"Illetve a csatornaelemek, valamint bronzkapcsok (réz-arzén-nikkel ötvözet), amikor az ehhez szükséges olvasztási technológia és a fémek technikai alkalmazása ismeretlen volt az indián kultúrákban."
óriási, kapitális hiba ilyesmit állítani. a megfelelő topikban többször is betettem az állításodat cáfoló tanulmányt, tessék tájékozódni:
"Tudtommal több, tudósok által vitatható hitelességű szerző számolt be róla, mint tényről."
ez egészen konkrétan a kása kerülgetése, nincs ebben semmi rosszindulat. egy kattintással kideríthető, hogy Hancock a forrás, akinek a hitelessége valóban megkérdőjelezhető :-)
az általad megmagyarázhatatlannak tartott maradványok tökéletesen illeszkednek a helyükre, legfeljebb neked ez nem elfogadható.
Az én forrásom maga a 84-es kiadás utószava volt (Sribden fent van). Wikipédiát nem túl érdemes forrásnak használni, ha lehet mást is. A jóindulat hiányát meg nem jelzi semmi, csupán tárgyilagos voltam. Aki radikális történelemszemléettel foglalkozik, nem engedhet meg ilyen csúszásokat. /Egyetemen is tanítanak olyan könyvből hogy egy építési dátum három helyen háromféleképp szerepel, szóvá is tettem a tanárnak/ A Sziriattal különben is vigyázni kell. Többnyire ellenőrizhetetlen, akárcsak Däniken. De legalább nem annyira hatásvadász.
A következőket írja Várkonyi: Sziriat oszlopai(1944) művében:
"Tiwanaku alluviumában teméntelen emberi, állati csontmaradvány hever összekeveredve, köztük kihalt fajok csontjai. Ez az ásatag réteg legalább 3-5 méter vastag, még nem kutatták fel, de a vasútvonal egyik átvágásánál ilyen mélységig hordták le, s nem értek túl rajta. A szürkésfehér őledék milliónyi csontból, festett, zománcozott cseréptöredékekből, olykor arany és ezüsttárgyakból, malachitgyöngyökből áll. Az ország hirtelen és végzetes méretű pusztulásának kiáltó jele."
Miutáén a szerző sohasem járt Dél-Amerikában - csak kitűnő könyvtáros volt - az információt más, általa hitelesnek tekintett forrásokból vette át.
Mi miért nem hihetünk ennek? A katasztrüfa - amely a társadalmat elsöpörte - lehetett akár a 12900 évvel ezelőtti kozmikus esemény is...
"Ilyenre Afrikában is leet példákat találni, csak azokat nehéz elmisztifikálni, mert a fehér ember okozta a korai gyarmatosítás során."
A spanyol hódítók Tiahuanacoban is elég sok mindent elpusztítottak, elhordtak, eltüntettek, ami mozdítható volt. Csak a hatalmas monolitikus tömbök, elemek, szobrok, templomok, épület-maradványok pechükre nem nagyon voltak mozdíthatóak!
Puma Punku monolitikus tömbjeinek összeillesztésénél egy nagyon kemény és ellenálló fémötvözetet sikerült előállítaniuk, alkalmazniuk az építőknek. Az említett ötvözetet igen magas hőmérsékleten kellett előállítaniuk. Az arzén még lehetett "hozott" érctartalom (kb. 2 % aránya volt), de a réz és a nikkel aránya már sokkal magasabb volt az ötvözetben, s ez tudatos fémelőállítási technológiára vall. Az a rejtélyes még ebben az illesztési technikában, hogy a hatalmas kőtömbök összeillesztésénél valahogyan lépésről lépésre biztosítani tudták a fém olvadt állapotban tartását, tehát rendelkezniük kellett valamiféle hordozható olvasztóberendezéssel! Ez szintén egy magasabb (nem ókorhoz mérhető) technológiára vall. Mert nem a kész fémkapcsokat rakták a tömbök kimélyített illesztékei közé, hanem a mélyesztékekbe öntötték bele az olvadt fémet. Így tudták elérni a monolitikus tömbökből álló blokkok megfelelő stabilitását.
A világ rejtélyei között mindenképpen a number one Puma Punku, ez egyértelmű. Egy modern kori technológia vonult fel Bolíviában, valamikor az idők mélyén.
Zárójel: A görög/római építészet pl. annyira modulkoordinált volt, hogy három kőből rekonstruálni lehet egy templomot. Ami viszont tény, hogy az amerikai kultúráknál ez általában nem vehető észre. A H-modul talán a nagyobb stabilitási igény miatt jelenhetett meg (de ez sem tisztázz hogy hogyan)
"Ez az igényesség nem illeszthető az ókorba!" Ugye tudod, hogy a Colosseum 20000 fős tömegét 10 perc alatt ki lehetett üríteni? Vagy hogy az első alaprajz méretekel megadva Sumerből származik? Esetleg, hogy a Hagia Sophia 30 méteres kupolájával 5 év alatt épült fel? Direkt olyan dolgokat válogattam ki az ókorból amiknek bizonyított eredete van.
Puma Punku valóban érdekes rommező, de ne misztifikáld még jobban túl.
Senki nem talált eddig ésszerű magyarázatot a csereszabatos H- és egyéb modulok létezésére, a hurkapálca átmérőjű egymástól azonos távolságra eső , félméteres hosszban kőtömbokön áthatoló furatokra, huzagolásra, stb.
Milyen speciális magasszintű pontossággal bíró igényt elégítettek ezek ki egy "állítólagos" ókori társadalomban?
