"Arra keszulj fel, hogy egy padlo+radiator+kondenzkazan rendszer jo bonyolult, hozzaerto szaki kell aki megcsinalja, vagy meg kell venni a gyari szettet, ami mindent tud, de az is jo draga."
Sajnos nem mindegyik tud mindent. Harnadik éve használok egy SD201-et, de még mindig nem tudja azt, amit a kezelési utasítása szerint tudnia kellene. Persze reklamáltam,de a reakció az volt, hogy elnézést kértek és a kezelési utasítást módosították...
Egyébként amikor az SD szerződéses szervizétől kijött egy szakember megnézni a modult (csak nézte, mást nem csinált), csodálkozott, hogy miért adnak ezért az emberek több, mint 200 ezer forintot, amikor szerinte 100 ezer forintnál kevesebből össze lehet szerelni a hidraulikus váltót, szivattyút és a keverő szelepet.
Nekem sincs befejezve az emelet, és bazisokat elvisz a 18cm-es beton födém, semmi szigetelés, körben rengeteg az apró nyílás, süvít be a szél. Emelet lépcső ajtó egy 8cm-es polisztirol, nem túl fix. Folyamatosan javítom a házat, most fogok maradék anyagokat leteríteni a beton födémre, hogy ne menjen el annyi +csinálom a szélproblémát (totális légzárás purhabbal, +szigetelő, lambéria szegélyléc, kinyomva a rések) mert a földszint fafödémes részén "süvített" most be a szél a viharban, el lett szúrva az ereszaljánál vmi.
- Jelenleg ~90nm-t fűtök (meg az emeletet is +65nm :-/) de hatalmas légtér van a nagy belmagasságok miatt - Közösségi terekben 20C tartva (ha süt a nap 23-24, éjjel lemegy 19-re), hálókban 19-20, fürdőben 21-22 (este hősugárzó ~10 perc: 26-27C) - Így megy el a mostani időjárásban napi 8-12kg pellet. (4-6 köb gáz, de ha süt a nap, nemigen kell fűtenem aznap, hiába van kint 0C körül) - Ablakok fel k=~1 (bontott, 3 réteg) másik fele kb. 1,5-2 (2 réteg, új vásárlás, átb@szás :( ) - Fal 30-38PTH+20cm cell - Nagy terekben még csak padlófűtés (csinálom a szellőzést és a fan-coilt a befúvásba) - Szobákban falfűtés (itt fog befújni a szellőző)
Akkor ott tényleg szökik. Nálam viszont nem olvadt le sehol. Akkor ezek szerint nem megy el? Viszont a tetőtéri szimpla ajtó jéghideg. Pl. WC szellőzőnél sok el tud menni ha nem zár a visszacsapó szelep vagy nincs benne?
Nekem kb. 80m2, és 8-10m3/nap. Nálam is a tetőtér nem fűtött, ott nincs semmi szigetelés a tetőn, akár fagyhat is. A galéria 25-ös ytonggal van elválasztva tőle, és az ajtó szintén sima beltéri ajtó ami oda nyílik. A beton födémen 4cm-el lépésálló van, tehát ott is megy el a meleg jócskán. Így kívül hiába van 10cm dryvit a 40-es PT falon. Ablakok átlaga K=1. Még be nem jött a 0 fok, addíg +5-15 fokban napi 2-3m3 ment el. A padló most 28-29 fokos, és így van bent 20 fok. Egy normális tetőszigeteléssel jelentősen csökkenhet a fűtés, vagy ez már nem sokat csökken? annyira nem rossz, mert hallok hasonló méretű régebbi házaknál 15-25m3-es fogyasztást naponta. Ha ebben az időben 5-6m3-re lemenne, már nagyon jó. NEkem a ház hőigényre 9kW jött ki, kinti -15-ben.
netto kb 85m2 futott, de tole egy ideiglenes fallal (15osb, 7.5cm uveggyapot, de az ajto csupasz osb pl) elvalasztott tetoteri szint. a tetoteri szint nincs futve, es csupa luk (bedeszkazott ablakhely egyelore pl)
Nem kell lecserélnem a termosztátot, mert jól dolgozik. :O) Meg én, ahogy összehangoltam a házat.
Azért kérdezősködök, mert nem vetem el Enginer ötletét, csak az én kazánomhoz egy "kicsit" máshogy kell hozzáállni. Másrészt a padlófűtést valamikor át akarom alakítani, oda eleve menne egy hidrováltó/puffer, akkor meg már úgy csinálnám, hogy a radiátor is abból menjen folyamatosan. Tehát mindenképpen nagyobb puffer kellene.
