Bővítve így igaz! :-)) Már össze is futott a nyála számban!! :-)))
Azzal a különbséggel raclette-ezünk, hogy nálunk van mindenféle fűszer is. Érdekes például, hogy mennyire más íze van mondjuk a tükörtojásnak is, hogy ha a tetején sütöd, csak natúrban a teflonlapon, vagy lap alatt a kicsi serpenyőben. szoktunk a tetején pirítgatni mindenféle zöldséget is, szóval fenséges kajákat lehet kihozni belőle és tényleg baromira laktató!!
Én is elmondom.
A szerkezet alapja 4-6-8 kis teflon tálka, amit be lehet tenni a raclette sütőbe és felülről melegíti a tálkában levő dolgokat.
(A mienknek éppen a teteje is melegszik, nem lávaköves, hanem az is teflonos, de ez most nem lényeg)
A tálkába kell tenni dolgokat.
A dolgok:
Többféle sajt, füstölt is, pikáns is...
Kukorica, gomba, hagyma, szalonna, virslikarikák, zöldségek, paradicsom... bármi.
Összesül az egész és az ízeknek egy új dimenzióját tárja fel. (Jaaaaj.)
Fűszer, só semmi (nálunk).
A tetején, ha olyan a szerkezet lehet natúr (vagy pácolt) húsokat, zöldségeket, kolbászkákat, halakat sütni.
Mindezt az asztalnál, nem ugrál senki, és baromi laktató és finom.
Raclette: ez egy sütő, ami egy áll egy erős ellenállásból, teflonbevonatú sütőlapból (az újabbakon lávakőnek nevezett akármi is van a teflon mellett), 6-8-10 (mérettől függ) kicsi serpenyőcskéből, amit az izzó ellenállás alá, vagy fölé (ekkor már a teflonlapon) lehet helyezni és abban mindenfélét összekutyulni. Készüléket az asztal közepére helyezni és körülülni, úgy garázdálkodni.
Kezd gyanús lenni, hogy megsem tudom mi az a raclette. Amikor mi ettünk ilyet, akko volt wgy fél guriga (nagyon-nagy) kemény sajt, amit azzal a szerkezettel melegítettünk, így aztán ráolvadt a pirítósra, vagy francia kenyérre. Mellé pedig lehetett enni salátát meg inni bort. Szóval én sem tudom elképzelni, hogy hogyan lehet ezt variálni. Elmondod?
Azt szeretem benne nagyon, hogy a megszokott ízeken túl bármit-bármivel ki lehet benne próbálni, hisz annyira kicsik az adagok, hogy ha nagyon ehetetlent sikerülne összehozni, akkor sincs nagy veszteség... de talán mondanom sem kell, még soha semmi nem került sem a kukába, de még csak a matska tányérjába sem...:-))
Én is nagyon imádom a raclette-ezést!!! :-)) Vagy 3 évvel ezelőtt az volt a kívánságom, hogy ez legyen a karácsonyfa alatt, s lőn... Ennél aztán kiélheti az ember a fantáziáját. Látom, hogy most már megjelentek az ún. lávaköves raclette-ek is, de nekem jó az én kis "snasszom" is.
Én mostanában (úgy két éve:-))) nem tejföllel, hanem tejszínnel csinálom a gombaprikást (más paprikásokat is), paprikát-paradicsomot télen is teszek minden pörköltfélébe (legfeljebb kicsit kevesebbet, mint amikor olcsóbb). Régen is volt már egy kis gombapaprikás....
Tegnap megint raclette-eztünk. Én ezzel nem tudok betelni. Szerintem sokkal jobb, mint a fondü.
Úgyhogy aki nagyobb ajándékot fog a közeljövőben adni vagy kapni, az vegye fontolóra!
Gombapaprikást csináltam tegnap este, kicsit tavasziasan: sok finom paprikával meg paradicsommal, kis szalonkával kezdve az alapiozást. Isteni lett, nyugodtan mondhatom - és a párom, ezt a pechet, pont tegnap nem jött haza! De azért mára is maradt neki egy kicsi...
