Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Ha fogok még főfűtésnek fás erőművet építeni, ilyen lesz. Épített, inverz, kondenzációs. Egyelőre el vagyok bizonytalanodva, mert bár szeretek fával fűteni, de a napelemes fűtés kényelme egyre jobban bevonz.:D Tartaléknak és a hangulat miatt biztosan lesz valami, amibe be tudok gyújtani, de nem feltétlen lesz olyan komoly projekt.
"Kondenzációs extra hőcserélő. Erről elmélkedtünk már párszor és van, aki gyártja. Érdekes, hogy bevállalja a csőben víz és körülötte áramlik a füst építést, ami tisztítási szempontból nem a legszerencsésebb (tapasztalat). Azt írja öntisztuló. Hogyan? Lemossa a kondenzált víz? Gázhoz, olajhoz ajánlja. Fagáz is jó?:DDD Az inverz égésű, parázságyon áthúzott fagáz égető szuper hatékony fűtőalkalmatosság esetén működhet, nem?"
Hát igen, jól látod, meséltem már én is erröl, régebben... :-)
Más gyártok is beálnak a "sorban". Biztos látnak jövöt ebben a kondenzációs "hokuszpokban".
Kondenzációs extra hőcserélő. Erről elmélkedtünk már párszor és van, aki gyártja. Érdekes, hogy bevállalja a csőben víz és körülötte áramlik a füst építést, ami tisztítási szempontból nem a legszerencsésebb (tapasztalat). Azt írja öntisztuló. Hogyan? Lemossa a kondenzált víz? Gázhoz, olajhoz ajánlja. Fagáz is jó?:DDD Az inverz égésű, parázságyon áthúzott fagáz égető szuper hatékony fűtőalkalmatosság esetén működhet, nem?
0. Jó kövér szigetelés. Amit írtál, megfelelőnek tűnik. A kivitelezés minőségén sok múlik. Pl. hőhidak kezelése, nyílászárók beépítése!
1. Levegős hőszivattyú+felületfűtés (padló+mennyezet) lenn és fenn is. Téli átlagra méretezve. Nem -15-re! Valamit benéztél. Nem létezik, hogy a HSZ 6-8M. Inkább 1M. Óvatosan, de hűteni is lehet vele. Nyilván nyáron csak a mennyezeti felületet használva, télen mindkettőt.
2. Lenn egy kandallókályha, ami inkább legyen épített, tisztán égő és nagy tömegű, hogy az igazán hideg napokon / áramszünet / hőszivattyú hiba esetén be lehessen röffenteni. Nem feltétlen kell tömegkályha, elég csak annyi, hogy pár száz kg tégla kerüljön bele a füst útjába. A kulcs: épített kályha, de nem Ytongból!
A hőleadó felületek kiépítését és a napelemezést nem számolva kb. 1,5M a kétféle fűtési mód.
Opc1. Esetleg lehet benne egy nagy víztartály is, így a melegvíz készítés áram nélkül is megoldható (átfolyós csőkígyó). Nekem is ilyen kályhám van, szakaszos fűtésnél jól kijön a hőtárolás előnye. Mármint a tégla/beton hőtárolása. Nekem 70l víz van benne, az nem túl sok. Gyakorlatilag hideg az összes fala, ha ég benne a tűz és meleg/langyos, amikor nem. Napi 1-2x begyújtással a konyha-nappali-dolgozó mindig kellemes 20-23 fokos. A többi helység hőfoka már benapozás és begyújtás függvénye.:D
Opc2. Ha nagyon extrázni akarnám, akkor a víztartályba tennék még egy hőcserélő kígyót, amiről meghajtható a felületfűtés is. Nem biztos, hogy ennek van értelme, mert a napelemmel megtermelt olcsó (ingyen) és kényelmes energiát nem fogja a fatüzelés űberelni, de legalább a lehetőség adott, hogy a kályhával is ki lehessen fűteni a ház minden részét. A felületfűtés már ott van, kell egy keverő és egy keringető pluszban.
