Azon gondolkodom, hogy vajon az ország bizonyos részein mennyire nőtt papiron az átlagtermés t/ha, hogy támogatást kapjanak a fejlesztési hozzájárulást?
Látványos eredményeket hozott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által kezdeményezett földrajzi jelzés nélküli borokra vonatkozó, miniszteri rendelettel bevezetett ellenőrző jegy alkalmazása, amit az elmúlt egy hónap tapasztalatai is alátámasztanak - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint az ellenőrző jegy első alkalmazása óta 1 396 742 liter borra érkezett alkalmazási igény 29 tételben. Eddig összesen 565 378 ellenőrző jegyet adott ki a HNT, míg további 5792 jegy kiadása folyamatban van. A HNT munkatársai - a "C" típusú - származási bizonyítványok adatai alapján, a jogszabályban előírtak szerint, folyamatosan figyelik valamennyi tételt, de az ellenőrzési díj megkerülésére irányuló szándékot nem tapasztaltak. Az ellenőrző jegy optimális méretével, a ragasztóanyag erősségével kapcsolatban pedig zajlanak az egyeztetések. A HNT minden olyan bortétel esetén, amely kizárólag magyar szőlőből készül és az ellenőrzőjegyet megváltották utána, fejlesztési hozzájárulást ad, amelynek összege literenként 22 forint. A nem Magyarországon forgalomba hozott tételek után az ellenőrzőjegy megfizetett összege teljes mértékben visszajár, így a magyar borok versenyképessége nem romlik az exportpiacokon. A befolyt összeget a HNT promóciós tevékenységre használja fel, amely segítséget jelent a minőség javításában, a fejlesztések finanszírozásában - tartalmazza a tájékoztató. Kiss Eliza, eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár az MTI érdeklődésére mindehhez hozzátette: a HNT idén júniusban kapta meg az állami elismerést a szőlő-bor ágazatban működő szakmaközi szervezetként. Az e státusból eredő jogok alapján lép fel a belföldi borpiacon kialakult veszélyesnek ítélt helyzetek gyors rendezése érdekében, a kormányzattal együttműködve. Így született meg Magyarországon - a más uniós tagállamokban származással kötelezően nem igazolt és piaci zavart is jelentő - eredetvédelmi kategória. Ez a földrajzi jelzés nélküli borok ellenőrzését teszi lehetővé, mivel piacszervezési intézkedésként bevezeti az ellenőrző jegyek alkalmazását. Az intézkedés azt célozta, hogy az oltalom alatt álló eredet-megjelölést vagy földrajzi jelzést nem viselő borászati termékek piaci forgalmát, a teljes forgalmazási láncot felügyelni lehessen. A HNT kérte a szakminisztériumtól e piacszervezési intézkedés kiterjesztését a döntően olasz borimport okozta piaci versenytorzulások kezelése érdekében. Ez a kiterjesztés ugyanis megakadályozza, hogy az elsőként más országban forgalomba került borászati termékek megkerülhessék az ellenőrző jegy használatát a magyar piacon - jelezte a helyettes államtitkár. A HNT-nél az MTI-vel azt közölték, hogy azoknál a földrajzi jelzés nélküli boroknál kell kötelezően alkalmazni az ellenőrzési díjrendszert, amelyekre a C-típusú bor származási bizonyítványt legkorábban 2014. október 14-én igényelték, vagy más tagállamban már forgalomba hoztak és legkorábban 2014. december 15-én hoztak be Magyarországra. Az intézkedés tényleges hatásainak eredményéről, az alkalmazás tapasztalatairól folyamatosan, november óta gyűjti a HNT az információkat, fogadja a visszajelzéseket. Megjegyezték: az ellenőrző jegy térítésmentesen jár az ellenőrzési díjat megfizetőknek annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni a HNT által megfogalmazott előírásoknak. Az ellenőrzési díj 30 forint literenként a kiszerelési egység minden megkezdett literére. A rendelkezésre álló adatok szerint 2013-ban és 2014-ben a földrajzi jelzés nélküli borok mennyisége a Magyarországon forgalomba hozott boroknak mintegy 50, illetve 40 százalékát tette ki. Az import bort is tartalmazó borok mennyisége a földrajzi jelzés nélküli borok mennyiségének több mint felére tehető. Meghatározó mennyiségben Olaszországból származtak a Magyarországra importált borok. A teljes magyar piacon 2013-ban és 2014-ben nagyságrendileg mintegy 2,5 millió hektoliter bort hoztak forgalomba évente - tájékoztattak a HNT-nél.
