Az biztos, hogy a Rábától nyugatra a fogyasztóknak más elképzelése van a jó gyümölcs párlatokról……..
Viszont az a magyar pálinka hobbista, aki veszi a fáradságot és az utópárlat kb. 45-41%
közötti részét nem engedi a pálinkába, az nagy minöségi ugrást tapasztal az italban….
Viszont lehet, hogy az ortodox pálinka rajongók szemében az már nem is pálinka…..
Írtam erröl a konyak és rum recepttel kapcsolatban. Ez az ázott kutya szagú párlatrész minden ital cefréjében ott van, de ezt a kényes nyugati gyomor nem veszi be……..
Lehet, de a kocsmákban nálunk se Old Century az olcsó alapbourbon, hanem a Jim Beam:) Sőt, az átlagkeresetűek számára Magyarországon is a Jim Beam az alap, sőt, a legtöbben nem is hallottak más bourbönről. Csak annyit akarok ezzel mondani, hogy nagyon nehéz lenne így kapásból megmondani, Amerikában ezek mennyire eladhatóak. Még azt sem tudjuk, mennyire vállalható a blended whisky, milyen jellege van, hogyan ízesítik.
Amerikait még csak Crown Royalról hallottam beszélni (valami sima youtube-os kóstolás volt), finomnak, de túl ízetlennek találta. A Black Velvetnél szerintem még az 1:4 arányban kevert JB-vodka is jobb, de ezt ki fogom próbálni:)
Szerintem alap olcsóbourbönnek ott a fehér Jim Beam, Heaven Hill, Evan Williams és efféle itthon 3000-4000 Ft között mozgó középkategóriások számítanak. Azért érdemes megvizsgálni hogy milyen arány van az itteni és ottani emberek átlagkeresete, és az italárak között. Na meg persze azt se felejtsük el, hogy az igények sem teljesen egyformák. Aki meg annyira csóró hogy ezekre se futja neki, annak a többi alsó besorolású "kommersz" whisky.
Viszont nagyon kíváncsi lennék, hogy odaát milyen a megítélése az Black Velvet féle kanadai whiskynek, mert ha a saját törvényeikkel hasonlítják össze, akkor azok csak a blended whiskynek számítanak.
Na pont miután elküldtem kezdett derengeni, hogy mintha említetted volna, mikor legutóbb szó volt Suttonről... kösz a linket, ezt majd olvasgatom:)
Nem bírtam magammal, megkóstoltam pár dolgot a ma megérkezett csomagból, amiből főleg az (érleletlen) francia szilvapárlat (Emile Pernot) érdekes. Elsőre tényleg könnyedebb, mint a klasszikus magyar kisüsti, főleg íz és utóíz tekintetében (magyarán nem főznek bele semmit, ami a finnyásabb fogyasztót akár kicsit is zavarhatja), de azért nem nagyságrendbeli a különbség. Az Agárdi pl jó, ha nem könnyebb ennél, bár a szilvájukat még pont nem kóstoltam, de a barack és a szőlő alapján az se lehet egy kimondott lekváros bödön. Mondjuk ez nem feltétlenül a legreprezentatívabb francia eau de vie-főzde, mert a múltját nem ismerem, most meg főleg abszinttal foglalkoznak. Egy szerintem biztos, egy pálinkaszakértő sem csapna vakteszten az asztalra, hogy „ez kérem nem pálinka”:) 45%-on teljesen kellemes, szóval illóanyagban is a helyén van.
Tudtad, hogy 2 éve gyártani kezdték a whiskyjét Popcorn Sutton's Tennessee White Whiskey néven? (Természetesen befőttesüvegben:) Kíváncsi lennék, tényleg ismerte-e valaki a receptjét, vagy ez is csak +1 „eredeti recept”.
Érdekes lenne ismerni az amerikai viszonyokat. Kérdés például, hogy ha ott senkinek nem kell a rossz bourbon, akkor minek pancsolnak maguknak „fütyülős whiskyt”? Gondolom jobb az sem lehet, szegények meg ott is vannak szép számmal, szóval ott is biztos van igény az Old Century-félékre. Akkor már inkább az lehet, hogy a nagy márkák rosszabbak itthon, de én mondjuk soha senkitől nem hallottam még, hogy Amerikában más lenne a dzsimbím (míg a kólában ugye sokan észrevették már a különbséget).
El tudom képzelni, hogy az amerikaiak a selejtesre sikeredett termékeiket adják el fillérekért európának, hogy majd jó lesz az ide. Lehet hogy így kerülnek ide ezek a vicces fantázianevű olcsók, mint az OB. Egyszer érdemes lenne kipróbálni egy nem straight bourbont, abból kiderülne mennyire számít az alapízhez a 2 év érlelés.
