Keresés

Részletes keresés

Hpasp Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33180

Off

 

Tőlem nyugodtan beletolhatják a pénzt a hiperszonikus repülés fejlesztésébe mindhárman,...

... én személy szerint rohadtul unom már a pocsolyák fölötti tötymörgést*.

 

 

 

*(értsd szubszonikus  interkontinentális repülőutakat)

Előzmény: BullyBundy (33179)
BullyBundy Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33179

A torlósugár hajtómű teljesítményét vajon mennyire lehet szabályozni? 

Nagyon úgy tűnik, hogy ebből megint egy motskosul drága fegyverkezési verseny lesz, csak most már a kinaiak is beszálnak a két régi “harcostárs” mellé. Ha van egy csepp eszük hamar kötnek egy korlátozó megállapodást, mielőtt még elvernek néhány ezer milliárdot marhaságokra.

Előzmény: Hpasp (33170)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33178

Látom nem esik le. Folyékony hajtóanyagú rakéta üzemanyaga többkomponensű volt. Azokat csak indítás előtt töltötték be és huss, rakéta el. A lézerfegyver egy 0-24 órás készenlétben levő cucc. Az orbitálisan nagy YAL-1 ezzel is kb. 7-8 lövést tudott volna leadni. Ha meg éppen nem kell, akkor hazaviszi az egészet. Ha a géppel meg valami történik leszálláskor vagy a levegőben beterít mindent.

 

Dereng már vagy részletezzem jobban?

Előzmény: etomcat (33177)
etomcat Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33177

> Olyan szinten durván mérgező és körülményes. A YAL-1-egy full vegyvédelmiben volt mindenki a biztonság miatt.

 

Katonáéknál ez a kis kényelmetlenség senkit sem hat meg. Már az ősöreg Scud is füstölgő savval működött, úgyhogy rendesen ABV beöltözve lehetett csak a közelébe menni. Ennek ellenére majd 10 ezret gyártottak belőle, amiből legalább 3500-at ki is lőttek a világ minden táján (nagyrészét az afgán cucializmus végnapjaiban a mujahidek ellen).

Előzmény: molnibalage (33150)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33176

Az oroszok még a végfázis előtt akarják elkapni szerintem, amikor még nem manőverezik. A baj csak az hogy akkor még nem manőverezik :) Ergo simán meg lehet szórni körülötte kamu RV-kel a teret.

 

 

 

Ezeknél a sebességeknél manőverező cél ellen az eddig látott hagyományos légvédelem elérte lehetőségei határait, valami újat kell kitalálni.

 

Kíváncsi vagyok mivel állnak elő. 

 

Az orbitális légvédelemmel pl.

Előzmény: Hpasp (33174)
Hpasp Creative Commons License 2017.11.13 0 1 33175

Előzmény: Platon (33173)
Hpasp Creative Commons License 2017.11.13 0 1 33174

Egen, érdekes időszak jön...

... eddig nem értettem hogy miért tolják fel az Sz-400 által követett cél magasságát 75km-re, hisz eddig nem nagyon repült arra cél.

 

Szintén értelmetlennek tűnt az elfogható célsebességet Mach8-ról Mach14-re emelni, szintúgy mint a felderítő radar 600km-es hatótávolsága.

(ott már durva a radarhorizont, viszont nagy célmagasság esetén növeli a rendelkezésre álló időt)

 

Alighanem a lérak fejlesztők többet tudnak a jövőbeni célokról, mint mi :D

 

 

 

 

 

Előzmény: Platon (33173)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33173

Nyilván ha glider a légkörben folyamatosan lassul, M10-M20 ról, de nem esik hiperszonikus tartomány alá. Ha megnézed a képet amit beraktál, ezek magas L/D számmal rendelkező repülőtestek, így minimalizálni tuják az energia veszteséget. 

 

Másrészt viszont a mai gliderek csak a kezdet. A scramjetek terén hatalmas fejlődés történt a holod, és az igla  (ez egy másik igla) vagy akár az X-43 óta, hogy  nem kell sok idő, hogy megjelenjenek a powered verziók.  

 

 

Előzmény: Hpasp (33170)
Hpasp Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33172

Ami viszont érdekes, az ahogy az Sz-300 tűzvezető lokátorának célkövetési magassága nőtt...

