Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Dombóvárral volt jó kapcsolat (igen sok tömény elpusztut). Gyakorlatilag bármitlehetett tőlük szerezni még a rakétához is. Állítólag ők hadműveleti területnek számítottak, igy nem kellett elszámolniuk.
Nekik szintén R300-asuk volt ugye?
Nállunk sohasem terveztek ilyen megerősített fedezéket az indító állványok számára?
az Arabok pedig egy országot akartak eltalálni, gyakorlatilag alapirányba lőttek, irányzás nélkül, így negyedére csökkent az inditási idő, persze ez egy nagy baromság. viszont pszichikai hatása volt.
Az Irakiak nem az eredeti 8K14 rakétákat használták, hanem ezeknek saját maguk által módosított ("megnyújtott") verzióit. Al Hussein: 600-650km Al Abbas: 750-900km Nyilvánvalóan, a távolság növelésével a szóráskép is jelentősen nőtt.
1987 márciusáig az 5. Magyar Néphadsereg, és a hazánkban állomásozó Dél-Hadseregcsoport balhé esetén egy szabványos Varsói Szerződés féle egységes frontot alkotott volna
Nem létezett egységes front. Mindig az adott feladat szabta meg az összetételt már a szovjet hadseregek esetében is.
A Déli Hadseregcsoport soha nem állomásozott Magyarországon, csak a parancsnoksága (Mátyásföld). Durván egy hadseregük volt itt, 2-2 harckocsi és gépesített hadosztállyal+hadsereg közvetlenek.
Minden hadosztály parancsnok rendelkezésére állt R70-es harcászati atomtöltetű rakéta osztály. (összesen 11 hadosztály, 11 rakéta osztály)
Ezen túlmenően hadseregenként 1-2 nagyhatóerejű tüzérdandár, tele atomgránát kilövésére alkalmas eszközzel. Mi is kaptunk volna ilyet.
Az R300-asok hatótávolsága szerintem kevés az akkori NATO reptereinek lefogásához, úgyhogy céljuk az infrastruktúra (városok) rombolása, illetve az ellenfél páncélos csoportusulásainak megsemmisítése lehetett.
Soha nem terveztünk városokra atomcsapást, zömében vmilyen ÖPK-ban levő magasabbegység volt a cél. Soha nem terveztünk lefogást, a célkitűzés minden esetben megsemmisítés volt (a veszteségokozás várható értéke min.50%).
A tervezett csapások zöme tömeges, vagy csoportos csapás volt.
Ez már egy levitézlő állapot volt. Szakmailag az R-70 -nek nem voltott semmilyen keresnivalója. A terrorfegyver? Egyrészt válaszoltam (tunk) korábban, másrészt uccu modj egy fegyvert, beleértve a lándzsát is, amelyiket nem lehet terrorra használni. A háború maga a terror. Ne higgy sebészeti pontossáró. minimális áldozatról stb. -ről szóló mesékben. Ezek azok a kamuk, amivel az erősebb próbálja igazolni magát.
Bocsi, az irányzást az irányzó részleg végezte 8S18 műszerkészlettel. A bemérők a tájolóirány, ellenőrző tájolóirány irányszögeitt határozták meg, kívülről csak az ellenőrző csoport kontrollált és értékelt. Ha visszaemlékszel, soha semmilyen kontrollálatlan tevékenység üteg szinten nem zajlott.
Dombóvárral volt jó kapcsolat (igen sok tömény elpusztut). Gyakorlatilag bármitlehetett tőlük szerezni még a rakétához is. Állítólag ők hadműveleti területnek számítottak, igy nem kellett elszámolniuk.
Most jöttem vissza életem legpocsékabb kéthetes kempingezéséből.
Köszönöm mindenkinek, hogy feléledt a topik. Külön köszönöm Kábelesnek a mélt.
Végigolvastam mindent. Tehát a legérdekesebb számomra a volt sorkatonák véleménye. Tehát az értelmes, kiképzéssel eltöltött két év - ha mégoly kemény is - nem felesleges?