Ja, hát én is látom a faluban az út szélén kapirgáló közmunkásokat és a kocsmában üldögéle tartósan munkanélkülieket. De velük már nagyon régen nem számolhatunk.
Felénk munkaerőhiány már évekkel ezelőtt is komoly probléma vol. Mondjuk Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron megyékhez Ausztria közelebb van és a német nyelvtudás is hagyományosan jó. De egyre több helyről hallom, hogy országos szinten is durva a helyzet. Nem tudom mi lesz így, de nagyon aggasztó.
A gazdaságossággal nincs probléma, inkább azzal, hogy a nyugati 4-5-szörös fizetésekkel a legjobb szőlőültetvény se tud versenyezni és ez belátható időn belül szerintem nem is fog változni. Már most látni a problémát, egyre több helyről hallom, hogy nem találnak dolgozót(nincs kamionsofőr, nincs ember az építőiparba, szőlőmetszésre)
Én is ezt akartam kérdezni.Nekem a kertben van 10-15 tőke.De nem vagyok benne biztos hogy göcseji.Eddig nem fagyott le.Pici fürtje van,pici bogyókkal és finom muskotályos íze van.Peronoszpórára és lisztharmatra nem érzékeny,de már kisebb eső után rothad.A darazsak is szeretik.De hogy milyen bora van azt nem tudom.Általában megesszük vagy mikor szüretelünk akkor beleszedjük a többihez.
Megtisztelő a kérdésed, de az a nagy harci igazság, hogy tavaly nyár végén vettem meg azt a vágót ahol két rövid sor göcseji zamatos van. A tavalyi termésből még nem lett bor, mert nem igazán foglalkoztunk még ezzel a területtel. A szőlőjét persze ettem, az finom volt, jó savú és szép. Jövőre remélem már egy lépéssel okosabb leszek. A szomszéd Árpibácsi némi cserszegivel vegyesen szokott belőle egy kis hordó bort csinálni. Párszor kóstoltam az ízletes, zamatos, de hogy mennyi abból a göcseji és mennyi a cserszegi azt nem tudom.
Tisztelt BZoltan!Épp egy évvel ezelőtt érdeklődtem a Göcseji zamatos után a fórumban de senki nem reagált rá!Látom neked van kaphatnák némi véleményezést a szőlővel és a borával kapcsolatban tőled?Gondolok itt fagyérzékenységre,ellenálló képességre,és terhelhetőségre metszésmódra,borának minőségére.
Ne hagyd ki azt sem, hogy _gazdaságosan_, mert a nagy ideák, terroir, minőség, meg hasonló mellett azért fasza le, de nagyon, ha a magyar földműves esetleg meg is élhetne a munkájából. Mert marha jó, hogy félévente egyszer-kétszer a kőgazdag pesti értelmiség elmegy pörgetni a riedel poharában a biodinamikus terroirbort, ha közben a falvak ürülnek ki, a parasztok meg mennek ki dajcsba csicskának meg londoba tányértmosni.
Szóval néha essen szó a gazdaságos szőlő és bortermelésről. Ha rajtam múlna akkor a tömegborokat gyártó nagypincészeteknek egy büdös buznyák támogatást nem adnék csak ha mutatnának egy progresszív ütemtervet, hogy milyen százalékban állnak át évről-évre a rezidens fajtákra.
Nem, ne várd. Ne ettől vár a nagy bort. Azt máshol keresd, a bianka nem arra való. Arra való, ha összefutsz egy szomszéddal/baráttal, akkor a szokásos sablon kérdések után(jólvagy/család/iszunk egy fröccsöt) az asztalra kerüljön. A barátságot mélyíteni. A bianka pont ez az, amire kitalálták. Egy könnyed, laza fröccs/kvaterka/ivóbor(ahogy akarod) és ezt minden évben stabilan, biztonságosan és ami lényeges: szinte vegyszermentesen hozza.
Nagyon jó hozzáállás a rezikérdéshez Zoli. Senkinek nem mondtam soha, hogy álljon át teljes mértékben az általam kedvelt, de számára ismeretlen fajtákra. Azt sem mondtam, hogy holnaptól kezdje el a szőlőket átállítani ökológiai művelésre. Ilyen fejest nem fog senki ugrani a mélyvízbe.
Viszont, ha valaki úgy dönt, hogy kipróbál pár tőkét, esetleg pár sort rezisztens fajtákból és figyeli, vizsgálgatja, hasonlítgatja a többihez, azzal semmit sem veszíthet. Ebben tényleg nincs rizikó és hatalmas kezdőtőke sem kell hozzá.
Szóval Zoli én csak támogatni tudlak az elhatározásodban. Aztán ha egyszer meghívsz egy Göcseji Zamatos fröccsre, akkor viszek magammal Füredgyöngyét és koccintunk.
