"Ha nem történt állapotváltozás, miért adnak más minősítést a komplex vizsgálaton?
Férjem 2009.05.28-tól rehabilitációs járadékban részesült 2012.05.29-ig (ÖEK: 51%), rokkantsági ellátásban részesült 2012. május 30-tól 2014.szeptember 10-ig (ÖEK:52%), 2014. szeptember 11-től ismét rokkantsági ellátás (ÖEK: 50 %). A 2016.október 27-i I.fokú orvosi vélemény: ÖEK: 50 %, egészségi állapot: 50 %, diagnózisa megegyezik a korábbiakkal. Komplex minősítést végző I. fokú szakértői vélemény:rehabilitációs ellátásra jogosult, egészségi állapot: 50%, ÖEK: 50%, minősítés: C1, rehabilitálható, foglalkozási rehabilitáció javasolt.Az lenne a kérdésem, hogyha egészségi állapotváltozás nem történt, miértminősítették vissza C2-ről C1-re? Hozzá kell tennem, hogy férjem a törvény adta lehetőség alapján napi 8 órában dolgozott a felülvizsgálat időpontjában, szakmai minimálbérért. A visszaminősítés miatt akorábbi 150.300,-Ft helyett 48.000,-Ft rehab.ellátás illeti meg november 18-tól. Nem tudom él-e még a 2011.évi CXCI.törv.34.§ (5-6) bekezdése, mely szerint ha a 2011.december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-ét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140%-át kell figyelembe venni. Vagy: A megállapított ellátás összege - az állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Szeretném kérdezni, hogy mivel szerintünk állapot változás nem történt, kérelmezhetjük-e minősítés módosítását, illetve a korábban megállapított ellátási összeg folyósítását, és ha igen, hol."
"Miként Ön is említi, férje össz-szervezeti egészségkárosodása 2016-ban a 2014-es minősítéshez képest nem változott, és a két határozat is ezt a tényt támasztja alá. A két kategória (C1 és C2) közötti fő különbség az állapot rehabilitálhatóságában rejlik. C1 minősítést kap, akinek az egészségi állapota 31-50% között van, C2 minősítést pedig az kap, akinek az egészségi állapota ugyan szintén 31-50% között van DE EMELLETT a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú és/vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt. Azaz a kétféle minősítés közötti különbséget nem (elsősorban) orvosszakértői szempontok határozzák meg, hanem foglalkozási és szociális rehabilitációs megfontolások. Annak eldöntésében, hogy férje C2 után C1-es besorolást kapott, valóban meghatározó indok lehetett a teljes munkaidős munkavégzés, de természetesen ezzel kapcsolatban a területileg illetékes kormányhivatal tud Önöknek részletesebb felvilágosítást adni."
Feladatokat csoportosítanak át a fővárosi és a megyei hivatalokhoz.
A folyamatos változáshoz állandóan igazodni kell. Nem könnyű! Aki rehab ellátott, ott van ez a kiskönyvbe történő bélyegeztetési rendszer meghatározott időnként, amit meglehetősen szigorúan vesznek.
Csak betegekről van szó, akik jobb állapotba szeretnének kerülni!
Minden addig érvényes, ameddig egy újabb jogszabály felül nem írja, meg nem változtatja. Különféle elképzelések léteznek ezzel kapcsolatban. Az egyik:
"Nyugdíjba vonulási szabályok Magyarországon – nyertesek és vesztesek” címmel fontos tanulmány jelent meg a Közgazdasági Szemle tavaly decemberi számában. A cikk a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetésemellett érvel, amelynek kapcsán a megfelelő bónusz–málusz-rendszer révén a nyugdíj összegét növeli, ha nő a szolgálati idő és a nyugdíjba vonulási életkor, illetve csökkenti, ha e két tényező alacsonyabb. A javaslat következménye, hogy a nők kedvezményes nyugdíját a mai formájában meg kellene szüntetni.
Az utóbbi időben három nagy horderejű javaslat is vitát generált:
1.a nyugdíjjogosultságok gyermekszámhoz kötése,
2.a nők mintájára a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése,
3.valamint az említett rugalmas rendszerre történő átállás szorgalmazás
Az okok nyilvánvalók:a demográfiai, kivándorlási és foglalkoztatási folyamatok eredőjeként a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága súlyos válságba kerülhet.
A nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy előbb vagy utóbb kényszerül-e a törvényhozó a beavatkozásra, s amikor rákényszerül, milyen mérvű és irányú változtatásra lesz hajlandó. Az MNB elemzéseszerint a rendszer nagyjából húsz évig finanszírozható súlyosabb gondok nélkül, ez a tanulmány azonban még nem vehette figyelembe a hatéves bérmegállapodás nyugdíjbevételeket érintő hatásait, és nem foglalkozott a külföldön dolgozó félmillió magyar hazai nyugdíjjárulékának kiesésével sem.
A változtatásra irányuló erős nyomást jelzi a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetésére vonatkozó igény. A férfiak súlyos sérelmeket szenvedtek az egészségügyi (2011) és a szociális (2015) ellátórendszereket felforgató átalakítások következtében. Megszűnt a rokkantsági nyugdíj jogintézménye, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai saját jogú nyugdíj helyett egészségbiztosítási pénzbeli ellátássá alakultak.
Ennek következtében kevesebb lett az új ellátásra jogosult, az ellátások összege átlagosan egyharmaddal esett, a korhatárnál fiatalabbak száma pedig az elmúlt négy évben kevesebb mint a felére, 378 ezer főre zuhant (a korábbi 807 ezer rokkantsági nyugdíjasból sokan öregségi nyugdíjassá váltak). Ennek a legfőbb kárvallottjai a férfiak, mert a rokkantsági nyugdíjasok körében ők alkották a többséget.
Őket ráadásul fokozottan szeretnék visszaterelni a munka világába – ma ez a rehabilitáció elsődleges célja –, aminek többségükben képtelenek megfelelni, így rövid időn belül kiesnek még ebből az elszegényített ellátási körből is, és még mindig sok évük van hátra a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig. Számukra megváltás lenne, ha korhatár előtti nyugdíjat igényelhetnének. Ennek a nyugdíjnak a megszüntetése az összes férfit hátrányosan érintette. Különösen fájdalmas volt ez azoknak, akik az egészségre ártalmas munkakörökben dolgoztak, mert 2015 óta semmilyen módon nem kompenzálják a rendkívüli munkakörülményeket. (A nőknek sem, de ők élhetnek a kedvezményes nyugdíj lehetőségével.)
Vagyis az a férfi, aki kiesik a munkaerőpiacról, a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátási körből, az aktív korúak ellátási köréből és a települési támogatási körből, az reményvesztetten bolyong a nyugdíjkorhatára betöltéséig a senki földjén. Számukra is új reményt adhatna a rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőség visszavezetése, még komoly máluszok mellett is. Azok a nők is örülhetnének, akik kiesnek a kedvezményes nyugdíjra jogosultak köréből, sokszor alig egy-két évnyi jogosultságiidő-hiány miatt.
Akik nem örülnének egy ilyen változtatásnak, azok a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek. Ők málusz nélkül a teljes öregségi nyugdíjukat kapják most, míg egy rugalmas rendszer esetén mindenki, aki a teljes nyugdíjra jogosító korhatára betöltése előtt igényelné a nyugdíját, csak levonásokkal tehetné ezt meg.
A döntést meghozóknak így azt kell majd mérlegelniük, hogy megéri-e politikai szempontból 200 ezernél is kevesebb (a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vagy a közeljövőben arra jogosultságot szerző) nyertes érdekeit képviselni, vagy a közel egymillió vesztesnek (a 60 felé közelítő férfiaknak és a kedvezményes nyugdíjra nem jogosult nőknek) kell kedvezni. Ideje lenne valódi társadalmi vitát lefolytatni a nyugdíjrendszer jövőjéről, nehogy a törvényhozó valami csorba szablyával kaszaboljon bele a milliók ellátásáról gondoskodni hivatott, nagy újraelosztó-rendszerek bonyolult szövetébe."
Férjem 2006-tól van leszázalékolva az akkori % érteke 100%-os rokkant és 80% mozgásszervi fogyatékos.
