Megint csak az itt MÁR felhalmozott tudásbázisra hívnám fel a figyelmedet. Egy ilyen kérdésre nem két mondat a válasz. S ne várd, hogy majd jön valaki és elmagyarázza, ami nem kizárt, de ha nézed, mostanában "nem jellemző". A közelmúltban (nincs egy hónapja) ajánlottam a 6457 hsz-ben egy összefoglalót, annak a végén - túl azon, hogy összeszedi a típusokat - van egy link kifejezetten a magyarországi horvátok történetéhez, abban az is le van írva, hogy a horvátoknál 3 nyelvjárás van, tehát még azserint is tájolhatók a nevek, de ezt itt is megtalálod, ebben a topikban (de van a másik link felette számos hasonló dolgozathoz). S - mivel gondolom ezt Te is így tájolod, valahol a horvát és a szerb etnikum szétválásánál kell kezdeni, pusztán a neten is szép számmal van erre olyan információ, amit magad is fel tudsz dolgozni (mert úgy vannak megírva).
Azon a blogoldalon (www.toriblog.blog.hu) egyébként a szerbek és a horvátok eredetéről is van néhány figyelemreméltő poszt.
Vagy annyi a válasz (ilyet is játszhatunk), hogy Igen; Igen; Nem. De ez nem biztos, hogy a nyelvészet eszközeivel vizsgálva mondható meg egy névről (hanem néprajzi, történeti földrajzi, stb. eszközökkel). Ahogy a Fekete, Kövér, Pálfi, s még sorolhatnám milyen nevek minden nyelven 'megvannak' (kinek-kinek persze a saját nyelvén).
... egyházi anyakönyvek filmmásolatai azok, amit kutatni lehet, oda pedig (a születési anyakönyvbe) mindenkit egyformán jegyeztek be, a lényeg, hogy benne legyen (mert mint majd látni fogod a legnagyobb gond az lesz, hogy megtalálsz-e mindenkit ott, ahol gondolod, hogy lenniük kellene) de ezt a témát inkább odaát (szerintem abba lapozz bele, mondjuk üsd be ott a keresőbe azt a témát, területet/vidéket, amit kutatni szeretnél, nézd meg, mi jön fel)
A betelepülés is kideríthető, mert, ha elolvasod azt a segédletet a MOL oldaláról, amit javasoltam, kiderül mennyi minden anyag van még, ami fellelhető, és útbaigazít.
Úgy a XVIII. sz. elejéig nagy valószínűséggel (a szlávokat nem telepítették)
Sziasztok annyit szeretnék kérdezni hogy van e külömbség Szerb és Horvát vezetéknév között van e tipikusan Horvát vagy Szerb családnév, vagy annyira összemosodtag évszázadok alapján hogy nem lehet tudni mi a Horvát és mi a Szerb családnév?Köszönöm előre is a válaszokat :)
Még csak annyit, hogy ezek az ősökegyszerű napszámosok,zsellérek voltak(erre emlékszem), és feltehetően nem magyar eredetűek. Ez nem nehezíti meg a kutatást, mert nyilván egy magyar nemesi családot sokkal egyszerűbb rekonstruálni. egyáltalán meddig lehet visszavezetni egy ilyen egyszerű nem magyar családot? A betelepülésig és mondjuk az a vége, hogy honnan jöttek?
....akkor Családfakutatás. Ha vannak 1895 októbere elötti pontos születési helyszíneid és időpontjaid (év legalább), akkor 'gyerekjáték' egy kutatónak. Csak idő kérdése, de haladós.
A www.mol.gov.hu oldalon vagy egy tájékoztató e témában, meg vár Téged türelemmel a mellékeltem topik.
