal monília ellen használt szerek is.
Meggy és az őszibarack esetében figyelni kell a hangyákat! Ha gyanúsan nagy a forgalom a fa törzsén, akkor ott bizony levéltetű invázió készülődik, valószínűleg már van egy pár telep a fán, csak nem vetted észre! na ilyenkor ajánlott azonnal rovarölővel permetezni.
Ha nem lőtted el az éves Mospilan két lehetőségedet, akkor azzal. Van egy relatív új felszívódó szer levéltetű ellen, a Teppeki. A felszívódó szerek előnye, hogy a hatásuk elhúzódó és nem befolyásolja az időjárás. Pár óra alatt felszívódnak és onnantól 10-14 napig védenek. További előnyük, hogy a felszívódás után a hajtás irányában terjednek a növényben, azaz ott is védenek, ahova egyébként nem került növényvédőszer.
A levéltetűt minden kontakt szer leviszi. Például a Karate. Elvben a Decis is jó, azonban ezt CSAK SZÜRET UTÁN szabad használni!
Most a virágmonília és a tafrina ellen tudsz és kell védekezni.
A lentebb javasolt Score, vagy Alfa Solo mehet a meggyre és az őszibarackra is, monília ellen és a barackban a tafrina ellen. Két alkalomnál többször nem kell és nem szabad vele permetezni. 7-10 naponta kell kijuttatni. Két hétnek elégnek kell lennie, hogy a virágzás lemenjen.
Nem hogy nem érsz rá, de már benne van a pakliban, hogy lekéstél a védekezéssel!
A monília most tavasszal a virágon keresztül támad, tehát amíg a fák virágban vannak, addig veszélyeztetettek. Virágzás elején és teljes virágzásban általában elegendő. A meggy rendszerint érzékeny a moníliás betegségre.
A tafrina a frissen kibújó leveleket támadja, egészen amíg az idő melegebbre nem fordul. Tehát a tafrina elleni védekezés nem a virágzáshoz kötődik, hanem a levelek kibújásától folyamatosan április közepe-végéig.
Cseresznyelégy ellen akkor kell elkezdeni védekezni, amikor a szemek mérete a beéréskori méretük 2/3-át eléri, vagy világoszöldre vált. A lényeg, hogy amikor sárgul, akkor már legyen permetezve. Cseresznyelégy ellen innentől folyamatosan kell védekezni a termés beéréséig, de az élelmezési várakozási időt (ÉVI) be kell kalkulálni. Jelenleg felszívódó szerből csak a Mospilan érhető el. Talán egy tartósabb kontakt érintő és gyomorméreg még segíthet. A Mospilan-t egy évben csak kétszer lehet használni, a rezisztencia elkerülése érdekében.
Az őszibarack éréskori rothadását a gyümölcsmonília okozza. Egyes fajták különösen érzékenyek rá. Legtöbbször a rothadást elsődlegesen a termés valamilyen sérülése okozza. Sérülhet viharkár miatt, molylárva, darázs és hangya kártétele okán. A sérülésnél behatol a gomba a gyümölcshúsba és rothadni kezd. Egy-két nap elegendő!
Nálam elsősorban a hangya a fő ok. Kénytelen vagyok a fa tövét körbeszórni hangairtó porral, ami távol tartja őket. Ez jobban bevált, mint a törzs egérragasztóval történő bekenése.
Ősziben most a tafrina (levélfodrosodás) ellen lehet, időben kell megfogni, score v. alfa-solo (ez olcsóbb). A meggyet a virágzás elején (én holnap este felé fogom) monília ellen chorus v. topas-al kell lefújni. Ez ismétlendő a virágzás során akár még 2x is: https://www.novenypatika.hu/145-a-csonthejasok-monilias-betegsege-elleni-vedekezes
Sziasztok, segítséget kérnék. Meggyem meg őszibarackom van a kertben, a barack rohadni szokott éréskor, a megy meg moniliás szokott lenni. A lemosó permetezés megvolt. Kell-e permeteznem mostanában a fákat, vagy rá ér a későiekben? A cseresznyelégy elleni védekezést azt mikor és hányszor érdemes elkezdeni?
Igen, tapasztalatlan vagyok. Mospilan-t szerettem volna, de az nem volt. Így ajánlották ezt. Azt olvastam a címkén hogy méhekre veszélyes. Ezért is kérdeztem inkább rá, hogy jutassam ki, illetve mikor.
Igyekszem mospilan - t venni máshol, ezt a boltot meg elkerülöm!
Ilyen pusztításra véleményem szerint cserebogár pajor nem képes. A hideg talajban amúgy is inaktívak még. Ez inkább vmi rágcsáló (pocok) kártétele lesz. Nézz körbe nem látsz e lyukakat a közelben!
A fiatal gyümölcsfáim gyökérzetét valami teljesen torzsára rágja. Az elsőt néhány hete vettem észre, mert egyszerűen eldöntötte a szél. Most már a harmadik fácska van lerágva, szinte minden gyökerétől megszabadítva. Paraszti ésszel azt gondoltam talán cserebogárpajor, de nem vagyok biztos benne.