Én 1975 -ben kezdtem a 2. rak. o . 6. ütegében, mint parancsnoki szakaszparancsnok, egy bemérő, egy kidolgozó, egy híradó rajjal.
Legnagyobb teljeítményeim egyike az az ács-állványozó, aki 8 hónap után a jezsegodnyikból normaidőre logaritmussal számolta a nap-óraszöget és az klappolt a giroiránnyal.
A szórásról: 80-ban 273 km-re lőttünk, a nagyobb eltérés kb700 m.volt. De mint később megtanultam az akadémián, ez nem jelent semmit.
Ugyanis ez az eszköz kifejezetten atom és vegyi fej célbajuttatására szolgált.
Egy rakéta atomcsapás tervezésénél pedig alapkövetelmény a cél pusztításának 90%-os megbízhatósága. Ehhez az adott indítási távolság szórása, a cél típusa, a kívánt robbantási magassága alapján választják a hatóerőt (harci fejet).
Aki hallott valamit harangozni a GAUSS-féle szóráselméletről, az tudja, hogy ez gyakorlatilag 10-ből 9-szer a cél megsemmisüléséről szól.
Más: az irányzás pontossági követelménye (K-J-MF):2-4-6 szögperc volt.
Helló! Amíg én ott voltam,egyszer voltak nálunk oroszok.Hogy honnan jöttek arra nem emlékszem,de mindenki készült a fogadásukra.Benéztek mindenhová.A látogatás célját nem ismerem. Üdv,Kábeles
Hazánkban számos cikk foglalkozott a nukleáris robbanófejekkel, amelyeket nálunk tároltak, és ezek tárolási helyét szakemberek bemérték. 15 év távlatából a saját szakmai területemről ehhez csak az mondhatom, amikor a tapolcai dandárnál magasabb készültségi fokozatot rendeltek el, akkor a csodálatosan kiépített Tapolca-Veszprém közötti úton speciális menetoszlop indult el. A végcél pontosan nem volt bejelölve, de a vegyvédelmi gyakorlótérnél lehajtottunk egy szám nélküli aszfaltozott útra, ahol egy erdei áteresztő pontig gyakoroltuk a 60-80 km/h-ás száguldást. A robbanófej szállítóoszlopot menetközben csapatlégvédelmi eszközökkel oltalmazták. Erre a célra alkalmazták hazánkban unikumnak számító Sztrela–10 üteget. A Földön talán nem volt több olyan gazdag ország, amely fegyverrendszerébe négy eszközből álló rakétarendszer alkalmaztak.
Érdekes, hogy más forrás a Strela-10 üteget a Szombathelyi 37. gépesített lövészezred alá rendeli.
Számomra midig logikusabbnak tűnt, hogy a Hadsereg közvetlen rakéta dandárt (mint a hadsereg legütőképesebb-legértékesebb egységét), a szintén hadsereg közvetlen 7. Keszthelyi légvédelmi rakéta ezred oltalmazza.
1987 márciusáig az 5. Magyar Néphadsereg, és a hazánkban állomásozó Dél-Hadseregcsoport balhé esetén egy szabványos Varsói Szerződés féle egységes frontot alkotott volna.
A front egy önálló páncélos hadosztályból, és két gépesített hadseregből állt. (hadseregenként egy páncélos, és négy gépesített lövész hadosztályból)
Minden hadosztály parancsnok rendelkezésére állt R70-es harcászati atomtöltetű rakéta osztály. (összesen 11 hadosztály, 11 rakéta osztály)
A front, és a két hadsereg parancsnokainak rendelkezésére állt egy-egy R300-as harcászati-hadműveleti atomrakéta dandár. (összesen 3 dandár)
Az R300-asok hatótávolsága szerintem kevés az akkori NATO reptereinek lefogásához, úgyhogy céljuk az infrastruktúra (városok) rombolása, illetve az ellenfél páncélos csoportusulásainak megsemmisítése lehetett.
