"Egy esőkabát jól jöhet néha, de ha nincs kéznél, egy nagy méretű műanyag kukás zsák is megteszi váratlan eső esetén"
van ennél azért jobb megoldás? :)
esőben nem túrázok, de azért egy váratlan zivatar elkaphat, szóval vinnék valami nagyon könnyű, kis helyen elférő eső elleni alkalmatosságot
(egyébként tegnap pont beértem a visegrádi vár kapuja alá amikor elkezdett ömleni az eső mintha dézsából öntötték volna, de nem mindig lesz ilyen szerencsém)
hogy mondjátok az egrest? neki piszke volt (nálatok talán büszke. vagy köszméte? :-)
az eper pedig fán terem, ami a földön az szamóca (ezt a gyerekeimbe se tudom beleverni, napokig képesek vitatkozni.. szerintük a fán levő eper az szeder. pedig hát este van este van, szürkén bólogat a szederfa lombja? naugye :-)
még egyet ha megengedsz: a jólesett az egyben van (én is felnőtt fejjel tanultam meg mikor nejem rám pirított, hogy mikor jól esik, az túrán nem jóleső)
a másik ilyen amit sokáig rosszul írtam de már nem, az ontopik: Tavaszi Széll magyarázta itt a fórumon -nem konkrétan nekem, de magamban szégyenkezve jól megtanultam- szóval hogy az "egyenlőre" az konstans xar minőségű itóka, ami nekünk kell az az "egyelőre"
Bár még nagyon nem terveztem,de úgy alakult,hogy dolgunk támadt Hajóson és akkor már összekötöttük a kellemest a hasznossal és belevágtunk az AK-ba,de hogy mikor lesz a folytatás az még a jövő zenéje,de így már van ami inspiráljon :D
Tartottam az egyhangúságától,a nagy távoktól ,de aztán hamar megszerettette magát a nagy rónaság.Megfogott a nyugalma,az emberek őszintesége s,hogy teljesen magunkba tudtunk fordulni.Pedig nagy beszédűek vagyunk,de itt már Sükösd után kívántuk a csöndet s csak nagy ritkán nyitottuk szóra a szánk.Ha ilyen lesz végig nagyon kellemes élmények várnak ránk. Megtanultuk tisztelni az Alföldet is! Nagy mellénnyel első napra maratonnyi távot terveztem,de a végére nagyon elkészültünk az erőnkkel Hild-pusztától valósággal vánszorogtunk a töltésen.Megtanultuk,hogy a vízzel sem lehet spórolni,első nap ketten vagy 7 másfeles palackot kortyoltunk el,igaz ekkor forróság is volt.
Bár az AK-t bicóval terveztem teljesíteni,de olvasva írástudó kollégáim beszámolóit,úgy döntöttem ezen a részen gyalog fogunk menni.Nem is bántam meg,sok lett volna itt a bicikli rángatás.Hol traktorgumi mélységű óriás pocsolyák,hol futóhomok késztetett volna a keró cipelésre,ráadásul az asszonyét is vihettem volna. A homokon még csak el lehetett volna tolni,de a szekérút szélességű pocsolyák kerülgetése néhol még gyalog is kihívás volt,csak a méteres gazban ,csalánban tudtunk tovább menni.Úgyhogy estére igencsak felpezsdült a vérkeringésünk.
A logisztikát úgy oldottuk meg,hogy a kedves házigazdánk elfuvarozott mindkétszer az indulópontokra(Ósükösd,Kunfehértó Üdülőtelep) és "csak" vissza kellett mennünk Hajósig.Első nap kezdésként mindjárt benéztük az irányt és Baja felé indultunk el,amire a gáton jöttem rá.Ennek és a Duna látványának úgy megörültünk,hogy lejtettünk pár taktus walcert,miközben fütyültem hozzá a talpalávalót.Gáton még úgysem táncoltunk. Vissza már nem mentünk,hanem egy földúton értük el a kék sávot.Bár az AK-n(eddig)nem olyan sűrűn vannak a jelzések mint a másik két kéken,de kellő figyeléssel simán követhetőek.Sükösdtől nagyon sokáig tartott az út Érsekhalmáig,a merengésből csak a favágókkal és egy erdésszel való találkozás zökkentett ki bennünket,mindkét találkozó nagyon hangulatos volt. Érsekhalmán aztán a Horgonyban végre tudtunk egy Borsodival is frissíteni,úgyhogy Hild-pusztáig könnyebb volt a menet.Nagyon jól esett a sík menetelés után a rövid kaptató a földvárba,viszont a Duna-völgyi főcsatorna gátján már nagyon kijött a fáradtság,valósággal cammogtunk a frissen kaszált töltésen.
