Mivel többségében háziállatokkal kapcsolatos témák vannak a csúcson, picit nekem hiányozni kezdtek az igazi vadak. Ezért is nyitottam meg ezt a topikot, ahová jöhet minden, ami kerítésen kívül van. Netán kerítésen belül, ámde mégsem egészen odavaló (és nem a rendőrséget hívjuk észrevételükkor ;-) A bogaraktól kezdve a ragadozókig bárkit becincálhattok ide.
Legtöbbünk találkozik a kirándulásai, túrái során olyan állatokkal, amikről szeretne többet tudni vagy legalábbis nevén „szólítani”. Persze vannak olyanok is, amiket a többség felismer (őz, vaddisznó, róka vagy éppen bükk, gesztenyefa), de mondjuk a lábnyomaikkal, netán hangjukkal már gondban vagyunk.
Tehát jöhet ide minden, írások, beszámolók, kérdések és képek, amik az élővilág „vadabbik” részéhez kötődnek.
Tegnap az állatkereskedésben egy Petra nevű kiskölyöknek majd' kiesett a szeme, amikor "bogajak!"-felkiáltással megbámulta a nálam lévő mintegy százötven darab tücsköt.
Szerintem minden gyerekben gyárilag benne van az érdeklődés az állatok iránt, legfeljebb ebből a szempontból ingerszegény környezetben él. Néha szoktunk kivinni az erdőbe sétálni, vagy lesre, szóróra gyerekeket, mindegyik élvezte. Persze, ha egész nap csak a számítógéppel, és a tévéképernyővel találkozik, akkor nem fog hiányozni neki a természettel a kapcsolat, mivel nem tudja, az milyen.
Szerintem nincs az a gyerek, aki nem tátott szájjal bámulna egy ilyen helyzetben, ahol három méterre lehet egy 'vad' állattól
Én például a minap láttam egy nagyon is vadon élő kockás húslegyet (az erkélyemre repült be a szarka által hagyott csirkenyakcsontra). Pedig még két hétig tél van.
(Most hogy mondod, tényleg. Pedig direkt átírtam az első változatot, aminek hasonló volt a jelentése, gondoltam, fogalmazzunk precízen. Nem elég, hogy a kódolást elcseszem, linkelni se tudok és még félreérthetően is körmölök. Mindenem megvan a fórumozáshoz. :))
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2006-os jelentése szerint súlyos veszélybe kerültek a világ kétéltűi, minden harmadik faj a kipusztulás közelébe jutott.
(...)
Az utóbbi években azonban a trópusi területeken olyan mértékű és hirtelen pusztulásuk indult el, amelynek más oka is kellett hogy legyen. Közép-Amerika védett nemzeti parkjaiban néhány év alatt fajok tucatjai tűntek el. A panamai El Cope buja növényzetű köderdejében például 2004 szeptemberében mindössze négy hónap alatt szinte teljesen eltűntek az azelőtt lármás békák a nemzeti park területéről. Az ok egy járványszerűen terjedő, a békák bőrét megtámadó gomba: a Batrachochytrium dendrobatidis volt, amely megbénítja az állatok bőrlégzését, így azok órákon belül kimúlnak. Lips tapasztalatai szerint, ha egy területen az említett gomba felüti a fejét, ott a békák 80 százaléka fél éven belül elpusztul. A ritka fajok esetében ez a fertőzés a kihalást jelenti.
Bocs a rontott kódolásért, elfelejtettem, hogy négy szögletes zárójelet egymás mellett már nem tolerál a szoftver. Eredetileg a saját közbeszúrást akartam apróval szedni, eh.
--
Ha már belekezdtem még egy hozzászólásba, legyen egy picit értelmesebb, beteszek egy kis érdekes hírt a nagyvilágból (2001-es amúgy).