Megj. a fűtőfilm+több napelem is járható út, de... ha a jövőben valami törpénik és mégsem lesz annyira ingyenes az az energia betárolás, akkor nagy a kockázat a magas alap fogyasztás miatt. A hőszivattyúnak nagyobb a beruházás igénye és szervízre is költeni kell majd, de kevesebb napelem kell és kisebb a kockázat. Ha nincs napelem vagy betárolás még akkor is versenyképes lehet. A gázzal tuti, de talán a fánál sem sokkal drágább (viszont jóval kényelmesebb). Amikor kifut az életciklusa (10-15 év), sokkal korszerűbb gépet tehetsz a helyére...
Megj2. Központi, hővisszanyerős szellőztetőn is elgondolkodnék, most könnyű berakni, később nagy szívás. A jó szigetelés és jól záró ablakok miatt a pára és a friss levegő kezelése is fontos feladat. Résnyire nyitva hagyott ablakok, résszellőzők és hangos elszívó ventik beépítése és ilyen házba elég nagy blődség lenne, anélkül viszont problémák lesznek.
Építkezés közepén járunk de még mindig nyitott kérdés a fűtési mód. Gáz kivételével minden variációt próbáltunk végigjárni, de a döntés még így sem egyszerű.
Néhány szó az épülő házról:
Pince nincs, fszt (85 nm 2,75 mmagas) + egy teljes értékű emelet (63nm 2,5 m magas) Van kazántároló mely 7,8 nm
fszt-en lévő helységek: fszoba, wc, nappali étkező konyha (egy légtér de szeparálhatóak) illetve egy hálószoba)
emeleten: 3 hálószoba, fszoba, wc,
Az emeletre felvezető lépcső közel van a kandalló helyéhez (2 méteren belül).
30-as porotherm tégla + 15 cm grafitszigetelés 3 rétegű ablakok és a fszt-en 10 cm aljzat szigetelés minimum.
Elképzelt fűtési mód: fszt-en fatüzelésű kandalló - vagy hőtárolós kandallókályha?? és mennyezeti fűtőfilm termosztáttal
emeleten csak mennyezeti fűtőfilm lenne, illetve mindkét szinten a fürdőszobában lenne padlófűtés.
Az elektromos fűtés meg lenne támogatva 4 kwp napelemmel.
Villanyszerelő azt mondta kb. 20.000 Ft /hó átalány áramdíjjal számoljunk, úgy hogy a kandalló tényleg használva lesz, tehát nem csak dísze a nappalinak.
Jelen pillanatban úgy állunk, hogy a nyílászárók folyamatban (még nincs beépítve) és amint beépül, akkor kezdődnének a benti munkák. A fszt-en egyébként mindenhol
hidegburkolat lesz (kivéve a fszt-en lévő hálószobában, mert ott laminált padló lenne.
Fatüzelésű kandalló helyett jobb-e a hőtárolós kandallókályha? Tényleg igaz az, hogy reggel megpakolom és mikor haza megyek délután akkor még meleg lesz?
Infrapanel vagy fűtőfilm tapasztalata van valakinek?? Fenti paraméterek (szigetelés, napelem, kandalló) alapján valóban beleférne a havi átalánydíjba a fűtés?
Megnéztük a levegő hőszivattyút is de maga a készülék+ a kiépítés horror áron lenne (6-9 MFt). A gáz az nehézkes, de annak kiépítése + bevezetése is sok lenne. Befezetés kb.: 180.000 Ft áfa (bár nem hivatalos infó) + a kiépítés házon belül-kivül kb. 2 Mft + áfa lenne+ kazán.
Minden véleményt megköszönök! Ti melyiket választanátok? Majd elfelejtettem, de nem írtam az elektromos fűtés (infrapanel vagy fűtőfilm)+ napelem konstrukció árát: br. 3,5Mft max.
