Csináltam, sózókörtéből. A fa alatt az "értékelhetetlenek" megérnének egy vizsgálatot szerintem is. Otthon naponta válogatva csak a barnultakat cefréztem.
jancsusz
Nem tudom mi az a nashi, de az 1x1 alapján mindent le lehet cefrézni. Ha vizet kíván, azt észreveszed, ha kemény a gyümölcs, azt észreveszed, ami különleges cefrézést kíván az ott le van írva. Sogi belinkeli minden reggel.
mookuska
Nem tudom mitől karcos az a pálinka, de a pálinkahibák táblázata ott van a Pálinkára vonatkozó tippek alatt, csak azt a mondatot olvasd a fórum fejlécében, hogy Kedves látogató..., aztán kattints oda, hogy "ERRE AZ OLDALRA".
feketefarkas
Az alszeszt azért hígítjuk, hogy a finomítás során a párlatrészek könnyen szétválaszthatóak legyenek, persze ez is le van írva az 1x1-ben (ERRE AZ OLDALRA>Pálinkafőzés részletesen>Gyakorlati pálinkafőzés 2. oldal és 11. oldal) de persze Neked nincs erre időd, csak gyorsan válaszoljon valaki.
Szóval nem tudom mikor jön el az az idő, amikor a naponta felkínált segítséget magatoktól megtaláljátok...
Igen, fontos. Én is a napokban érdeklődtem e felől. Visszaolvasva láthatod. A lényege, hogy ilyen töménységnél tudod jól elválasztani az elő-, közép-, és utópárlatot.
Csak megbarnult vadkörtéből még nem csináltam, csak a teljes mennyiséghez sierült hozzáadni mikor többet mikor kevesebbet. Szerintem kicsit lágyabb, teltebb ízű amiben van bőségesen barnult körte.
Kedves Fórumozók!
Gyors segítséget szeretnék kérni, mert most készül az anyag. Mi a jelentősége az alszesz 25 fokosra állításának? Lehet, illetve érdemes töményebben? Előre is köszönöm.
Sziasztok! Ma már bátrabban tüzeltem az új üstházban, látván, hogy gyönyörű tiszta marad az üst, nem ég oda a cefre. Tegnap azért nem tudtam 20% lejövő alá vinni az alszeszt, mert talán még új volt ez a technika nekem és nem ismertem a határait. Ezen is meg kell még tanulnom játszani.
Vagy a fa hőértéke volt kevés, az is meglehet. Ma kukoricacsutkával tüzeltem, nagyon jól fűt, nem kíméltem, 10% lejövőig szedtem a teljes szőlő cefrét. 52-54 liter cefre adott kerek 10 liter 38%-os alszeszt. Ígértem képeket, megmutatom milyen a hővédő lemezes üstház. Az üst alja nem ér hozzá a lemezhez, van jó 2 cm-es légrés. Az üst oldala sem kap közvetlen lángot.
Egyértelműen vadkörte. A Tisza árterében (nem mondom meg hol :), van egy kb 150 éves ültetvény, plusz a magoncai. Minden évben én szedem össze őket, a kutyának sem kell. Frissen az íze értékelhetetlen, pálinkája az egyik legkiválóbb (szerintem). Szóval a helyedben nem hagynám ki
Köszi Miklós1, ez akkor a vastaggallyú lehet. Kár hogy csak most fedeztem fel,nagyon sok ott pusztult alatta, de még talán vagy 15kg-ot a fáról meg tudok menteni.
Nem merem megvárni hogy szottyosodjon és csak utána cefrézzem,megcsinálom azonnal tekintettel a kicsi és már nem pótolható mennyiségre.
A pihentetést azért nem vettem bele az egyszeregybe, mert nincs olyan fontos tennivaló vele, amivel el lehetne rontani a pihentetést. Egyedül a napokban olvasott nyitott üvegben pihentetést nem javasolnám, egyébként lehet pihentetni:
-Demizsonban 60%-ig töltve, vagy tele
-Üvegekbe töltve helyet hagyva vagy teletöltve
-Lazán rátett dugóval, kupakkal
-Szorosan bedugva és időnként 5percre kinyitva
-Hűvösön és melegen
Lényeg az, hogy a legtöbb friss pálinka tényleg kisimul 1-2 hónap alatt és nem sokat befolyásol ezen, hogy a fentiek közül melyik hókuszpókuszt alkalmazzuk.
