Talán négy éve írtam e kis szösszenetet.
A szolgáltatás nyújtása, annak igénybe vétele, nem lehet egyenlő a kiszolgáltatottsággal!
A szolgáltatást nyújtó, és az azt fogadó részére sem!
Ki a szelet nem szereti…!
,,Sok éve egy gáz és vegyes tüzelésű berendezéseket gyártó céghez kerültem, véletlenül, és ott maradtam, talán nem véletlenül.
Az említett gyár szervizében háromnál több évtizeden keresztül jártam az országot. Záhony és Hegyeshalom között, szinte nincs olyan lakott hely, ahol ne végeztem volna valamilyen feladatot.
Amiért most írok az a következő.
A Fogyasztó Védelme!
De néha feltettem a kérdést: kitől?
A szervizekben panaszt tevők nem ritka esetben abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az életüket menti meg az amúgy nem is jótállási kötelezettség keretébe vélt, gond-baj az általuk használt berendezéssel.
Az Én fő szakmai tevékenységem egy fehér folt a fűtéstechnika amúgy sem kék területén.
Szilárd tüzelés, kicsiben.
Kályhában szükségből, kandallóban (anyagi) tehetségből.
Magyarországon természetesen vannak szabályok szilárdtüzelésű berendezések telepítésére, cseréjére de ezeket sem nem propagálják, sem nem betartják.
Magam is csak azért kerültem a témával közelebbi szinte már intim kapcsolatba, mert ,,kenyéradó gazdám“, a gyár, időnként vissza-vissza tér e termék gyártásához. ,,
Ezek a mondatok az első könyvem hátszavai.
Lássuk.
Hogyan állunk azóta?
A szilárdtüzelésű fűtő készülékek gyártásának újra indítása, hol nosztalgiából, de lépjünk a földre, inkább anyagi megfontolásból kerül porondra, a cégnél, amelynek évtizedek óta dolgozom.
Így a gyári szervizben eltöltött pályafutásom alatt, immár a második fordulóját élem meg ennek a terméknek, mint gyártmány, illetve a szerviztevékenység gerincét képviselő termékcsoport.
Ha valaki komolyabb fűtést készíttet lakásában annak előkészítését szakemberek végzik, tervezés, kivitelezés, műszaki-biztonsági megfelelőség.
De ki vesz igénybe szakembert egy 4.5-6 kW-os kályha, vagy akciós hordozható kandalló üzembe helyezéséhez?
Senki.!
Az itt említett esetek egy napon kerültek látókörömbe, az elvégezendő munkáim során.
Első eset reggel.
Főváros melletti falu. szép kultúrált ház az udvaron, kettő lakás. A hátsó az enyém mint munkaterület, mint a panasz tárgyának színhelye.
Gyönyörű nappali, tiszta rendes, értelmes emberek. (ez fontos)
Panasz a frissen vásárolt, a ma kapható legjobb minőségű kéménybe csatlakoztatott kandallóra prózai egyszerűséggel az, hogy füstöl.
Begyújtok, minden tudást fortélyt bevetek, ez füstöl!
Telefon, a régi társnak, Ő fejlesztő mérnök a gyártónál, megállapodunk jön, megnézi mi lehet a baj.
Tovább egy közeli faluba ahol a hiba, ugyanaz!
Pech!
A helyzet fordított mint az egyszeri viccben:
Ötletem nincs, a kandallók meg, döglenek!
Két nap múlva a fejlesztő kollégával az első helyszínre megyek.
Begyújt, a kandallóban idilli magasságokba csap a láng, a füst illendően kizárólag a kéményen távozik.
Füstbement füst!
A dolgot nem értem. Még!
Este viszont kapom a telefont, a berendezés újból füstöl.
Megígérem, jön a szombat viszek egy másikat, a többit meglátjuk.
A berendezés cseréje közben a házigazda kérdezi: ha már ennyire ,,ÉRT” a szilárdfűtéshez mondja meg melyik kéményt emeljem meg, hogy a párhuzamosan felmenő gázkéményen ne jöjjön a füst időnként vissza a fürdőszobába?
A lámpa kigyúlt! Az agyamban.
Asszonyom kérdem a háziasszonytól, meg van még a gázterv? Igen. Kérem keresse elő. Míg előkerül az okmány, vizsgálódom, és lám az ablakok fokozottan záródóak.
Levegő se ki, se be.
Szabadba vezetett páraelszívó a nappalival egy légterű konyhában!!!
A francia lefejező gép feltalálása óta ilyen precíz kivégző szerkezetet ember nem alkotott!
Természetesen az engedélyezett gáztervben határozott tiltással éltek az ilyen fajta megoldás ellen.
Az én szerencsétlenségem, szakmai szempontból a következő.
Első vizsgálat: kint az idő hűvös, nyílászárók becsukva. Füst.
Második vizsgálat (már ketten): kint az idő kellemes őszi meleg, bejárati ajtó nyitva, biztosítja a jó légellátását a fűtőberendezésnek.
Füst? Füst az nincs!
Harmadik vizsgálat: kandalló csere, majd demonstrációs fűtés, ajtó, ablak zárva, pár perc után a berendezésben a tűz kialvásra készülve, füstöl.
A zárt nyílászárók mellett beindítom a szagelszívót, a gázkéményen, és a fűtőberendezés légellátó nyílásain ömlik a füst a lakótérbe.
A tulajdonosok értik, de nem hiszik, hogy amit látnak tragikussá is fordulhatott volna!
Tipikus, már teljesen megszokott fogyasztói viselkedésforma. Meghalhatnak, de változtatni nem akarnak.
Mit tehetek Én? Nem vagyok hatóság, (hála Istennek).
A józan észre apellálok, lehet hogy sikerrel.
Az újságok hírrovatában nem olvastam a házaspárról.
Remélem még élnek!
