Kicsit gondolkoztam ezen a víz kérdésen. (én is ioncserélt vizet használok hígításra, bár meggyőztetek és nem fogok többé vele hígítani) Biztonsági adatlap alapján nincs káros hatása, de emberi és állati fogyasztásra nem alkalmas. Ha jól értelmezem kis mennyiségben semmiféle káros hatása nincs, gondolom az a mennyiség, ami a pálinkával együtt lecsúszik nem túl nagy.
A másik, hogy ha én ioncserélő gyantán átküldöm a csapvizet akkor elvileg azzal simán hígíthatók és forralnom se kell mint ahogy itt páran csinálják. Bár mivel a csapvíz és egyéb víz nem íztelen befolyásolhatja a pálinka ízét.
Van valakinek tapasztalata mennyire lehet észre venni h milyen vízzel lett hígítva?
Józsipapa, köszönöm a helyreigazítást a kovászos uborkával kapcsolatban!
Így egy kicsit sántít az általam vont párhuzam. A technológiában nem lehet a hiba, mert nem először csinálta a fiam se. Aztán meg, két sikertelen próbálkozás után, a más forrásból beszerzett uborka már ok volt.
Elmondásod szerint a dolog lehet még komolyabb is, hisz az emésztőrendszerünk tele van mindenféle hasznos baktériummal. Hát ezeknek sem használ egy olyan uborka, ami leállítja a baktériumok működését.
Minden szart megetetnek velünk. Magyarországon élő fiamnak egyik barátja arról számolt be, hogy egyszerre elpusztult két dísznyulja. A boncolásnál kiderült, hogy a kereskedelemből vásárolt saláták túl sok nitrogént tartalmaztak, ezt nem bírták a nyulak. Még jó, hogy mi bírjuk:-(((
Egyénileg döntöd el hogy lejtsen e, vagy merre lejtsen. Szerencsés ha az üst felé lejt. A szöge is eldöntés kérdése, minél vízszintasebb annál lassabban folyik a kicsapódott fllegma vissza az üstbe.
Kovászos uborkánál mindenki kenyérre gondol, én sokszor kenyér helyett öreg krumplit meghámozok, kettévágom és azt teszem az uborkára egyebek mellett, ugyan olyan finom lessz ha nem finomabb, pedig kenyeret még hírből se látott, akkor hol a kovász?? Bocs az off-ért.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Azért káros az ioncserélt, mert nincs benne ásványi anyag, tehát midennapi ivásra nem való. Pálinkába tökéletes. A minőség mindig ugynaz. Ha nem az, nem lehet ioncseréltnek nevezni. Azzal meg nem viccelnek, mert nem viccelhetnek.
Faxa! Én csak nem akartam belefolyni ebbe a víz-ügybe, viszpnt én is az ioncserélt vizet használók táborába tartozom. A wiki szerint az ioncserélt víz "káros" az egészségre. Akkor mivel is higítsam ki a páleszt, ha ez nem alkalmas rá, a csapvizünk olyan kemény,hogy ha fejest ugranék bele, akkor betörne a fejem, az ásványvíz pedig a neve alapján ugyebár áaványi anyagokban gazdag fajta és a desztilált vízhez csak arany árban lehet hozzájutni?
"Permetezni meg gombaölő szerrel szokásos, uborkát, ha jól tudom, azt meg bírják a bacik."
Van baktériumos betegsége is az uborkának, és a réztartalmú szerek pl. bacik ellen is hatásosak.
"a kovászos uborka a tejsavas erjedéstől lesz kellemes savanyú ízű. Ezt a folyamatot meg baktériumok végzik"
A tejsavas erjedés kétségtelen, de talán az élesztő is bejátszhat a dologba (máskülönben minek kellene rá a kenyér, ugye). Bár az kérdéses, hogy a sütést vajon mennyire élhetik túl az élesztők. Mondjuk az is lehet, hogy a kenyér csak élesztő táptalajnak kell, vadélesztő meg ugye mindenütt van, mint tudjuk... A kvász-kovász párhuzam is eszembe jutott, ott megint csak előjön az élesztő... Meg az a fehéres lepedék is inkább (élesztő)gomba lehet a kovászos ubi tetején... naszóval nemtudom....
Nem magával az ioncserével van a baj. A benzinkutas, ipari célú i.cs. víz nem feltétlenül olyan higiéniai körülmények között készül, mint az emberi fogyasztásra szánt dolgok.
A magam részéről jobban megbízom a csapvízben (tudom, az se jó mindenütt, de nálunk igen).
Én még bárhol vettem uborkát, nagyon jó kovászos lett belőle. De ehhez kell ismerni az uborkát, nem mindegy milyen kenyeret teszel a tetejére és nem mindegy meddig érleled. (Persze az se mindegy milyen fűszereket raksz bele, de attól csak az íze lesz némileg más.)
Csakhogy itt egy a bukta. Úgyanis a kovászos uborka a tejsavas erjedéstől lesz kellemes savanyú ízű. Ezt a folyamatot meg baktériumok végzik, mégpedig a tejsavbaktérium. Permetezni meg gombaölő szerrel szokásos, uborkát, ha jól tudom, azt meg bírják a bacik. Talán a technológia, vagy a kenyér?
A fiam, szakács és az idén elég kora tavasszal kovászos uborkát akart készíteni, nagykereskedelemben vásárolt uborkából. Hát bizony nem sikerült, pedig közben telefonon ugyancsak biztatgattam, hogy nekünk milyen egyszerűen és gyorsan sikerül. Végül mi is abban egyeztünk meg, hogy az uborka komoly gombaölővel lehetett kezelve. Vásárolt kistermelőtől és az rögtön jó volt.
Na, ezért motyogtam én többször is, hogy megértem miért kell élesztőznötök. Ugyanakkor az én gyümölcseim mindig, saját élesztővel erjednek, semmi gond nélkül.
Van aki a szőkét, van aki a barnát vagy a feketét szereti, én a vereset, meg ne vessetek és megne nevessetek, amúgy megiszom a pocsolyavizet is ha kell. :)
Ahaaa... már értem. De azt nem értem, hogy egyesek mit szerencsétlenkednek itt a vizzel. Ha forraláskor kicsapódnak az eddig nem látható anyagok és láthatóvá válnak, akkor hol itt a probléma? Fogsz egy bödön vizet, felforralod, majd lehűtöd, leöntöd a fölét és kész az oldott anyagoktól mentes víz. Vagy ez vakvágány? Szerintetek jobb a drágább ismeretlen tecnológiával tísztitott víz, vagy valami más inger késztet csökönyösen egyeseket, hogy feleslegesen növelje a költségeit? A fórumon ezt a témát unalomig megtárgyaltuk már. Ja persze, "Nincsenek régi viccek, csak új emberek. Egy újszülöttnek minden vicc új", hogy éljek a Ludas Matyi szlogenjével.
Tréfásnak nem mondható a történet, de mondok egy másikat,- én a savanyúcefrés hercehurcával jártam hasonlóképp, aztán szépen lassan beleadagoltam a következőekbe (nehogy kárbaveszen az invesztáció) és bevette, persze apránként.
