Ha csak simán beleöntöd a cefrébe a felszaporított élesztőt, kicsit összekevered, majd lezárod kotyogóval, ugyanúgy fog menni a dolog, mintha az első nap nyitva hagynád az erjesztőt. Tudom, mert gabonánál, ami sokkal kényesebb, mint a gyümi, így szoktam. Az első nap nyitva hagyás úgy gondolom, sejtem, honnan eredhet.
A főerjedés sütőélesztőnél, vagy vadélesztőnél az első nap, pár óra alatt beindul, nagyon felfújja a cefrét. Előfordulhat, hogy kinyomja a lezárt fedőt, ha nincs neki elég hely. Szóval régen talán nem volt fajélesztő.
A fajélesztők sokkal nyugodtabban munkálkodnak, ezeknek is kell tágulási hely a hordóban, de nem annyi, mint a másikaknál. A fajélesztő viszont lassabban "indul be" tapasztalataim szerint, 1 nap kell neki, mire látható lesz a működése. (addig is működik, csak nem látványos, mint mondjuk a sütőélesztőnél)
Én nagyon szépen ki tudtam használni, hogy a fajélesztős cefrének kevesebb helyre van szüksége a hordóban.
Ha nem fajélesztőt használok, szerintem nem lett volna elég a jelenlegi hordó készletem.
Nem mondod komolyan, hogy felboncolták a nyulakat, és megmérték a gyomruk nitrogéntartalmát??!! Vagy valami bűnügyi sorozatban fognak szerepelni? Mikor megy adásba? Azt a részt megnézem.:)))
Én ioncserélt vízzel higítottam világéletemben, úgyhogy akinek kedves az élete, ne kérjen a pálinkámból! Remélem jó sokan lesztek, ilyetén gondolkodásúak.:DD
Tegnap kb 20 percig kevergettem, kiskanál cukorral, szépen fel is habzott és megváltozott az állaga, de még mindig kis golyócskák is voltak benne bőven. Viszont dolgozik szépen. Az ugye csak népi szokás hogy nyitva kell hagyni 1 napra a cefrét? Úgyértem ez nem szükséges és nyugodtan le lehet zárni a kotyogóval amint be lett oltva mert bőben van a darálás miatt elég oxigén a szaporodáshoz az élesztőnek ami kell, ugye?
Tudom és én sem, de most igazából nem is erről volt szó.:-) A srác írta, hogy golyók vannak az élesztő langyos vízbe öntésekor és nem történik semmi. Erre írtam, hogy nem ártana alaposan összekeverni, a vízben, pici cukorral.
Mert ha golyók vannak, az nincs összekeverve. Összekeverés után nem látni benne golyókat, homogén barna az egész.
Kellő ismeret hiányában semilyen utcába ne menjél bele mert félre vezeted az amúgy is bizonytalanokat. Az élesztők teszik a dolgukat, oxigén van szaporodnak, ha nincs csak erjesztenek amíg van cukor. Még a te kedvedért sem szelektálnak CO2 termelő törzseket.
Víz: ne okozzon ízhibát a pálinkának.
A keménység nem fog kicsapódni mert a pálinkában már elenyésző a mennyisége.
Kicsit gondolkoztam ezen a víz kérdésen. (én is ioncserélt vizet használok hígításra, bár meggyőztetek és nem fogok többé vele hígítani) Biztonsági adatlap alapján nincs káros hatása, de emberi és állati fogyasztásra nem alkalmas. Ha jól értelmezem kis mennyiségben semmiféle káros hatása nincs, gondolom az a mennyiség, ami a pálinkával együtt lecsúszik nem túl nagy.
A másik, hogy ha én ioncserélő gyantán átküldöm a csapvizet akkor elvileg azzal simán hígíthatók és forralnom se kell mint ahogy itt páran csinálják. Bár mivel a csapvíz és egyéb víz nem íztelen befolyásolhatja a pálinka ízét.
Van valakinek tapasztalata mennyire lehet észre venni h milyen vízzel lett hígítva?
Józsipapa, köszönöm a helyreigazítást a kovászos uborkával kapcsolatban!
