A csonthéjasokat ma lefújtuk Mirage-45-tel, kapott belőle a birs is, bár még csak most nyiladozik. Majd sziromhulláskor gondoltam még egy Chorust. Alma és körte most virágzott el, a szőlő még csak most bontogatja a leveleit. Ezeket lisztharmat ellen kell majd fújni pl. Thiovit Jet-tel, de mikor? És még mivel, mi ellen?
Üdv! Cseresznye, meggy nálam ezekben a napokban van teljes virágzásban. Chorus, Dithane, és Teldor van itthon, ezekből Chorusszal tervezem fújni őket monília ellen. Kérdésem, hogy ajánlott lenne még ma, az esős hétvége előtt fújni (mert felszívódó), vagy hatékonyabb lenne utána?
Köszönjük! Nem fikázni akarom, de levéltetűre a Teppeki is jó és ugyanúgy felszívódó... Kb hasonló a hatása, a permetezés után, illetve ha a tetű kezelt növényből szívogat, a táplálkozást azonnal befejezi, pár nap alatt elpusztul.
A Teppeki is teljesen környezetbarát, én a tavamban a nádat, vízinövényeket is permetezem vele, mert évente betetvesednek.
Az ilyen egy-egy éjszakás, éppen csak mínuszba forduló időjárás esetén nincs szükség permetezésre. A tartósabb fagyok esetén sem sokat lehet tenni, esetleg érdemes a korábbi hozzászólásomban idézett növényvédelmi szakember tanácsai közül válogatni.
Már amennyiben a kérdés arra vonatkozott, hogy permetezéssel lehet-e védeni a növényeket a fagykárral szemben. Ha a kérdés az, hogy a normál növényvédelmi feladatokat (rovar-, és gombakártevők elleni védekezés) érdemes-e ilyen időjárás mellett elvégezni, akkor a válasz az, hogy igen. Nappal 15-20 fok is van, ami bőven elegendő a legtöbb szer hatásának kifejtésére, vannak kimondottan fagytűrő szerek is (pl. a napokban kitárgyalt Chorus).
Mindig panaszkodunk, hogy egyre kevesebb a szabadforgalmú szer. De az imént futottam bele éppen egy új készítménybe levéltetű ellen, a neve NanoTac EC. Én magam nem próbáltam, remélem nem is kell majd (a kertemben általában egy jól időzített felszívódó, pl. Mospilan rendezi a szezonra a kérdést), de hátha hasznos lehet többeknek is:
Hatásmechanizmusát tekintve érdekes újdonság, mert gyakorlatilag olyan, mint egy pókháló, meggátolja a tetvet a mozgásban, ami így nem tud békésen mászkálni és szívogatni a leveleken. A készítmény elvileg környezetbarát, 1-2 nap alatt eltűnik a növényről, nincs ÉVI-je (!) és más rovarölő szerekkel kombinálva is ki lehet permetezni, tehát rezisztenciatörés szempontjából is hasznos lehet. Kontakt szer, és működési elvéből adódóan itt aztán nagyon finom porlasztásra és minél nagyobb fedésre van szükség ahhoz, hogy hatékony legyen. Ha valaki esetleg kipróbálja, jelezzen vissza itt a fórumon az eredményekről.
Ha a földekre nézek ahol melózok, lehet be kell vegyek egy marék aspirint algopirinnel vegyesen ((::!! 4-5cm-es a búza ! Ma volt 8mm eső itt de délután már nem látszott .
Tudom a különbséget ! Citromsavval öntöztem a ph lenyomásáért ,c vitaminnal meg permeteztem a gátló hatás csökkenéséért ! Sok sikerem nem volt, lehet többet kellet volna a citromsavat öntözni ,de féltem, a hirtelen ph változást hátha nem díjazta volna a növényzet !
Sőt, ha nem akkor beállítjuk savasra, hogy a káros gombák ne tegyenek kárt benne és magasabb legyen az alkohol kihozatal és finomabb, tisztább a szesz.
Pannon üledéken ülök kb 1-1,2 méteres vastagon ! Én már mondtam el kéne adni talajjavítónak a felső 10-15 cm-t ,mésziszap helyett megtenné simán ! Olcsón meg venni rá helyette agyagot ,vagy oda vissza fuvaroztatni a talaj cserét .
Én magnólia betegségéhez szóltam hozzá! A Te problémád más kezelést igényel. A C vitamin nem citromsav, hanem aszkorbinsav A citromsav kapható nagy tételben is..
Sziasztok! Most olvastam a pálinkás fórumon: A cefre savas , jó pár év és a túl savanyú talajban ki is pusztulhatnak a fák , viszont ha kap egy kis meszet, vagy fa hamut az úgy már tuti.
Talajtakarás, zöldítés. Az így keletkező humusz felveszi a talajod kalcium tartalmát. Nem rövid folyamat, de ha kibírod az első 3 évet utána vakarod a fejed, hogy eddig miért nem így csináltad???
7,2-7,5 ph túl magas ezzel még kifelé nyírnám a veteményt ,nem segíteném ! Itt lefelé kéne nyomni a ph-t vissza 5-6 közzé mert az is csak időleges lenne de legalább a tenyészidő alatt nem volna olyan magas ! Azt irják a lapok 7 ph-nál már az ásványok kiristályossá válnak a növény szöveteiben és egyfajta gátló hatás lép fel a tápanyag forgalomban !
Hidd el nem akarunk mi klórgázban úszni vagy szagolgatni ! Csak itt felénk pl tiszta szénsavas mész még a az atya úristen is kb 1 méter vastagan ! Én már amit lehetett elkövettem itt vele a kitermeléstől a citromsav ,ecetsav és még is visszatér ,a fehéres talaj nem változik a ph-n eddig semmilyen változást elérni még kis területen sem tudtam ! C vitamint kilószám veszek ezekkel öntözök permetezek ,valamicskét segít ,talán nem annyira sárgák a levelek ! A fák alig élnek meg ,van olyan megfordított marha trágyával átkevert ,egy része kihordott ,hely ahol az ona-bóna sem él meg még így sem ! A magas lúg miatt élettelen a talaj ,vagy épp az éltre csak bizonyos növények élnek meg rajta . A hortenzia 1 kis hajtást hozott eddig és évekóta pusztul bármit teszek vele ,ez az év szerintem az utolsó neki . A tulipánfával sem tudom még mit tudnék tenni ! Talajt is hiába cserélek az is ugyanaz mint ami itt van a kertben. Sőt a szántókon még rosszabb a helyzet a dombok tetején 8,4 szikfolt szerű képződmények vannak amiben a traktor is süllyed ,nyomol hiába van szárasság nem szikkad fel sosem ,lehet nem is víztől puha hanem valami lúgos sófélétől tűnik vizesnek . A zöldséget citromsavas öntöző vízzel locsolgattam még is alig nőtt meg ,de teszteltem mert 2 sort nem kezeltem 2 sort meg rendszeresen öntöztem a citromsavas vízzel ,meg a c vitaminos permetezést is vittem rá ! Kb 25 % nagyobb szebb és egészségesebb répát adott mint a kezeletlen sor .