Kandalló esetében melyik a jobb? hőtárolós kandallókályha, vagy kandalló?
Engedelmetekkel picit visszaterelném a témát az épített kályhák környékére.:D
A karácsonyi szünet után beszerzett hőmennyiség mérős tapasztalataimról számolnék be. Még nincs sok, de már vannak érdekes eredmények.
A tábla kb. 2 hét begyújtásait tartalmazza. Ami a lényeg, a kWh/kg oszlopot tekintve jól látszik mennyit számít a jól eltalált levegő mennyisége. Az átlag 1,8kWh/kg. Ez csak a vízoldal! A levegő oldalt nem tudom mérni, úgy becsültem, hogy 5:3 arány lehet (víz:levegő). Elképzelhető, hogy ennél több a légfűtés teljesítmény aránya, akkor a hatásfok is több lehet, most 70%-nak veszem.
Még nem találtam meg a legjobb beállítást (minél kevesebb piszkálással szeretném üzemeltetni, de a hatásfok, tiszta ablak is nagyon fontos), de a max levegővel égetés egyetlen esetben hozott átlag feletti eredményt, amikor a hőcserélőt frissen takarítottam.:D Ebből egy másik fontos sejtés is igazolódott egyből. A tiszta hőcserélő a jó hőcserélő!
A kályhával elégedett vagyok. A mérések alapján csak vízre lead 11,5kW-ot, ami a jelen feltételezett arányok mellett 20kW össz. teljesítmény (pillanatnyi, ha rendesen lobog a tűz).
Ezen a képen jobban látszik a füstkivezetés helye.
Igen, ez lenne a koncepció, nagy rakótérrel képzeltem el, hogy égjen kb. 8-9 órát és gondoltam hogy még 3-4 órát szolgáltatná a meleget a tartalékból. De lehet hogy így nem működne venti nélkűl, és a teljesítményszabályozást is csak azzal lehetne megoldani hogy automatán működjön. Azért szeretném hogy venti nélkűl is működne kézi szabályozással arra az esetre ha nem lenne áram.
Az email címemet beállítom azonnal publikusra, nem tudtam hogy nem az.
Tehát a kazán előtt képzelsz el egy kítűnő hatásfokú égetőművet ,majd annak magas hőfokú -900C fokos- égéstermékét vezetnéd be a kazánod alsó ajtaján?
Akkor mi van ha már nincs magas hőfokú égésterméked és csupán az égetőmű falában tárolódott hő adódik le és áramlik a kazánodba?Igen az már csak 2-300 C fok lehet ,de nagyon gyorsan ki fog hűlni-max .egy óra.
A képről nem derül ki: A füst hol lép ki a kazánból a kazán tetején vagy hátul?
Egyébként lehetne publikus az email címed,vagy írj az enyémre.
Itt van a kazán. Látható hogy előtte és mellette egyik felől lenne hely. Én eléje gondoltam építeni a kályhát és egy négyszögű samottcsővel kötném össze a kályhát és a kazánt az alsó ajtónál mivel a felsők csak tisztásra szolgálnak.
Igy néz ki a kazán belseje. Tettem egy pár samottéglát alól és oldalt hogy hátha magasabb hőmérsékletet tud elérni a tűztér. Az ajtó jobb felső sarkában látható egy cső amivel próbáltam szekundér levegőt bevezetni.
Igen, volna költségvetési korlát mivel ha nem volna akkor jöhetne egy jó gyári elgázasító, melléje egy 2000 litres pufi és működne a dolog.(:De remélem kevesebb pénzből is meg tudom oldani a megfelelő rendszert. Ha nem is lesz tökéletes, mindenképpen jobb lesz mint ami most van (előbb vagy utóbb).