A CD remek csemege egyes gombafajták számára Írta: Barna József
[The Independent] Spanyol tudósok egy olyan egzotikus és korábban nem ismert gombafajtára bukkantak, amely számára kedvező éghajlati körülmények között különös örömét leli a manapság oly elterjedt Compact Discek elfogyasztásában. A felfedezés egy neves spanyol kutatóintézet geológusának, Victor Cardenesnek az érdeme. Cardenes ugyanis a közép-amerikai Belizében járva olyan kompaktlemezekre bukkant barátainál, melyek szokatlan módon elszíneződtek, szinte átlátszóak és így természetesen olvashatatlanok voltak.
Hazájába hazatérve Cardenes beható vizsgálatnak vetette alá a lemezeket, és egy olyan gombafajtát talált azokon, mely kellemes otthora lelt a lemezeken, felfalva annak alumíniumrétegét és polikarbonát védőrétegét. Természetesen a gombamódra szaporodó gombák áldásos ténykedéségének köszönhetően a CD-k olvashatatlanná váltak.
Az intézet biológusai megállapították, hogy a kérdéses gomba a Geotrichum fajba tartozik, ám a faj e példányával még sosem találkoztak. Azonban a spanyol főváros hűvösebb és szárazabb éghajlata nem kedvezett a gombáknak, melyek ott el is pusztultak.
A lézertechnológián alapuló optikai adattárolási módszert 1972-ben kifejlesztő Philips egyik tudósa szerint csupán az extrém időjárási körülmények összejátszásából adódó egyedi esetről van szó, s így nem kell a CD-k tömeges, gomba általi elhalálozásától tartanunk. Tanulságként azonban álljon itt egy megszívlelendő tanács: becses CD-inket és DVD-inket ne vigyük magunkkal trópusi kirándulásokra.
„Hogyan meséljem el, milyen a havasi gyopár virága? Nehéz dolog ez. Lényegében a virágok apró csillagokra hasonlítanak, amelyeket fehér prém övez, hogy meg ne fagyjanak a jég érintésétől.”
Pausztovszkijnál szebbet nem írhatunk. A jég valóban állandó szomszédja a havasi gyopárnak, mert ezek a semmihez sem hasonlítható növények az Alpok, a Pireneusok, a Kárpátok és a rideg Tien-San hegyvonulatain a hóhatáron élnek.
Svájcban és Ausztriában a merész alpinisták szerelmesüknek gyakran ilyen csokrocskákat hoztak a hegyi magaslatokról. Az ifjú hölgyek elragadtatva kiáltottak fel, mert nagyon örültek ennek az ajándéknak és büszkék is voltak: hiszen kedveseik a havasi gyopárt gyakran életük kockáztatásával szerezték meg nekik: szakadék fölött függő sziklák pereméről szakították le. [Eh, vannak erről klasszikus viccek...][/size1]
Szibériában az ifjú szíve hölgyének viszonylag könnyen szerezheti és elviheti ugyanezt az emléket: csak el kell mennie a Jenyiszej folyam felső folyása menti sztyeppre, és le kell szakítania.
A valamikori gleccserek előretörésének köszönhetően került ez a magashegységi faj a síkságra. A nagy eljegesedés idején a havasi növények leereszkedtek a hegyekből. Azután mikor megkezdődött a felmelegedés, a gleccserek visszahúzódtak, és az alpesi növények is visszatértek a magas hegyekbe. De egy részük ott maradt a sztyeppeken, azokon a helyeken, ahol új otthonuk hasonlított a régire. Ahol a talaj ugyanolyan köves volt, mint a hegyekben, és ahol semmi sem tudta kiszorítani e viszonylag kis ellenálló képességű havasi fajokat.
A havasi gyopár dicsősége az Alpokban ragyogott fel. Sajnos itt kezdődött e bársonyos lágyszárú növény alkonya is. A merész fiatalemberekből, akik kedvesükért az életüket is kockáztatták, több volt Európában, mint havasi gyopárból. A legendás növény már századunk elejére erősen megritkult. Svájcban 1907-ben szigorú törvényt hoztak: nagy összegű büntetést kell fizetni a letépett havasi gyopárért. A Kárpátokban szintén ritka és védett növény. Az ausztriai Alpokban rádióadóval felszerelt őrhelyeket állítottak fel. Ha egy turista letép egy havasi gyopárt, erről azonnal értesülnek odalent a völgyben és az orvvadászt már várják a rendőrök [size1][és „lelőtték”? ;-)].