Üdvözöllek benneteket, MN1480-as kopaszok! Itt egy öregkatona pofázik. Büszke vagyok rátok, ki tudja, miért... Mindenesetre 1971/72-ben szolgáltam ott, bemérö, "büntetözászázad" Bánkuti Apu. Üdvözölném a Rádóczi alhadnagyot, és Lévai István Sztyopa örmestert. Soha senkinek egy haja szálát sem görbitették, rendes becsületes dolgozó emberek/katonák voltak. Lényegében mindenki dolgozott, a fegyelem is jó volt, föleg, hogy ennek elérésére megfelelö hatásos módszerek vannak. Ne emlegessük a szolgálati szabályzatot, a bibliát sokféle módon lehet prédikálni. Mellesleg a legjobb figura szerintem Pesti Albert Tibor mérnökszázados, mellesleg Oroszlán, volt. A bemérök fönöke. A Bölcsföldi akkor még nagyon fiatal százados, de hát a legtöbb emberrel nem volt dolgom, az ember leginkább a századán belül mozgott. A Kárpáti valahol a Cár Váradi alatt lehetett. A Cár kedvenc prédikációja "az a buta, primitiv, korlátolt katona, aki egy pohár borért eladja az egyenruha becsületét..." *** Ha a negativ oldalhoz csak nagyon picit azért hozzá akarok tenni, nem azt a századot kell kiküldeni a szivlapáttal, aki éppen lókeh ellen oltatott azon a napon és a többség lázas, ... és a minusz húsz fokos ácsorgás a szabadban sem ésszerü, függetlenül, hogy valóban senkinek sem fagyott le a lába, mint ahogy az sem gond, ha valaki leesik a rampapampán, mert tériszonya van. Van gyengélkedö, mentöautó, kórház, mi a gond? És ha valamelyik szerencsételn bekapta a csöszájféket, tja kérem, szerelmi gondjai mindenkinek lehetnek... Nem csak a technikát, az emberanyagot is becsülni és ápolni kell, kopaszok! *** És ezt én mondom, aki az egyetlen kopasz voltam. A váradi Cárral a szóbeli kapcsolatom valaha is: Katona, nem fázik meg kopaszon? A válaszom: egy katona nem fázik meg. *** Na jó, nem a negtaiv oldalról akarok eszmézni, mert én is megéltem a csodrit a tavaszi harmatos napfelkeltében, ahogy a bakonyi vágásba betáncolt. Fenséges látvány, aki ismeri a lánctalpas csotrogányt, ez volt a beceneve, hogy bosszantsuk a beállítókat, kezelöket. Gyönyörüen énekelt és táncolt. *** És ha nagyon kellett volna, egy óra múlva vérben fetrengtek volna a kis szöszi lánykák valahol pár száz kilométrre, ahol se nem látod, se nem hallod a túlélök jajveszékelését. A véres sineken csúszott volna a villamosok kereke. Lapozd fel Hirosimát, újonc! Kimaradt a kiképzésböl, nemde? A Kis Johnyt azért bemutatták. Egyem a lelkét... *** Még jó, hogy valamelyikötök bedobta a Töpfe szót. A hagyományos anyaggal tölteni? Kinek, minek? Üdvözlökártyának jó, de nem az ellenség élö erejének a megsemmisitésére. Megsemmisités, így szólt a kiképzöszöveg. Nem ismerös a szó? Kár. Azóta kissé finomabban fogalmaznak, de a lényeg ugyanaz. *** Imponáló! Végre valaki rájött, hol voltak a fejek. Aki keres, az talál... vegyetke elö egy Geiger-Müllert, hátha még találtok érdekeset. *** Kapjon már a fejéhez, katona! Kit érdekel, hogy mennyire hitelesen 50-300 méterre csapódik be az éles fejjel a rakéta? Milyen katonai célt akartál volna vele mgesemmisiteni vagy gyengíteni? Az ellenség morális erejét vagy a hátország nagyvárosaiban élö civileket? Persze, biotöltelékkel még finomabb, úgy is bio-barátok