A kazán lemezkazán, vizes tűztérrel, a füst utjában lemezes hőcserélőkkel. Holnap remélem lesz időm és teszek fel képeket. Előtte volna elég hely,de ha szükséges akkor melléje is lehetne építeni.
Egy szezonban kb. 24 erdei m3 nyírfát tüzeltem el amiben van egy kevés bükk is. Aránylag száraz a fa, a tavaly tavasszal volt kivágva.
Jó volt a kérdésed hogy mennyit szeretnék eltüzelni, elmosolyodtam rajta. Természetesen minél kevesebbet de legyen legalább 20 fok a lakásban.
Az én oldalégésű kazánképem nektek azt hiszem hogy alsóégésű (: csak nekem úgy jött hogy oldalégésűnek hívjam mivel a láng oldalirányban kellene égjen.
Közben nézegettem a Peterberg féle rakétakályhákat is, érdekes megoldás , csak az a baja hogy nem elég nagy a rakodója és nagyjából fél óra alatt leég benne a tűz. Nekem jobb lenne ha égne legalább 6-7 órát ha nem többet.
Talán a vegyeskazános topikban van részletezve Trakisbandi munkássága, ő ilyesmit csinált. A meglévő csöves kazánjához toldott egy samottos égetőteret, vizes ajtóval, így egy nagy gyomrú és szépen égető kazánja lett 16 csővel. Keress rá, hátha találsz benne használhatót! Közben már tovább lépett onnan is, épített egy Kardos-féle faelgázos erőművet.:D Bár ez a kazán téma már tényleg kilóg a sorból, de vannak kiváló topikok, amik segítenek.
Én még mindig abban vagyok, ha újra csinálnám az átalakítást, akkor a nyitott kandalló tűzterét nem vizesíteném, alatta égető teret alakítanék ki a fordított égéshez, a rakodó felett (esetleg fala mögött is) pedig durva hőcserélőt és bypass lehetőséget direkt kémény járattal a begyújtáshoz. Majd legközelebb.:D Ami nagyon jó a jelenlegiben, lévén a nappaliban van, szinte minden veszteség hasznosul, valamint begyújtások között is kellemesen temperál. A mostani 6-14 fok között ingadozó időben 2x gyújtok be 5-7kg fával. A meleg vizet is ezzel készítem.
A rakétakályha nem gond, sőt semmilyen kályha nem offtopik itt, amíg épített/átalakított és nem készen vásárolt, valamint valamilyen módon rendszerbe kötött, ez lenne a központi fűtés (általában vizes). Hajrá, menjen az ötletelés!:D
Köszönöm a segítségedet, igen ebből kell kiinduljak, a tüzelőanyagból. Mivel nem túl nagy az udvar, a tüzifa jelenti a megoldást nekem, mivel elég koncentráltan tartalmazza az energiát. (:
Eddig is főleg fával tüzeltünk, de mivel van gázkazán is, az működik reggel 5 től hogy mire felkelünk legyen jó idő a lakásban.
Azt szeretném megoldani ezzel a kazánépítéssel hogy hatékonyabban tudjam elégetni a fát és legyen nagyobb az autonómiája a rendszernek hogy ne kelljen használni a gázt fűtésre csak mondjuk főzésre.
Újabban arra gondoltam hogy lennne egy egyszerűbb és olcsóbb megoldás is új kazán építése helyett. Építenék egy "adapter" kályhát amiben elégetném magas hatásfokkal a fát és a forró gázakat vezetném át a meglévő kazán hőcserélőjébe.
Egy oldalégésű , egyharangos kályhára gondoltam mivel úgy tudom hogy annak nincs olyan nagy huzatigénye, vagy egy nagyobb rakterű rakétakályhára, bár ezt már kicsit nehezebb lenne megvalósítani, főleg a nagyobb helyigény és a komolyabb szigetelésigény miatt.
