Mindenkinek szüksége van arra, hogy érezze, nincs egyedül, megbeszélje gondjait a többi, hasonló problémákkal küszködőkkel, tartozzon valahová:
családba, baráti körbe, osztályba, tánccsoportba, csapatba, közösségbe, klubba, társulatba, stb., ahol érzi, hogy elfogadják őt, szeretik, értékelik, megbecsülik, felkarolják, segítenek neki,
ahol érzi hogy ő fontos, hogy neki itt helye van és ahol ő is ugyanezt teheti másokkal, segíthet másoknak, miközben önmaga maradhat (értéket ad és kap).
Írd ki nyugodtan! Hidd el, megértjük a felülvizsgálatok előtti állapotot is...volt és még lesz/lehet is részünk benne!
Nem az a lényeges, hogy ők mit várnak, hanem az, hogy Te hogy érzed magad!"
... a 33 év kitörölhetetlen…és így is érzem"- írtad.
"Semmilyen munkát nem tudtam végezni"Feltehetően az állapotod nem tette lehetővé...
Érzésem szerint maradni fog a kategóriád, de ez csak egy egyéni vélemény, semmi garancia nincs rá, hiszen minden változásban van. Majd írd meg az eredményt kíváncsian várjuk!
Ki szeretném írni magamból. Esetleg őszinte véleményt kérek. Tudom, nem látunk előre. 34 éve van autoimm.betegségem. 23 éve vagyok leszázalékolva. Eleibe 2, majd 3 és újból 2 évente hívtak felülvizsgálatra. 8 éve levettek 80%-ra. Tavaly nyáron voltam, levettek 70%-ra, és most nyáron újból esedékes leszek. Ahogy idősödöm, úgy nyugszik maga a betegség. Sajnos viszont a 33 év kitörölhetetlen…és így is érzem. 56 éves vagyok. Elképzelhető, hogy állapot javulást várunk idős korom felé, ezért kaptam most csak 1 évre? Sajnos már most sokat gondolok rá, hisz nem tudom mit is kezdhetek, esetleg ez után? Semmilyen munkát nem tudtam végezni a fenti időszakban. Tudom, ne menjek előre, de már a gondolat is fáj. Köszi, ha olvastátok.
A gyerekszámhoz kötött nyugdíj a 2011-es évben vetődött föl Botos Katalin, Botos József részéről. "Az általuk – a Pénzügyi Szemle hasábjain 2011-ben – publikált rendszer lényege, hogy a német pontrendszer mintájára felépülő modell a nyugdíjas években honorálja a gyermeknevelést. Azon párok számára biztosítja a teljes nyugdíjat, akik legalább két gyermeket felneveltek, míg a kevesebb gyermeket nevelőknek csökkentett összeggel számol. A 3 vagy annál több gyermeket nevelőknél megnövelt összeggel jutalmazza az átlagon felüli tehervállalást."
Nyugdíjjogosultság gyerekszámhoz kötve, ez a teóriát - állítólag - elvetették.
Nem tudom, belátható időn belül lesz-e a nyugdíjrendszert érintő alapvető változás. Meg is kell még élni , hogy nyugdíjasok legyünk! Mennyi lesz és mire lesz elég...
Akkor egy nő ha 5-gyereket nevel fel és 0-nap munkaviszonya van ez mellett,kizárólag főállású anya volt,akkor is teljes nyugdíjat kaphat majd? Ez tervezet,de mit tartalmaz?
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Ápolási díj
40. §Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
41. §(1)Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a)súlyosan fogyatékos,
vagyb)tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
(2)Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.
(3)Az (1) bekezdés alkalmazása során a)súlyosan fogyatékos személy az, akinek aa)segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,
ab)hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
ac)értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
ad)mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képesés állandó ápolásra, gondozásra szorul;
b)tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
42. §(1)Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a)az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha aa)a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,ab)az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,ac)a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,b)rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,c)szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,d)keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,
(4)A 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy a)a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozottmunkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül,
b)az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult,és
c)az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább tíz évig fennállt.