Neked a mostani időben ? m3 gáz fogy, és mekkora a fűtött felület? Illetve mennyi a benti hőmérséklet? Ja, és milyen a fal K értéke, illetve a nyilászárók K értéke. Csak viszonyitásképp érdekel az enyémhez képest.
Nekem padlofutes van ahol csak lehet (nappali, konyha, eloszoba, furdo) Es van melle radiator is. Mostanaban mar el van zarva a radiator.
A nappali pl tobb mint 30m2, es egy darab 90x90 radiator van benne. Ha nem lenne padlofutes, akkor tuti 3-4x ennyi kellene.
A furdo pici, van benne egy torolkozoszarito radiator pluszban. A konyhaban (18m2) is van egy 60x80 radiator, az sem nagyon megy mostmar, hogy rendesen hideg van.
Arra keszulj fel, hogy egy padlo+radiator+kondenzkazan rendszer jo bonyolult, hozzaerto szaki kell aki megcsinalja, vagy meg kell venni a gyari szettet, ami mindent tud, de az is jo draga..
"Legegyszerűbb onnan megindokolni, hogy kinti nagy hidegnél ha csak padlófűtéssel kell pótolni a hőveszteséget, nagyon meleg padlót kell "csinálni"."
Ehhez az kell, hogy jo vacak legyen a szigeteles!
A radiator akkor is jol jon, ha oktoberben nappal sut a nap es 25 fok van kint, ejjel meg 10 fok es futeni kell. Mert ha ejjel felfutod a padlot, akkor nappal bazimeleg lesz.
A dolgon igy midnenkeppen csak a puffer segitene. Vagy ha a minimum hoveszteseg is kisebb lenne mint a kazan minimum teljesitmenye. Kozepuleteknel ez megvan, mert jo sok viz van a rendszerben, es a minimum hoveszteseg is szep nagy, plusz a minimumban benne van a viszlag folyamatos HMV igeny.
Esetleg kiprobalhatnad, hogy a termosztat helyere egy pattintgatos idokapcsolot teszel. azon egy pocok 15 perc. Bepattintasz orankent egy pockot. Ha hideg kezd lenni, akkor kettot, es igy tovabb.
Laikus vagyok, de talán a szakértők is egyet fognak érteni: Nem igazán jó megoldás, hogy csak padlófűtés bizonyos helyiségekben. Érdemes mindenhová tenni radiátort is. A padló meg csak langyosítson a padlón.
Nálunk eredetileg volt tervezve mindenhová radiátor, de spórolásból mondtuk, hogy ide, ide és ide nem igazán kellene. A fűtés-tervező meg sajnos ránk hagyta. Utólag látom (illetve érzem :o)), hogy jobb lett volna, ha mindenhol van. Legegyszerűbb onnan megindokolni, hogy kinti nagy hidegnél ha csak padlófűtéssel kell pótolni a hőveszteséget, nagyon meleg padlót kell "csinálni". Egészségtelen is, meg nem is annyira komfortos. Ha meg van radiátorod, akkor igazából a radiátor adja a meleget, a padló csak kellemesen langyos.
[Enginer, ne olvasd! :o)] Nálam működik jól. Termosztát bekapcsol, x idő alatt mindenhol a kívánt meleg lesz, termosztát lekapcsol. Ahogy a nagykönyvben meg van írva.
A kérdésem és a rövid ciklusok arra vonatkoznak, hogy tavaly szimuláltam a termosztát nélküli rendszert: minden radiátorra tettem termofejet, beállítottam őket 21 fokra, a termosztátot meg felvettem 25-re - gyakorlatilag kiiktattam. Ekkor volt az, hogy miután egyszer elértem a kívánt hőfokokat a szobákban, a szintentartás a másfél perc - 1 perc ciklussal működött. Olyan kevés hőigény/hőleadás volt, hogy a víz a kazánban másfél perc alatt túlmelegedett, aztán 1 perc alatt lehűlt és indult újra. Tehát puffer nélkül használhatatlan így. De gyanús volt, hogy 2-3 liter pufferrel nem sokra megyek, ezért kértem, hogy próbáld számokkal alátámasztani, jól gondolkodtam.
A FÉG olyan szinten más elven működik, hogy összehasonlíthatatlan a 2. (Az enyém adott hőfokú vizet akar mindenáron elérni, ha nincs termosztát, ami leállítsa, a FÉG meg igény szerint csinál éppencsak 25 fokos, de akár 70 fokos vizet is.)