A másik érv ami a rakétakályha ellen szólna ebben az esetben az hogy valamennyire mozgathatóvá kell kialakítsam ezt az adaptert hogy tudjam néha szétválasztani a kazántól takarítás céljából.
Láttam már egy pár oldalégésű kazánt képekről, csak nem tudom hogy kell méretezni. A tartályt még ki tudnám számolni de az átégető és a harang méretét már nem. Nem találtam sehol ilyen számítást.
Arra is gondoltam hogy ha nincs lehetőség ezt kiszámolni akkor az átégetőt állíthatóvá építeném. Kívűlről egy rúddal lehetne tologatni egy samottéglát, ezzel állíthatnám a nyílás nagyságát, így ki tudnám kísérletezni mekkora lenne az optimális méret.
Gondolkoztam a megoldáson amit írtál, és szerintem is megvalósítható, igaz szerintem csak úgy működne ,hogy a bunkerben a tüzifát egy irányba kell elhelyezni, és a levegőellátást úgy kell megoldani hogy a rakás alja egyszerre égjen, hogy egyszerre süllyedjenek lefele a hasábok mert másképp megállhat az utánpótlás.
Te meg tudnád oldani az aprítékkal hogy jobban koncentrálad az égést de fával szerintem nem olyan egyszerű, de attól még működhet.
A rakóajtót meg ha magasabbra teszed, ott már nem kell olyan nagyon hőszigetelni.
Olvastam a hozzászólásaidat, sok jó dolgot lehet találni bennük. Még az a kemencekazánod van? Vagy építettél már egy másikat?
Most vettem észre hogy egy kicsit offtopic vagyok ezekkel a megoldásokkal, nem tudom nem kellene-e átköltözzek valamelyik másikra?
Valóban amiket a neten láthatsz -többségük ilyen pálcikás megoldású.
Persze nincs akadálya annak .hogy a fűtőanyagot más térbeli elrendezéssel juttasuk be
Az a fontos .hogy a beáramló levegő ill. az égéstermék áramlásának iránya valamint a gravitációsan adagolódó fűtőanyag mozgásának iránya egymásra úgymond merőleges legyen.A fűtőanyag lefelé mozog a levegő/égéstermék vízszintesen,
A gázképződés a lehetől legkisebb térre korlátozódjon és ennek a térnek a kiterjedése az égés egész ideje alatt nem változhat meg.Ybasc 02 után szabadon: az égés geometriája állandó.
Mindenképpen elkerülendő az egész rakat "beindulása".
Az égési levegő kizárólag a rostély alatt áramolhat be egyéb helyen való adagolása kerülendő!!!
Nálam -ugye apríték tartály van-,a tartály beömlő nyílása kb. a kályha magasságának felében van; persze ajtó zárja.Egy nyílás van még alul a rostély alatt -ott áramlik be levegő.Ezen nincs ajtó, persze kellene.
A begyújtás innen történik mintegy vakon.
Ha farakatos kályhát építük akkor ugye alul kell két ajtó : -egy a rakatnak ,egy pedig alatta a levegő adagolásnak ill.begyújtásnak.
A rakatos ajtón nem lehet semmilyen nyílás ,sőt le is kell hőszigetelni kívűlről- belülről pedig samott burkolattal kell ellátni. A rakat aljára oly módon kell elhelyezni a száraz gyújtóst, hogy az alsó térből a rostélyon keresztűl könnyedén beindítható legyen.
Köszi a hozzászólásodat és a hozzáállásodat a tervemhez. Megkerestem a hozzászólásaidat a fórumon, van olvasnivalóm. (:
Mikor elolvastam akkor majd még írok. De addig is, én is gondolkoztam a rakétakályhán, és jó megoldás is lehetne ha nem kellene pálcikákkal tüzelni benne, ha lehetne több fát beletenni egyszerre, lehet hogy van ilyen variáns is de én még nem láttam.
Azt javaslom,- olvasd el az én hozzászólásaimat is ezen a fórumon.