A réz-arzén-nikkel ötvözet nem akkora durranás, mint azt sokan hiszik. A bányászott ércek gyakran nem tiszták, tehát eleve ötvözetek keletkeznek a kohóban, nem véletlen, hogy a tiszta rezet is egy további lépésben, elektrolitikus finomítással állítják elő.
Az is előfordult már a történelemben, hogy korábbi tudás veszendőbe ment valamiféle külső (természeti vagy háborús) csapás során. Ilyenre Afrikában is leet példákat találni, csak azokat nehéz elmisztifikálni, mert a fehér ember okozta a korai gyarmatosítás során.
Lehet ötletelni, csakhogy a homok anyaga nem azonos a mészkőével, vagyis a turpisság a laborban hamar kiderül.
A homok használata egyetlen lépést sórol meg, a kő összetörését, de cipekólni, formázni ugyanúgy kell, tehát a módszer hátránya csökkent csak, előnye továbbra sincs.
Illetve a csatornaelemek, valamint bronzkapcsok (réz-arzén-nikkel ötvözet), amikor az ehhez szükséges olvasztási technológia és a fémek technikai alkalmazása ismeretlen volt az indián kultúrákban.
A kísérlet azt bizonyítja, hogy a piramiskőként bemutatott minta biztos nem "készülhetett" öntési technikával. Az eljárás biztos jó valamire, csak a piramisok építéséhez nincs sok köze, szerintem.
Olyan verziót is olvastam valahol régebben, hogy egyszerűen a homokot kötötték meg. Úgy azért jóval kevésbé munkaigényes a folyamat, és valószínűleg sokkal gyorsabb is lehet.
Amit ma meg lehet állapítani, az annyi, hogy öntöttek-e a tömbök.
És attól, hogy öntöttek, még készülhettek máshol, kellő erősségű sablonban, vagyis ha akarták, lyukak nélkül is megcsinálhatták.
Számomra az a nagy kérdés, hogy minek. Vödörben sem könnyebb felhordani, (ha mégis helyben öntötték,) mint felhúzogatni tömbökben, sőt. És akkor honnan vették a segédanyagokat (a szükséges nem csekély mennyiségben!) meg mit élveztek a többletmunkában (az egész tömb anyagának felaprítása, keverése, tömörítése)
nem kell kerülgetni a kását, az építményen látható állítólagos állatok Hancock fejéből pattantak ki.
te sem láttad, más sem látta, mégpedig azért, mert nincsenek ott. nem véletlen, hogy képeket sem találtál róluk:
"On which subject, we have one of Hancock’s favourite rhetorical tricks. Turning to the bottom register of the frieze on the Puerta, he describes how he can discern “a clear carving of an elephant’s head, ears, tusks and trunk”, even though elephants have been extinct in South America for around 12,000 years. On closer inspection, they turned out to be “composed of the heads of two crested condors, placed throat to throat (the crests constituting the ‘ears’ and the upper part of the necks the ‘tusks’)”. This, of course, is how they are seen by conventional archaeologists. However, because Hancock wants them to be elephants (remember that, in his opinion, Tiwanaku dates from a time five thousand years before their extinction), he says that they are indeed meant to depict elephants because “a characteristic visual trick the sculptors of Tiahuanaco had employed again and again in their subtle and otherworldly art had been to use one thing to depict another”. Nevertheless, they resemble elephants only as child-like cartoonish figures: without having the thought “elephant” planted in the mind first, one simply wouldn’t see them. This is probably an indication that they aren’t there at all."
Statikus nyomás. Nem a viszkozitás függvénye. Az erős zsaluzat földnél/agyagnál/etc. is szükséges, egy bizonyos térfogat után (természetben ez adja a talajnyomást) Ráadásul a tömörítési energia egy része is a zsaluzat falára hat. A folyékonyság annyiban nehezít csak a betonon, hogy cseppmentesen záródóvá kell kialakítani a zsalut. /bár földnedves konzisztenciánál az sem létfontosságú/
igen de a beton folyik :) az szét tudja feszíteni nyilván a zsalut.
a 2. videót is nézd meg. lehet látni, hogy ezt az anyagot szinte 'agyaggá' lehet gyúrni kézzel, ahogy öntik bele a port a zsaluzatba, egyből tömörítik. szerintem egyáltalán nem kell erős zsalu, hisz nem akar folyni semerre.
Érdekes. A kémiai részével nem tudok vitatkozni. Viszont a kérdés, ami még a videó megnézése előtt felötlött bennem, az a technológia. Ha öntötték, hol vannak az ankerlyukak? A kőnek nagy a sűrűsége, de még ha víz könnyűségű is lenne, pusztán a térfogat miatt hihetetlen oldalnyomásának kell lennie. A mai technológiával több köbméteres betontömböket önteni zsaluzatba is különösen nehéz. Ezért vagy vékony falakat öntenek, és a zsaluzatot összefogják helyenként (ami kirekeszti a betont, ezt hívják ankerlyuknak), vagy pedig földpartok közé öntik, és a talajnyomás tartja össze. Tehát, ha öntve vannak a kövek, akkor kell/ett volna/ lennie vagy egy hatalmas zsaluzatnak, olyan erősre építve, hogy kibírja az oldalnyomást, vagy egy medencének, amibe öntötték, hogy utána valahogyan eltávolítsák onnan.
Az elefánt-ábrázolás ok. A Napkapu alsó sorában 2 is látható stilizáltan. El lehet fogadni, de azért nem bizonyíték. A Dél-Amerikában honos elefánt 10-12 ezer éve kihalt.
A toxodonról több helyen írják, hogy van ábrázolás róla ősi kerámiákon, domborművön (Napkapu). Kép még nincs róluk. Az a halvány kontúros kép nem tudni, hogy melyik felületről származik. Nem meggyőző.