Földszint 65m2, ahol csak lehet padlófűtés, ahol nem elegendő, oda radiátor még. Tetőtér kb 45m2, valószínű radiátorokkal, körönkénti szabályozással.
Kazán és kéményválasztásnál akadtunk el. Amennyire kiokosodtam net alapján: padlófűtéshez ajánlott a kondenzációs kazán az alacsonyabb hőmérséklet miatt. Azonban a zárt égésterű kazánokhoz való kémény majdnem duplájába kerül.
Érdemes-e kondenzációs kazánt venni, vagy egy nyílt égésterű gázkazán is el tudja gazdaságosan hajtani a padló+radiátoros fűtést?
Olyat is olvastam, h radiátorokkal kombinálva már jelentőset veszít a kondenzációs kazán az előnyéből. Lehet, h így, h lesz jópár radiátor is, nem érdemes kond.kazánban gondolkodni?
A másik kérdésem: tudna valaki ajánlani olyan linket, weboldalt, ahonnan ki lehetne okosodni padlófűtés/radiátortag/kazánteljesítmény méretezés témakörében? Vagy esetleg olyan szakembert, aki beméretezné a fűtésünket (padlófűtés, radiátortagok, kazánteljesítmény, stbstb)? Hőtani ismereteim khm..khm.. csiszolandók :)
Megtaláltam a bausoft-on, csak nem tudom melyik madár kellene nekem. A "gólya" tud mindent viszont olyat nem találtam ingyenesen. Amit ingyen találtam az az "épületfizika". Az elég lehet? Vagy valamilyen madarasat kéne keresnem?
Ha jol ertem, termosztatos/termofejes rendszered van.
Es az a gond, hogy ha kicsi a hoigeny, akkor nem tud egy rendeset menni a kazan. Nem lehet, hogy a termosztatos helysegben egyszeruen tul kicsi a radiator/tul le van fojtva?
Emiatt a termosztat feloran at keri a futest a kazantol, de az nem tud rendesen futeni, mert nincs ami elvigye a hot. Ha jok lennenek az aranyok, akkor mire a termosztatos helyseg lehul fel fokot, es a termosztat hot ker, addigra a tobbi is le kellene huljon valamelyest, es a termofejek is kellene nyissanak egy kicsit bennuk. Ekkor elindul a kazan, a radiatorok le tudnak adni legalabb 6kW-ot, par percig tud folyamatosan menni, es kozben kelloen felmelegednek a termofejes helysegek es a termosztatos is. Olyan, mintha Nalad a termofejesek felmelegednenek, a termofejek jol lefojtjak ott a radiatorokat, es a termosztatos szoba meg meg jo sokaig nem melegszik fel annyira hogy a termosztat leallitsa a kazant.
WinWatt nevű programmal lehet ilyet számolni. Az általában használatos építőanyagok szükséges adatai megvannak benne, illetve bővíthető is tetszőlegesen. Valamikor a d-eg honlapjáról le lehett szedni a progit.
Kösz! (Mondtam én, hogy baromi bonyolult lenne nekem.)
Akkor maradok az 5 percnél.
Nekem az jön le, hogy 10% víztömeg növeléssel 10%-kal nő meg a felfűtési idő. Így lenne 5 és fél perc. Az én házamnál: legyen 2 perces ciklus - lenne belőle 2 perc 12 mp. (Feltéve, hogy tényleg 10%-kal nő az idő.)
Erre mondom, hogy egy 2-3 l-es puffer gyakorlatilag semmit sem segítene. De még egy 20 l-es is csak megduplázná az időt és 5 perc alatt azzal is végezne - aztán mondjuk 10 perc pihenő után kezdené előlről. (Bár nekem most a pihenő idő kevesebb, mint a fűtés idő, a puffer hőszigeteltsége miatt úgy gondolom, a lehűlés lassabb lenne.)
Vagy egy jókora puffer (mondjuk 50-100 l, jól szigetelve, hogy ne a kazán mellett adja le a hőt), vagy egy FÉG (vagy ami úgy működik) lenne a megoldás.
Ha igy vesszuk, akkor ok. Szerintem nincs a termofej ojan okos, hiszen a szoba homerseklete alapjan mukodik, a veszteseg meg a kintihez kepesti homersekletkulonbseg alapjan.
De ha a kerdesedre koncentralok, akkor:
a viz fajhoje 4.2kJ/KgK. Tehat 1kg viz 1 fokkal felmelegitesez 4.2kJ energia kell.
20 liter viz 1 fokkal melegitesehez 84KJ kell. 11kW az 11kJ/sec.
