A lengyelt megértem, hiszen az oroszokkal Kiev környékén sokat barátkoztunk, onnan meg ugye a történelmi lengyelföld már nem volt messze. A Wikpédia szerint:iA magyar nyelvben használatos lengyel és Lengyelország szó eredete az óorosz lendo (irtásföld, szűzföld) szó lendzsan származéka lehetett (azaz irtásföldön élő ember), amely az ómagyar nyelvben még lengyen alakban szerepelt.[2] Ráadásul a polski elnevezést is eredeztetik a a pole (mező) szó, illetve az ebből származó polanie, amely annyit tesz, hogy a mezők lakói. Erre a következtetésre könnyen eljuthatunk, ha összehasonlítjuk a többi szláv nyelv hasonló jelentésű szavaival.(W) De ez legalább magyarázat! A német viszont? SZláv-szláv, de mit jelent? Nem mondhatunk "nemet" erre a magyarázatra?:)
Ha az óoroszból került át a magyarba, akkor lehetséges h honfoglalás előtti, mint a zsidó. Nem tudom, összefügg-e viszont a románban volt egy mára archaikus szó a lengyelekre (kb. magyar polyák), ti. leah.
Üdv! nem tudom volt -e már szó róla, de arra lennék kíváncsi miért nevezzük a németeket "német"-nek. Az etimológiai szótár ügyesen kikerüli a választ, a neten pedig nem tudtam föltenni a jó kérdést, viszont ezt a fórumot megtaláltam. A "lengyel" is érdekelt , erről a Wikipédia lengyelország címszó alatt azt írja, hogy az óoroszból került át a magyarba. A lengyeleket más nem is hívja így!
Homeopatikus alapon a legjobb segítség a Snoj által írt etimológiai szótár lehet: Marko Snoj: Slovenski etimoloski slovar. Druga, pregledana in dopolnjena izdaja. Ljubljana, 2003. :)))
Szlovénül kéne hozzá tudni, gyakori szlovén vezetéknév, e forrás szerint a maga 0,1 %-os arányával az 50-65. helyen a ma élők leggyakoribb vezetéknevei közt. (néztem online szlovén-angol szótárt, nincs benne, lehet ragozott forma, esetleg felszólító forma? (ez utóbbi megalapozatlan feltevésem, csak az oroszból vetítem át)
A kazahok sosem ejtettek kazak-ot sem, legfeljebb qazaq-ot, szabatos átírásban.
A kazah (ejtése kazaχ, mint a doh-ban) forma bár az oroszból való átvétel, mégis nem szerencsétlen, lévén hogy történetileg is a szóeleji türk q-t k-val vettük át történelmileg is, a szóvégi pedig spirantizálódott, γ-vé, amely folytatása a mai nyelvben a történelmi példákban ugyan hosszú magánhangzó (t. -aq > őm. -aγ > óm. -aβ ~ -au > m. -ó, höhö, "kazó"), de a -χ sem lenne elképzelhetetlen, lévén, hogy -γ nem létezik a mai magyar nyelvben, zöngétlen párja viszont igen (lásd fent említett doh és társai).
Csak hogy megmondjam a tutit. Unom már, amikor valaki azt állítja, hogy a (teljesen elterjedt [orosz eredetű], de immár) magyar, teljesen elterjedt alak "nem jó".
Ahogy a Király és a Pap családnév viselői között is kevés van, aki király vagy pap leszármazottja, így van ez a Törökökkel is. Azt olvasom, hogy Németh Béla Szigetvár története című könyve a legjobb forrás az enyingi Török család történetéhez, mindenesetre a dédnagypapája, Keményfalvi (Török) György már használta ezt a nevet. Csak arra tudok gondolni, hogy részt vett egy török elleni hadjáratban és ott kitüntette magát.
A Sándor családnév népszerűsége ugye a Sándor-regényekhez, tehát a lovagkultuszhoz (14-15. század) köthető, de mivel a köznépben csak későn és kevéssé terjedt el, Hajdú Mihály szerint inkább a Székelyföldön vált családnévvé.
Mivel a magyar családnevek a középkor legvégén, az újkor legelején alakultak ki, a népnevek közül azok játszanak, amelyeket akkor használtak: Cseh, Horváth, Rácz, Orosz (=ruszin), Tóth (=szlovák vagy horvát vagy általában szláv), Székely, Németh, Szász, Olasz, Oláh, Görög (ti. vallásilag), Török (ez talán bonyolultabb) stb. van, de nem nagyon, illetve csak helynévi áttétellel van Böszörmény, Besenyő, Alán, Úz stb. Meg Maczedón, Osztrák, Szlovák, Rutén se.
2. Sándor elterjedt személynév a hellén ill. latin kultúra hatásaként
3. a Nándor a Ferdinándból lett magyarítás útján, szintúgy személynév, de kései, a családnevek kialakulást (rögzülését) követő időszakból. Ezért nincs ill. ritka az ilyen családnév.
3. Sándorfalvát megnézhetted volna, Sövényháza területén az 1879-es szegedi árvíz után alapított, Pallavicini Sándor által oda betelepítettek számára. Teljesen művi, tudatos névalkotás.
Annyit hozzátennék, hogy a mai alak (Ponegg) kialakulásában nyilván szerepet játszott az -egg (felnémet változata a hd. Eck(e) 'sarok, szög(let)') analógiája, amely gyakori osztrák toponímákban, főleg helységnevekben.