A minimálbér 2017 évi összege 127 500 Ft, ennek 150 százaléka: 191.250Ft.
A rokkantsági ellátás mindaddig jár amíg a fizetésed, egymást követő három hónapban nem haladja meg a 191 250 Ft-ot. Ha meghaladja akkor a roki ellátásod megszűnik. Lényeges a három egymást követő hónapban megfogalmazás, mert két egymást követő hónapban lehet több, de a harmadik hónapban kevesebbnek kell lenni, aztán kezdődhet minden előlről.
A közalkalmazotti illetményalapot pillanatnyilag nem ismerem, de 4 órás munka esetén kizártnak tartom hogy a fenti összeget akárcsak meg is közelítse
Kaphat e ápolási díjat B2 kategoriás rokkant ellátott feleség, csonkolt lábú férje után? Bocsánat a naturális fogalmazásért, segíteni szeretnék egy barátomnak.
Én 8 éve roki ellátott 26év közalkalmazotti munkaviszonyom van,szeretnék szintén közalkalmazotti munkakörben elhelyezkedni napi 4 órában. Jelenleg C2 kategóriára 91500,- Ft. a roki ellátást kapok Azt ,hogy a roki ellátás melletti munkavégzés nem lehet több mint a három egymáskövető hónapban a mindenkori minimál bér 150%. Nem tudom ,hogy most mennyi a minimálbér. de szeretném 1 példával levezetni ,hogy jól értelmezem -e: Tételezzük fel ,hogy a minimálbér 100.000,-Ft a 150% 150.000,-
akkor januárban is keres 50.000
februárban is keres 50.000
márciusban is keres 55.000 tehát akkor már nem kaphatom meg a roki ellátást mert tulléptem az összeget
Kérdezném hogy jól értelmeztük -e a dolgot?Megkérném , hogy aki pontosan tudja meg mondaná mennyi a minimálbér 2017-ben , valamit a közalkalmazotti illetményalap.! ?
Ezt az érdeklődő levelet a barátnőm elküldte BJ szakértőnek. és ezt a válasz kapta
"Nem szoktam közvetetten, valakin keresztül tanácsot adni, mert vannak kérdéseim a korrekt válasz adása előtt, tisztázni a tényállást, amelyre Ön nem tud válaszolni ismerőse helyett.
Kérem megtisztelne ismerőse a telefonszámával? Szívesen felhívom, ha rámcsörög, visszahívom, amikor ráérek, öt perc alatt felteszem a kérdéseimet, aktuálisan válaszol az érintett, és a konkrét tények alapján korrekt válaszokat adok. A határozatnak előtte kell lennie, hogy abból válaszoljon nekem, amit kérdezek, elmondom, hol találja a választ, felolvassa nekem, amit kérek, és választ adok minden kérdésére a jogszabály alapján érthetően. Egyszerűbb, gyorsabb, 6-7 perc. Mint oda-vissza levelezgetni, erre nincs időm, és hiányos tényállás nélkül korrekt választ adni nem lehet. Este 5-6 között általában ráérek, már nem vagyok óton,."
Számomra nagyon furcsa,hogy kettő darab konkrét kérdésre,ilyen választ kell adni, és csak érdeklődés volt, sehol határozat és dokumentum.
"Ha nem történt állapotváltozás, miért adnak más minősítést a komplex vizsgálaton?
