A Tarim medence a tochárok és Nyugaton az iráni szakák hazája. Alánok gyakorlatilag helyileg a kazárok területét foglalták el (a gotok miatt átnyúlva az Aral tóig).
"fő táplálékuk a hús, a tej, és kisebb mértékben a vér. "
A szkíták pl évi 63 000 tonna gabonát exportáltak Athénbe. A szarmaták ugyancsak exportáltak gabonát. A magukat a heftalita hunok városokban laktak és földet műveltek.
Na mindegy.
Gyakorlatilag lehetetlen beazonosítani hogy a hunok etnikailag hova tartoztak. Főleg azért mert keveredtek etnikailag. Mire európába értek már min 600 éve elkerültek az eredeti hazájukból, és főleg európai népek között éltek. Már amikor először megjelennek a Tarim medencébe az alánok felét elkergetik másik felét beolvasztják. És így zajlott tovább az elmúlt félezer évben. Ha hódítottak akkor elvették a legyőzöttek nőit. Ha szövetséget kötöttek akkor is házasságot kötöttek az szövetségessel.
A korai időkben búzát kölest árpát cirokot és ez mellett csak ott volt a rízs is Kínában. Dél Kelet Ázsia a rízs domesztikálási centruma körül (pld a nem kínaiak által lakott Jangcétől délre élők) esetében volt rízsevő kultúrák.
ácsi. azt, hogy a hunok milyen nyelven beszéltek, nem tudjuk. nincs olyan hogy ótörök nyelvű hunok, ez csak feltételezés, mivel nincsenek hun nyelvemlékek.
hogy mi a hun, azt leírtam. 3 különböző időben és 3 különböző térségben jelentek meg magukat hunnak nevező népségek.
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de a korai kínaiak nem voltak tisztán rízs evők!!!!
A búza, köles, cirok, árpa mellett a rízs csak egyik volt a fő gabonák közül. Amikor a Jangcétől délre lévő területeket hódították meg (itt nem éltek kínaiak és ma is jelentős területeken élnek nem kínai nemzetiségek itt) akkor vált a rízs a kínai táplálkozásban elsöprő.
Úgy mindenképp torzít az összevetés, hogy a nemzetet jobbára XVIII. századi, európai fogalomnak szokás tartani. Egy politikai kategória, ami mögé ideológia vagy érzelmi háttér sorolódik be - passzol ez a törzsszövetségre is, ahol közös a politikai akarat, az önelnevezés és a leszármazástudat. Nézőpont dolga, hogy ezt vagy éppen a középkori rendek testületét 'nemzetnek' tartja -e valaki, vagy annak előzményének.
A Kassai Kódex-szel, amire Fehér Jenő a legtöbbet hivatkozik, az a legnagyobb baj, hogy jelenleg nem létezik. És nagy az esélye annak, hogy soha nem is létezett - legalábbis abban a formában, ahogy Fehér állítja.