Én ápolási támogatásban vagyok vele itthon. Az ápolási összege függ a beteg állapotától így 39500 forint/hó. De vannak kategóriák és abba nem sorolták be, hogy az 53100 forint/hó lehessen az ápolásim. Pedig majd minden kritériumnak megfelel: nem tud önállóan tisztálkodni, öltözködni, bevásárolni, étkezni, én borotválom, pelenkázom.
Tehát egy teljes embert vesz igénybe az ellátása. Nagy szükségünk lenne a több ápolásira, hisz az ő rokkantellátása még 2017-ben sem éri el a 60.000 forint/hó és emellett taníttatunk egy 16 éves gyereket. Mit tudnék tenni?"
"Az Önök által igénybe vett támogatások mellett lehet, hogy érdemes lenne utánajárni, férje jogosult-e további támogatási formákra.
Egy ilyen lehetőség a fogyatékossági támogatás.
A fogyatékossági támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.A jogosultság nincsen keresőképességhez kötve: jogosult lehet rá az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon él, magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert. A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását egy orvos szakértői szerv végzi. Nem jogosult fogyatékossági támogatásra az a súlyosan fogyatékos személy, aki vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
Hol és hogyan lehet igényelni a fogyatékossági támogatást?
2015. április 1-jével a családtámogatási feladatok a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerültek.
A kérelmeket a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakoknál és a települési ügysegédeknél lehet benyújtani. Az igénybejelentéshez mellékelni kell:
a kérelmet a fogyatékossági támogatás megállapítására
a háziorvosa által kiállított 4 oldalas orvosi beutalót
a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap), másolatban
a személyi igazolványát és lakcímkártyáját (ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatot kell beküldeni a kérelem mellékleteként)"
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) beolvadásos különválás útján jogutódlással szűnik meg. Főszabályként az NRSZH által ellátott valamennyi feladatnál jogutód a BFKH lesz.
A Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály 2017. január 1-től a Fővárosi Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalának részeként működik.
Lehetséges, hogy túl friss még az átalakulás, feladatátcsoportosítás és az adatok aktualizálása még folyamatban van a fővárosi és a megyei kormányhivataloknál.
1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozata központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jogutódlással- központi szerve Budapest Főváros Kormányhivatalába, a fővároson kívüli szervezeti egységei a szervezeti egység székhelye szerinti megyeikormányhivatalba beolvadással- megszűnik;
Tapasztalati tény, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeledve a munkaerőpiaci érdeklődés csökken az ebben az életkorban lévők iránt. A másik oldalon is változik a helyzet, az aktív életpálya vége felé egy betegség miatti hosszabb távollét után nem könnyű visszatérni a munkaerőpiacra, akár az eredeti helyre, akár új munkáltatóhoz vagy új munkakörbe.
Mindezekre is figyelemmel a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő, rokkantsági ellátásban részesülő személyek esetében, ahol a felülvizsgálat szokásos időpontja (egy-két év – esetleg ennél hosszabb idő) ebbe az öt éves időtartamba esne, már nem történik felülvizsgálat az új szabályozás szerint.
Az Mmtv. 19. §-át kiegészítő új (1a) bekezdés alapján mentesülnek a felülvizsgálat alól azok, akik esetében a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló, vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy a felülvizsgálati eljárás megindításnak időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.
Életkorukra tekintettel fentiekkel azonos helyzetben vannak azok a személyek is, akik részére a 2012. előtti ellátásuk 2012-től rehabilitációs ellátásként került folyósításra, és legkésőbb a szükséges felülvizsgálat időpontjában a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt év van hátra.
Az Mmtv. eddigi rendelkezéseit kiegészítő új 38/C § szerint részükre a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegben, rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításáról dönt."
C2-es Rokkant ellátott vagyok. 2017 májusban van a felülvizsgálatom időpontja. Júniusban leszek 61 éves. A nyugdíjkorhatáromig 3 és fél év van hátra. Szeretném ha felvilágosítanátok, hogy rám a megváltoztatott törvények szerint mi vonatkozik, hogy még kell-e felülvizsgálatot végezni vagy már a koromnál fogva eltekintenek a felülvizsgálattól, és határozatot küldenek.