Olót érdekli a téma ,Sursál érdeklődési köre némileg más ,de tömör átgondolt véleményével teljesen egyet tudok érteni !!!
Mint írtam volt- az általad felvázolt égetőmű - nálam már a másodikl generációt jelentil.Ez az opció a tk. fórumon is megjelent már pár hónappal korábban.
A saját tk.-val végzett fűtések alkalmával tapasztaltam ,-az égéstermékből további hő nem vonható ki !Örül .ha kitalál a kéményen úgy le van hülve!!!!
Korábban is mondtam ,most is mondom tanulmányozni kell a rakéta tűzteret!!!
A lényeg az ,hogy az égési levegőt nem szabályozzuk-csak az éghető anyagot - gravitációs úton.
Az Olo által felvázolt project nálam is tervben van - mint Sursálnak korábban írtam volt!!!
Hú, köszi OlO a bíztató szavakat, örvendek hogy látsz benne lehetőséget hogy megvalósítható lenne a tervem!
Igen úgy képzeltem el hogy olyan vastag falat raknék ahová ha hőcserélőt teszek már nem fő fel a víz de még megfelelő hőmérsékletű fűtővíz nyerhető ki.
Érzem hogy ezt nem éppen könnyű eltalálni, de hátha mégis megoldható. Nem tudom, nincs-e véletlenűl erre valamilyen empirikus képlet? Hogy bizonyos maghőmérséklet függvényében milyen hőmérsékletű lenne a téglafal bizonyos vastagság mellett? (:
A tűzteret amint már írtam alsó égésűnek gondoltam samott béléssel hogy minél nagyobb hőmérsékleten lehessen elégetni a fát és a gázakat.
Az lenne az ötlet egyik része hogy a fűtés kezdetén a fűtővizet a csöves hőcserélő adná, aztán ahogy leégett a tűz akkor a többiek amelyek a téglára vannak szerelve mert már addig odaérne a meleg.
Remélem nem untatlak nagyon a problémáimmal de az a helyzet hogy én anyósnál lakom egy kétszintes házban a családommal és nem csak tőlem függ ez a szigetelés dolog. Én már felvetettem az ötletet de nem volt nagy a lelkesedés.
A fűtött felület kb. 200 m2, és az a lemezkazán amit említettem az házilag volt készítve és elég kevés fa fér bele egyszerre, azért is ért váratlanul hogy mennyi fűrészport és fát pakolnak bele a Kardos féle kazánba.
A Kardost hol lehet elérni, nem-e tudod? Mert azért érdekelne hogy oldotta meg hogy ne fojtsa le a fűrészpor az égést.
Régebb gravitációson működött a fűtés de aztán "modernizálva" volt a rendszer, így most 2 pompa működteti.
Nem felel meg a kályha mert nagyon tagolt a lakás és nincs hova elhelyezni hogy mindent tudjon fűteni. Van egy kazánház, oda tervezném ezt a hiperkazánt. (:
Nem zavarna az sem ha naponta 2x kellene rakni a tűzre ezért gondolkoztam egy kazán-kályha hibriden, úgy gondoltam hogy jó lenne egy alsóégésű tűztér, sok samottal és téglával ami ötvözné a tömegkályha és a kazán előnyeit.
Az is lehet hogy fel zeretném találni a spanyolviaszt (: de gondoltam hogy feltárom az ötletemet , elmondom okosabbaknak hátha kijönne valami megoldás. Meg az is lehet hogy ha ez megvalósítható lenne akkor már valaki megépítette volna.
A tégla hőtárolónál vizes hőelvonókkal egy kazán esetén nem felejtendő el, hogy a hőcserélők környékén 100 fok feletti hőmérséklet nem lehet.
Egy a fűtött térben elhelyezett nagyobb tömegű kályhánál ez logikus megoldás, ha az ember a hőmennyiség egy bizonyos korlátozottabb részét elnyújtva szeretné kivonni, illetve más helyiségekbe eljuttatni.
