A legnagyobb blokkok 10 km-ről származnak, nem egy eget rengető távolság (az asszuáni 900 km-hez képest) a kisebbek egy része 90 km-ről van. A kevés oxigén és a fa hiánya nehezíti a dolgot, de nem teszi lehetetlenné. Dioritmegmunkálásban jobbak, mint az egyiptomiak voltak 3000 évvel korábban?
És a kolumbián-témához: a pre columbian az angolban használatos az általad megadott jelentéssel, de a columbian már kolumbiait jelent. Mi viszont magyarul írunk.
Ezek szerint volt felmérés. Ha viszont ez nyilvános, legalábbis az elemek konszignációs katalógusa, az bizonyító erejű lehet. Ha nem is a földönkívüli vagy bármi más eredetben, de abban biztosan, hogy az elemek előre gyártottak voltak. Ezután össze kell rakni az egészet. Mert mindenhol csak a H-kövekről van szó, de sok másfajta is van ott a fotók szerint. Ha pedig össze lehet rakni, akkor az épületet is rekonstruálni lehet. Viszont erről Atlantiszos/paleoasztronautikás/etc oldalakon kívül semmit nem látni. Az én véleményem szerinte először azt kellene kideríteni, hogy mi állt ott, aztán jöhet a miért és végül a hogyan kérdése.
eszközeikben, építkezési szokásaikban a magukénak vallották volna/vallanák ma is Puma Punku szerkezeteit,
Na pont erre említettem Afrikát, ahol a 20. század elején lombkunyhóban lakó, fűszoknyában (vagy abban sem) járó, gyűjtögető "vademberek" ősei nem 1000, hanem legfeljebb 500 évvel korábban még városokban laktak, rézzel borított tetejű házakban. És nem meséltek róla még legendákat sem.
Ez egy igen pongyola megfogalmazás. Hány fokon? Aztán hogy az magas-e, azt ki-ki eldöntheti.
a réz és a nikkel aránya már sokkal magasabb volt az ötvözetben
Annyi volt, amennyit beledobáltak, a kérdés az, hogy honnan szedték az érceket hozzá. Az még nem high tech, csak szakácskönyv, hogy ércek keverékét használták, és ráadásul nem véletlen, hanem kikísérletezett arányban.
valahogyan lépésről lépésre biztosítani tudták a fém olvadt állapotban tartását
Az olvadáspontnál magasabb hőmérsékleten csapolva marad némi idejük, hogy az öntés helyére vigyék, kell hozzá némi ügyesség, de ez sem high tech, szerintem elmegy a 6. században (ami mellesleg már nem ókor)
Egy modern kori technológia vonult fel
Ezt úgy mondod, mintha tranzisztoros rádiót, meg karbonszálas csónaktesteket is találtak volna. Konkrétan mi modern kori ott?
Sok tömbön egyenlő távolságokra kifúrt lyukak, kialakított élek, vájatok is arra utalnak, hogy valamikor a sok-sok építőelem összepasszolt, egymásba illett, mint a legok.
Nem követem az ásatásokat, de esélyes hogy ezt valakik már felmérték (legalábbis kellett volna). onnan csak egy térinformatikusnak kell(ene) digitalizálni, és megnézhető hogy összeillenek-e a meglévő darabok, és ha igen, hogyan. /Nem jut eszembe, milyen dombormű az, ami tömérdek darabra van törve, és a netes olvasók segítségével próbálják rekonstruálni a digitalizált darabokat. A juharizsuzsannán olvastam róla egy cikket még régebben/
Tiahuanacoban és a tőle 400 méter távolságra lévő Puma Punku hatalmas gránit, diorit és andezit köveit 40-100, illetve 300 km-ről szállították oda. 4000-4100 méter magasságban fa sem nő, a levegő oxigéntartalma is alacsony. Hogyan szállították a helyszínre a több 100 tonnás kőtömböket az építők (indiánok)?
A XIX. században még volt Puma Punkunál egy, eredetileg 89 méteres, diorittömbből álló platform. Azóta ez a tömb 3 részre szakadt a földrengések miatt (a fémkapcsokat több helyen kiszedték ott). A dioritplatform súlya eredeti nagyságában 900 tonnás volt. A H-modulok is dioritból lettek precíziósan kimunkálva, mögöttük tervezés van. Sok tömbön egyenlő távolságokra kifúrt lyukak, kialakított élek, vájatok is arra utalnak, hogy valamikor a sok-sok építőelem összepasszolt, egymásba illett, mint a legok.
A keménységi skálán a gyémánt 10-es számú, a diorit 8-as.
Szép elméletek vannak. Ez is a rituális (absztrakt) terek elmélet. De igazából senki sem tudja, hogy kik, mikor és milyen technológiával hozták létre Puma Punku struktúráit, elemeit.
