Fantasztikusan jól sikerült az a galambóci öregtorony! Nem tudom, hogy ki volt az építésze, de azonnal le kell szerződtetni a magyarországi várromok helyreállításához. Akadna mit tanulnia tőle némelyik hazai "rémálom" megvalósítónak.
Még anno a vadkempinges vártúrás korszakomban jártam Korpona városában és persze, hogy felkeltette az érdeklődésemet a már messziről szemet szúró őrtorony. Akkoriban -- NET nem lévén -- még a legfőbb vezérlő Bibliámnak Csorba Csaba: Vártúrák kalauza III. és a Szombathy Viktor által írt Száll a rege várról várra című könyvei számítottak. Persze hagyományos géppel fotózva, jó előre ki kellett számolni, melyik helyszínen mennyi kockát kattintok el? Az elkészült papírképeket spirálfüzetbe ragasztottam és kézírással rögzítettem mellé a szöveget.
Szlovák-Lengyel vártúránkon láthattunk a buszról néhány erődítményt,várat, ahol nem álltunk meg. Korponán egy benzinkúti pihenőnél láttam a közeli dombon lévő, törökváró tornyot,amit 1564-ben építettek néhány társával egyetemben. Ezekben őrség figyelte a török portyázó csapatokat és hírt adtak közeledtükről.
Szia! Természetesen beszámolok a vártúra történéseiről. Annyit előre mondhatok,hogy láttunk sok szépet,de irtó csúnya helyreállításokat is. A csapat több tagjával beszélgettünk erről és megállapítottuk,hogy nem csak nálunk vannak elcseszett dolgok,hanem minden más országban is.Persze volt pozitív példa is. Napjaink friss helyreállítása, Bobolice hozta az elvárásomat. Nagyon szép munka! Minőségben mindenképpen Füzér elé helyezem,pedig összességében az sem rossz.
Aki viszont a liptói hegyek között magasodó Likava {szl: Likavka} szeretné felkeresni, az csalódottan fog visszafordulni a Várhegy lábától. Mert a műemléket lezárták a sziklafal köveinek gyakori leesése amitt, ami életveszélyes helyzetet jelentett az alatta közlekedő kirándulókra. Jelenleg a sziklafal stabilizálási munkálatait végzik el.
Ott, ahol a Morva folyó beletorkollik a méltóságteljesen hömpölygő Dunába, hatalmas szikla áll őrt. Az Isten is várépítésre teremtette ezt a helyet! Dévény {szl: Devin}katonai jelentőségét már a morvák is felismerték, az ő általuk ácsolt favárat a honfoglaló magyarok támadása pusztította el. Ezután sokáig a közeli Pozsony királyi ispánsági vára jelentette az első akadályt a nyugat felől érkező hódítóknak. Majd az 1241-42-es tatárjárás utáni várépítési korszakban IV. Béla király parancsára rakták fel a grandiózus sziklán egy hatalmas lakótorony alapjait. Ebből fejlődött ki az évszázadok során a nagy területet elfoglaló dévényi vár. A XV. században a dúsgazdag Garai főnemesi család uralta, akik rokonságban álltak Luxemburgi Zsigmond királlyal is. A mohácsi vész után megszerezték a Pálffyak, akik feltétlen hívei voltak a Habsburg-háznak. Ezért dévényi váruk elkerülte a bécsi Hofburg által mindig lázadással gyanúsított magyar nemesek váraira kimondott felrobbantási parancsot. A történelem fintora, hogy Dévényt akkor érte el a végzete, amikor már nem játszott katonai szerepet. 1809-ben a Habsburg-birodalom ellen hadjáratot viselő Napóleon francia katonasága megszállta és felrobbantotta védőműveit. Ezután már csak egyre jobban pusztuló rom. A szlovák műemlékvédelem restaurálta maradványait, a legutóbbi -- felsővárat érintő -- javításai után már teljes területe látogatható.
Megjegyzésem: a franciák által lerombolt felsővári lakótoronyról több korabeli ábrázolás is fennmaradt. Ennek ellenére a most lefolytatott munkálatokban nem építették újjá, megmaradtak az alapfalainak megóvásánál. Tehát nem követték a magyarországi nagyarányú vár visszaépítések példáját.
A felvidéki Blatnica várát a XIV. század elején az Anjou Károly király pártjához csatlakozott Doncs mester parancsára építették meg. A Turóci-medence keleti területén, egy meredek völgy feletti magaslaton emelkedő erősség sohasem tartozott az országos jelentőségű helyek közé, mindvégig megmaradt kicsiny magánvárnak. De azért érdemes megemlíteni néhány birtokását, például a XV. századból Peter Komorowsky rablólovagot, vagy a mohácsi vész után a Révay főnemesi családot. Közülük többször kerültek ki a Szent Korona őrei. A blatnicai váruk elkerülte a Habsburg-rombolást, hiszen még egy 1744-es javításáról is tudunk. De aztán a Révay família tagjai elköltöztek a környékbeli falvakban felépített, sokkal kényelmesebb lakhatást biztosító kastélyaikban, a zordon hegyi várat pedig sorsára hagyták. A természet könyörtelen elemei bontották, rontották a viharvert falakat, mígnem a közelmúltban megalakult lelkes vármentő csapat a pártfogásába vette a romjait. Azóta nagy lelkesedéssel javítják a rogyadozó kőfalakat.