Szeretném, ha hozzászólnátok a kérdésemhez, mert már nagyon félek, hogy mire számíthatok.
Nem kaptam határozatot. Most voltam vizsgálaton. Ott mondta a vizsgáló orvos hogy mehetek haza Nem kell komplex minősítés és átmeneti időszakra megkapom ha lejár majd látjuk lesz e változás az állaporban. Azt nem tudom hány % vagy milyen kategória nem mondta.
Olyan idegesek vagyunk többségében a felülvizsgálat után, hogy nem olvassuk el pontosan, szóról-szóra , elejétől a végéig a kapott határozatot. Milyen időszakra állapították meg (hány évre)?
Könnyen lehet, hogy valamilyen eddig általam nem ismert összesítésben, nyilvántartásban megtalálható, vagy a későbbiekben teszik közzé. Azért ne adjuk még fel a reményt...
Most nagyon előkerült nálunk a munkahelyen, hogy kinek jár az adókedvezmény, ki részesülhet benne? Én gyermekkorom óta epilepsziával küzdök, amely már pszichés alapú is lett, valamint 2010 óta gerincsérvet állapítottak meg, amely a 3 év eltelte utáni eredmény 53% egészségromlás. Kérdésem, hogy kérhetek-e adóvisszatérítést vagy nem?
Pontos BNO kódok ismeretének hiányában sajnos nem tudom Önnek megmondani, hogy jogosult-e a súlyos fogyatékossági adókedvezmény igénybevételére. A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet rendelkezik."
"A betegségeihez tartozó BNO kódok alapján itt ellenőrizheti, hogy jogosult-e az adókedvezményre. Amennyiben BNO kódjai Ön számára sem ismertek, kérem keresse fel háziorvosát, aki részletes felvilágosítást tud adni erre vonatkozólag."
"Csak a nem rehabos dolgozók kapnak év végi bónuszt
Megváltozott munkaképességű vagyok. A munkahelyem ahol most dolgozom, operátorként/azon belül mosogatóként dolgozunk a kolléganőimmel. Mint az" állatokat dolgoztatnak bennünket" már bocsánat a szóhasználatért. Mi beteg emberek vagyunk, és ezt a munkáltató nem veszi észre?? A kérdésem az lenne, hogy a munkahelyen a nem rehabos dolgozók bónuszt is kapnak. Kérdeztük a HR-st hogy mi miért nem kapunk bónuszt.A válaz az volt, hogy azért nem, mert ti nem vesztek részt a termelésben. Már bocsánat, de ha mi nem mosnánk el a kiadott folyamatos mosnivalókat, akkor nem tudnának dolgozni. MI miért nem kaphatunk bónuszt???"
"A megadott adatokból nem lehet megítélni a gyakorlat jogszerűségét. A bónusz juttatás adható juttatás, melynek a feltételeit a munkáltató határozza meg. Ennek során azonban a munkaviszonnyal összefüggő tényezőkre támaszkodhat, az egészségi állapotra, fogyatékosságra nem. Ez ugyanis sértené az egyenlő bánásmód követelményét, melynek szabályai főként az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV.tv. -ben találhatóak. Azt javasolom, hogy keresse fel a helyben működő szakszervezetet, amennyiben pedig nincsen vagy nem tag, csatlakozzon hozzá. Nagyon sokat tudnak segíteni helyben. Át kell ugyanis nézni a munkáltató szabályzatait, és meg kell vizsgálni a csoportképzés szempontjait."
Sajnálom, nem találtam az EGYT-Egészség- károsodási és gyermekfelügyelet ellátást igénybevevőkre friss számadatot. A KSH és a közvéleménykutatók tesznek közzé adatokat időnként.
Utalások: Aktív korúak ellátása, foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás utalása 2017
2017. február 1.
2017. március 1.
2017. április 3.
2017. május 2.
2017. június 1
2017. július 3. 2017. augusztus 1. 2017. szeptember 1. 2017. október 2. 2017. november 2.
Aki otthon marad hozzátartozóját ápolni, az nagyon áldozatos és rendkívül nehéz szolgálatot végez. Az a feladat nem napi nyolc órás...Minden elismerés az övéké. Ennek megfelelően kellene értékelni!