Teljesen jó ahogy csinálnád! Ezek az értékek csak tájékoztató jellegűek. A gyakorlati tapasztalásod ad majd igazán választ az aggályaidra. Lényeg, h. valamelyest érintkezzen levegővel, azaz, ne legyen az üveg teljesen feltöltve.Szerintem ha félig van vagy 3/4-ig nincs meghatározó jelentősége! Kb. 3 hónap a pihentetési idő.(mármint, ha marad addigra egyáltalán mit pihentetni...:-)
sziasztok! Tegnap este szilvát cefréztünk, borélesztővel. Ma reggel néztem, de 1-2 buborékon kívül semmi pezsgés nem láttam, és még nem is dobott fel semmit a tetejére. Sajnos ezeknek a hordóknak csak kint volt helyük, ughogy gondolom ez már a borélesztőnek is kevés. Van valami másfajta élesztő, amit ilyenkor érdemes beletenni?
Amikor a fentiek szerint megtörtént a pálinka fogyasztási alkoholtartalomra való beállítása (hígítása), a „sokkolt” pálinkát ” pihentetni, nyugtatni ” kell:sötét helyiségben, szobahőmérsékleten, oxigén „jelenlétében”, 1-3 (vagy ennél is több) hónapig üvegballonban kell tárolni oly módon, hogy a tárolóedényt csak 75 %-áig töltjük meg és csak lazán zárjuk le az üveg száját, hogy a levegő tudjon ’közlekedni’! /pezsgős, műanyag dugót használok, parafa dugó helyett/
Valahol meg azt olvastam, elég ha pihen a tárolóedényben, tehát NEM kell levegőztetni. Ha nincs lezárva, elkezd párologni az alkohol.
Tehát a kérdés a következő, tényleg érdemes levegőztetni, vagy zárjam le koppra?
Ha egy 50 literes üvegbe kb. 30 liternyit, mivel csak annyi van, (60%-os töltöttség), az probléma? Öntsem kisebbe?
Ezt a 75%-os töltöttséget érdemes figyelembe venni?
Röviden: Ki hogy pihenteti?
Előre is köszönöm a hasznos infokat. (Gyakorlati pálinkafőzés.pdf-ben nem találtam erről információt)
Idézet Az év fája- 1998 című kiadványból (összeállította Szmorad Ferenc):
"A vadkörte változatos faj, melyet két, egymás között folytonos alakváltozatosságot mutató alfajra osztanak. A nálunk gyakoribb és Közép-, illetve Kelet-Európára jellemző ssp. pyraster levelei ép szélűek, vagy csúcsi részen finoman fűrészesek, kifejlődve kopaszak. Ennek az alfajnak a magháza kopasz, termése gömbölyded. A nálunk csak átmeneti alakokkal képviselt és Nyugat-Európára jellemző ssp. achras levelei kihegyesedő csúcsúak, határozottan és körben fűrészes szélűek, kifejlődve maradóan molyhos fonákúak. A magház itt molyhos, termése nyakas körte alakú. TERPÓ ANDRÁS az 50-es években a hazai vadkörte populációkból számos változatot és formát írt le, elsősorban a levélalak, levélszél, szőrözöttség, termésalak és terméskocsány hossza alapján. A vadkörte nem csak a nevezéktannál említett nemes körte fajtákkal hibridizálódik, hanem a többi őshonos körtefajunkkal is. Így a fokozottan védett magyar vadkörtével (Pyrus magyarica), melyek hibridjét KÁRPÁTI ZOLTÁNról, a Kertészeti Egyetem botanika-professzoráról Pyrus x kárpátiana névre keresztelte TERPÓ ANDRÁS. Ez a hibrid, miként a magyar vadkörte is, rendkívül ritka. Gyakoribb viszont a másik védett körtefajunkkal, a vastaggallyú körtével (Pyrus nivalis) alkotott hibrid, mely Nyugat-Dunántúlon és Burgerlandban az előbbi szülőfaj génkészletének feloldódása miatt állandósulni is tudott. Ez az osztrák körte (Pyrus x austriaca), melyet sózókörte vagy fekete körte néven - főleg az Õrségben - termesztenek is. A hazai átmeneti körtealakok között nehéz eligazodni, de mint a nemesítés genetikai erőforrásai és kultúrtörténeti reliktumok valamennyien természetvédelmi oltalom alatt állnak."
Szóval az ssp. pyraster lehet a képen. Pálinkája a legjobbak között van.
Látszik, hogy nem olvasod az egyszeregyet, a szénszűrés a 16. oldalon van leírva, a hígításhoz használható vizek meg a 11.oldal tetején a vörös sorokban.