 

Sz-300PMU1 - 50km

 

Sz-300PMU2 - 60km

 

Sz-400 - 75km

 

molnibalage Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33171

10-100G-s kanyar. Ja, persze, a mesékben. Azért ritka levegő és szerkezeti szilárdság limit is van.

Előzmény: Hpasp (33170)
Hpasp Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33170

Kisméretű, jól manőverezhető cél, simán csinál 10-100G-s kanyart is akár. 

 

Ezzel egyetértünk.

 

Nem, nem lassul le.

 

Minden manőver mozgási energia veszteséggel jár, szóval szerintem mindenképpen lassul a manőver előtti sebességéhez (mozgási energiájához) képest.

Előzmény: Platon (33168)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33169

Akarsz fogadni, hogy nagyon gyorsan meg fognak jelenni a világűrbe telepített légvédelmi rendszerek?

 

A hagyományos fegyvereket nem tiltja az OST és onnan indítva sokkal jobbak az elfogás esélyei. 

Előzmény: Hpasp (33167)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33168

Nem, nem lassul le. Pont ez a lényeg. Kisméretű, jól manőverezhető cél, simán csinál 10-100G-s kanyart is akár. 

 

3-4 elfogóval nem tudod lefedni már, 10-20-al esetleg de ez már sok mindentől függ. 

 

 

Előzmény: Hpasp (33167)
Hpasp Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33167

A két tárgy, az elfogó, és a cél relatív sebessége a sokszorosa annak a sebességnek ahogy a mechanikai elemekben mért hangsebesség. Ha megtolsz egy rudat hogy elfordítsd az elfogó motorját a másik vége nem azonnal mozdul el, hanem akkor, amikor az adott tárgyban mért hangsebességel terjedő lökéshullám odaér a rúdban. Ezt az időt akkor se lehet csökkenteni ha fejre állunk

Ezért nem két tárgy van a légvédelem egyenletében, hanem 3~4. (cél, elfogó-1, elfogó-2, esetleg még elfogó-3)

Az első kitérő manőver után a cél durván lelassul, és csak utána érkezik az elfogó-2, esetleg még elfogó-3...

Előzmény: Platon (33166)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33166

Sajnos nem.

 

Ezeknél a sebességeknél már szerkezeti elemek tehetetlensége bekavar. A két tárgy, az elfogó, és a cél relatív sebessége a sokszorosa annak a sebességnek ahogy a mechanikai elemekben mért hangsebesség. Ha megtolsz egy rudat hogy elfordítsd az elfogó motorját a másik vége nem azonnal mozdul el, hanem akkor, amikor az adott tárgyban mért hangsebességel terjedő lökéshullám odaér a rúdban. Ezt az időt akkor se lehet csökkenteni ha fejre állunk. És ez csak az egyik eleme a delay-nak. Van a vezérlési késleltetésnek egy fizikai minimuma aminek nem tudsz alámenni. Kisebb rakéta jobb, de azzal meg pontosabban kell célozni, ördögi kör. Egyszerűen től nagy távolságot tesz meg a cél mire az elfogó reagálni tud. Ha ballisztikus pályán érkezik, mint a mai RV-k, akkor ki lehet számolni kb. hol lesz és nem kell pontosan lekövetni. Ez esetben sajnos ez nem játszik.

 

Nukleáris fej jó, mert ott lehet nagyvonalúan célozni. Repesz fejhez nagy rakéta kell ami még nagyobb delay-al tud csak fordulni. Kinetikus fej jobb mert kicsi, viszont cserébe még pontosabban kell célozni. Egy bizonyos sebesség felett a szemből érkező manőverező cél elfogása hagyományos fejjel elég reménytelen. 

 

Olyan ez mint amikor két autó száguld szemben. Ha az egyik félrekapja a kormányt, egy bizonyos sebesség felett egyszerűen nincs meg a reakcióidőd hogy lekövesd, és elmész mellette. Ő meg fejre áll az árokban ;) Ráadásul lehet olyan manővereket is találni ami egyre gyorsuló oszcillációba rántja az elfogót, és a G erők verik szét. És így tovább.  

 

 

 

Előzmény: molnibalage (33165)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33165

Nem. Ezzel érik el, hogy 1 db rakéta helyett indítani kell a biztos hatásért 3-4 db-ot. De kinematikalag ettől egyáltalán nem reménytelen a helyzet...