Férjem 2009.05.28-tól rehabilitációs járadékban részesült 2012.05.29-ig (ÖEK: 51%), rokkantsági ellátásban részesült 2012. május 30-tól 2014.szeptember 10-ig (ÖEK:52%), 2014. szeptember 11-től ismét rokkantsági ellátás (ÖEK: 50 %). A 2016.október 27-i I.fokú orvosi vélemény: ÖEK: 50 %, egészségi állapot: 50 %, diagnózisa megegyezik a korábbiakkal. Komplex minősítést végző I. fokú szakértői vélemény:rehabilitációs ellátásra jogosult, egészségi állapot: 50%, ÖEK: 50%, minősítés: C1, rehabilitálható, foglalkozási rehabilitáció javasolt.Az lenne a kérdésem, hogyha egészségi állapotváltozás nem történt, miértminősítették vissza C2-ről C1-re? Hozzá kell tennem, hogy férjem a törvény adta lehetőség alapján napi 8 órában dolgozott a felülvizsgálat időpontjában, szakmai minimálbérért. A visszaminősítés miatt akorábbi 150.300,-Ft helyett 48.000,-Ft rehab.ellátás illeti meg november 18-tól. Nem tudom él-e még a 2011.évi CXCI.törv.34.§ (5-6) bekezdése, mely szerint ha a 2011.december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-ét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140%-át kell figyelembe venni. Vagy: A megállapított ellátás összege - az állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Szeretném kérdezni, hogy mivel szerintünk állapot változás nem történt, kérelmezhetjük-e minősítés módosítását, illetve a korábban megállapított ellátási összeg folyósítását, és ha igen, hol."
"Miként Ön is említi, férje össz-szervezeti egészségkárosodása 2016-ban a 2014-es minősítéshez képest nem változott, és a két határozat is ezt a tényt támasztja alá. A két kategória (C1 és C2) közötti fő különbség az állapot rehabilitálhatóságában rejlik. C1 minősítést kap, akinek az egészségi állapota 31-50% között van, C2 minősítést pedig az kap, akinek az egészségi állapota ugyan szintén 31-50% között van DE EMELLETT a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú és/vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt. Azaz a kétféle minősítés közötti különbséget nem (elsősorban) orvosszakértői szempontok határozzák meg, hanem foglalkozási és szociális rehabilitációs megfontolások. Annak eldöntésében, hogy férje C2 után C1-es besorolást kapott, valóban meghatározó indok lehetett a teljes munkaidős munkavégzés, de természetesen ezzel kapcsolatban a területileg illetékes kormányhivatal tud Önöknek részletesebb felvilágosítást adni."
Feladatokat csoportosítanak át a fővárosi és a megyei hivatalokhoz.
A folyamatos változáshoz állandóan igazodni kell. Nem könnyű! Aki rehab ellátott, ott van ez a kiskönyvbe történő bélyegeztetési rendszer meghatározott időnként, amit meglehetősen szigorúan vesznek.
Csak betegekről van szó, akik jobb állapotba szeretnének kerülni!
Minden addig érvényes, ameddig egy újabb jogszabály felül nem írja, meg nem változtatja. Különféle elképzelések léteznek ezzel kapcsolatban. Az egyik:
"Nyugdíjba vonulási szabályok Magyarországon – nyertesek és vesztesek” címmel fontos tanulmány jelent meg a Közgazdasági Szemle tavaly decemberi számában. A cikk a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetésemellett érvel, amelynek kapcsán a megfelelő bónusz–málusz-rendszer révén a nyugdíj összegét növeli, ha nő a szolgálati idő és a nyugdíjba vonulási életkor, illetve csökkenti, ha e két tényező alacsonyabb. A javaslat következménye, hogy a nők kedvezményes nyugdíját a mai formájában meg kellene szüntetni.
Az utóbbi időben három nagy horderejű javaslat is vitát generált:
1.a nyugdíjjogosultságok gyermekszámhoz kötése,
2.a nők mintájára a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése,
3.valamint az említett rugalmas rendszerre történő átállás szorgalmazás
Az okok nyilvánvalók:a demográfiai, kivándorlási és foglalkoztatási folyamatok eredőjeként a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága súlyos válságba kerülhet.
A nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy előbb vagy utóbb kényszerül-e a törvényhozó a beavatkozásra, s amikor rákényszerül, milyen mérvű és irányú változtatásra lesz hajlandó. Az MNB elemzéseszerint a rendszer nagyjából húsz évig finanszírozható súlyosabb gondok nélkül, ez a tanulmány azonban még nem vehette figyelembe a hatéves bérmegállapodás nyugdíjbevételeket érintő hatásait, és nem foglalkozott a külföldön dolgozó félmillió magyar hazai nyugdíjjárulékának kiesésével sem.
