Igen, de ez sztem nem a melltű boglár, hanem a "becézetlen" Boglárka. Annál is inkább, mert ha jól tudom, a csinos hölgy kolozsvári és mikor ő született, ott divatnév volt a Boglárka. Gondolom, a szülei csavartak rajta egyet.
"De a Vujity Tvrtkóval történt még a háború alatt, hogy valakik fegyvert fogtak rá és rászóltak, mondja meg a nevét. Ekkor ő elájult és szerencséje, hogy horvátok voltak a fegyveresek, mert a keresztneve egyértelműen horvát"
Eredeti neve amúgy kb. "Szabó Géza", csak felvette édesanyja horvát családnevét és választott hozzá egy kifejezetten horvátos keresztnevet.
A közszói eredetű ómagyar személyneveken belül úgy látszik, elkülönültek a női nevek. Ezek a leggyakoribbak (Berrár Jolán gyűjtötte össze őket): Sebe, Csala, Liliom, Viola, Rózsa, Gyöngy, Mag, Nyesd, Hugyud. Viszont a hét napjaiból lett neveket adhatták fiúknak és lányoknak is: Péntek 32 ffi és 7 női, Szombat 22 ffi és 9 női előfordulás.
Nézd át ezt az oldalt: http://www.behindthename.com/nmc/ser.php
Sajnos úgy látszik, amit leírtam, az így elég leegyszerűsítő. Bizonyos keresztnevek ma szerbnek számítanak: Bogdan, Jovan, Nebojsa, Obrad, Predrag, Sava, Uros, mások horvátnak: Andelko, Drazen, Franjo, Juraj, Zelimir, Zvonimir, vannak olyan párok, mint h. Antun / sz. Antonije, h. Josip / sz. Josip, h. Mihovil / sz. Mihajlo. Viszont megnéztem az ezekből képzett családneveket és ugyan pl. a Jovanovic-ok, akiket találtam, mind szerbek, de találtam szerb Antunovic-ot, Josipovic-ot is és magam emlékszem szerb Andelkovicra a 18. századból, vagyis úgy látszik, a nem egyértelműen nyugati (Franjo) vagy keleti (Sava) keresztnevek kivételével a legtöbb általában a 19. vagy a 20. században kapta az etnikai jelöltségét. De a Vujity Tvrtkóval történt még a háború alatt, hogy valakik fegyvert fogtak rá és rászóltak, mondja meg a nevét. Ekkor ő elájult és szerencséje, hogy horvátok voltak a fegyveresek, mert a keresztneve egyértelműen horvát (Trvtko egy Kotromanic-házbeli bosnyák uralkodó volt a középkorban, akit a katolikus vallása miatt a horvátok nyúltak le maguknak). Ez az anekdota arra rávilágít, hogy a derék délszláv gerillák úgy tudták, meg lehet mondani valakiről a neve után, hogy hova húz.
Sokat segitettél Köszi a muszlimoknál könnyebb megállapitani mint horvát vagy szerbnél!Ezt a két népet szinte csak a vallás külömbözteti meg a másiktol ide értve a monte negroiakat is elkondolkodtato hogy voltak képesek irtani egymást kb mint ha mi meg a székelyek háboruznánk elég morbid szörnyü még belegondolni is!
Idemásolom eszmefuttatásom egy másik topikból, talán itt kevésbé OFF. Kíváncsi lennék, a témában jobban elmerült személyek hogy látják:
Létezett ilyen a kereszténység felvétele előtti magyar neveknél, hogy férfi-női pár?
Mert nekem mintha úgy tűnne, hogy teljesen eltérő nevek voltak a két nemnél. Sőt, ez annyiban tovább is él szerintem, hogy a később más nyelvekből átvett nevek is többnyire az egyik nem körében honosodtak meg nagyobb arányban (lásd Mária - Márió/Máriusz, Dániel - Daniella, István - Stefánia, János - Janka/Zsanett, vagy ott a Mihály, míg a Michaela nem honosodott meg, másik nemnél említhető az Angéla, külföldön van férfi párja, pl. Angelo, nálunk nem nagyon fordul elő). Bizonyos férfineveket annyira ritkán adnak, hogy sokan azt hiszik, női nevek, mert a megfelelőjükkel keverik őket: Valér, Cecíl, Valentin.
Talán ahhoz is lehet némi köze ennek, hogy nálunk nincs nyelvtani nem.
Nem értek a délszláv ügyekhez, még a terminusokat sem ismerem, de azért lenne hozzászólnivalóm. Egyrészt a legtöbb délszláv családnév -ićre végződik, előtte meg általában az apa neve áll, ami ugye eredetileg egyelemű személynév. A középső délszláv nyelvjárásokat beszélők a vallásuk alapján oszlanak horvátokra, szerbekre és muszlimokra és ez elég nagy kulturális különbség, ami a névállományban is tükröződik. Egy Alibaić vagy Ismailović nagy eséllyel muszlim lesz, mert Ali basából és Iszmailból + szláv képzőből áll a neve. Amennyire a nyugati és a keleti egyház szentjei eltérnek egymástól, olyan mértékig válnak szét az ezekből képzett családnevek is (illetve még ugyanazon szentnek is lehet inkább az ortodoxok, ill. a katolikusok által használt névalakja). A szerbek és horvátok ugyan nem nyelvjárási választóvonal mentén válnak szét, de a szerbek többsége a sto nyelvjárások ekavski típusát beszéli, amit csak nagyon kevés szlavóniai horvát beszél. Az ekavski név az ószláv jat egyik mai megvalósulási módjára (/e/) utal. Úgy tudom, a korábbi századokban is jellemzően "szerbes" dialektus volt. Ha egy névben ilyen alak fordul elő, az nyilván "szerb"-nek minősül. De amit elmondtam, kritikával kezelendő, mert csak angol nyelvű irodalomból ismerem az egész délszláv nyelvi helyzetet.