Előzmény: Platon (33164)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33164

Akkor nyilván csak azért csinálják hogy jobban nézzen ki repülés közben ;)

 

Ezek előrre kidolgozott kitérő manőverek, amik jelentős random elemet tartalmaznak, direkt arra optimalizálva hogy átverjék a légvédelmet. M10 sebességnél a mai légvédelmi rendszereknek esélye sincsen manőverező cél ellen, kivéve a nukleáris fejjel ellátottaknak.

 

Persze vak tyúk is talál szemet, de arra ugye nem lehet légvédelmet alapozni. Ezért szerepelt a "kellő biztonsággal" kitétel abban amit írtam.

Előzmény: molnibalage (33161)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33163

A rakéta túlterhelés diagrammal mérd össze, az 15G-s zónával.

Előzmény: molnibalage (33162)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33162

Ezért van az, hogy az Sz-300 pl. fényévekkel nagyobb fenyegetés egy harcászati vadászgépnek, mint bármilyen más hh-s SAM.

  1. Csak az első 10 másodpercig füstöl, aztán csak hasít a cél felé láthatatlanul.
  2. Tehát lövése nincs a célpontnak, hogy mikor kell kitérni. (Na ezért nagy szám a data linkes DAS, mert tudod mérni a közeledő Sz-300 távolságát, ha az emelkedő fázisban látod a rakétát, márpedig az Sz-300/400 és stealth kombó mellett 50-75-es indításnál ez látszik.)
  3. Hiába csak 17G körüli a rakéta max. túlterhelés még folyamatosan 5G-s flikk flakkolással is elcsap a SAM közeledő aspektus mellett is... Miért? Mert ezt mutatják a számok. Esetleg megnézhetnéd az Sz-300PSz garantált HMZ diagramját, ami pont ezt a tartományt fedi le...

 

Előzmény: molnibalage (33161)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33161

Jaj...

 

Még egy Sz-75 elől sem nagyon lehet úgy kitérni, ha csak randomra kezdez el manőverezni. Egy jó pillanatban végrehajtott 5G-s manőverre igen. A hangsúly a jó pillanaton van. Ha te csak úgy totál véletleszerűen belehúzol 5G-t mondjuk minden 30 másodpercben, akkor simán van az, hogy akkor kap el a rakéta, amikor tökegyenesen repülsz. A kitérő manőver azt jelenti, hogy a fenyegetés ismeretében végzel manővert. A random cikcakk manőver az kurvára nem kitérő manőver.

 

A BM-nél ráadásul ugye van a célpont, aminek közelében nem lehet végtelenségis ezt eljátszani, ha el is akarod találni. Tehát nem érdekel senkit a random manőverezés, ha éppen akkor jön az elfogó rakéta, amikor nem manőverezik a célpont. Márpedig erre van esély és ha több elfogó rakéta közeledik, akkor pontosan arra nő az esély, hogy vagy az egész elfogási röppálya alatt semmit nem manőverzik a cél vagy az, hogy az elején még igen - alacsony légkörben a rakéta simán modosítja a pályáját - de az utolsó 10-20 másodpercben meg már nem és stabil elfogási pont felé repül a rakéta.

 

Még, ha manőverezik akkor is előfordulhat a "na és akkor mi van" esete. Te most olyan rakéták ellen akarsz manőverezni, amik 20-30 km magasságig 20G-ket húznak bele...? Muris vagy...

Előzmény: Platon (33160)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33160

A random manőver az nem kitérő manőver

 

Hanem mi? Tánclépés? :)

Előzmény: molnibalage (33156)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33159

De. Az Sz-300 család fejlődése során a radarok és a rakéták változtak, de nem a rakéta kinematikai képességei. A legelső 5V55K rakéta is M6.5 égésvégi sebességet tudott, amivel a kinematikai lőtvája bőven 300 km felett lehetne, de a tisztán RPK rávezetés miatt szerény 55 km volt a plafon. Aztán ezt tolták ki egyre magasabbra.

 

Kis spoiler a készülő irásomból.

 

 

Előzmény: BullyBundy (33158)
BullyBundy Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33158

Az nem lehet, hogy már radart adnak a 400-hoz mint a 300-hoz?

Előzmény: molnibalage (33145)
etomcat Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33157

> Egyetlen rakéta sem végez "kitérő" manővert jó reggelt, mert programozottan mennek, nem a bejövő ABM rakéták ismeretében manővereznek.