A változtatásra irányuló erős nyomást jelzi a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetésére vonatkozó igény. A férfiak súlyos sérelmeket szenvedtek az egészségügyi (2011) és a szociális (2015) ellátórendszereket felforgató átalakítások következtében. Megszűnt a rokkantsági nyugdíj jogintézménye, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai saját jogú nyugdíj helyett egészségbiztosítási pénzbeli ellátássá alakultak.
Ennek következtében kevesebb lett az új ellátásra jogosult, az ellátások összege átlagosan egyharmaddal esett, a korhatárnál fiatalabbak száma pedig az elmúlt négy évben kevesebb mint a felére, 378 ezer főre zuhant (a korábbi 807 ezer rokkantsági nyugdíjasból sokan öregségi nyugdíjassá váltak). Ennek a legfőbb kárvallottjai a férfiak, mert a rokkantsági nyugdíjasok körében ők alkották a többséget.
Őket ráadásul fokozottan szeretnék visszaterelni a munka világába – ma ez a rehabilitáció elsődleges célja –, aminek többségükben képtelenek megfelelni, így rövid időn belül kiesnek még ebből az elszegényített ellátási körből is, és még mindig sok évük van hátra a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig. Számukra megváltás lenne, ha korhatár előtti nyugdíjat igényelhetnének. Ennek a nyugdíjnak a megszüntetése az összes férfit hátrányosan érintette. Különösen fájdalmas volt ez azoknak, akik az egészségre ártalmas munkakörökben dolgoztak, mert 2015 óta semmilyen módon nem kompenzálják a rendkívüli munkakörülményeket. (A nőknek sem, de ők élhetnek a kedvezményes nyugdíj lehetőségével.)
Vagyis az a férfi, aki kiesik a munkaerőpiacról, a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátási körből, az aktív korúak ellátási köréből és a települési támogatási körből, az reményvesztetten bolyong a nyugdíjkorhatára betöltéséig a senki földjén. Számukra is új reményt adhatna a rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőség visszavezetése, még komoly máluszok mellett is. Azok a nők is örülhetnének, akik kiesnek a kedvezményes nyugdíjra jogosultak köréből, sokszor alig egy-két évnyi jogosultságiidő-hiány miatt.
Akik nem örülnének egy ilyen változtatásnak, azok a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek. Ők málusz nélkül a teljes öregségi nyugdíjukat kapják most, míg egy rugalmas rendszer esetén mindenki, aki a teljes nyugdíjra jogosító korhatára betöltése előtt igényelné a nyugdíját, csak levonásokkal tehetné ezt meg.
A döntést meghozóknak így azt kell majd mérlegelniük, hogy megéri-e politikai szempontból 200 ezernél is kevesebb (a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vagy a közeljövőben arra jogosultságot szerző) nyertes érdekeit képviselni, vagy a közel egymillió vesztesnek (a 60 felé közelítő férfiaknak és a kedvezményes nyugdíjra nem jogosult nőknek) kell kedvezni. Ideje lenne valódi társadalmi vitát lefolytatni a nyugdíjrendszer jövőjéről, nehogy a törvényhozó valami csorba szablyával kaszaboljon bele a milliók ellátásáról gondoskodni hivatott, nagy újraelosztó-rendszerek bonyolult szövetébe."
Férjem 2006-tól van leszázalékolva az akkori % érteke 100%-os rokkant és 80% mozgásszervi fogyatékos.
Én ápolási támogatásban vagyok vele itthon. Az ápolási összege függ a beteg állapotától így 39500 forint/hó. De vannak kategóriák és abba nem sorolták be, hogy az 53100 forint/hó lehessen az ápolásim. Pedig majd minden kritériumnak megfelel: nem tud önállóan tisztálkodni, öltözködni, bevásárolni, étkezni, én borotválom, pelenkázom.
Tehát egy teljes embert vesz igénybe az ellátása. Nagy szükségünk lenne a több ápolásira, hisz az ő rokkantellátása még 2017-ben sem éri el a 60.000 forint/hó és emellett taníttatunk egy 16 éves gyereket. Mit tudnék tenni?"