Na akkor majd elmondhatjuk, hogy ezt csinálja utánunk valaki.
Van nálunk "örökölt" területen két sor göcseji zamatos. Nem vágom ki, sőt mikrotételben még bort is fogunk belőle csinálni. Nekem felkeltette az érdeklődésemet az a füredgyöngye is amiről a Krisztián beszélt az interjúban. Ha lesz rá mód akkor nyáron pár tőkét abból is letolok.
Engem érdekel ez a kérdés. Minden viccen túl :) Nyilván nem idén cserélem le a juhfarkot meg a furmintot rezi fajtákra :D De ahhoz, hoguy 50-60 év múlva az unokáim esetlen tudjanak egy ilyen kérdésben felelős döntés hozni ahhoz nekem idén el kell kezdenem dolgozni.
Tegnap hallgattam az inforádióban Gyukli Krisztiánt aki pár szót beszélt a Biankáról. Az ő prognózisa szerint pár év múlva a Bianca nagyobb területen fog teremni mint az olaszrizling vagy a furmint.
Ami szerintem fantasztikusan jó hír. Mert semmi értelme nagy növényvédelmi költséggel, nagy környezeti terheléssel (a gépek co kibocsátása + vegyszer), magasabb munkaköltséggel szar minőségű koncencionális fajtákkal vesződni amikor elfogadható minőségben lehet rezisztens fajtákkal, nagy mennyiségben és olcsón szőlőt termeszteni.
A 18-as musfok meg simán 11.3vv% potenciált jelent. Ez még sűrítés/sűrítményezés/cukrozás nélkül is bőven elegendő egy korrekt borhoz. Ha pedig egy a szüret utáni nyáron-ősszel bevedelendő könnyed borról van szó, akkor végképp jó ez.
Amikor ilyen magas termésátlagról olvasok, akkor mindig meglepődöm. Nekem ez csak álom marad a Biankánál. Volt olyan évem, hogy úgy voltam vele, hogy "megszakítom" és ha nem bírja legalább lesz okom kivágni. Hát nem jött össze. Abban egyetértünk, hogy a bora kiváló.
A kadarkáról egyezik a véleményünk és mint bor, nekem egyáltalán nem jön be. Nem azt jelenti, hogy nem kóstolom, nem iszom meg, de nem a keresett borom.
Hasonló a véleményem a kadarkáról. A bora kiváló, több díjat nyertem vele(külföldön is), de a szőlő annyira magas rizikójú, hogy nekem nem éri meg foglalkozni vele. Ki is vágtam.
Hogy bőven terem? Akár a kétszáz mázsát is leadhatja terheléstől függően az alföldi homokon is 3x0,7 m-es térállásnál minimális permetezéssel. Ha ültetnék, csak ezt a fajtát ültetném. Nálunk nagyon népszerű, a hegyközségünk területének 40%-át ez a fajta adja. Bora szőlővirág illatú szép kerek savakkal. Egy titka van: 18 fokosan le kell szedni. Ha 20 fok fölé megy, a savak elégnek és a bora jellegtelen lesz. Késői szüretre nem alkalmas.
Köszönöm a tanácsot. Meg próbálom így lekötni most tavasszal és meglátom mi lesz. A rézzel történő permetezést mellőzöm virágzásig, tehát az kizárható mint probléma forrás. Volt már, hogy alkalmaztam virágzáskor kötés fokozó szert is, de nagy változás nem következett be. Egy biztos: az elmúlt kb 20 év alatt még egy tőke sem ment tönkre túlterhelés miatt. Szóval nem a szívem csücske ez a szőlő, főleg úgy, hogy látom a mellette levőket, hogy szinte azonos munkával, ugyanazon területen, mennyivel többet, szebb fürtöket teremnek, szép szabályos fürt zónával. Még a szemnek is szebb látvány. Lehet, hogy a tanácsod alapján végrehajtott metszés és a lekötés változást hoz és még talán megszeretem ezt a fajtát. Gondolatban már többször kivágtam, de sajnálom, most van a legszebb korában és minden évben azt gondolom: "no majd most bőven terem".
