Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Először magában olvastam. Tetszett, de nem voltam tőle elájulva. Aztán később elolvastam egymás után Az Ország titkát és Az emberiség ellenségeit. Na így sokkal ütősebb. (Továbbra sem a kedvenc Waltarim, de sokat nőtt a megítélése!)
Egy kis könyvajánló a középkort kedvelőknek. Egy trilógia Robyn Youngtól. Most a harmadik könyv közepénél járok.
1. A testvériség
2. A hadjárat
3. Rekviem
Templomos lovagok, kereszteshadjáratok, velencei és genovai kereskedők, mamelukok, összeesküvések, hatalmi harcok. Valós és kitalált szereplők, a regény kitalált cselekménye követi a valós történelmi eseményeket - amiket ezért néhány helyen átírt, kiegészített, de erről ír a könyv végén a jegyzetben.
Szereplők: Bajbarsz, Kalavan, II. Edward, Szép Fülöp, Jaques de Molay, William Wallace és sok más valós és kitalált személy.
Még két könyv, de már ókori téma:
Mika Waltari: Szinuhe (Ehnaton fáraó kora)
Mika Waltari: Az emberiség ellenségei (Nero, keresztények)
Utálom mikor valami filmet újból elővesznek, és kivágnak részeket. Ez történt most a "Hazafi" című Mel Gibson filmmel. Többek közt kivágták a tomahawkos jelenetet is, mikor az utolsó vöröskabátost szétveri a patakban. Ha túl véres akkor ne tegyék műsorra. Megcsonkítani valamit barbárság. Ez volt a Beverly Hills-i zsarukkal is. Igaz az nem történelmi. Kivágták vagy teljesen más szöveget írtak pl. mikor Axel azt mondja, ő megérzi a disznó szagot, mert ő muzulmán. Tudom WTC után nem szeretik a muzulmánokat, de akkor mi értelme van a mondatnak ha csak úgy hangzik.....megérzem a disznó szagot..... Így is lehet mondani, de így mi értelme????????? Mi a csattanója??????
Rengeteg filmmel van így. Ezek vagyunk mi, magyarok. Telepakoljuk a képernyőt mindenféle emblémákkal feliratokkal oly módon hogy sokszor nem lehet látnia filmet.
Már régebben be akartam tenni találós kérdésnek Sir David Lean híres filmjének indulójával kapcsolatban: ki az eredeti szerző, mikor írta az indulót, és miféle gúnyversikéket költöttek rá később Angliában...? :))
A nemetek ismet nagyot alakitottak. Mindenkinek ajanlom, hogy szerezze be es nezze meg a kovetkezo filmet, ami valszeg nem igazan lesz forgalmazva Magyarorszagon (mint ahogyan az uj Guevara diptih sem):
No, túl vagyok a négy közül az első részen - mint mindig, szinte tökéletes munka és kellemes esztétikai und történelmi élvezet. Bravo. Kiválóan át van adva a korhangulat. Teljesen hitelesen és jól vannak átadva a viták a gyárosok kamarájában, amikor Morozov hallatlan dolgot jelent be, hogy angol mintára vezessék be a 8 órás munkanapot. Nagy vita után 10 órára csökkentik (12-ről). Kraszin, Nimerovics, Sztaniszlavszkij, Gorkij - mintha a korabeli fotókról jöttek volna le. Az első részben csupán két bakit fedeztem fel: 1. Szavva Morozov az asztalánál ülve ,,autót" rendel a háza elé (sajátját). Egy kis stilisztikai baki kategória,ugyanis abban az időben a gépkocsit Oroszországban ,,automobilnak" vagy ,,motornak" nevezték. Az, hogy nem egy De Dion szerepel a filmben érthető, és teljesen megbocsátható: már az eredeti, mozgó Russo-Balt C14 is egy külön élvezet. Ez egy stilisztikai hiba.
2. Andrejeva színésznő, amikor hitrovkai csibészek próbálják megtámadni őket egy 1906-os Browning Baby pisztolyt vesz elő, pedig abból ítélve, hogy az első részben éppen börtönbe zárják Szavva Mamontov kupecet (nagykereskedőt) és Witte bírósági ügyeiről van szó, ez nagyjából 1898 és 1900 körül játszódik. Akkoriban ,,bébiméretben" kizárólag belga REVOLVEREK voltak forgalomban, illetve PISZTOLYOKBÓL a német ,,Herschstahl" modell. De ez is inkább megbocsájtható bűn, már az is hatalmas élmény és előny, hogy korban megközelítőleg megfelelő fegyvert adtak a szereplő kezébe.