"A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátástípusok szerinti megoszlás
Az élettartam hosszabbodásával egyre több az idős ember. Számuk és népességen belüli arányuk növekedése általános jelenség, aminek következtében egyre nagyobb teher nehezedik a társadalmi ellátórendszerekre. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2016. januárban 2 659 957 főnek, az egy évvel korábbinál 2,5%-kal kevesebb személynek folyósított valamilyen típusú nyugdíjat, járadékot, egyéb ellátást. Az ellátottak a népesség 27%-át tették ki. Egy ellátott átlagosan 109 318 forintot kapott, 2856 forinttal többet, mint egy évvel korábban. Az ellátottak legnagyobb része – háromnegyede – öregségi nyugdíjban részesült, számuk mintegy 8 ezerrel elmaradt a 2015. évitől. A második leggyakrabban folyósított ellátási forma a megváltozott munkaképességűeknek járt, ezt közel 376 ezer főnek utalták. Számuk jelentősen nőtt: korhatár alatti ellátásból 5,1, korbetöltötté vált ellátásból 18%-kal többen részesültek, mint 2015-ben. Nagymértékben, 14%-kal emelkedett a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjban részesülők száma, 2016-ban 17 ezer fővel többen kapták ezt az ellátást. Külföldre 32 724 főnek folyósítottak ellátást, 85%-uk öregségi nyugdíjat kapott.
Az ellátottak jelentős része, háromnegyede öregségi nyugdíjas. 2016 januárjában 2 014 666 fő részére folyósítottak ellátást ezen a jogcímen. Korbetöltött öregségi nyugdíjat 93%-uk kapott, számuk 24 ezerrel csökkent 2015-höz képest. Nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjban 139 639 fő részesült, 14%-kal több, mint egy évvel ezelőtt.
2011 óta életkortól függetlenül öregségi nyugdíjra jogosultak azok a nők, akik legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Számuk a folyósítás kezdete óta folyamatosan emelkedik. 2016 januárjában már 139 639 fő kapott nyugdíjat ezen a címen – az öregségi nyugdíjasok 7%-a. A nyugdíjban, járadékban részesülők 14%-a (375 979 fő) megváltozott munkaképessége miatt kapott ellátást. Számuk 28 901 fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest, több mint felük nő. A felnőtt lakossághoz viszonyítva Békés és Tolna megyékben volt a legmagasabb az érintettek aránya, a fővárosban, Pest és Fejér megyékben ennek a felét sem érte el.
Az ország egyes alföldi és dél-dunántúli járásaiban körülbelül minden negyedik ellátott volt megváltozott munkaképességű.
A megállapítás éve és a szolgálati idő
2016 januárjában a közel 2,5 millió saját jogú ellátott (öregségi nyugdíjasok, korhatár alatti ellátásban részesülők és rokkantsági, valamint rehabilitációs ellátásban részesülők) közül több mint 605 ezer főnek 2010 után állapították meg a járandóságát. Ők az összes saját jogú ellátott mintegy negyedét tették ki, ez az arány a nőknél és a férfiaknál közel azonos volt. A férfiaknál minél korábbi a megállapítás, annál kevesebb az ellátott, ugyanakkor a nőknél az 1990–94 között nyugdíjazottak száma még mindig kiugró.
2016 januárjában az 1980 előtt megállapított öregségi nyugdíjjal rendelkező férfiak 57%-a 50–100 ezer forint közötti összegben részesült. Az ezt követő években az öregségi nyugdíjassá vált férfiak között fokozatosan megjelentek a legmagasabb összegű járandóságok. A 90-es évek második felétől viszont egyre többen vannak a havi 50 ezer forintnál alacsonyabb járandóságban részesülők. A nők esetében a nagyobb összegű járandóságok csak a 2000 és a 2010-es években megállapított öregségi nyugdíjjal rendelkezők körében jelentek meg nagyobb arányban. A férfiakhoz hasonlóan, a 2000-es években nyugdíjassá lett nők körében fordultak elő az igazán alacsony, 50 ezer forint alatti havi járandóságok.Az alacsonyabb járandóságok azokat korosztályokat érintik, akik abban az időszakban szerezték a jogosultságukat, amikor a vállalkozási forma elterjedésével, a munkanélküliség hatásaival csökkenhetett a megszerzett szolgálati idő és járulékbefizetés.