Gondolom a kukorica a legolcsóbb gabona az Amerikában, végülis ők a világ (egyik) legnagyobb kukoricatermelői. Magyarországon a boltokban az árpa olcsóbb szokott lenni pár forinttal, lehet hogy a kukorica csak a sörgyáraknak olcsóbb, vagy jobban megéri használni a nagyobb hozama miatt... egyébként inkább attól függ, melyik gabonát érte a legkevesebb kár. Legutóbb mikor vettem, a búza, kukorica és árpa ugyanannyiba került.
Július 5-én, este 10-kor a Discoveryn lesz egy műsor, az amerikai moonshinerekről. Valószínűleg lesz szó a kukoricawhiskyről, és a helyi főzési szokásokról. Akit érdekel, nézze meg. Itt az előzetes:
Az amerikaiakat csak azért említettem, mert a JB-t a hozzáértőbbek úgy láttam, dicsérik jó alapwhiskyként, míg a számomra ihatóbb Rebel Yellt pl lónyálnak tartják. Szóval ez konszenzusnak tűnik arrafelé, hogy a teljes íz az elsődleges. Szerintem olcsó(bb) bourbönnek legközelebb literes JB-t veszek, aztán meglátszik, beleszeretek-e:)
Hogy mennyire védi a törvény a bourbon ízvilágát, abban én a Blacksmith óta nem vagyok biztos, mert abban csak a bourbon jellegzetes ragasztóízű édessége volt jelen, gabonaízben meg kb a blended scotchot is alulmúlta. Valami olyasmi volt, mint egy bourbonízű brandy:) Hogy ezt mivel érték el (főzési és/vagy szűrés), azt nem tudom. A legolcsóbb gabona egyébként nem a kukorica? Márminthogy azzal olcsósítják a sört is.
Ezt nem tudom, még sosem próbáltam gyümölcslevet pálinkához önteni :)
Azért azt nem mondanám hogy, az OC-ből nagy szelete hiányzik a borubon íznek. Én inkább azt, hogy érződik a JB +2 éve. Abba viszont érdemes belegondolni, hogy mik alkotják tulajdonképpen a bourbon ízvilágát? A borubon lehetőségeit a törvények sokkal jobban leszűkítik, mint a európai whiskyét. Először is, 51%ban kukoricából kell hogy készüljön. Aztán 80% fölé nem szabad desztillálni. Ez a kettő máris biztosította, hogy elsősorban a kukorica és a többi gabona jelentős szerepet alkosson az ízvilágban. Aztán ott az új tölgyfahordó, amit szenessé kell égetni. Valószínűleg az összes kiégetett tölgyfahordó ugyanolyan ízt ad. Ami eltérést adhat, az a maradék 49%-nyi gabona fajtájának a megválasztása, meg az érlelés ideje, meg legfeljebb az hogy van-e szűrés, vagy nincs. Nem tudom amerikában melyik gabonafajtával érdemes olcsósítani a bourbont, de azt mondják, hogy az a borubon, amiben sok a búza, sokkal unalmassabb és semmitmondóbb ízű van, viszont valamivel lágyabb.
Az meg hogy egy amerikai nem értene egyet velem, egy dolog, gondold csak el, sokszor két magyar sem ért egymással egyet azon, hogy milyen is a jó pálinka :)
Most főzöm a negyedik generációját az Ö-M féle savanyú cefrémnek, és az lenne a kérdésem
hogy ha le szeretnék állni a folyamatos erjesztéssel egy időre, akkor az értékes savanyú alapot hogyan tudom tárolni romlás nélkül?(egyelöre még csak alszeszként áll, mert a thumper most készül)
Valamint még az érdekelne, hogy a thumper használata megemeli-e a nyomást a főzőben, mert az enyém vízvájus tömitésű és akkor kibugyog a víz.
Hát nyilván nem csak azért teszik bele azt a gyümölcságyat, hogy jól nézzen ki, hanem várnak is tőle valamit:) De azért te is beleönthetted volna a Sió körtelevet, aztán mégse olyan lett volna.
Azért egy amerikai szerintem nem értene veled egyet az OC-JB dologban. Nem a márkahűség miatt, hanem az OC-ből tényleg egy nagy szelete hiányzik a bourbon-íznek. Oké, cserébe ihatóbb, de bármennyire nem szeretem a fehér JB-t, bourbönként nem csak kicsit áll fölötte. Az persze igaz, hogy a márkáért fizetsz még + párszáz forintot, és semmiképp nem ér 3500-at.