vagyunk. Van még egy gond. Mi van, ha a másik oldal gyorsabb és ravaszabb, he? *** Rendben van, ha utána kimész egy éles célhoz bemérni a becsapódás helyét, csak játsszál nyugodtan. De még jobb, ha felméssz a 3-as toronyba, van egy szép luk rajta... *** Nem kell siratni a fényes katonai életet, át kell menni a civilbe és a politikusokat megfegyelmezni, de valódi jó tapolcai módszerekkel! A legjobb, ha a futkosóra zavarjuk öket. *** Ki ellen kell védeni az országot? Milyen ellenség ellen? A törökök ellen? Ök valóban Európa felé szeretnének. Vagy csak rendfenntartó eröknek egyéb muzulmánokhoz? Az se rossz. Rendfennrtartáshoz persze nem katona, hanem rendör kell. Osztig kinek a rengyét köll ott tartani? *** Valaki azt írja, mit ér a ház örzökutya nélkül... Hm. Milyen szinü az a ház? *** Különben a sok unalmas, demagóg politikai szósznak ott lenn azért egy értelme volt, csak nem tudom, hányan értették? Történelmi materializmus... *** Na jól van, irányozz a rakétára!
Kedves Árpapa! Én a spec műhelyben húztam le másfél évet,86-87-ben.valószínűleg találkoztunk is néhányszor.Sok kérdésem volna hozzád,majd föl is teszem őket,ahogy az eszembe jutnak a dolgok, igy 20 év után.86-ban Kapusztyin Jarban csak egy szivart lőttetek el?Összesen hány álvánnyal mentetek ki?Emlékszem a rakéta néhány darabjára,amit hazahozott a rajparancsnokom.(sajnos én nem voltam).Hogy nézhetett ki a becsapódás helye?Említettél fotókat.Biztosan készültek ott is,csak nem voltak publikusak.Amiket megmutattak nekünk,azok csak csoportképek voltak a jelenlévőkről.Aztán.Hogyan éltékek meg a rendszerváltást,mi változott meg ekkor a dandár életében?A hksz-ben,kiképzésben,hivatásosok és sorkatonák viszonyában?Egyenlőre ennyi,de lesz még...
futottam a heti szokásos adagot, kilenc kilométert, 58' 38" alatt, ötven felett vagyok, hét éve futok.
közben töprenghetek. holnap az unokám viszem tüzijátékra, jövő szerdáig pihenés.
a kérdésed nagyon jó, logikus, odafigyeltél amit írtam, köszönöm!
Én a rakéta indításáért voltam a felelős, egy éles rakétát indítottam, láttam fel emelkedni az aszalról, életem leghosszabb 13 másodperce telt el az indítás gomb megnyomásától, annyi idő kell, hogy a fedélzeti akkumulátorok élesedjenek, a piropatronok beinduljanak, a giroszkópok áramellátása át álljon stb.
láttam ötven méter után a rakétát a célra fordulni, aztán csak egy távolodó tűzgolyó, füst és por, majd imitált ismételt csapás. 35 percen belül egy jó kilométerre lévő másik rakétát átvettem, és célra irányoztuk, az indtás gomb, megnyomásának pillanatáig kellet ejutni.
mindezt rengeteg néző elött, újságírók is voltak jelen, és sok- sok fejes, illetékes.
mikor az első rakétámnál volt egy kis probléma, a sos- sok fejes azt mondta: maga a szakasz parancsnok, oldja meg. megoldottam.
szóval kedves belic! nem a mai lézeres, műholdas, gprs-s, stb, fejjel kell gondolni a rakétára.
akkor a koncepció, tömeg pusztító fegyverekről szólt, / TÖPFE / és ez, az volt, ha bevallja valaki, ha nem. Szerintem hagyományos fegyverként használni, kazettás bombaként lehetne.
jelentkezem még, és elnézést, hogy elsőre kioktatóra sikeredett írnom, de higgyétek el, szeretni fogjuk egymást.