Így egy kicsit sántít az általam vont párhuzam. A technológiában nem lehet a hiba, mert nem először csinálta a fiam se. Aztán meg, két sikertelen próbálkozás után, a más forrásból beszerzett uborka már ok volt.
Elmondásod szerint a dolog lehet még komolyabb is, hisz az emésztőrendszerünk tele van mindenféle hasznos baktériummal. Hát ezeknek sem használ egy olyan uborka, ami leállítja a baktériumok működését.
Minden szart megetetnek velünk. Magyarországon élő fiamnak egyik barátja arról számolt be, hogy egyszerre elpusztult két dísznyulja. A boncolásnál kiderült, hogy a kereskedelemből vásárolt saláták túl sok nitrogént tartalmaztak, ezt nem bírták a nyulak. Még jó, hogy mi bírjuk:-(((
Egyénileg döntöd el hogy lejtsen e, vagy merre lejtsen. Szerencsés ha az üst felé lejt. A szöge is eldöntés kérdése, minél vízszintasebb annál lassabban folyik a kicsapódott fllegma vissza az üstbe.
Kovászos uborkánál mindenki kenyérre gondol, én sokszor kenyér helyett öreg krumplit meghámozok, kettévágom és azt teszem az uborkára egyebek mellett, ugyan olyan finom lessz ha nem finomabb, pedig kenyeret még hírből se látott, akkor hol a kovász?? Bocs az off-ért.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Azért káros az ioncserélt, mert nincs benne ásványi anyag, tehát midennapi ivásra nem való. Pálinkába tökéletes. A minőség mindig ugynaz. Ha nem az, nem lehet ioncseréltnek nevezni. Azzal meg nem viccelnek, mert nem viccelhetnek.
Faxa! Én csak nem akartam belefolyni ebbe a víz-ügybe, viszpnt én is az ioncserélt vizet használók táborába tartozom. A wiki szerint az ioncserélt víz "káros" az egészségre. Akkor mivel is higítsam ki a páleszt, ha ez nem alkalmas rá, a csapvizünk olyan kemény,hogy ha fejest ugranék bele, akkor betörne a fejem, az ásványvíz pedig a neve alapján ugyebár áaványi anyagokban gazdag fajta és a desztilált vízhez csak arany árban lehet hozzájutni?
"Permetezni meg gombaölő szerrel szokásos, uborkát, ha jól tudom, azt meg bírják a bacik."
Van baktériumos betegsége is az uborkának, és a réztartalmú szerek pl. bacik ellen is hatásosak.
"a kovászos uborka a tejsavas erjedéstől lesz kellemes savanyú ízű. Ezt a folyamatot meg baktériumok végzik"
A tejsavas erjedés kétségtelen, de talán az élesztő is bejátszhat a dologba (máskülönben minek kellene rá a kenyér, ugye). Bár az kérdéses, hogy a sütést vajon mennyire élhetik túl az élesztők. Mondjuk az is lehet, hogy a kenyér csak élesztő táptalajnak kell, vadélesztő meg ugye mindenütt van, mint tudjuk... A kvász-kovász párhuzam is eszembe jutott, ott megint csak előjön az élesztő... Meg az a fehéres lepedék is inkább (élesztő)gomba lehet a kovászos ubi tetején... naszóval nemtudom....
Nem magával az ioncserével van a baj. A benzinkutas, ipari célú i.cs. víz nem feltétlenül olyan higiéniai körülmények között készül, mint az emberi fogyasztásra szánt dolgok.
A magam részéről jobban megbízom a csapvízben (tudom, az se jó mindenütt, de nálunk igen).
Én még bárhol vettem uborkát, nagyon jó kovászos lett belőle. De ehhez kell ismerni az uborkát, nem mindegy milyen kenyeret teszel a tetejére és nem mindegy meddig érleled. (Persze az se mindegy milyen fűszereket raksz bele, de attól csak az íze lesz némileg más.)
Csakhogy itt egy a bukta. Úgyanis a kovászos uborka a tejsavas erjedéstől lesz kellemes savanyú ízű. Ezt a folyamatot meg baktériumok végzik, mégpedig a tejsavbaktérium. Permetezni meg gombaölő szerrel szokásos, uborkát, ha jól tudom, azt meg bírják a bacik. Talán a technológia, vagy a kenyér?