Köszi a válaszodat, az a helyzet. hogy ezek a nevek 1820 és 1880 közötti családnevek, nagyanyám neve Kokavecz volt, ami, ha jól tudom kokovai(Rima v. Liptókokova), az ő anyja Orechovsky kb. Diósdi azt hiszem ezt jelenti. És ezeket előzték meg pluszban ezek a családnevek. Szóval az a helyzet, hogy én nagyon alapos vagyok és ritkán van olyan ember, aki számomra kielégítő alapossággal és tudásbázissal tud nekem választ adni.Ezért írtam ide. Mert találgatásokkal már tele a padlás, és én kora kamasz korom óta sejtem, hogy anyai ágon"nagyon szlávok" vagyunk. Nagyszülők sajnos korán meghaltak, szüleimet meg nem érdekelte a téma, így csak emlékeim vannak. Pl. szófoszlányok pratálni,susinka stb, meg a genetika- családom ezen ágának egészen világos színkomplexiója, de nem a germán vörösbe hajló..... Mivel kutató emberke vagyok nem vigasztalnak a félinformációk, és nem vagyok helyben(É-Borsod), szeretném, ha fény derülne a származásom ezen részére.És Sajnos nem beszélek szláv nyelveket sem. Hogyan tovább? Valahogy egyszer fény derülhet rá, hogy pontosan milyen szlávok? Tudom, hogy ennek is vannak problematikái, tévedések, hibás elnevezések már akkor stb.. Ráadásul itt van ez a Rebecsák név is, amit egyszerűen senki nem tud hová tenni, Erdőhorvátiban él egy család és ők ruszin kötődésűek, viszont külföldi oldalakon nem találom, mégsem tűnik magyar névnek ésatöbbi,ésatöbbi
Mikor ezt a topikot ajánlom mindenkinek, elsősorban az itt MÁR felgyülemlett információbázist ajánlom, nem okvetlen azt, hogy éppen jön valaki és megmondja (LvT távollétében a 'postafordultával' jövő válasz nem érkezik, s nyelvészeti értelemben is mind már csak ismétlések merülnek fel. Lehet minden eset/típus lassan szóba került, csak az alkalmazónak kell a megfelelő hasonlóságot megtalálni, ehhez kellhet kinek-kinek topiktársi segítség)
Ezért - balra - Kereső:
Bukovszky - a 3387 hsz-ben etimológia
Mitrik - a 2185 hsz-ben 1715-ből való előfordulás Nyitra vármegyéből, ezért "az ősök Borsod megyében Szendrőlád és Felsőtelekes falvaiban éltek és gondolom javarészt szlovák és ruszin eredetűek voltak" megfogalmazásod pontosításra szorul. Mikor éltek ott? Ha nincs módod családfakutatással ezt kideríteni, akkor marad a tapasztaláson alapuló valószínűsítés. Az 1715-ös példa erős szlovák környezetet jelez (a többi Karkócon élő családok akkori neveit áttekintve), ez persze csak 1 példa, de az -ik képző olyan területen alakult ki a nyugati szlávok között, ami a később kialakult szlovák népre jellemző.
Az, hogy ez adott mérési pontban ez az 5 családnév egy vidéken egyszerre mutatkozik, pláne, ha ez a XIX. sz. második fele, attól az még akár csak 100 évvel korábban teljesen más, egymástól távol eső területeket, etnikumokat jelenthet. Az 5 névből nem feltétlen lehet 1, azaz egy etnikumra vonatkoztatni. Egyesével kell kideríteni, "honnan jöttek?" :)
én úgy tudom a káma vidékén elég sok magyar vonatkozású földrajzi név élt át ezredéveket. ezt még az akadémiai történészek is tényként kezelik. a középkori helységneveink László Gyula és mások szerint is keletkezhettek a latin nyelvű írásbeliség előtt. Gondolom akkor is csak hívták valahogy a településeket ahol laktak! Tőlem akár Vasco de Gama is lehetett Gyomai Vaszkó. Ráadásul úgytudom pont a folyónevek azok, amik a népmozgások ellenére is megőrzik a nevüket. Legalábbis nálunk a kárpátmedencéban elég sok az ősrégi folyónév. Úgyhogy...:) És a kérdés marad! Honnan a név? Vasco de Gama neve egyébként mit jelent?:)
A Rebecsák talán 'hegedűs'-t jelent, a nemzetközi Rebek szóból, minden bizonnyal szláv vagy lengyel képzéssel, habár konkrét névtalálatot nem értem el.