Az ö-m féle folyékony almalepényt mindenképp ki fogom próbálni, de vajon nagy szentségtörés lenne ha kukoricawhisky helyett almapálinkát használnák alapszesznek?
Hogy miből mennyi kerül át, az jó kérdés, szerintem nagyon függ a szeszfoktól, az időtől és gyümölcs fajtájától és minőségétől. Biztos hogy olyan sokminden nem, de az is pont elég lehet ahhoz, hogy egy gyengécske pálinkát valamennyire feljavítson. Ott van példának az én rossz körtéből készült pálinkám: fehéren abszolút semmi körtére emlékzetető ízt nem mutatott, de vettem hozzá a boltban jó minőségű körtét, és 50%-on fél év alatt legalább annyi lett belőle, hogy a körteízt ki lehet venni.
Nekem volt szerencsém egy üveggel elfogyasztani a Old Century bourbonből. A fehér JB tényleg szégyellhetni magát hozzá képest, hogy majdnem kétszeres áron éppen hogy jobb nála. Tavaly vettem 2300 Ft körül Clark's nevű német cimkézésű olcsóbörbönt az Aldiban. Eddig azt találtam a legjobbnak az olcsók közül. Kaparni épp az is kapar, de íze veri a fehér JB-t. Bár úgy rémlik hogy azóta annak is feljebb emelték az árát...
A vodka csodája, hogy szinte bármilyen élelmiszert teszünk bele pékárun meg húson kívül, abból lesz valami...:) Sose értettem, miért nincs ennyi kreativitás az emberekben, és miért isszák tisztán az olcsó szemeteket. Merthát azért a túlárazott kommersz likőröket nem az alkoholisták isszák, hanem középkorú háziasszonyok.
Megvettem végre egy American Old Century bourbönt. Ezért a 2250 Ft/7 dl-ért az egyik legjobb olcsószesz (ha nem a legjobb). A fehér Jim Beamre hajaz, de szerintem a szűrés igenis érezhető, nem igazán van fiatalbourbönös mellékíz. Kaparni kapar, de nem jobban, mint pl. a 43 fokos E. Williams. Íze nincs túl sok, de több, mint a párszázzal drágább Old Blacksmith-nek.
Ez nekem is ködös egy kicsit. Azt nem írják, hogy a tárolóedényé a főszerep, csak hogy a megfelelő edényben történik vele valami természetes folyamat, bármi is legyen az...:) Megfigyelendő egyébként a „nem ízesíthető” variálása 1-2 párlatnál. A gyümölcspárlatnál és rumnál pl. csak ennyi van. A whiskynél „nem édesíthető vagy ízesíthető, és a színezőanyagként használt karamellen kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat.” Tehát a többinél ilyen is van. A brandy és borpárlat „nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.” – ez meg gondolom a forgácsfőzet hozzáadása miatt van idefűzve.
Az ágyaspálinkába nem tudom, mennyi cukor kerül a sértetlen gyümölcsből, az alkohol egyébként is rosszabbul oldja a cukrot a víznél (az abszintnál is ezért kell „cirkuszolni” a kockacukorral). Lehet, hogy az ízek lekerekítéséért végzett édesítést sem éri utol. Nekem az ágyaspálinka nincs olyan édes, mint az olcsóbrendi. Egyébként az is egy bizonyos határt szab a „feljavítgatásnak” a gyártók részéről, hogy ugyanaz az anyag hogyan kerülhet a párlatba. Meg az is megérne egy gondolatmenetet, hogy a gyümölcshéj mit mennyire enged át ilyenkor. Az ágyaspálinkának határozottan más jellege van, mintha gyümölcslevet kevertek volna hozzá.
Az abszintokkal együtt rendeltem egyébként egy szilva eau de vie-t is. A magyar nevesebb pálinkákra is jellemző 1000 Ft/decis áron volt, nagyon kíváncsi leszek... bár a múltkori francia érlelt szilva után rossz nem lehet.
Érdekes hogy az ágyasozást érlelésnek, nem pedig ízesítésnek fogják fel... Az érlelésben végülis a "megfelelő tárolóedény" játsza a szerepet, ágyas pálinka esetén pedig egy acéltartály vagy egy üvegballon is lehet "megfelelő", a természetes reakciókért úgyis a hozzáadott gyümölcs a felelős. Szóval ez a definició nem igazán fedni le az ágyas pálinkát. Az ízesítés is sántit, de valahogy még mindig közelebbinek tűnik, mert ha például a pálinkát gyümölcslével ízesítenék és színeznék, valamint cukrot adnának hozzá, akkor rögtön el lehetne felejteni a pálinka nevet. Ágyasozáskor viszont ugyanezek történnek, csak ott nem külön-külön, hanem gyümölcs formában adják hozzá az aromaanyagokat és a cukrot.