Vlasak cseh botanikus, aki járt a mongol hegyekben, azt állítja, hogy ott a havasi gyopárt gyakran forgács helyett használták arra a célra, hogy tüzet gyújtsanak nagy magasságokban, ahol más tüzelőanyag nem áll rendelkezésre. A havasi gyopárt ott „uul-ubsz-nak” is nevezik, ami taplófüvet jelent. A virágzat alól kibújó levelecskéket szőrökből álló lemezszerű réteg borítja, ezek nem lángolnak, hanem izzanak, mint a tapló.
Alekszej Szmirnov: Varázslatos növények – különös történetek (1988)
Köszönöm. :) A képen golgotavirág van? Életem egyik neves égésétől az mentett meg anno, hogy idejében befogtam a szám. Pár éve, mikor még főállású bőcsész voltam, elmentünk valami növénykiállításra. Megláttam a sarokban egy ilyet, s már éppen ott tartottam, hogy kikelek magamból, hogyan lehet egy élő növényes kiállításra műnövényeket betenni, kiváltképp ilyen groteszk porzóval meg bibével, tiszta röhej. Már éppen a "hogy a..." résznél tartottam, mikor rájöttem, hogy ez a növény él...
Egy halk és totál egó hozzászólás, igyexem majd hamar hozni valami zöldet, csak most nehezen tudok lemászni a plafonról. Lekapdostam a madarakat az égről, lehet, át tudok jelentkezni az elte ttk-ra biológia szakra (most csak fősuli vidéken, bár kiváló tanárokkal), s talán-talán sikerülni fog, azt mondták, számít az átlag meg az ajánlások, itt majdnem lecsókoltam az ügyintézőket, mivel az átlagom a mostaninál jobb nem lehetne, az ajánlásokat összekaparom, s onnan már nem rajtam múlik... Ha ez sikerülne, iszonyú sokat számítana egy sor dolgomban, nemcsak tanulásban, másban is. Úgy megörültem, amiért nem küldtek el a fenébe, hogy már rajtam röhögött az egész hivatal, hogy így még embert nemigen láttak örülni. ;-) No, vigyorgás vége, csöndelek... :-)))
Nincs új a Nap alatt, csak mi, emberek még mindig nem látjuk a körülöttünk lévő világot. Nézelődünk, keresgélünk, sőt sokan látnak is, csak nem hiszik el, hogy a természet év milliók alatt már rég megoldotta a problémákat és tökéletesítette amit kellett. Valamelyik állatos TV csatornán hallottam, hogy a természet mindig energiaszegény környezetben való túlélésre "fejleszti" tovább az élőlényeket.
Szega Geochelonéjáról jutott eszembe a "bölcsek köve", gondolom, hallottatok róla, mindenesetre belinkelek hozzá két cikket. Eszméletlen arc az egyik felfedezője, tavaly voltam egy előadásán, utána matematikus akartam lenni. :]
A budapesti Műegyetem két oktatója - Várkonyi Péter és Domokos Gábor - bizonyította be a világ egyik leghíresebb matematikusának egyik sejtését. A felfedezés eredménye egy furcsa idom, amely leginkább egy teknős páncéljához hasonlít.
Matematikai szempontból kiemelt jelentőségű az egyetlen stabil és egyetlen instabil egyensúlyi helyzettel egyaránt rendelkező test - állítja Domokos Gábor, a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Domokos Gábor (46 éves) - jelenleg a legfiatalabb hazai akadémikus - a rendszerváltás idején találkozott a káoszelmélet kidolgozásában maradandót alkotó Vlagyimir Igorjevics Arnolddal, a világ egyik leghíresebb matematikusával. A tudós sejtette, hogy létezik olyan homogén (vagyis egyetlen anyagból készült) test, amelynek csak egy stabil és egy instabil egyensúlyi helyzete van, és arra sarkallta a fiatal magyar kutatót, hogy találjon ilyen idomot.