 

A Space Shuttle utolsó éveiben már az egész leszállás alatt végig fenn tudták tartani a műholdas kapcsolatot, mert rájöttek, hogy a farka hegye kilóg a plazmából. Ezen az alapon ha az emelőtest RV-t tudják műholdról instruálni valós időben, akkor lehet belőle kvázi hiperszónikus drón. Fentről látják, hogy indít az Sz-500/600/700 és leszólnak a fejnek, hogy jobbra-balra merre manőverezzen az elkerüléshez, a "sikeres" célba érés érdekében. Ez esetben a védekező fél dolga megnehezül az ASAT feladatkörrel (rakétás lelövés vagy valami nagy gombás EMP-t kell csinálni az űrben).

Előzmény: molnibalage (33154)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33156

A random manőver az nem kitérő manőver, de oda se neki... Random fordulózgatással csak mázlival csinálsz jó pillanatban kitérő manőver főleg, ha több elfogó rakéta is jön...

Előzmény: Platon (33155)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33155

Egyetlen rakéta sem végez "kitérő" manővert jó reggelt


Eddig nem tették. De ma már ez a fejlesztések fő iránya. magas L/D értékkel rendelkező hiperszonikus gliderek a modern rakéták RV egységei, amik bizony random kitérő manőverekkel repülnek rá a célra.

 

Régimódi RV

 

 

Modern RV

 

 

Ami többit illeti, hát máskor próbáld meg értelmezni mire is válaszolsz és akkor nem futsz ekkora lukra.

Előzmény: molnibalage (33154)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33154

Egyetlen rakéta sem végez "kitérő" manővert jó reggelt, mert programozottan mennek, nem a bejövő ABM rakéták ismeretében manővereznek. A Pershing lassítása semmiben nem tér el attól, amit az Oka vagy Iszkaner csinál. Ugyanúgy megváltozik a mozgásparaméter, a célsebesség az, ami eltérő inkább.

 

A kérdésem arra vonatkozott, hogy eddig menetrendszerűen csak a jenki SAM-eket pocskondiáztad, de érdekes módon az orosz rendszerek ABM képességéről valahogy soha nem szóltál egy szót sem...

 

A kommented utolsó része vegytiszta trollkodás. Én küldön el első körben melegebb éghajlatra, aki akkora faszságot mond, hogy egy repülőgép "láthatatlan"....

Előzmény: Platon (33153)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33153

A Pershing II semmi ilyet nem csinált. Ott volt egy végfázis rávezetés, de semmi kitérő manőver és az L/D még a 0,1 et sem érte el.

Ráadásul az azzal kezdte hogy a M8 belépés sebességről M5 alá lassított egy megemelő manőverrel a végfázisra, úgyhogy technikailag még csak hiperszonikus sem volt abban a szakaszban. 

 

Ami a többit illeti.

 

Próbáld meg értelmezni kérlek a következő mondatot:

 

"Kellő biztonsággal kb. lehetetlen szerintem."

 

Látsz ott bármilyen kivételt, oroszt albánt vagy akár etiópot? Arról nem tehetek hogy a te gondolkodásod ilyen propaganda toposzok mentén mozog, hogy aszongya az USA repülőgép láthatatlan, ha valami lehetetlen, vagy ellentmond a fizika törvényeinek,  akkor az természetesen az USA ra nem vonatkozik hiszen beleírták a katalógusba, és különben is repszimben működik,  és így tovább. A többségnek azért nem így jár az agya.

 

Természetesen az Orosz léraknak is probléma a kitérő manővereket végző hiperszonikus cél, ahogy mindegyiknek. 

Előzmény: molnibalage (33146)
gaunt Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33152

A reptéri szaúdiak (nyugati tanácsadók?) négyes szalvó Patriotot indítottak egy szem bejövő huszita BM ellen, pedig az valamilyen Scud ükunokának nézett ki. Egy Iskander-féleség vagy Topol elfogása nagyságrenddel nehezebb lehet.

 

Nem kell oda Iszkander, már a Tocska is sok volt nekik... A Topol-t meg alapból lehetetlen Patriottal, mivel az ICBM... 

Előzmény: etomcat (33148)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33151

És mitől? Ha a BM képes manőverezni, akkor az indított rakéta is...

Előzmény: etomcat (33148)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!