Másnap Kunfehértó Üdülőteleptől kicsivel korábban indultunk,így még a reggeli hűvösebb időben hamar elértük a Pici-Paci tanyát ,ahol az Öreg német juhász üdvözölt és követett bennünk a tanya határáig. Emberrel mi sem találkoztunk,.pedig nagyon úgy nézett ki,hogy vannak ott.
Hörpölin mesterhez hasonlóan a galagonyást én sem ismertem fel,viszont tetszettek a homokbuckák és a hullámvasútazás. Viszont meglepődtem,hogy fenyvesbe botlottunk a Kiskunságon.Egy gazda kedvessége végett feltankolhattunk Arabitka(ahogy ő mondta Arabicska )körtéből,mely nagyon jól jött a nap további részében. Kéleshalom álmos,piciny településén hamar túljutottunk és lakott ,elhagyott tanyák váltakozása után végtelen gyümölcsösön keresztül értünk Császártöltésre,ahol nem időztünk,hisz még aznap haza is kellett jönni.Így a főcsatorna töltésén most nem cammogtunk,hanem ütemesen trappoltunk be Hajósi Pincékig.
Nagyon pozitív benyomást tett ránk az AK,kíváncsian várjuk a folytatást,mely reméljük ugyanilyen kellemes élményekkel ajándékoz meg bennünket.
Igen, külön kell megkérni minden megyében. Valóban Fejér megye a rendszer gazda így a teljes útvonal után járó jelvényt akkor adják ki, ha a két másik megye már igazolta a saját rész teljesítését. (esetemben is így volt)
Pontosan hetes éve és 12 napja kérdeztem ezt Tavaszi Szélltől emailben:
"Ugye jól emlékszem, egyesével kell elküldeni a három megyének akik majd visszaküldözgetik?"
Erre a válasz: (hozzájárulása nélkül beidézem, mert gonosz vagyok)
"Valóban egyesével kell elküldeni, és célszerű Fejér megyét a végére hagyni, mert akkor a megyei és a teljes szakaszért járó jelvényt is megkapod tőlük."
Ez még most is így van?
Bevallom 7 év alatt képtelen voltam elpostázni a füzetemet, de most egy új reménysugár nyílt :-)
Még az ősidőkben a hegymászóktól tanultam, hogy ez a legkönnyebb "szállás".
Két fa, két kapocs, két akármi mindenhol van. Felakasztom a függőágyat, ráfeszítem a moszkítóhálót, ha kell belebújok a pihekönnyű hálózsákomba és belemászok a függőágyba.
Lent járkáló állatok és bogarak kizárva, a mókus és pelefélék ellen pedig nincs orvosság. Olyan már volt, hogy megszagolt egy hajnali őz, de a függőágy átereszti a nedvességet, semmi gond, másik alsóneműt meg csak visz a halandó magával. :)
Sokan idegenkednek az ilyen ágyaktól, mert azt hiszik, hogy görnyedve, elzsibbadva ébrednek. Nem igaz, órákat szoktam (ha a családtagok le nem nyúlják) a kertemben is ebben himbálózni, és teljesen ellazulva kelek ki belőle. Hát forgolódni nem igazán lehet benne, de oldalt már feküdtem, az tökéletes.
Fiatal koromban mindig így aludtam, nem kellett sátrat cipelni és állítani. Az egész pár deka és percek alatt kész a szállás. Szoktam egy esőponyvát is vinni, de eddig még nem használtam.
Aztán áttértem a sátrazásra, majd az elmúlt két-három évben újra függőágy.
