Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Ha a kályha ajtaja fölé mindenképpen egyenes padkát kell készítened, akkor azt is ki lehet téglából falazni. Egyenes boltövnél szintén alátámasztásra élére kell rakni a téglákat a két oldala falé - kifelé- pár milimétert megdöntve és a közepén ékelve. A teherbírása ilyen kis távol mint a kályha ajtaja elégséges. Az alátámasztást viszont a felette lévő téglasorok száradásáig bent kell hagyni.
Személyszerint a boltív nekem jobban tetszik.
Bocsi, hogy beleszoltam. Tömegkályhát talán jövő nyáron tudok végre építeni a lakásunkba, de ahhoz még a házat kell bővítenünk.
Ja, bocsika, én csak a boltívről beszéltem, nekem most rakják a kandallót. Esetleg majd arról teszek fel képet, így a boltív is látszik majd. Nálunk a 45°-os falakkal ill a boltívvel volt állandó huzavona, de így utólag azért sokminden engem igazolt. :-) (a nőknek nincs térlátásuk, egy db papírterv nekik nem elegendő - tisztelet a kivételnek)
Nem is a csúnyasága/szépsége miatt, hanem pont azért gondolkodom, mert szerintem boltívet könnyebb stabilra építeni, mint egy vízszintes "levegőben lógó" téglasort, ha lehet egyáltalán... Márpedig tégla kell, most is vegyesen vannak vakolt/vakolatlan részek, de kanyarunk, boltívünk egy sincs.
Nálam is az asszony hallani sem akart a boltívről. Aztán amikor nem volt a közelben, gyorsan megcsináltam gipszkartonból. Este belépett megnézni, hogy mit haladtunk napközben, és pontosan ezt mondta:
- Úristen, már megint ez a boltívmánia... Amúgy jó.
Egy óra múlva már azt mondta, hogy tökjó, és elkezdett dicsekedni a barátnőinek is telefonba.
A boltívet se nehéz megcsinálni, szerintem nem csúnya a boltív, mondjuk nekünk van 3 is a házba. Az ülőpadka simán üreges, nincs benne semmi cső. A padlószintnél megy ki a füst, falazott kémény 25x25-ös, nagyon jó huzata van.
Elkészült a tömegkályhám. A hátfala a szoba fal is egyben, tehát nincs hátul köpenyfal. A szobafal és a tűztér hátulja közt légrés van hermetikusan lezárva a kályhától, és közvetlen fűti a mögötte lévő szobát 10-as csövön gravitációs áramlással.
Én úgy csináltam, hogy a mag lefedés után még ráhúztam körbe egy sort, a közepét szárazan kiraktam telibe, utána az oldalsó füstjáratot lefedtem szintén szárazan lapjával a 2 falon, és megint a közepét kiraktam telibe szárazon. Aztán kívül még felhúztam 3 sort. Az utolsó előtti szintjén raktam a kőzetgyapotot, utána meg színig raktam homokkal az utolsó sort.
Navegre sikerult! Elore is elnezest kerek a rajz minosegeert :) Tehat a tetejen a mag le van fedve, azon van a kozetgyapot, es a burkolat egy sorral magasabb, igy takarja a kozetgyapotot.
Szia mellekelek egy paint-el rajzolt kis kepet, hogy megertsd mit szeretnek kerdezni. Tehat a fustjaratok es a mag fedese egy szintben vannak, es a boritas egy taglaval magasabb mint a mag es a fustjaratok fedese, oda betettem egy kozetgyapot lapot. Jo ez igy?
Nem teljesen értem milyen fedés. A 2 fal közt, vagy a kemence teteje? Nem a téglát kell a szigetelésre tenni, hanem fordítva. Legegyszerűbb a kemence tetejét samot lappal lefedni. De lehet téglából is kialakítani hasonlóan, mint a tűztér alján a hamurácsot. Dobj valami rajzot hogy érthető legyen a kérdés. Én épp most tartok a kemence lefedésnél. Tegnap fejeztem be a kemence falazást.
Sziasztok, nekem csak egy egyszeru kerdesem lenne hozzatok. A fedest hogy oldjatok meg? Ahogy olvasgattam a topicot, tisztava valt a kep bennem a funkciokat es az epites illetoleg, de a fedes temaban nem ertem a dolgot. Az hogy megfekszik a falakon a tegla azt ertem, de a kozepen hogy nem esik ra a szigetelo anyagra? Vagy az a trukkje, hogy magan a szigeteloanyagon fekszik? Valaszotok elore is koszonom!
Véletlenül találtam erre a fórumra, és végig is olvastam.
1978-ban építkeztem és már akkor volt egy elképzelésem fűtés ügyben. Egy mindenevő kazán amit a műhelyben le is alapoztam majd megvettem a samottéglát ami a belseje lett volna valamint a kéménytéglát és az acélcsöveket. Az évek múltak és soha nem volt időm tovább haladni. A múlt évben eladtuk a házat és most előkerültek a téglák. Szeretném az új helyen a régi ötletem megvalósítani. Egy öszvér kazánt szertnék készíteni. A műhelyben lesz felállítva ahol közvetlen meleget kell adni és az oldalaknál a két tégla sor közé gondoltam az acélcsöveket amivel a szobát és a fürdőszobát valamint az elektromos műhelyt fűteném.
Lenne egy pár kérdésem. Annak idején csak vízüveg volt a samottégla kötéséhez, most mivel rakjátok össze. A kéménytéglát jó lesz-e ha nyers téglával rakom össze.
Szia! Samottból csak a tűzteret meg az utóégetőt raktad(?), ezután már csak magas hőmérsékletű füst van (?) és ez pedig a samott tűztér ás a kisméretű között áramlik lefelé? A külső részt hozzáfalazod a samott testhez ahol nincs áranlási rész? Egy ilyen kályha hogyan csatlakozhat a (meglévő 200-as Schiedel)kéménybe? Tibor
Értem, szuper. Van pillangó szelep a kéményben? Kb. ?db samott a belseje, és ? db sima tégla a külselye? Lehet hogy kisebb mint a többi, így a kisebb tömeg miatt is van a nagyobb hőingás? Én 10-20 fokot olvastam a külső falon hőmérséklet változást. Vagy csak eltúlozták, vagy a nagyobb tömegű kályhára értendő? Nyílván kisebb tömeg hamarabb kihül. A tiéd kb ? tonna lehet? A finn legalább 4 körül van, a dán 2.5-3.5t.
1x-i begyújtás, a 24 a lehűlt kályha, a 70 a felfűtött állapot. kb. 10-12 kg fa. Számomra pont azért csodálatos, mert a leadott hő nem a kályha adott hőfokától függ...