1986-os éles lövészeten a rakétám, 180 méterrel ment messzebb, és 120 méterrel jobbra. a cél egy 400x400 méteres terület, a becsapódást az oroszok ellenörizték, minden éles indítás egyben kisérlet is volt.
ha a rakéta öt fokkal eltért a pályától, vagy ekkora lett volna a bólogatása, működésbe lép az önmegsemmisítő.
" természetesen" a pusztítás volt a lényeg és nem a pontosság, hála istennek, hogy nem kellett élesben használni.
az Arabok pedig egy országot akartak eltalálni, gyakorlatilag alapirányba lőttek, irányzás nélkül, így negyedére csökkent az inditási idő, persze ez egy nagy baromság. viszont pszichikai hatása volt.
köszönöm a biztatást, igyekszem úgy mesélni az eseményeket, mintha kiképzés lenne, érthetően és tömören.
Az "embertelen kiképzésről": akkor is voltak szabályzatok, és azok szerint kellett eljárni. békeidőben a gázálarcot mínusz tíz fok alatt nem szabadott felvenni, a tíz fok nem biztos, de volt határérték.
aztán volt meleg tea, volt készenléti indítás, éjszakai fűtők kijelölése, a biztonsági őrökön felül.
A 18 év alatt egyetlen fagyási sérülés sem volt, egy katonát vittünk kórházba, mert a fülébe mászott egy bogár, majdnem megbolondult, a doki ragasztós pálcikával vette ki, / zseniális /
Ma divatos az "embertelen" kiképzésről beszélni, szerintem inkább túlságosan demokratikus volt a hadsereg, majd írok egyszer erről is, előzetesen annyit, egy párttaggyűlésen simán bírálhattam a parancsnokomat, hozzászólás címén, meg is tettük hacsak lehetett. Aki ott szolgált, emlékszik a hármas tantermi épület, "örökös" fűtetlenségi problémájára.
A rakéta pontosságáról:
egyszerű bevezetés a szögfüggvények világába.
a rakétát 1.5 szögperc pontosan kellett beirányozni, ezt egy nagyságrenddel pontosabb műszerekkel, külső pontról, a bemérők és vagy, az ellenőrző csoport végezte.
a hatótávolság 300 km volt.
képzeljetek el egy 300 km egyenlő oldalú háromszöget, bármelyik csúcsából a látómező 60 fok. egy szögperc látómezeje: 83,3333333333 méter. / 300.000 osztva 3600-al. Ennyi!!
és ennyit mára, remélem eléggé színes voltam, és könnyen érthető.
éledjen a topik, amúgy hogyan kűldhetnék képeket, tettem fel, de nem találom, kezdő vagyok, de talán leszek olyan, mint rakétás voltam! / a jelmondatom volt:" utálom mások hátát nézni, elől szeretem látni a szakaszomat / üdv:árpapa, ez a jó név.
Várom a történeteidet, visszaemlékezéseidet. Bíztos sok kérdésünk lesz!
Én nem ott szolgáltam, de egy régi haverom ott töltötte sorkatonai szolgálatát. Sokat mesélt, de mivel Én nem ott voltam Ő meg főleg "szlengbe" beszélt ezért egy csomó dolog nem tiszta. Ő vmilyen meterológiai rajnál volt.
Egyébként mesélt, szén kilapátolásokról vagonból, éjszaka!
Téli -20c os hidegben gyakorlatról gázálarcba, ugy, hogy volt olyan akinek fagyási sérülések lettek az arcán. stb
Ezt lehet "embertelen" kiképzésnek is nevezni.
Viszont a haverom a mai napig büszke, hogy ott szolgált, és "lenéz" minden más alakulatot!!! :-)
Üdvözlet!