Tehat kb 8 masodpercenkent no egy fokkal a viz homerseklete. A 35 fok melegedes az kb 5 perc.
De pl a termofejed kozben minimalisan valtoztatott az allasan, hiszen a radiator korul a levego 20 fokrol mondjuk 21 fokra melegedett. Tehat feltehetjok, hogy kozben az aramlas (liter/sec) nem igazan valtozott. Viszont az elejen 30 fokosak voltak a radiatorok, a vegen meg atlagosan is minimum 50 fokosak. A radiatorok holeado kepessege menetkozben haromszorosara nott! Tehat a kiindulasi feltetelezesunk, hogy azok vegig 1kW-ot tudtak leadni, tuti nem allja meg a helyet.
Ha a kazan 12kW mikozben 40 fok visszaterobol 60 eloremenot csinal, akkor ahhoz kb 8.5liter/perc viz kell. Ha viszont a kiserlet alatt vegig 9.5l/perc a vizaram, es a kazan vegig 60 fokos eloremenot csinal, akkor 30 fokos visszateronel (az elejen) 18kW-al fog futeni! Igy meg hamarabb eleri azt, hogy 40fok fole megy a visszatero, es 12kW-nal kevesebb teljesitmeny kellene a 60-as eloremenohoz, amit nemtud, ezert leall. Megoldas lenne h anone a tomegaram, de attol nem igazan adnanak le tobbet a radiatorok, tehat attol is none a visszatero, ugyanott vagyunk.
Amire én tudok válaszolni: A pirosat tudod kézzel tekergetni. Valahol a fölötte lévő részén a sárgaráz résznek van egy jelölés, de most meg nem mondom, az hogy néz ki. Valahogy próbáld meg körbenézni, esetleg a többi radiátornál is, hátha valamelyiken szembetűnőbb helyen van és akkor utána már tudod, mit keress ezen.
Meg tudja-e nekem valaki mondani, hogy egy Ferroli NE 100 as kombin hol lehet megállapítani, hogy a tervező által előírt "egyes" teljesítmény-fokozatba van-e állítva?
Illetve mi van ha nem? Mi a hátránya, ha magasabb teljesítmény-fokozatban megy? zabálja feleslegesen a gázt, anélkül, hogy a rendszer le tudná adni a meleget a lakásban?
Mivel termofejek szabályozzák, a leadott hőmennyiség megegyezik a hőigénnyel. Éppen erről szól Enginer rendszere - mindig annyi a leadott hő, amennyi az igény a hőmérséklet szinten tartásához. Ezt vettem én 1 kW-nak a példában.
De, ha úgy jobban tetszik, legyen a 2. eset.
Én addig jutottam, hogy ha 12 kW-tal fűtöm a 30 fokról induló vizet, eközben a radiátorok 1 kW-nyi energiát adnak le, akkor maga a víz úgy melegszik, mintha 11 kW-tal fűteném, hőveszteség nélkül. (De persze lehet, hogy hülyeség.) De azt már nem tudom kiszámolni, hogy a 20 liter 30 fokról induló víz 11 kW-tal fűtve hány fokos lesz 1 perc múlva. Azt meg pláne, hogy a 65 fokot mikor éri el.
Azt hiszem a szivattyút olvastam, az valami Alfa vagy mi volt, igaz ? Az jó lenne, ha nem kellene külön puffertartály, a kérdés csak az, hogy ezzel a cirkó nem fog-e folyamatosan ki-be kapcsolgatni. Gondolom ez egyedi számolást igényelne, hogy nálam ez hogyan alakul. Nomeg erősen befolyásolja a kérdést az is, hogy a h.váltó milyen messze van a kazántól elhelyezve ?
De nem 1kW-ot adnak le a radiatoraid!! A radiatorok holeadasa nem fugg attol, hogy a hazadnak mennyi a hovesztesege, elhiheted. A radiator holeadasa fugg a radiatortol, a homersekletetol, es a helyiseg homersekletetol. Attol, hogy a Te hazadban van, vagy az enyemben, attol nem fugg.
Ha adott eloremeno hofok es szobahomerseklet mellett a radiatoraid kepesek leadni 12kW-ot, akkor semmi nem lesz, szepen 12kW-al futik a hazat es kesz. Ha nem kepesek, mert keves/kicsi a radiator, alacsony az eloremeno, 30 fokos a szoba vagy elzartak a termoszelepek es ettol gyakorlatilag kicsik a radiatorok akkor nem az 1. hanem a 2. alatt vagyunk.