"...hagyományaikban, kollektív emlékezetükben, eszközeikben, építkezési szokásaikban a magukénak vallották... "
a tömbökön található írásjeleket a Yaya Mama kultúra képviselői, többek között az építőkként azonosított Aymara törzs képviselői használták. szerintem ez kimeríti a magukénak vallás fogalmát.
ezen kívül megvan, hogy az inkák ellátogattak a környékre, majd felbéreltek néhány szakembert, hogy segédkezzenek az építkezéseiken? ez vajon hogy volt lehetséges?
nyilván úgy, hogy az aymara szakik magukénak vallottták Puma Punku építményeit.
joogal, hiszen ők építették.
"nem annak a kornak a technológiáját tükrözik"
szerinted. valami miatt azonban a régészek nem osztják a véleményedet.
Azt már bizonyítékként fogadnám el, ha az indián őslakosok (a kolumbuszi és a mai időkben is) hagyományaikban, kollektív emlékezetükben, eszközeikben, építkezési szokásaikban a magukénak vallották volna/vallanák ma is Puma Punku szerkezeteit, építményeit. De ilyenről szó sem volt/szó sincs. A kollektív emlékezet hiánya mellett a Puma Punkunál látható preciziós kivitelezésű, megmunkálású elemek, platformok nem annak a kornak a technológiáját tükrözik, amit az indián kultúráknak valaha is tulajdonítottak volna vagy tulajdonítanának.
A "csatornaelemek" csak egy alternatív megjelölése azoknak az ott talált tárgyaknak. Érdekes, hogy sok helyütt fordítva vannak/voltak a földben.
"A bizonyos helyeken alkalmazott bronzkapcsos alkalmazás különlegességének oka az, hogy a prekolumbián Amerikában a fémek használata dísztárgyak készítésére korlátozódott, a fémek technikai alkalmazása nagyrészt ismeretlen volt. Nem ismert, hogy ezeket a fémeket hol nyerték ki és készítették elő feldolgozásra és nem ismert ezen ötvözeteknek sem az előképe, nem találták később sem alkalmazásuk nyomait Dél-Amerika indián magaskultúráiban. Ezen kívül ismert, hogy az indiánok főként aranyat használtak, mint fémet." wikipédia
Ilyen bronzkapocsból csak nagyon kevés maradt fenn. A vizsgálat által megállípított összetétel:
95 % réz
2 % arzén
1,7 % nikkel
0,9 % szilicium
0.4 % vas
Ilyen fémkapocsból csak kevés került elő a tömbökből. Máshol nem találtak ilyen anyagból készült eszközöket. Persze, vannak tanulmányok, rengeteg tanulmány van. Lényeg, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Puma Punkut az indián dél-amerikai kolumbián vagy prekolumbián indiánok hozták volna létre. Az viszont ismert, hogy amikor Tiahuanacoba érkezésükkor a spanyolok a puma punkui romok eredetéről kérdezték az indián vezetőket, ők azt válaszolták, hogy nem az ő őseik építették azokat, hanem az istenek. Erre az isteni eredetre való emlékezésként, tiszteletként építették meg az őseik a múltban Tiahuanaco városát, amely aztán később zarándokhely lett az istenek tiszteletére.
Miattam aztán építhették Puma Punkut az indiánok is (nem ragaszkodom az ellenkezőjéhez), de nincs rá bizonyíték, max. elmélet.
"Illetve a csatornaelemek, valamint bronzkapcsok (réz-arzén-nikkel ötvözet), amikor az ehhez szükséges olvasztási technológia és a fémek technikai alkalmazása ismeretlen volt az indián kultúrákban."
óriási, kapitális hiba ilyesmit állítani. a megfelelő topikban többször is betettem az állításodat cáfoló tanulmányt, tessék tájékozódni:
"Tudtommal több, tudósok által vitatható hitelességű szerző számolt be róla, mint tényről."
ez egészen konkrétan a kása kerülgetése, nincs ebben semmi rosszindulat. egy kattintással kideríthető, hogy Hancock a forrás, akinek a hitelessége valóban megkérdőjelezhető :-)
az általad megmagyarázhatatlannak tartott maradványok tökéletesen illeszkednek a helyükre, legfeljebb neked ez nem elfogadható.
Az én forrásom maga a 84-es kiadás utószava volt (Sribden fent van). Wikipédiát nem túl érdemes forrásnak használni, ha lehet mást is. A jóindulat hiányát meg nem jelzi semmi, csupán tárgyilagos voltam. Aki radikális történelemszemléettel foglalkozik, nem engedhet meg ilyen csúszásokat. /Egyetemen is tanítanak olyan könyvből hogy egy építési dátum három helyen háromféleképp szerepel, szóvá is tettem a tanárnak/ A Sziriattal különben is vigyázni kell. Többnyire ellenőrizhetetlen, akárcsak Däniken. De legalább nem annyira hatásvadász.
