Én már korántsem leszek olyan örökmozgó, mint Ő. Már most jobban szeretek ülni és csak varrogatni. Na jó, kirándulni szeretek, de már egyáltalán bírok annyit mint régen. És hogy megérem-e a 90-et? Nagyon remélem, csak a szervezetem bírja.
De addig is töretlenül böködök továbbra is. Amíg a szemem bírja.
Jucusom egyáltalán nem untattál, sőt megköszönöm, hogy egy pici bepillantást engedtél a kis életedbe.
Még tavaly főzött anyukád?-nohát akkor nem olyan magába szunnyadó alkat, biztosan azért is viseli nehezen azt, hogy már nem birja úgy a munkát, mert olyan kis örökmozgó lehet, mint az én nagymamám volt. Képzeld még mikor 60 éves volt, akkor segített az egész lakás ablakait lefesteni, én már fáradt voltam 30 évesen és mondtam neki, mama hagyjuk abba már. No még ezt az egyet fejezzük be jó?-mondta ő és én megszégyenültem folytattam tovább vele a munkát. :-))
Ildikó! Anyukám hála Istennek még elég jó erőben van (lenne) csak a lábai fájnak nagyon. A hugomékkal lakik, és egészen az elmúlt évig ő vezette a háztartásukat, főzött, sütött. Szinte minden nap. Ha kellett, ha nem, mert benne van a napirendben, hogy főzni márpedig minden nap kell. Most egy kicsit lelassult (ellustult, ahogy ő mondja), hugom rendelt neki ebédet, este meg mindig is a sógorom készített gyors és friss vacsorát. Persze úgy, hogy anyu mindent a keze alá készített.
De ez éltette/élteti még remélem sokáig. A hangulata rosszabb néha, mert már nem mozog úgy mint régen. És igen nehezen fogadja el, hogy ez már így van és lesz.
Most van pici 1 éves dédunokája az én két nagyobb unokám mellé, ők a vigaszai, ha láthatja őket. Szerencse, hogy viszonylag egykupacban lakunk.
Na ennyit magunkról, remélem senkit nem untattam vele.
Úgyhogy lányok csak hímezzeket ameddig bírtok, ne érdekeljenek az esetleges megjegyzések. Minta meg van a neten dögivel. :-)))
Ez nagyon szép lett,nekem is megvan még valamikor a télen hímeztem nagyon tetszik .
Biztos nagyon fog örülni a húgod.
Az nagyon jó ha az embernek tervei vannak,és alig fejez be egy munkát és már új van az eszében.Én ezt nagyon szeretem,csak több idő kellene legalább is nekem.
Köszi szépen Iliann neked is. Hát igen most már biztosan unjátok, hogy mondom, de tényleg igy van, egyszerűen még be sem fejezem az egyiket, már azon jár az eszem, hogy vajon milyen lesz a következő. A gond akkor van, amikor nem tudom, hogy mi legyen, no ezt nevezem "alkotói válság"-nak. Bár most nincs ilyen gondom, mert ugye nyilt titok, hogy az ősz után jön a tél, azután pedig egy nagyobb tigrises képet fogok elkészíteni, amit a Veramami most készit el. Két teljes tigris van rajta, gyönyörűek azok is. :-))
Jucusom, neked van még anyukád?-de jó neked. Egyébként meg együttérzek vele, hogy ha szeretne kézimunkázni és nem tud, az nagyon rossz lehet neki szegénykémnek. Mit is tud csinálni?-van elfoglaltsága azért, érdekli valami, ami lefoglalja?
Közben készen lettem az "imádkozó kezek-"kel, ezt a húgomnak készítettem, remélem tetszeni fog neki. Most készitem elő a Mucha "ősz"-ét.
Jucusom, te annyi minden mást csinálsz még mellette, meg sok más elfoglaltságod is van, úgyhogy én ezt becsülöm benned is, mint sok más emberben. Nekem meg mostanság ez a szerelmem, elfoglaltságom.
De úgy hidd el, annyira rabja vagyok az xszemezésnek, hogy már reggel mikor kinyitom a csipám, ránézek és azon vagyok, hogy gyorsan fejezzem be a reggeli sziesztámat, hogy leülhessek a kézimunkámhoz. Szerintem már ez sem normális:-))
Nagyon szépen köszönöm a dícséreteket, bevallom jól is esik és éppen ezért bezsebeltem őket. Most még befejezem az "imádkozó kezek"-eket, azután viszem "felöltöztetni" őket.
Úgy látom, hogy az tudja értékelni az ilyen munkát, aki maga is műveli ezt, mert tudja, hogy milyen nagy munka van mögötte.
Köszönöm mégegyszer, aranyosak vagytok: nagy pusszantás nektek:-))