Ne: Fehér Mátyás Jenő (1913-1978) domonkos rendi szerzetes volt eredetileg, akit 1945 előtt már jó nevű rendtörténészként tartottak számon, bár önálló szakmunkája akkoriban még, mint fiatalember, kevés jelent meg. 1942-ben került Kassára és Madarász István megyés püspök kérésére a kassai dóm-plébánia kódex és ősnyomtatvány gyűjteményét kellett felleltároznia. Eközben bukkant rá a Collectio Dominicana nevű anyagra, amelyet 1852-ben P. Rassovszky kikölcsönzött és magával vitt Miszlókára, a plébániára. E Kassa melletti kicsi faluban talált rá 1944-ben Fehér M. Jenő egy régi "egérrágta, molyette, rossz ládában" a nagyon megviselt kéziratra, amelynek egy részét ő nevezte el később Kassai kódexnek. (A Syngrapha Dominicana-t /Domonkos gyűjtemény/ 1227-ben kezdték vezetni, amelyet 1556-bon helyeztek el a kassai városházán, ahol 1690-ben Hoffman Tamás domonkos szerzetes előbányászta, s a birtokrészeket a leleszi konventtel lemásoltatta, a többi részt pedig rövidítve ő maga másolta le. (Ezek közé tartozik a Liber Inquisitorum is.). Az akkori miszlókai plébános a régi kéziratot Fehérnek ajándékozta, aki azonnal hozzálátott a kézirat lemásolásához és a lapokat a kassai Boross Dezső fényképésszel le is fényképeztette, mégpedig úgy, hogy egy kópia Borossnál maradt. Nem sokáig dolgozhattak azonban a régi feljegyzések lemásolásán, mert 1945. február 11-én Kassát is megszállták az orosz csapatok. A nagy értékű régiségek mentését már korábban elkezdték, a Kassai kódexet azonban a megszállás idején mentették át, végül is, (4) Bodrogszerdahelyre, majd onnan Budapestre itt, a domonkos-rendi kolostorban, "páter Böle Kornél segítségét igénybe véve, négy hét alatt sietős munkával" befejezte a másolást. Az ún. Hoffman féle másolatot Fehér M. Jenő a budapesti anyakolostor könyvtárában helyezte el, a saját kezűleg készített másolatot és a Boross által készített fényképeket azonban magával vitte Sopronba. Amikor azonban menekülnie kellett, a holmiját hátra kellett hagynia s az iratait és jegyzeteit csak apránként tudták utána küldözgetni. Az utolsó csomag azonban elveszett, tehát még a másolat másolata is hiányos lett!
csak egy példa (amin szétröhögtem magam egyébként : ) )
"Mint már mondottuk, a pokoljárók-irodalma, eredetien magyar motívumokkal vagy az ébredő reneszánsz szellemtől megihletve, országosnak mondható. Az 1288-ban Turuskun vára és környékén tartott inkvizíció alkalmával fráter Gellért kolozsvári perjel és Mykod comes az általuk elkobzott 27 gyanús könyv között megemlítenek két példány ,,descensusad infernum" című iratot(288), 1289-ben a Felvidéken, Sáros-megye Veresalma faluban kobozza el Orbán kassai perjel, Ithe fia Derke hasonló tartalmú könyvét. Itt már egy kissé részletesebbet is megtudunk, mert megjelöli a pokoljáró hős nevét: "Visiones Georgii militis in infernum". Ez a könyv a feljegyzés szerint "nagyon régi"(289). A Dunántúl is ismerte ezt az irodalmi fajt: Győr város Domonkos-rendi perjele, Márkusa Rábaközi Patuna falu papjától Jánostól kobozza el "Sancti Georgii militis visitatio in purgatorio et patadisi gloria" című munkát(290)."
" Ha a sok rizszabáló király közül valaki nem veszi a fejébe hogy nemzetet gyúr a sok kicsiből, akkor a hunok továbbra is békésen öregesen rabolgatnak önálló törzsekre tagozódva az északi határok mentén."
itt a kínai rizszabáló királyokra utaltam, kiket nemzetté formált(vagy legyőzött és úgy egyesített kinek mi a szimpi) Csin Si Huang-ti.
Szerzők hitelességéről lehet és kell is vitatkozni. A korabeli sztyeppei nemzet-fogalom- ról (a hunok esetében) kínai történetírók leirásai alapján pár magyar szerző írta le. Bóna István-A hunok és nagykirályaik Aradi Éva-A hunok Indiában Sándor József László-Hadak útján Attila és hunjai Hun Birodalom(történelem) Hunok(régészet)
Bóna és Sándor J. azt írja a törzsek egyesítésével ( mert elötte még egymással is háboruztak) a kínaiak nemzetté válásával egységes katonai fellépésére válaszoltak a hunok. Csak a hun törzsek alakítottak egységet azonos jogokkal és az emlitett okut törzs. A többi csak vazallus nép lehetett. Pusztai szokás szerint kötelező volt elől haladni a csatában. A hun törzseknek és az okutoknak nem volt ilyen kötelezettségük. Persze ők sem maradtak le a harcból..........nem erről van szó..... Tehát kínaiak írják hogy az északi nomád törzsek nemzetet alakítottak, ha ezt Bónáék félre magyarázták akkor bocs.