Élvezettel készülök a második részre, és várom, mikor lesz feltöltve a másik két rész.
Szóval, egyelőre nem ért csalódás és az első rész tökéletesen megfelel az eddigi nívónak.
Folytatódik a Makarov - Szafaralijev páros nagyszerű, történelmi ,,dokumentum" sorozatok gyártása (már említettem a teljesen korhű, sznte dokumentumértékű (dokumentumok és visszaemlékezések alapján készült két megasorozatukat: ,,Birodalom csapások alatt" és a ,,Birodalom pusztulásá"-t). Most jelent meg új, szintén a XX. század elei Oroszország állami szerveit, társadalmát és forradalmi terrorját bemutató négy részes sorozat:
Nem vagyok nagy filmrajongo, esetleg tortenelmi vagy azzal kapcsolatos filmeket nezek meg nagyritkan. A Che Guevararol keszult ketreszeset par hete lattam, tenyleg jo, semmi halivud. Sajnos a 70-es evekben ke- szult, rola szolo filmet nem lattam, Omar Sheriff fo- szereplesevel. A Pancho Villarol szolo film is erdekes, kulonosen az orosz szarmazasu geppuskas alakja. Valos szemely volt, neve Sam Dreben. Kar, hogy Ivor Thord-Gray alakja nem szerepelt a filmben. Neki aztan volt kalandos elete: szuletett Svedorszagban, reszt vett a bur haboruban, harcolt Azsiaban, a mexikoi forradalomban, Sziberiaban, az USA-ban halt meg.
Mas: ki latta a Mahnorol szolo orosz v. ukran filmet? Csak reszleteket lattam belole a Youtube-on, gagyinak tunt.
Filmmel kapcsolatos legmegrazobb elmenyem a Red Down amerikai propaganda volt. 84-ben Calgaryban a haverommal elmentunk megnezni, es a film vegen a kozonseg felallva, tapsolva tombolt!!! Soha nem felejtem el. Feltem. Komo- lyan. Hogy milyen konnyen meg lehet a tomeget vezetni.
Láttam. Lényegében egyszer nézhető. De azért akadnak bakik, rendesen. Engem nem fogott meg túlságosan. K.b. a ,,Vasszázad" kategória (ha emlékszel még az UPA-filmre). Gerilla-témában már megszületett az évtized filmje, és nem hiszem, hogy überelni tudná jelenleg bárki is. Még a fiszonylag igen jó RAF film is enyhe tavaszi lepkeszellő a Che-diptihhez képest.
(Most ülök neki még egyszer a második résznek, mert állandóan késő este nézem, így félálomból emlékszem a részletekre).
Aligha. Németországban sem élt meg egy ymásodik kiadást a könyv, és szinte totálisan ismeretlen. (Amúgy erre a sorsra jutott szinte minden ex-önkéntes visszaemlékezése). A magyar önkéntesek közül is mindössze ketten írták meg emlékeiket, ráadásul az egyiknek a könyve csupán Ausztráliában lelhető fel EGY példányban, a másiknak meg a könyve (,,Levelek a Déli-Afrikai angol-buer háborúból") Mindössze két példányban van Magyarországon.:/ Nem volt egy népszerű háború a politikai vezetésben, mivel a kezdeti nagy szólamok után mindenki szarban hagyta a búrokat. Még a búrok küldöttségét, Kruger elnökkel az élen, sem fogadta senki, mindössze Wilhelmina holland királynő.
Amúgy meg azt hiszem, hogy még nem egy könnyen fogják elérni a forradalom és polgárháború témájában az oroszok a régi, szovjet, monumentális szintet.
Abból a legjobb két film, ami készült, a Bulgakov regénye alapján forgatott ,,Futás" és ,,Fehér Gárda" volt. Esetleg még kitűnik a ,,Szolgált két bajtárs..." és kész.
,,Turbinok napjai" (a ,,Fehér Gárda" filmadoptációja): ,,Ukrainizáció" 1918 mintájára. A tábornok megszólal a jelentéstételnél: - Kérem, hogy beszéljen ukránul. - P-parancsára, ura... pan parancsnok. - Szégyen, egyetlen egy tisztem sem beszéli az ország nyelvét. (Mindezt persze oroszul ondja.://) http://www.youtube.com/watch?v=i0TNp-_Ni5E
A ,,Futás" (szintén Bulgakov regény). Az egész: http://www.youtube.com/watch?v=HEq_LewSqqg&feature=PlayList&p=99BB2D07AE46D6A6&index=0&playnext=1