Végre talán felpörög a téma,sok laikust érdekelne.Kicsit misztikus az alakulat annak idején eléggé el volt hallgatva a dolog.Gondolom ma már nincs benne semmi katonai titok.Sajnálom hogy Tűzér kollega nem vitte végig a topikot.De talán most!Azért érdekes momentum hogy én voltam a Tótvázsonyi" A "fejtároloban ahonnan állitolag Tapolca kapta volna az éles fejeket és azt még a mai napig eléggé elhalgatják.
Isten hozott! Várom a történeteid!Érdekelne,hogy mi lett az ott szolgáltakkal.Persze sokan voltak,de néhány név (gúnynév) megmaradt az emlékezetemben.(Jó értelemben) Üdv, Kábeles
www.haditechnika.hu/Tipus%5CR300%5CAlap.htm címen elég részletes leírás található ezekről a rakétákról.Azért elgondolkodtató,hogy 91-ben egyszerüen felrobbantották őket a szállító járművekkel együtt.Sokan izzadtak ott vért azért,hogy ezek az eszközök mindig harcra készek legyenek.Ez egy kicsit olyan,mintha hátbaszúrnák azokat,akik ott szolgáltak.Szedték volna szét,vagy nem tudom.Két éve Kecelen a haditechnikai parkban (Pintér művek) láttam egy állványt,rakétával együtt.Valószínűleg ez az egy megmaradt.
és "Scud" közepes hatótávolságú harcászati rakéták voltak rendszerben, természetesen hagyományos robbanófejjel
Egy regi aranysas/topgun cikk szerint meg hagyomanyos robbanofej sem volt, csak sulymakett.
Szinten az a cikk irta, hogy az eredeti Scud is 1-2 kilometeres szorasu volt (a irak ezen jelentosen rontottak, a nagyobb hatotavolsag erdekeben), tehat a pontossaga is atomfejhez illo volt.
"...mit gondolnak arról az alakulatról, ami a hadsereg csapásmérő ereje volt."
Kedves Tüzér! Bár én sem ott szolgáltam, ( igaz, onnan nem túl messze, a Pápai Repülőezrednél, a '80-as évek végén ) de erre az egy mondatodra szeretnék én is reagálni. Előre bocsátom, hogy nem a most divatos szóval "fikázni" akarok, őszintén érdekel a véleményed, mint szakértőé! Tehát: az régóta köztudott, hogy ennél az alakulatnál "Frog" rövid hatótávolságú, és "Scud" közepes hatótávolságú harcászati rakéták voltak rendszerben, természetesen hagyományos robbanófejjel. Állítólag az atomtölteteket háború esetén az oroszok szállították volna hozzájuk Ukrajnából, de ezzel kapcsolatban is sok a legenda, majd erre is reagálsz, ha akarsz. A fenti típusú rakéták, különösen a Scud, az első Öbölháború idején vonultak be a köztudatba nálunk, méghozzá rendkívül pejoratívan feltüntetve. A média tudósításaiból nekem, és a többi laikusnak is az jött le, hogy ezek egyszerű "terrorfegyverek", ugyanis annyira pontatlanok, hogy gyakorlatilag a "kilőjük, aztán majd csak leesik valahol" elv alapján kerültek alkalmazásra. Szívesen olvasnék tőled ( és talán mások is ) arról, hogy ez a kialakult kép mennyire felel meg a tényeknek, ha igen, akkor volt-e értelme hadrendben tartanunk őket? Ha nem ez a valós kép, akkor az irakiak átalakításai, esetleg helytelen harci alkalmazás, stb. vezetett-e a lesújtó médiakép kialakulásához, illetve az ott tapasztalt harctéri "eredményesség" vezetett-e nálunk a tapolcai rakétadandár felszámolásához? Hiszen emlékeim szerint, őket az elsők között szüntették meg. Olyan rengeteg alakulat követte őket ezen az úton, a pécsi tüzérségtől, a harckocsizók túlnyomó többségén át, a komplett honi légvédelemig, hogy később már talán fel sem tűnt volna a megszűnésük... :-((