A nemzet és a törzsszövetség közt szerintem az a különbség, hogy törzsszövetségből ki szoktak válni törzsek, vagy legyőzik a vezető törzset és onnantól ők a vezető törzs, (pl. méd-perzsa) de nemzetben élő népet a csatlakozó törzs valszeg. nem formál át. pl. a magyar nemzethez csatlakozott kabarok besenyők székelyek kunok sem alakították át gyökeresen a magyar nemzetet. Az egy más tészta hogy a kínai nemzetet meghódító népek, felolvadtak a kínai tengerben....
arra sincs semmilyen bizonyíték. először eleve tisztázni kellene, hogy milyen hunokról beszélünk, mert 3 különböző alkalommal (amelyek között évszázadok vannak), és 3 egymástól meglehetősen távol levő területen bukkantak fel hun nevű törzsek.
kr.e. 4.században mongólia területén a hsziung nu-k, kr.u. 4. században kelet európában a hunok, és nagyjából ugyanekkor a zsuanzsuanok mellett a hefalita hunok toharisztánban.
"Mikor a hunok és a velük vándorló okutok átlépték az Uralt, a másik oldalon mint ogurok jelentek meg."
Alighanem itt keversz két dolgot, a hunok 370 körül vándoroltak be Európába, mint hunok, rá vagy száz évre, Attila halála kilenc évvel pedig az ogur népek, az urogok, a szaragurok és az onogurok érkeztek meg, Priszkosz leírása szerint.
Én úgy tudom, hogy a hunok elsősorban a gyógyító tudományukról voltak híresek a szomszédaik körében. Ezt talán örököltük is, legalábbis a sámánperek jegyzőkönyveiből érdekes, és a kor tudományát nagyon messze meghaladó tudással rendelkeztek a sámánjaink. EZért ki is irtották őket. Ezt talán érdemes elolvasni, a sámánperekről szól: http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyvek/kozinkv2.htm
Nos, azt számba vette valaki hogy a kínaiak mennyi sok dolgot adtak a világnak??? Pl. selyem,puskapor,porcelán bóvli áruk és nem utolsó sorban a hunok.
Mert hogy is volt ez?? Ha a sok rizszabáló király közül valaki nem veszi a fejébe hogy nemzetet gyúr a sok kicsiből, akkor a hunok továbbra is békésen öregesen rabolgatnak önálló törzsekre tagozódva az északi határok mentén. De nem, a kis sárgáknak nemzet kell. Erre gondolt egy nagyot az egyik hun törzs fejedelme s elkezdte másolni a kínai bóvlit. A hunoknak is nemzetté kell válniuk. Ez az elkövető O.Pritsak és a bizánci tört. irók alapján T'ou-man volt. A legendák alapján nem volt valami kedves ember mert a fiát is meg akarta öletni. Ezt a gyereket ugy hívták hogy Mao-tun. Apja fia volt. A legendák szerint dreszírozta ezredeit, különböző dolgokat kellett lenyilazni az embereinek az ő zengő nyila által kijelölt célokat. Egyszer kijelölte az apját is.
Nem is ez a lényeg hanem a nemzet alapítás. A legendák szerint az egyesülő hun törzsek egy rokon népet fogadtak csak a nemzetbe. Ezek az okutok. Mikor i.e. 48 után szétváltak ( fele ment Európába Csicsi sanjüvel) az okutok is nyugatra tartottak. Elérték vándorlásaik alatt az Uralt. Bizánci és perzsa források szerint itt egy furcsa dolog történt. Mikor a hunok és a velük vándorló okutok átlépték az Uralt, a másik oldalon mint ogurok jelentek meg. Az onogurokról ( tíz törzs) pedig tudjuk kik voltak.
szerintem a polidilis finnugor topik volt az, a prof mongol volt, és csak valami speciális törpe tanszéken volt sikere. lehet hogy a mongolisztika vagy ilyesmi tanszék volt az.