Mitrik: vakószínűleg szlovák néz. Szlovák lapokon 20 ezernél több találat van, orosz lapokon 2 ezernél több, cseh, ikrám, lengyel, magyar, román lapokon kétszáz alatt.
Közben a Bukovszkyra találtam is választ, kb. "Bükkösi" szlovákoknál is előfordul gyakran, ha jól tudom, de nincs ötletetek a többi név jelentésére és eredetére?
egyébként az alant sorolt családok római és görög katolikusok(így val.színű ez a rész ruszin). Szóval remélem tudtok segíteni! Nagyon megköszönném, most kezdek ébredezni, hogy mikor nagyanyám azt mondta, hogy susinka, meg bobajka, meg pratáld!! össze az udvart, nem fiktív hülyeségeket beszélt, hanem konkrét dolgokat. Csak milyen nyelven?
Sziasztok! Néhány családnév eredete érdekelne. Ezek a saját családomban előforduló nevek. Nos: 1. Mitrik 2. Bukovszky 3. Rebecsák 4. Bejó 5.Karpi
Ezek az ősök Borsod megyében Szendrőlád és Felsőtelekes falvaiban éltek és gondolom javarészt szlovák és ruszin eredetűek voltak. De csak gondolom, ezért kérem a segítségeteket a jelentésekkel és az eredettel kapcsolatosan. Pl Mitrik szlovák?ruszin? esetlek lengyel?
Az addig oké, hogy lehettek a Káma vidékén a magyarok ősei, de, tudod, 1500–2000 év alatt, amott később orosz nyelv hatása alatt, stb. elég valószínűtlen, hogy egyforma alakúra fejlődjön a két név, amennyiben egy volt az alapja.
A gy-s szavaink tényleg zömében türk eredetűek. A Káma vidékén (igazából nyugatra tőle) türk jelenléttel (volgai bulgárok) viszont csak jóval azután számolhatunk, hogy a "mi" magyarjaink már megtelepedtek a Kárpát-medencében.
Szóval summa summarum, valószínűnek nem tartom.
((De miért kérdezed, hogy hogy lett Gomából Gyoma? Hol állt Goma? A középkori magyarországi adat csak helyesírási jelenség, ott a G /gy/-t jelöl.))
No, ebben én azért nem lennék annyira biztos. Ugyanis a Káma mentén csak-csak előfordultak régebben a magyarok.
Viszont érdekes, hogyan lett a Gomából Gyoma. Amúgy gy-vel kezdődő régi szavaink azt hiszem többnyire török vagy olasz eredetűek, ami ugyancsak nem mond ellent a Káma vidékének.
Tudod, Magyarországnak is van Bihar megyéje, meg Indiának is van egy Bihar tagállama... Na, a kettőnek kb. annyi köze van egymáshoz, mint a te falvadnak a Káma mellékfolyójához.
(Dema v. Dim), 430 km. hosszu mellékfolyója a Bjelajának Ufa orosz kormányzóságban; az Obscsij-Szirten ered és Ufánál torkollik. Partjain rézérceket bányásznak.
Ha már lúd...! Gyomán lakom. Az etimológiai szótár aztmondja:1332-Gama. Puszta személynévből, magyar névadással.1215/1550: Gyoma szn. 1216/1550 Gyama. Az alapjául szolgáló szn. etimológiája nincs tisztázva. Szerintetek? A neten erről sem találni semmit. Egyszer valaki azt mondta, hogy állítólag a Káma folyónak van hasonló nevű mellékfolyója. Ami ugye érdekes lenne:)
Megnyerően érdekes kérdés. Az ember kapásból azt mondaná, hogy ez a Márton keresztnév írásválatozata alapján kialakult névváltozat. Ez valószínűleg igaz is, de meglepő, hogy mennyire elterjedt helynév ez Angliában és előfordul Új-Zélandon is.