"Az Önök által igénybe vett támogatások mellett lehet, hogy érdemes lenne utánajárni, férje jogosult-e további támogatási formákra.
Egy ilyen lehetőség a fogyatékossági támogatás.
A fogyatékossági támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.A jogosultság nincsen keresőképességhez kötve: jogosult lehet rá az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon él, magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert. A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását egy orvos szakértői szerv végzi. Nem jogosult fogyatékossági támogatásra az a súlyosan fogyatékos személy, aki vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
Hol és hogyan lehet igényelni a fogyatékossági támogatást?
2015. április 1-jével a családtámogatási feladatok a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerültek.
A kérelmeket a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakoknál és a települési ügysegédeknél lehet benyújtani. Az igénybejelentéshez mellékelni kell:
a kérelmet a fogyatékossági támogatás megállapítására
a háziorvosa által kiállított 4 oldalas orvosi beutalót
a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap), másolatban
a személyi igazolványát és lakcímkártyáját (ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatot kell beküldeni a kérelem mellékleteként)"
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) beolvadásos különválás útján jogutódlással szűnik meg. Főszabályként az NRSZH által ellátott valamennyi feladatnál jogutód a BFKH lesz.
A Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály 2017. január 1-től a Fővárosi Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalának részeként működik.
Lehetséges, hogy túl friss még az átalakulás, feladatátcsoportosítás és az adatok aktualizálása még folyamatban van a fővárosi és a megyei kormányhivataloknál.
1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozata központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jogutódlással- központi szerve Budapest Főváros Kormányhivatalába, a fővároson kívüli szervezeti egységei a szervezeti egység székhelye szerinti megyeikormányhivatalba beolvadással- megszűnik;
Tapasztalati tény, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeledve a munkaerőpiaci érdeklődés csökken az ebben az életkorban lévők iránt. A másik oldalon is változik a helyzet, az aktív életpálya vége felé egy betegség miatti hosszabb távollét után nem könnyű visszatérni a munkaerőpiacra, akár az eredeti helyre, akár új munkáltatóhoz vagy új munkakörbe.
Mindezekre is figyelemmel a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő, rokkantsági ellátásban részesülő személyek esetében, ahol a felülvizsgálat szokásos időpontja (egy-két év – esetleg ennél hosszabb idő) ebbe az öt éves időtartamba esne, már nem történik felülvizsgálat az új szabályozás szerint.
Az Mmtv. 19. §-át kiegészítő új (1a) bekezdés alapján mentesülnek a felülvizsgálat alól azok, akik esetében a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló, vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy a felülvizsgálati eljárás megindításnak időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.
Életkorukra tekintettel fentiekkel azonos helyzetben vannak azok a személyek is, akik részére a 2012. előtti ellátásuk 2012-től rehabilitációs ellátásként került folyósításra, és legkésőbb a szükséges felülvizsgálat időpontjában a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt év van hátra.
Az Mmtv. eddigi rendelkezéseit kiegészítő új 38/C § szerint részükre a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegben, rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításáról dönt."
C2-es Rokkant ellátott vagyok. 2017 májusban van a felülvizsgálatom időpontja. Júniusban leszek 61 éves. A nyugdíjkorhatáromig 3 és fél év van hátra. Szeretném ha felvilágosítanátok, hogy rám a megváltoztatott törvények szerint mi vonatkozik, hogy még kell-e felülvizsgálatot végezni vagy már a koromnál fogva eltekintenek a felülvizsgálattól, és határozatot küldenek.
Szeretném, ha hozzászólnátok a kérdésemhez, mert már nagyon félek, hogy mire számíthatok.
Nem kaptam határozatot. Most voltam vizsgálaton. Ott mondta a vizsgáló orvos hogy mehetek haza Nem kell komplex minősítés és átmeneti időszakra megkapom ha lejár majd látjuk lesz e változás az állaporban. Azt nem tudom hány % vagy milyen kategória nem mondta.