( Nem tévesztendö össze a Neten található “ Liquid Apple Pie “ nevü itallal † )
ö-m féle Folyékony Alma Lepény™ ( ö-mFAL )
Mint könnyen kitalálható az almás lepényhez használt füszerek miatt kapta a nevét…..
Hozzávalók literenként :
1 L 40-45%-os gabonaszesz vagy fehér kukorica whiskey
1-2 csapott evökanál füszerkeverék
Az örölt füszerek :
1 ek. Fahéj
1 tk. Szegfüszeg
1 tk. Szegfübors
½ tk. Szerecsendió
---------------------------------------------
Ezen felül lehet adni hozzá ezek közül( de nem szükséges ) :
½ tk. Gyömbérpor
½ tk. Kardamom (zöld)
½ tk Vanillia kivonat
½ tk. Reszelt narancshéj
A keveréket érdemes elöre elkészíteni és zárt edényben tárolni….
Többféleképpen elkészíthetö :
1. A füszereket thumperen fözzük át, vagy az üstbe tesszük ( a rézelejét és a fejét már elvettük ) Ilyenkor színtelen párlatot kapunk, amit késöbb caramellel színezhetünk, vagy tetszéstöl függöen fehéren hagyjuk.( Ilyenkor már nincs felhabzás, de a füszerek miatt csak kb. ¾ -ig töltsük, nehogy baj legyen.) Ha “ almásabb “ karaktert akarunk, akkor a lehígitásra szánt víz 15-25%-át bolti almalével helyettesítjük ki.
2. A kész szeszbe áztatjuk a füszereket, egy hétig naponta többször rázzuk, majd egy hétig ülepedni hagyjuk. Legjobb ha az üledékröl lefejtjük az italt és csak ezt szürjük.
Így is elég sokat kell szürni, hogy csillogó legyen…….( nagyon szép színe van )
Literenként 0-8% cukor szirupot adhatunk hozzá. Én 2%-ot szoktam adni, ami még nem édesíti, de a füszereket kiemeli…..Ha valaki likört akar belöle, akkor 20-30% cukor kell bele…..
Idáig két koktélt sikerült összehoznom :
“ a tudás almája “ :
50 ml ö-mFAL
50 ml almalé
100ml szóda
jégkocka , alma karikával díszítve
“ éjjel lopott alma “ :
50-60 ml ö-mFAL
50 ml almalé
200 ml cola
jégkocka, alma karikával díszitve
Sok sikert,
ö-m
† Az Interneten található “ Liquid Apple Pie “ egy szesszel és füszerekkel felerösitett almabor, csak 20-25 % -os. Nyáron jéggel, télen forralva fogyasztják…..
A pálinkára azzal a feltétellel kaptunk eredetvédelmet, hogy kizárólag EU-komform gyümölcspárlatokat forgalmazunk ilyen névvel (mert voltunk olyan okosak, hogy még rendes pálinkatörvényünk sem volt, mikor eredetvédelmet kértünk a pálinkára...). Magyarul teljesen lényegtelen volt, hogy van-e hagyománya az ágyas pálinkának; ha tényleg ízesítés lenne a gyümölcságyas érlelés, akkor nem engedték volna meg. A mézesnek is volt hagyománya, mégse jöhetett szóba, mert az pl. édesítés. (Érdemes belegondolni, hogy az EU egy 23 nyelvű közösség, és mindenkinek joga van csak a saját nyelvét használni. Ha a pálinka egyszerre többféle italt is takarna [gyümölcspárlat, mézes gyümölcslikőr], akkor az árujelző nem érne semmit.)
8. Érlelés
Az érlelés olyan természetes folyamat, amelynek során megfelelő tárolóedényekben olyan természetes reakciók játszódnak le, amelyek következtében az adott szeszes ital új érzékszervi tulajdonságokat nyer.
9. Ízesítés
Az ízesítés a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egy vagy több aromaanyag felhasználása a szeszes italok előállításához.
Ez alapján az erdélyi módszer is érlelés. Az amerikai törvényeknél is kiderül a kontextusból, hogy a coloring és flavoring hozzákevert anyagokat jelent. (Egyébként ha eleve tilos volna fadarabokat áztatni a whiskybe, akkor értelemszerűen nem kellene külön kiemelni, hogy a corn whiskyt semmilyen módon nem szabad pörkölt fával kezelni.) A gyorsérlelésnek meg legalább a Szesztilalom óta van hagyománya, de gondolom régebben is csinálták.
