Én ma lefújtam mert a hétvégére hideget mond de még le sem tudnám takarni mert legfeljebb műtrágyás zsákom van de az is kicsi . Itt még csak itt ott van egy egy virág kipattanva még csak piros bimbóban van ! Az elmúlt napokban mindig fagyott ma is fagy volt dér ,de már a víz nem fagyott be . Pár napja volt olyan reggel amikor 2 cm jég volt a vályuban .
Még a Bayer oldalát is érdemes tanulmányozni, ahol a különböző kórokozókkal és kártevőkkel kapcsolatos fontosabb információkat találod, ami segíthet jobban megérteni, hogy mikor, mi ellen és hogyan érdemes védekezni.
A Folicur Solo II. kategóriás növényvédőszer, tehát elvileg csak akkor juthatsz hozzá, ha van "zöldkönyved", vagyis elvégezted a növényvédelmi tanfolyamot. Ha ez így történt, akkor azt biztosan tudod, hogy növényvédőszereknél nem az a lényeg, hogy mit mondott a boltos, hanem az, hogy mi van az adott szer engedélyokiratába írva, azt kell követni. A Folicur Solo termékadatlapján elérhető az engedélyokirat és egyéb hasznos információk is a hatásmechanizmustól kezdve a használati tudnivalókig. Konkrétan:
"Csonthéjasokban moníliás hajtás- és virágfertőzés ellen erős fertőzési nyomás esetén a kezeléseket megelőző módon, virágzás előtt (fehérbimbós stádium végén) és virágzás végén, sziromhullás kezdetén szükséges elvégezni. Kevésbé járványveszélyes körülmények között, szárazabb, melegebb időjárás esetén egy védekezés is elegendő a virágzás kezdeti szakaszában. ... Őszibarackban tafrinás levélfodrosodás ellen a permetezéseket a kora tavaszi időszakban elvégzett rezes, kénes lemosó permetezéseket követően pirosbimbós fenológiai stádiumban indítjuk, és 14 naponként 1-2 alkalommal folytatjuk. Amennyiben 14 napnál rövidebb permetezési forduló indokolt például hűvös tavaszi időjárás esetén a permetezést más hatóanyagot tartalmazó gombaölő szerrel kell elvégezni. Az előírt permetlémennyiség be nem tartása a biológiai hatékonyságot jelentősen csökkentheti."
Nálam még rügypattanás stádiumában vannak a fák, kivéve egy bizonyos kajszit.
A kérdésem az lenne, hogy meggy, cseresznye, szilva, őszibarack, illetve alma, körete és naspolya fákat szeretnék permetezni. Dithane + Folicur solo és/vagy Alfa solo (Score 250) kombinációra gondoltam. Kérdésem az lenne, hogy kell-e mindkettő folyadék bele, vagy elég csak a Folicur? (Természetesen tudom, hogy nem azonos dózis megy a csonthéjasokra és az almatermésűekre.
-1 ls még -2 fok sem veszélyes. Na de -5 és -6 fokot jósolnak az ország közepén. Két éjszaka is.
Ma megnéztem a fákat gyönyörűek, teljes virágzásban, zsonganak a méhek. Holnap este permetezem őket. Gondolkozom rajta, hogy hétfő és kedd hajnalban befűtsek a fák alatt amikor a leghidegebb van. Két fát szeretnék megmenteni ezek nagyon szépen teremnének az idén.
Lenne rajtuk vagy 120-150 kg = 20 liter első osztályú pálesz.
Sokat olvasom az itteni beszélgetést, a syngentás leírásokat, meg egyes permetszerek leírásait. Mellé jön még pár aktuális növényvédős cikk innen-onnan, aztán próbálom összeollózni, hogy mit, mikor, mivel. Sajnos sokszor az olvasgatásra több idő elmegy, mint magára a munkára.
Nekem az jött be, hogy az őszi, és tavaszi lemosózásokra, meg a metszésre odafigyelek. Ha ezek rendben vannak, akkor később sokkal kevesebbet kell foglalkozni a témával.
Valóban igazad van hogy a frisen vágott felületet kell kezelni . Mindkét módszert kipróbáltam és azt tapasztaltam ha befurok a fatestbe lyukakat az sem viszi ki korában a tuskót. A lyukfurásnak szerintem azért nics értelme mert a fa középső részén a fatestben egy fölfele irányuló áramlás van ami a vizet eljuttatja a levélzetbe . A kambiumban ami a hács alatt van ott meg a gyökérzet irányába folyó áramlás van amibe a tápanyagokat jutatja le a gyökérzetbe és szerintem ezt kell bekeni a szerrel.
Kezdő permetezőként jó kiindulási alap lehet Dr. Zsigó György növényvédelmi szakember (2015-ben az év agrárembere) honlapja, aki majdnem minden héten közzé tesz érthető leírást arról, mi az aktuális elvégzendő növényvédelmi feladat, és ehhez milyen szerek alkalmasak. A 2020-as "hírfolyamot" itt éred el. Ha a leírásait követed, szép lassan magadtól megérted, mit, miért és mikor kell fújni, jó eséllyel sikerül gondját viselni a kertnek.
Nálam akkor tetvesedtek meg a laksásban a palánták, ha volt a közelükben olyan növény, ami kintről lett behozva télre, és bent elszaporodtak rajta a kintről behozott tetvek. Mindig nagyon ügyelek rá, hogy a palántanevelő helyiségben soha ne teleltessek olyan növényt, ami korábban kint volt a kertben.
Apukám után maradt rám a kert rendezése, tavaly kezdtem el csinálni. A meggy moniliás, és kukacos, az őszi barack ahogy érett úgy rohadt, a szöllő az még tartotta is magát. A bockov körte is ahogy le lett szedve, úgy rohadt. Pedig permeteztem mindent, többször is, csak vagy rosszkor, vagy kevésszer. Nincs valami normális forrás, hogy mit, mikor, milyen szerrel kell csinálni? Vagy esetleg le tudnád írni, főleg az őszibarack, meggy permetezését. Mikor, mivel, hányszor? A kukac ellen, karate, mospillánt használtam, mégisem jártam sikerrel. A barackot is fújtam, teldor, forikulsollóval, mégis rohadt. A tavalyi év, teljesen veszteséges volt.
Nevikén kén tartalmú, ezért a lisztharmat-típusúak ellen jó főleg. A meggyre inkább réz kellene. Rügypattanás után, amíg nincs kinyílt virág.
Ha más van akkor pedig virágzás elején/előtt, közben, és ha elhúzódik a hideg miatt, akkor a végén 10-14 naponta valami felszívódóval.
Az ágmonília ugyanis a virágzaton keresztül fertőz és jut be a fás részekbe. Ott kell megfogni.
A gyümölcsmonília más, az ellen elsősorban rovarok ellen kell védekezni, mert az általuk szúrt sérüléseken jut be a gyümölcsbe (vagy jégverés, vagy nagy szél... de ezek ellen kevés a megoldás) főleg zsendüléstől az ÉVI betartásával szüret előttig.