Határ a csillagos ég (ez most tényleg képszerű). Van hálóval kombinált, esőtetős...
hát én nem számoltam a sátras éjszakáimat, úgy látszik nem vagyok eléggé mérnök, de kettőre nagyon emlékszem
egyik az Alacsony-Tátrában volt egy nyeregben, egész éjjel rugdosta a szél a sátrat. Persze esett is, és ahol a belső réteg hozzáért a külsőhöz, ott egy idő után elkezdett csöpögni
Az lett a megoldás, hogy egy nagyobb követ raktam alulra a két réteg közé hogy kicsit eltartsa a külső réteget.
Remek terv volt, reggelre a szélben mozgó sátorlap szépen elnyírta az egyik rögzítőkötelet a kő élén (egy csomóval sikerült orvosolni :-)
Az a vicc, hogy a gerinc túlfelén 100 méterre onnan tök szélcsendes volt már minden, a bibi csak annyi hogy a nyereg van sátrazásra kijelölve..
Másik rosszabb élmény volt, a Máramarosi-havasokban kapott el egy erősebb vihar. Nem is volt kitett helyen, egy tök átlag tisztás, mégis úgy rángatta a szél a rudakat hogy két kézzel kellett tartani. A jég meg úgy csépelte a sátor vásznát hogy azt hittem menten háromfelé hasad. Ott hangzott el, hogy csak ezt ússzam meg, veszek egy alurudast.
Megúsztam.
Megvettem.
De hogy ne legyek igazságtalan: jó élmények is voltak. Graz mellett akkora zuhé ment egész éjjel, hogy másnap reggel folyamatosan ellenőrízték a gátakat, ez a bizonyos auchan-os sátor mégsem ázott be!
Nameg tavaly a fiam is kihúzott benne 3 hetet amíg körbekalandoztuk a balti államokat
Kulfoldi webshopok kozul, bevallom oszinten, csak az ebayt neztem, nem sok sikerrel.
A decathlonos cuccok minidig is a kedvenceim voltak ar-ertek szempontjabol.
Van is ilyen satram (pontosabban az elozo modell), de a rud akaszto es covekelo pantok mind leszakadtak a sarkaibol. Megis ugy dontottem, hogy adok neki egy utolso eselyt, tegnap felvarrtam ra 4 uj pantot. Kivancsi leszek, hogy teljesit. Nagyon jo kis sator, de annyit hasznaltam, hogy mar az aljan akkora lyukak vannak, ahol kifer az ujjam :D
ez a szakasz nekem is tetszett,elég látványos,sok érdekességgel. Mi ellenkezőleg mentünk,a Nagy-Gella kissé nehezen adta meg magát :D .
A szakaszon nagy csalódás volt Zádorvár,mi a kúthoz nem tértünk ki.Viszont a Halomhegyi vulkánpark nagyon bejött.Logisztikailag legközelebb érdemes Zánkáról próbálkoznod,onnét minden nap 6,45 kor megy busz,ami bejárja a Nivegy-völgy összes falvát.Mi Mencshelyig mentünk 2x,onnét a piroson csak 10 perc a K csomópont.A végén bárhol is fejezed be nagyon egyszerű visszajutni Zánkára.
Az időjárás remek túraidőt jósolt hétvégere, mivel a családtól kimenőt kaptam, balatonudvari szállásunkról egyedi logisztikával oldottam meg a szakasz előtti és utáni közlekedést. Reggel 7kor kerékpárra pattantam és feltekertem Vászolyba, hogy ott 7.38kor a füredi buszra szállhassak fel.
A túrát úgy kellett szervezni,mivel lakott települést nem érintett így a vízvételi lehetőség az egyetlen Zádor kútra korlátozódott, ennek megfelelően kettő liter folyadékkal készültem.
A túrát 8 óra után kezdtem el a Közösségi háztól, de előtte leellenőríztem a pecsétet. A lakóházas övezetből kiérve az erdei úton ketten majd egy hölgy egymagában jött szembe és érdeklődőtt hogy a teljesítménytúrán vagyok-e? Nemleges válaszom után kezdtem gyanakodni, hogy a közelben ezen a hétvégen ttúra is zajlik (Füred és vasárnap Pécsely).
