Van valakinek tudomasa arrol hogy mi a kapcsolat a magyar Csomortan/Csomortany(i) es a moldvai Ciomortan/Ceomortan/Ciomârtan esetleg az orosz Chemortan/ Chemîrtan nevekhez. ( feltevesem hogy Cs= Ci=Ce= Ch valamint o=a=â=î )
Korraban itt a forumon megtudtuk hogy magyar ösi alakja a "puszta szemelynev" Chumurthan lenne.(1275).Mint csaladnev kesöbb a XV szazadban jelent meg.
Talaltam a Google Earth_ön Tatarsztanban egy Shemordan helyseget is Kazany-tol legvonalban 90 km eszak keletre. Mas helysegek: Csomorkany (Magyaro.); Csik-Csomortan es Kezdi-Csomortan (Romania/Erdely) valamint Ciomartan( Romania/Bukovina).
Regi magyarorszagi Valko megyeben is letezett Csomortan helyseg.Ha valakinek talan lenne egy ilyen terkepe szepen kerem kuldje el nekem is.
Vagy "Baumgarten" nevű helyről származó. Önálló helységként a Google Maps csak Északnémetországban találta, de mint településrész ismerem Ausztriából is. Egyébként a néve jellemzően délnémet eloszlású, lásd még Baumgärtner
A Pfeffer-re már LvT megadta a választ: Pfeiffer: ugyanaz német Pfeifer 'sípos, furulyás' a Pfeife 'pipa, síp' szóból. (Ez pedig a vulgáris latin pipa szóra megy vissza ugyanúgy, mint a magyar pipa és az angol pipe).
Szia, azt írja ez a családnévszótár (Brechenmacher a szerzője) és már nem nagyon új, hogy a Limbeck és Limbecker családnevek azon helynevek valamelyikéből erednek, amelyek mai alakja Limbach. Itt vannak a Limbach nevű települések:
http://de.wikipedia.org/wiki/Limbach
Az érdekes, hogy Bazin mellett, Szlovákiában is van egy Limbach (magyarul Limpak), Szlovéniában meg így hívják németül a Lendva folyót és Alsó- és Felsőlendvát is. Az elsőre Kiss Lajos a Lehm 'agyag' + Bach etimológiát adja (a párhuzamos szláv név alapján), de a Lendva folyónál egy Lindenbach ('Hárs-patak') összetételre gondol (ha jól értem, Brechenmacher általában az utóbbi magyarázattal szolgál a helynév eredetére). Lehet, hogyha a különböző Limbachokhoz történeti névalakokat is találnál és ismered a család múltját, akkor össze tudnád hozni a családot a várossal (amely vsz. nem az utóbbi három egyike). További kérdés, hogy jellemző voltak-e a helységnévből képző nélkül alakult családnevek valamelyik korszakra vagy német vidékre.
-- Gondoltam arra, hogy lehetne a Rocher szászos ejtésű változata, de ez a szál a Roscher teljes német nyelvterületen (nagyon egyenletes!!!) elterjedése miatt, a Rocher csak a lengyel határon való megjelenése miatt inkább kilőve.
ember tervez, aztán a vírus végez: nem kerültem el a könyvtárba van egy jó kis német családnévszótár, ami az OSZK-ban szabadpolcos - azt szoktam megnézni, ha egy német névre nem érkeznek megoldások, egyébként nem értek hozzá
Végső soron nyilván. Néha előfordult, hogy román eredetű magyar tájszó magyar névadással vált magyar családnévvé, de ez nem az az eset. De ha az illető ősei tényleg görög katolikusok voltak és nem ortodoxok (görög keletiek), akkor nem lehettek tősgyökeres gyulai románok, mivel máskülönben egy-két generáció után áttértek volna az ortodox vallásra, vagy a római katolikus rítusra. Meg azért sem, mert egyáltalán románok kb. ugyanakkor, a 18. század első felében telepedtek Babucra és Gyulára is és a kettő nagyon messze fekszik egymástól.
Kicsit furcsa a helyesírása, Babutzán logikusabb volna. Román eredetű családnév, Băbuţan a mai forma és a Borsa völgyében, Kolozsvártól északra fekvő Băbuţ (hivatalosan Băbuţiu, magyarul Babuc, újabb magyar nevén Báboc) faluból való származásra utal. Érdekes az is, hogy a 27 ilyen családnevű romániai telefonelőfizetőből 22 Beszterce-Naszód megyében lakik, a megyeszékhelyen kívül főleg Sajó melléki falvakban (a Sajó a Nagy-Szamos mellékfolyója). Az a vidék nincs túl közel Babuchoz, arrafelé egyébként a legtöbben helynévi eredetű családnevet viselnek. Petri Mór Szilágy vármegye monographiájában azonban a saját korából (19. sz. vége) tud Babuczánt a Gyulához közelebb fekvő Szamosudvarhelyről. Az eddig említettek 1948 előtt stabil görög katolikus vidékek voltak, ellentétben a régen is ortodox gyulai románokkal.