Én így metszem évek óta és még nem láttam elhalt rügyet
A legtöbben rövid vagy hosszúcsapra metszik, ki hogy meri terhelni a tőkéit. A sok vesszőn ne lepődj meg, jellemző a fajtára. Rövidcsapos metszésnél ha a termőalapokat messzebb alakítod ki egymástól, azzal csökkenthető a lomb tömörsége, vagy kordonos művelésnél a képen láthatóhoz hasonlóan vízszintesen húzod el az 1-2 szálvesszőt(most hirtelen arra gondoltam, lehet hogy a hajlítástól vakult ki az a pár rügy, a szomszédomnak hasonló problémája van a kövidinkájában)
Virágzáskor az esős idő árt a kötődésnek és azt is hallottam egy okos embertől, hogy virágzás előtt a réztartalmú szereket megmutatni se szabad a szőlőnek, mert ez erősen ronthatja a kötődést(ezt igazolni nem tudom, a vegetáció elején mankocebet használok). A rossz klón szerintem hülyeség.
Érdeklődnék, hogy a Biankát ki hogyan metszi, már ha van ilyen ültetvénye. Kb 20 éve telepítettem és még sajnos mindig nem ismertem ki eléggé. Próbáltam ernyő műveléssel. A bajom ekkor az volt, hogy a lehajtott szálvessző középrészén mindig elhalt egy-két rügy és ott kopasz maradt és ez majdnem minden tőkén előfordult. Virágzásig a maradék szépen mutatkozott, de a virágkötés nagyon bizonytalan. Kevés a fürt, sok a vessző. Próbáltam a karos művelést. Itt szinte ugyan az volt a helyzet. Metszettem rövid csapra, de ez sem volt eredményes, nem sok változás volt. A tavalyi évben pár tőkén hosszú csapos metszést végeztem. Itt rengeteg vessző nőtt, de a termés nem volt vele arányos. Nagyon sok olyan vesszőm van szinte minden évben, melyen egyáltalán nincs termés. Az ültetvény jó kondiban van, látszik hogy még bőven bírna terhelést a vesszők nagyon intenzíven fejlődnek. Már több "hozzáértő" megnézte az egyik azt mondta, hogy amikor telepítettem rossz volt a klón, rossz helyen vásároltam az oltványokat. Hát próbaképpen pár éve telepítettem 10 tőkét (Biankát) amit máshol szereztem be, garanciával. Elkeseredtem mert ezekkel ugyan az a helyzet. Arra lennék kíváncsi, hogy más is találkozott ilyennel ennél a fajtánál, vagy csak nekem gond ez. Más fajtáim is vannak ugyanezen a területen pl. cserszegi, zöldveltelini, kevés zalagyöngye, ezekkel semmi ilyen gondom nincs, azt hozzák ami elvárható.
Ez már korábban is szóba került többször is, hogy az egyes alanyokon hamarabb érik be a nemes. De telepítésnél (mármint a hivatalosnál) érdekes módon hiába akarna valaki homokon telepíteni, a gyökeres nemes telepítése sokkal több papír munkát igényel, mint a sima oltvány. (A hegybíró mondta). De gondolom fusiba ezt is ellehet intézni, hogy vesz származásit az oltványostól, aztán valami dugványt telepít el.
A régi Borászati Lapokban olvastam, hogy a filoxéra utáni újratelepítések egyik érdekes tanulsága az volt, hogy a Furmint az amerikai alanyon két héttel korábban érett mint a saját gyökerén.
Ezt szőlészetileg továbbgondolva azért nagyon érdekes következtetéseket vonhatunk le:
1. Ez lehetett az oka annak, hogy régen tényleg nem igen szüreteltek október közepe előtt
2. Mivel nem nagyon szüreteltek október közepe előtt, így a szőlő jobban ki volt téve a botritisznek
3. Régen jobban elhúzódott az érés és így komplexebb, egyedibb ízek alakultak ki
oltványszőlő nagyságrendekkel szebben fejlődött, erőteljesebb volt és korábban is fakadt.
Ugyanez volt a megfigyelésem Pilisen--homokon-ültetett Biankával. Sokkal gyengébben fejlődött -és permetezte is, mint nekem jóval északabbra olványkánt.
Maurer Oszkárnál láttam tavaly előtt néhány éves kadarkákat, egy táblában oltványszőlőt és saját gyökerén élőt "vegyesen" (Oszkár azt mesélte, maradt ki oltványa a szerémségi telepítésekből, azért került részben a homokra is oltvány).
Döbbenetes volt a különbség: az oltványszőlő nagyságrendekkel szebben fejlődött, erőteljesebb volt és korábban is fakadt.
Oszkár szerint korábban is érik valamivel (1-2 hét), ami ugye annyira napos vidéken, mint a Csongrádi nem (annyira) szempont, de az ország északi részén vagy nem túl jó kitettségű (északi, északkeleti) dűlőben sok múlhat rajta.
A kadarka egyébként későn érő fajta, így nem minden évben érik be tisztességesen, így számíthat az az egy-két hét. Én biztosan oltványt ültetnék még akkor is, ha jórészt homokos a talaj...