A szakaszról elmondható, hogy a jelzettség jó, a plussz kék jelek és most a szalagozás valamint néha a gps segített abban, hogy jó irányba haladjak. Nekem legjobban a szakasz közepe tetszett a Cseri kastélyhotel és a Vászoly felé menő zöld jelzés leágazása között.
Összességében a kitérőkkel (Zádor kút, Zádorvár,Halom hegyi kilátó) 25.5 km-t mentem(5km/h mozgási átlaggal), most másnap érzem is, hogy nagyon régen mentem ennyit. A túra után az első autó felvett és egy felvidéki pár egészen a napközben helyben várakozó kerékpáromig fuvarozott Vászolyba. Onnan már csak gurulni kellett Udvari felé a szállásra.
Tervek szerint még két szakaszra bontom a maradék távot: Halom-hegy – Kővágóörs és Kővágóörs – Badacsony.
2014 kora tavaszán 6990 Ft-ért vettem a dekátlanban (most is annyi), azóta 49 éjszakát töltöttem benne, ebben aludtam végig az RPDDK-t és az AK-t. Még semmi bajom nincs vele; nem szakadt el, a rúdjai nem törtek el, még egyszer sem ázott be, bárhol seperc alatt felverhető. Ha nem félsz, hogy elviszi a szél, ki sem kell cövekelni, mert önhordó típus.
Hátránya, hogy nincs előteteje, ezért a cipzárat be kell húzni, ha esőre számítasz. Ilyenkor viszont rossz a szellőzése.
Szerintem keress rá árukeresőben, árgépen, vaterán meg ilyen helyeken. Jobb sátrat fogsz találni használtan, mint ami van a piacon, nekem az a tapasztalatom. Rengeteg FB oldal van, ahol használtan tudsz jó túracuccot venni. Pl Használt sportfelszerelések, aztán ott van a Used Stuff for Sales Budapest, itt külföldiek árulják a cuccaikat, van köztük nem egy jó túracucc is és korrektek és az árak is jók.
Valami nagyon nem stimmel a boltokkal - szerintem sikerült a régi hozzáértő beszerzőgárdát elvadítani és most újak lehetnek, akiknek se a szezonalitáshoz, se a termékekhez nem lehet sok közük, mert még egy évvel ezelőtt is sokkal jobb volt a választék pont ilyenkor, mint most. És ezt nem csak túraboltnál tapasztalom.
Esetleg online rendelés külföldről? Rengeteg bolt van, lehet, hogy ki lehet fogni valami jó akciót, csak rá kell szánni az időt mire azt a sok boltot átbogarássza az ember.
Igazad van abban, hogy ár-érték-szolgáltatás arány nem mindegy. Ráadásul sokan lenézik(ték) a Tesco gazdaságos márkát, pedig tizenéve főként, de még négy-öt éve is, bevizsgált, aránylag minőségibb termékekhez adta a nevét. Tizennégy évig használtuk a porzsák nélküli porszívójukat és nem önszántából ment tönkre.
Amikor visszatértem a függőágyas szálláshoz, nem egyből a méregdrága Ticket To The Moon márkát vettem meg, hanem agy L-es lánc függőágyát, és nem csalódtam. Mai napig tökéletesen használom kiegészítve egy moszkítóhálóval és egy ponyvával.
Sokszor a szakosodott boltok kihasználják az egyre erősödő sznobizmust. Vannak akik a márkáikkal kérkednek, vakítanak a méregdrága cuccaikkal és közben alig használják azokat.
Minden annyit ér, amennyit használod.
Azért természetesen csak a leggazdagabbak adnak pénzt a rossz termékért.
Jól megnézni és aztán mehet. No meg ott van a zinternyet, vélemények, tesztek ott is vannak.
u.i.: Az L-es üzletlánc is néha árul gagyit, de napi szinten járok hozzájuk, elég megbízható termékeik vannak.
Sátorban gyalogtúránál két dolog a fontos: a súly és a vízállóság.
Gondoltam addig amíg meg nem vettük a könnyű és jó minőségű túrasátrat. Bár nem bántuk meg, azért azt jó tudni, hogy a könnyebb anyag általában - az aljat tekintve - kevésbé strapabíró is, tehát a könnyű sátor alá hogy tartósan használható maradjon kell egy + ponyvát is vinni:)