Kérem adjatok tanácsot, hogy mi lehet és mivel tudok védekezni ellene?
Ezen szoktam én is felhúzni magam. Csak itt a fórumon minden hétre jut 2 ilyen gazdaboltos tanács, vajon az országban hány helyen permeteznek rosszkor vagy rossz szerrel az ilyen téves információk alapján?
Szilvadarázs ellen inkább sziromhulláskor kell védekezni, felszívódóval, mint amilyen az alább emlitett Mospilan. Az Actara maradjon meg inkább nyárra, amikor a méhek már nem látogatják a fákat, a kolléga alább részletes és pontos leírást adott az okokról. Permetezni így is csak napnyugta után, amikor a méhek már hazatértek a kaptárba. Becsüljük a méheket, nélkülük nincs gyümölcs.
Nagyon berágtam a gazdaboltosodra, simán felnyomnám a NÉBIH-nek, ha tudnám melyikről van szó.
Pedig én is hajlok néha a szabályok "értelmezésére" és nem vagyok önkéntes rendőr, de ez már közveszély okozása, az ilyen ember menjen libapásztornak, vagy gyártószalagra, bárhova, ahol nem kell tanácsokat adni.
Ismét egy eset, amikor megvezettek valakit a "gazdaboltban".
TILOS most Actara-t használni! Tavasszal a gyomok is virágoznak a fák is.
Az Actara be lett tiltva csak nagyon korlátozottan használható! Sokan ezt a szert teszik felelőssé a mostanában gyakori méhpusztulásokért. Az már csak az én kiegészítésem, hogy alapvetően nem az Actara-val volt a baj, hanem az ész nélküli, szabálytalan használatával! Erre ím a "gazdaboltban felrakják a koronát az emberi hülyeségre... Sírni tudnék!
Szilvadarázs ellen virágzásban kell permetezni, pontosabban annak második felében. Ilyenkor Actara-t használni? Hát hogy?
Egyáltalán hogy adhatnak hétköznapi halandónak I. kategóriás szert? Ráadásul ilyen "tanáccsal"? Teába nem ajánlottak Glialkát? Már ezen sem csodálkoznék!
Legszívesebben az ilyen "gazdaboltot" bezáratnám és még kegyetlenül meg is büntetném! Hogy lehet ilyen tudatlan ember eladó? A növényvédőszer MÉREG!
A szilvadarázs ellen jelenleg az egyetlen növényvédőszer a Mospilan. Szabadon hozzáférhető III. kategóriás és még hatásos is! Ezt fújd az Actara helyett! Az Actara-t hagyd meg nyár derekára, amikor jönnek a komolyabb kártevők!
A kérdésedből azt látom, hogy kevés tapasztalatod van. Mospilant és bármilyen más növényvédőszert csak napnyugta után, vagy kora hajnalban használj, amikor a méhek nincsenek jelen. Számos beszámoló van, hogy hiába "méhkímélő" egy szer, a lefújt méhet megölik a kaptár őrei.
1. A növényvédőszerek keverhetősége kritikus kérdés! Actara-t ugye már tisztáztuk, hogy NE HASZNÁLD VIRÁGZÁSBAN! Egyszerűen TILOS!
2. A Mospilant pedig TILOS keverni a Folicur Solo-val, mert az egyébként méhkímélő Mospilan méhgyilkos lesz!
3. A Folicur Solo II. kategóriás (zöldkönyves szer). Ehhez megint nem férhetsz hozzá, ismét csak egy pofán verés járna a "gazdaboltosnak".
A szilvafát kétszer kell permetezni, 1-2 napos különbséggel. Először Folicur Solo-val (ha már hozzájutottál) a monília ellen. Másodszor jöhet a Mospilan a szilvadarázs ellen.
Nagyon kérlek felejtsd el ezt a "gazdaboltot" és még inkább ezt a "gazdaboltost"! Kókler, szélhámos és gazember méregkeverő senkiházi!
Itt szívesen segítünk Neked, ahogy mindenki másnak! Kérdezz ahogy más is teszi! Kérdés előtt javaslom az adott szerek használatára vonatkozó szabályokat elolvasni. Ezek kötelező tartozékai a megvásárolt növényvédőszernek, de az interneten is megtalálhatók egy rákereséssel.
Továbbá ez van az engedélyokíratban:"Előírt növényvédelmi technológia: *A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban és az azt megelőző 5 napon belül nem alkalmazható! Mézharmat vagy virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható!"
A felső 15cm vagyhogy írták már csak 41% nedvtartalom van, ez már kritikus esetnek számít, aszály van már most ! Lucernát vetünk épp csak olyan száraz a föld mint a góbi sivatag ! Amíg le lehet kaparni kézzel addig csont száraz a föld ! Az olyan 8cm kb .