A különféle ellátások között az öregségi nyugdíj és az életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátások kötődnek szolgálati időhöz.
A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők a folyósított összeg szerint
2015-ben 3502,4 milliárd forintot fizettek ki nyugdíjakra, ellátásokra és egyéb járandóságokra. A januári 1,6%-os emelés után egy főnek átlagosan 109 318 forint nyugdíjat folyósítottak. Az egy évvel korábbival összehasonlítva ez 2856 forinttal (2,7%-kal) magasabb. A férfiak átlagosan 118 083 forintot, a nők ennél 14 ezer forinttal kevesebbet kaptak. A legmagasabb összeget (163 100 forint) azok kapták, akik valamilyen korhatár alatti ellátásban részesültek, ezen belül a szolgálati járandóság (191 920 forint) és az átmeneti bányászjáradék (175 315 forint) összege volt a legnagyobb. A megváltozott munkaképességűeknek átlagosan 69 399 forintot folyósítottak 2016 első hónapjában, 1640 forinttal többet, mint egy évvel korábban.
A legtöbb ellátott részére folyósított öregségi nyugdíj átlagos összege 121 041 forint volt, 2602 forinttal több, mint 2015-ben.
A rehabilitációs és rokkantsági ellátásokban részesülők átlagosan 69 ezer forintot kaptak, ezen belül a korbetöltötté vált rokkantsági ellátások összege 78 ezer, a korhatár alattiaké 73 ezer, a rehabilitációs ellátások összege 54 ezer forint volt."
értem, mire irányul kérdése, és sajnos az ápolási díjban részesülő személynek az az időszak szolgálati idő (öregségi nyugdíjnál számít be), de nem biztosítási idő, amely a rokkantsági ellátás vagy rehab ellátás megállapításához szükséges,
tehát ha nincs aktív munkaviszonya (leírtakból sajnos ez tűnik ki, akkor nem lesz jogosult jogilag mmk ellátásra), amely biztosítási időt a 2011.évi CXCI.tv. előír, tudja, az elmúlt (igénybe adást megelőző durván öt évben legalább 3 év, stb., bővebben szakmai honlapomon itt a 4) pontban a jognyilatkozatom tiszteletben tartása mellett:
Bízom benne, segítettem eligazodni mindenkinek, akinek válaszoltam 19358 írásomban, több embernek, Önnek is.
Szép hétvégét
Bátran keressen rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértőként, önzetlen tájékoztatást nyújtok szakmai weblapomon lévő elérhetőségeimen szakterületemen (felülvizsgálat, ellátások, foglalkozási rehabilitáció, jogorvoslat), mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mik a lehetőségei,...a konkrét tények ismeretében a vonatkozó jogszabályok alapján, tájékoztatom, hogy helyesen tudjon dönteni.
Kérésre megfogalmazom a fellebbezést, kereseti kérelmet rehab gazdasági menedzserként, ha van jogalapja. Támogató szakmai segítséget nyújtok.
Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, e speciális szakterületen átfogó ismeretekkel rendelkező, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas erre.
Az ismeretek, a nem megfelelő értelmezés, a jogalkalmazás hiánya, a jogszabályok nem kellő ismerete pedig komoly anyagi hátrányt okozhat.
Eddigi megkereséseket köszönöm, a további megkeresésekkel megtisztel, bár többet tehetnék: http://www.versenykepesseg.eu/
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
42. §(1)Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a)az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha aa)a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,ab)az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,ac)a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,b)rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,c)szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,d)keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,
(4)A 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy a)a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül,b)az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, ésc)az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább tíz évig fennállt.
1993. évi III. törvény 40.§ -44.§-ai,
további jogforrások még:
2011.évi CXCI. törvény 82/2013.(XII.29.) EMMI rendelet, 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet
az ápolási díj 2016. évi alapösszegéről a 2015.évi C. törvény rendelk.