Érdemes ezt az idei drónos légifelvételt végignézni, hogy lássuk a jelenlegi állapotát:
Tudnál mesélni részleteket a Zólyomlipcse várában tett látogatásotokról? Azt hittem, hogy teljesen felújították a várat, de látom a fotóidon, hogy a felsővár homlokzatának egy része még eléggé viharvert állapotú.
Üdvözöllek messziről érkezett várvándor ismét a váras Topikban!
Ha majd kipihented magadat, lesz időd és kedved, akkor örömmel venném az élménybeszámolódat a lengyelföldi kalandjaidról. Persze nem egyszerre, hanem szépen elhúzva, hiszen ami "szép, finom és jó" azt nem szabad elkapkodni. :-)
Gratulálok a júniusi váras újságban megjelent, szép helyezést elért kőhalmi váras fotódhoz.
Kösz szépen a helyesbítést, akkor jól benéztem a restaurálás helyszínét. Ott akkor nem történt semmi érdemleges a környező erdőség kiirtásán kívül. Bárcsak minden várromnak olyan lelkes vármentői lennének, mint a hrussóinak!
Megmondom őszintén, amikor megkaptam a futárszolgálattól az értesítőt, hogy csomagot hoznak, meglepődtem. Emlékeim szerint nem rendeltem semmit mostanság, így igazi meglepetés volt nekem a könyv. Ritka dolog manapság az efféle bizalom, nem szoktam hozzá ahhoz, hogy előbb van nálam a termék, mint az eladónál a pénz.
Az idei túra nekem ismét kimaradt, mint ahogyan neked is. A könyvhöz mellékeltek egy A4-es lapot, amin egy számlaszám ill. 1500Ft postaköltség található. Erre kell befizetni, nagyjából 2 hét határidővel.
Kérésednek megfelelően pedig mellékelek pár képet "szomjoltónak" , még ha igazából egy jófajta aranyló nedűt nem is tud helyettesíteni. :)
Országunk egyik leglátogatottabb várát, az egrit újabb kiépítésekkel próbálják még vonzóbbá tenni a kirándulók előtt. A várépítők bevallott célja a XVI. századi -- tehát Dobó korának -- visszaállítása.
Terveik között szerepelnek:
a vár középkori főtere és a Dobó István-palota rekonstrukciója;
a középkori székesegyház (melynek jelenleg csak az alapfalai állnak) részleges rekonstrukciója és környezetének megújítása;
a vár északi bástya-rendszerének, valamint a Gótikus-palota és környezetének helyreállítása, rekonstrukciója (Föld-bástya, Tömlöc-bástya);
az egykori városfal jelenleg is álló, de leromlott állapotban lévő szakaszának helyreállítása (Városfal utca);
Az egri vár részét képező Zárkándy-bástya helyreállítása, állagmegóvása. A végső pusztulás küszöbén álló bástyát a 20. század legelején épült vasútvonal vágta le a várról.
Furcsa, de most nem említették meg a Varkoch-kapubástya helyreállítását.
Ja igen! Elfelejtettem megkérdezni, te hogyan fizetted ki az árát? A könyvet 9800 forinttért hirdették, de mennyi a kiszállítás költsége? Csomagküldő szolgálat vitte ki? Szerintem nagyon szűkszavú visszajelzéssel vették fel a rendelést a kiadójánál.
A középkorban használt forró mészhabarcsos falazási módszert napjainkban csak igen kivételes esetben használják várrestauráláskor. Gyanúm szerint sem a modern technológiához szokott építőipari brigádok, sem a lelkes önkéntes vármentők nem értenek hozzá, nem ismerik.
Így maradnak a napjainkban alkalmazott építési módszerek, aminek szerves részét képezi a beton {cement} alkalmazása. Ott nincs is vele gond, ahol egy lefedett épület falát készítik el vele. Lásd például a diósgyőri vár palotáit, amelyeket téglából és cementből alkották meg. Utána viszont levakolták, így nem látszik.
De már egy restaurált várromnál más a helyzet! Hiszen ott elsősorban az állagmegóvás a cél, nem a teljes helyreállítás. Megjegyzem, hogy az időjárási viszontagságok ellen csak a teljes helyreállítás és a védőtetővel való ellátás lenne a legbiztonságosabb. De ez az esetek túlnyomó többségében a szakmai akarat és pénz hiányában nem valósul meg.
Visszakanyarodva Hrussó várához, szerintem sincs ott nagyobb probléma. Szépen haladnak a középkori várfalak renoválásával. Jó ötlet, hogy egyes helyiségeket ismét lefednek és zárhatóvá tesznek, hiszen oda például a vármentő szerszámokat elhelyezhetik, hirtelen kerekedő eső elől behúzódhatnak. Minden várban {várromban} kellenek ilyen fedett terek.
Összehasonlítottam az általad készített fotón a toronycsonkot egy régebbi képpel, amikor még gazban bújt meg maradványa. Alsó szintjét már ajtóval tették zárhatóvá. kíváncsi vagyok, hogy azok a gerendák mi célt szolgálnak? Építenek rá egy gyilokjárót?
Én is megkaptam, pazar fotóanyag található benne. Valóban megérte az árát. Viszont a magam részéről csodálkozom hogy a hazai várak közül elég sok, és elég jelentősek elkerülték a mester fotóapparátját. (Buda, Eger, Kőszeg,Ozora, Mosonmagyaróvár stb.)
Nekem tegnap küldött e-mailt a csomagküldő cég, hogy majd csak hétfőn tudják kiszállítani a Müllner-könyvet. Így hát ezen a hétvégén még nem merülhetek bele az archív váras fotók bűvöletébe. :-(((