Ez kb úgy nézhet ki, hogy valami jó konstrukciójú tömegkályhaszerűséget sikerül megépíteni mondjuk egy központi helyiség egy sarkába, és ennek a külső köpenyének fal felé eső részeit és a tetejét körbeveszed mondjuk radiátorokkal, melyeken keresztül elvonod a hőt, és egy réteg gyapotos szigeteléssel is ellátod ezeket az oldalait. Egy ilyen szerkezet részint direktben fűt részint központi jelleggel.
Ugyanezt megcsinálhatod persze kazán formában a kazánházban, hogy minden oldalt beradiátorozol stb, csak az lesz egy olyan megoldás, aminél azért egy jól szigetelt, jó felépítésű tűztér és egy a füstből az energiát nagy hatékonysággal kivonni képes füstjáratos víztartály és puffer kombináció feltehetőleg jobb, komfortosabb.
Ettől függetlenül érdemes gondolkozni a kérdésen, mert ezek nem olyan egyszerű dolgok és okos konstrukcióval lehet talán csodákat művelni.
Az elsődleges egyébként az, hogy legyen egy olyan tűztered, ahol kiválóan tudod elégetni az anyagot.
Ha ez megvalósul, akkor a további hőelvonás másodlagos és kezelhető probléma.
1. ha hatékony kazánt akarsz, csak fordított égésű lehet.
2. a széles tartományú szabályozás, huzatfüggetlenség miatt kell a venti és a keringető.
3. ha ritkán akarsz a kazán közelében lenni, akkor kell a puffer tartály. Ha hideg van 2 naponta, ha nem annyira, egyszer egy héten.:D
4. ha nem akarsz a lakásban 2 colos csöveket látni, nem hagyhatod el a keringetőt.
Erre kiváló példa Kardos kazánja. Segít is a tervezésben, keresd meg!
A puffer kilyukadás hülyeség. Ha a kazánt puffer nélkül/kazánvédő keverő nélkül használod, az fog kilyukadni és ez nem vicc!
A keringető és venti nélküli működés elég lutri. Működhet is, de nincs rá garancia. Ha megjáratod 3x a füstöt és nem talál ki a kéményből, mit csinálsz?
Ha téglákkal akarsz operálni, akkor nem kazánt kell építened, hanem kályhát. Leginkább tömegkályhát. Vizezheted is, ahogy írtam, de az utólagos füstgáz hőcsere már túlzás lehet.
Áramszünetre megint csak a kályha a jobb. Felfűtöd a sok téglát és melegedsz. Nem lehet benne direkt víztér, mert a keringés hiány miatt megforr. Esetleg szünetmentesbe és/vagy generátorba is beruházol, gondolva a villany nélküli órákra/napokra.
El kellene döntened mit akarsz. Kazánt vagy kályhát? Utána lehet tovább menni.
Sőt! Ha a 40kW-os kazán nem elég, nem jobb lenne előbb szigetelned? Kisebb hőigény, kisebb kazán/kályha, kisebb puffer, kevesebb fa.
Igen, bizonyára igazatok van mindenben amiket leírtatok. És köszi a jó ötleteket.
Nekem igazábol az lenne a célom hogy egy olyan kazánt építsek amelyik hatékonyan égeti el a fát, nem kell minden 2 órában megrakni,(jó lenne ha naponta 2x kellene csak meglátogatni), lehetőleg működjön villanyáram nélkűl is, (ez nem jelenti hogy semmiképpen nem akarok ventit vagy pompát, csak ha elveszik a villanyt akkor ne maradjak fűtés nélkűl, esetleg kisebb hatékoysággal de működjön a rendszer).