A lengyelhez annyit, hogy akár óoroszoktól, akár a "lengyelektől" maguktól is átvehettük:
ugyanis mielőtt Mieszko és tsi. egyesítették volna a lengyeleket, nekik is több törzsük volt. Köztük a poljánok és a lendzsánok is, egyebek mellett. Gondolom, a magyarok (érthető módon) a délen-délkeleten székelő lendzsánokkal találkoztak először, de a lengyel etnikum önmegnevezése pedig a központi, a királyi székhely körüli poljánoktól ered, innen vették át a többi környező népek is.
A lendzsán törzsnév etimológiája ahogy leírod simán elképzelhető, lévén, hogy polján, drevlján, stb. (pl. a Nesztor-krónikából) törzsnevek is ilyet jelentenek. (alföldlakó, erdőlakó, hegylakó, stb.), gyakori szláv törzsnévadási gyakorlatnak tűnik. (a drevljánok lehet, hogy nem szláv népesség voltak, hanem balti vagy baltifinn, de a krónikában a névadásuk szláv szemszögből szláv szóval történt, mint ahogy a "németeket" is szláv kifejezéssel nevezték el, nem a germán neveket vették át).
Úgy látszik, első magyar adata helynévi, a 11. századból (1084): Nemti. Azt írja a tankönyv, hogy az ómagyar kor elején még nem létező c-t a jövevényszavakban helyettesítették: Marót (< moravec), csap (< zapf), császár (< cesar) és hogy később pont a nagy tömegű jövevényszó hatására vált volna a hangrendszer részévé.
Nagyon alapvető etnocentrikus elképzelés, hogy a másik nép tagjai igazából nem tudnak beszélni, csak gagyognak. Úgy tudom, ez az eredete a hellének által minden nem hellén megjelölésére használt bárbarosz szónak és úgyszintén a 'gügyögés' képzetéből ered az asztúriai-leóni nyelvjárások bable neve. A német csehül ma is němec (mint Jan Němec, Az ünnepségről és vendégekről és A szerelem mártírjai filmek rendezője). A román nyelv régi szláv (és vsz. nem dél-, hanem egyházi szláv) szókincséhez tartozik a ma már kicsit pejoratív neamţ (nyámc) szó (kb. 'fritz') (vö. a magyarul Karácsonkő néven is ismert moldvai város Piatra Neamţ nevével, ahol a középkorban németek laktak).
Az EWUng szerint a forrás az összes szláv nyelvben előforduló 'nemec' szóalak, amelynek jelentése 'idegen, semmiféle érthető nyelven nem beszélő ember'. Ez az ószláv 'немъ' alakra megy vissza, amely szintén átkerül a magyarba --> 'néma'. A szóvégi t-c eltérés abból következhet, hogy a szó átvétele akkor tortént, amikor a ,agyarban még nem ejtettek c-t.
Ez az etimológia pontosan egybeesik Vasmer szláv etimológiájával.
A lengyelt megértem, hiszen az oroszokkal Kiev környékén sokat barátkoztunk, onnan meg ugye a történelmi lengyelföld már nem volt messze. A Wikpédia szerint:iA magyar nyelvben használatos „lengyel” és „Lengyelország” szó eredete az óorosz lendo („irtásföld”, „szűzföld”) szó lendzsan származéka lehetett (azaz „irtásföldön élő ember”), amely az ómagyar nyelvben még lengyen alakban szerepelt.[2] Ráadásul a polski elnevezést is eredeztetik a a pole („mező”) szó, illetve az ebből származó polanie, amely annyit tesz, hogy „a mezők lakói”. Erre a következtetésre könnyen eljuthatunk, ha összehasonlítjuk a többi szláv nyelv hasonló jelentésű szavaival.(W) De ez legalább magyarázat! A német viszont? SZláv-szláv, de mit jelent? Nem mondhatunk "nemet" erre a magyarázatra?:)
Ha az óoroszból került át a magyarba, akkor lehetséges h honfoglalás előtti, mint a zsidó. Nem tudom, összefügg-e viszont a románban volt egy mára archaikus szó a lengyelekre (kb. magyar polyák), ti. leah.