(...)
A Gömböc meglepő formája számos asszociációt ébreszt, az eddigi leglátványosabb a teknőspáncélokkal való párhuzam. A magas páncéllal rendelkező teknősök ugyanis a Gömböc alakjához meglepően hasonlító burkot növesztettek, ami segíti őket, ha kibillennek az egyensúlyukból. "A lapos páncélú teknősök a nyakukat használva fordulnak vissza, ha megfordítjuk őket. A magas páncélúak erre nem tudják használni a nyakukat, ezt a feladatot a páncél vette át" - állítja a kutató, aki munkatársaival teknősöket és más, páncéllal rendelkező állatokat szeretne vizsgálni.
A Kertünk lakói topikban a 2684-es és 2685-ös hozzászólásban "feladat" van, jó pár klassz kép, s ha jól értettem, névproblémák (azonosítás). Lepke, bogár, növény főképp. Gondoltam szólok, hátha valakit érdekel még.
A képek nem túl kiváló minőségét az okozza, hogy csak 'mellékesen' filmfelvétel mellett készültek a kamera memóriakártyájára, másrészt meg nem is vagyok fotós, csak ha kéznél a gép, kihasználom az alkalmat.
A macifüle még hagyján volt, de ez micsoda? Először azt hittem, egy félbevágott egér a radiátoron, de nagyobban sem látszik több. Dráma volt hétvégén? :)
„Hogyan meséljem el, milyen a havasi gyopár virága? Nehéz dolog ez. Lényegében a virágok apró csillagokra hasonlítanak, amelyeket fehér prém övez, hogy meg ne fagyjanak a jég érintésétől.” 
Szibériában az ifjú szíve hölgyének viszonylag könnyen szerezheti és elviheti ugyanezt az emléket: csak el kell mennie a Jenyiszej folyam felső folyása menti sztyeppre, és le kell szakítania. 
A havasi gyopár dicsősége az Alpokban ragyogott fel. Sajnos itt kezdődött e bársonyos lágyszárú növény alkonya is. A merész fiatalemberekből, akik kedvesükért az életüket is kockáztatták, több volt Európában, mint havasi gyopárból. A legendás növény már századunk elejére erősen megritkult. Svájcban 1907-ben szigorú törvényt hoztak: nagy összegű büntetést kell fizetni a letépett havasi gyopárért. A Kárpátokban szintén ritka és védett növény. Az ausztriai Alpokban rádióadóval felszerelt őrhelyeket állítottak fel. Ha egy turista letép egy havasi gyopárt, erről azonnal értesülnek odalent a völgyben és az orvvadászt már várják a rendőrök [size1][és „lelőtték”? ;-)]. 
Vlasak cseh botanikus, aki járt a mongol hegyekben, azt állítja, hogy ott a havasi gyopárt gyakran forgács helyett használták arra a célra, hogy tüzet gyújtsanak nagy magasságokban, ahol más tüzelőanyag nem áll rendelkezésre. A havasi gyopárt ott „uul-ubsz-nak” is nevezik, ami taplófüvet jelent. A virágzat alól kibújó levelecskéket szőrökből álló lemezszerű réteg borítja, ezek nem lángolnak, hanem izzanak, mint a tapló. 
Matematikai szempontból kiemelt jelentőségű az egyetlen stabil és egyetlen instabil egyensúlyi helyzettel egyaránt rendelkező test - állítja Domokos Gábor, a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Domokos Gábor (46 éves) - jelenleg a legfiatalabb hazai akadémikus - a rendszerváltás idején találkozott a káoszelmélet kidolgozásában maradandót alkotó Vlagyimir Igorjevics Arnolddal, a világ egyik leghíresebb matematikusával. A tudós sejtette, hogy létezik olyan homogén (vagyis egyetlen anyagból készült) test, amelynek csak egy stabil és egy instabil egyensúlyi helyzete van, és arra sarkallta a fiatal magyar kutatót, hogy találjon ilyen idomot. 