Megint csak az itt MÁR felhalmozott tudásbázisra hívnám fel a figyelmedet. Egy ilyen kérdésre nem két mondat a válasz. S ne várd, hogy majd jön valaki és elmagyarázza, ami nem kizárt, de ha nézed, mostanában "nem jellemző". A közelmúltban (nincs egy hónapja) ajánlottam a 6457 hsz-ben egy összefoglalót, annak a végén - túl azon, hogy összeszedi a típusokat - van egy link kifejezetten a magyarországi horvátok történetéhez, abban az is le van írva, hogy a horvátoknál 3 nyelvjárás van, tehát még azserint is tájolhatók a nevek, de ezt itt is megtalálod, ebben a topikban (de van a másik link felette számos hasonló dolgozathoz). S - mivel gondolom ezt Te is így tájolod, valahol a horvát és a szerb etnikum szétválásánál kell kezdeni, pusztán a neten is szép számmal van erre olyan információ, amit magad is fel tudsz dolgozni (mert úgy vannak megírva).
Azon a blogoldalon (www.toriblog.blog.hu) egyébként a szerbek és a horvátok eredetéről is van néhány figyelemreméltő poszt.
Vagy annyi a válasz (ilyet is játszhatunk), hogy Igen; Igen; Nem. De ez nem biztos, hogy a nyelvészet eszközeivel vizsgálva mondható meg egy névről (hanem néprajzi, történeti földrajzi, stb. eszközökkel). Ahogy a Fekete, Kövér, Pálfi, s még sorolhatnám milyen nevek minden nyelven 'megvannak' (kinek-kinek persze a saját nyelvén).
... egyházi anyakönyvek filmmásolatai azok, amit kutatni lehet, oda pedig (a születési anyakönyvbe) mindenkit egyformán jegyeztek be, a lényeg, hogy benne legyen (mert mint majd látni fogod a legnagyobb gond az lesz, hogy megtalálsz-e mindenkit ott, ahol gondolod, hogy lenniük kellene) de ezt a témát inkább odaát (szerintem abba lapozz bele, mondjuk üsd be ott a keresőbe azt a témát, területet/vidéket, amit kutatni szeretnél, nézd meg, mi jön fel)
A betelepülés is kideríthető, mert, ha elolvasod azt a segédletet a MOL oldaláról, amit javasoltam, kiderül mennyi minden anyag van még, ami fellelhető, és útbaigazít.
Úgy a XVIII. sz. elejéig nagy valószínűséggel (a szlávokat nem telepítették)
Sziasztok annyit szeretnék kérdezni hogy van e külömbség Szerb és Horvát vezetéknév között van e tipikusan Horvát vagy Szerb családnév, vagy annyira összemosodtag évszázadok alapján hogy nem lehet tudni mi a Horvát és mi a Szerb családnév?Köszönöm előre is a válaszokat :)
Még csak annyit, hogy ezek az ősökegyszerű napszámosok,zsellérek voltak(erre emlékszem), és feltehetően nem magyar eredetűek. Ez nem nehezíti meg a kutatást, mert nyilván egy magyar nemesi családot sokkal egyszerűbb rekonstruálni. egyáltalán meddig lehet visszavezetni egy ilyen egyszerű nem magyar családot? A betelepülésig és mondjuk az a vége, hogy honnan jöttek?
....akkor Családfakutatás. Ha vannak 1895 októbere elötti pontos születési helyszíneid és időpontjaid (év legalább), akkor 'gyerekjáték' egy kutatónak. Csak idő kérdése, de haladós.
A www.mol.gov.hu oldalon vagy egy tájékoztató e témában, meg vár Téged türelemmel a mellékeltem topik.
Köszi a válaszodat, az a helyzet. hogy ezek a nevek 1820 és 1880 közötti családnevek, nagyanyám neve Kokavecz volt, ami, ha jól tudom kokovai(Rima v. Liptókokova), az ő anyja Orechovsky kb. Diósdi azt hiszem ezt jelenti. És ezeket előzték meg pluszban ezek a családnevek. Szóval az a helyzet, hogy én nagyon alapos vagyok és ritkán van olyan ember, aki számomra kielégítő alapossággal és tudásbázissal tud nekem választ adni.Ezért írtam ide. Mert találgatásokkal már tele a padlás, és én kora kamasz korom óta sejtem, hogy anyai ágon"nagyon szlávok" vagyunk. Nagyszülők sajnos korán meghaltak, szüleimet meg nem érdekelte a téma, így csak emlékeim vannak. Pl. szófoszlányok pratálni,susinka stb, meg a genetika- családom ezen ágának egészen világos színkomplexiója, de nem a germán vörösbe hajló..... Mivel kutató emberke vagyok nem vigasztalnak a félinformációk, és nem vagyok helyben(É-Borsod), szeretném, ha fény derülne a származásom ezen részére.És Sajnos nem beszélek szláv nyelveket sem. Hogyan tovább? Valahogy egyszer fény derülhet rá, hogy pontosan milyen szlávok? Tudom, hogy ennek is vannak problematikái, tévedések, hibás elnevezések már akkor stb.. Ráadásul itt van ez a Rebecsák név is, amit egyszerűen senki nem tud hová tenni, Erdőhorvátiban él egy család és ők ruszin kötődésűek, viszont külföldi oldalakon nem találom, mégsem tűnik magyar névnek ésatöbbi,ésatöbbi