Ki van építve a központi fűtés, most egy lemezkazánom van aminek elég gyenge a hatásfoka és ha hideg van 2 óránként kell rakni. Erre a rendszerre szeretnék egy kazánt ami kb.40 kw-t le tud adni. szeretném megúszni a puffertartályt ha lehet, egyszer az ára miatt, mert nem olcsó egy 2000l-es, aztán pompák kellenek hozzá, és nem utolsó sorban meg is lyukadhat előbb utóbb.
Ezért gondoltam hogy sok téglát pakolnék bele, tennék köréje hőcserélőket, amik átvennék a magból fokozatosan a kinnebb lévő téglarétegek felé áramló meleget. Lenne még egy csöves hőcserélő, ami a maradék hőt kivonná a füstből. Esetleg meg lehetne csinálni háromutasnak mint a Kardos kazánt vagy működhetne egyutasként ventillátor nélkűl esetleg ha nincs áram.
Mit szóltok, ugye nem is vagyok igényes (: Szerintetek mit lehet és mit nem megvalósítani ebből a tervből?
Néztem a Kardos kazánt, nahát abba pakolt bele egy pár kiló anyagot.(: Azt nem értem hogy oldja meg hogy az anyag ne zárja el az égésteret, hogy fokozatosan adagolódjon a fűrészpor.
Tömeg helyett inkább térfogatot érdemes nézni, ahol a víz fajlagos előnye kisebb, de még így is majdnem 3-szoros.
Egy mondjuk átlag 60 fokos deltaT-vel dolgozó vízzel kb 200 fokos átlag hőmérsékletű tégla egyenértékű.
Azt vedd figyelembe, hogy még ha körbe is szigeteled a kályhát, akkor is kell legyen jelentősen 200 fok alatti része, különben nem tudod a füstöt kellően lehűteni. Az átlagos samott/tégla hőmérsékletet igen nehéz 5-600 fokon tartani, ami kell a tégla 3- szoros hőtárolásához.
A realitások talaján mozogva a tűztér és a magasabb füsthőmérsékletű részeken a samott a jobb hőtároló, de az alacsonyabb füsthőmérsékleten és a levegővel érintkező részek környékén már a vízzel lehet jobb hőtárolást megvalósítani. Az optimum egy értelmes kombináció lehet. Azt sem árt figyelembe venni, hogy minél magasabb a hőtároló hőmérséklete annál nehezebb benne tartósan megtartani a hőt. Egy több száz fokos tégla tároló veszteségei vagy szigetelésigénye is többszörös.
A víznek azért elvitathatatlanul megvan az az előnye, hogy szállítható vele a hő elég kényelmesen. Ezzel nem csak más helyiségek fűtése válik lehetővé, de az energia szabályozott kinyerése is könnyebben megy vele, mint szilárd hőtárolóval.
Ilyen egy jó faelgáz belül. Figyeljétek az égéstermékből hátramaradt hamut! Semmi feketeség sehol. Erről jut eszembe. Az alap videóban van egy nagyon fontos mondat. Ha nincs füst, jó az égetés minősége. Tudom ez trivialitás, de könnyen ellenőrizhető bármely építés, gyári megoldás és tüzelés technika ezzel: van-e füst? Ha nincs ill. csak néhány percig, amíg begyújt, akkor kerek a történet. A szomszédomról többször témáztam itt. Mindig nyomja nekem a süketelést, hogy a száraz fa meg a vékonyra vágott tüzelő nem jó. Aha. Eddig eltüzelt 12-14m3 tölgyfát, én 4m3 fenyővel elvoltam. Neki 80m2, nekem 120. Nem is volt tél. A kéménye szinte az első perctől az utolsóig okádja a csípős szagú feketés füstöt. Ő a szakember. Azt hiszi.
Igy néz ki a kazán belseje. Tettem egy pár samottéglát alól és oldalt hogy hátha magasabb hőmérsékletet tud elérni a tűztér. Az ajtó jobb felső sarkában látható egy cső amivel próbáltam szekundér levegőt bevezetni.