Semmilyen cefrét sem? Pl birset sem nyomkodsz le? A citromsav a sz@rnak egy nagy pofon, másra nem jó. Iszonyat sok kell hogy levigye a péhát, és felzabálja de hamar valamelyik baktérium.
Kérdésem lenne: 40 literes rézüsthöz a 28 mm-es 2 méter hosszu páracső, és 18mm-es 4 méter hosszu hütőcső az nagyon rossz arány? Milyen hátrány lehet ebből?
A fertötlenítést nem tudom hogy végzik de egyszer láttam egy öreg pálinkafözőt a hütő csőbe lugot töltött a gazdája és mint a korom olyan felkete jött ki .
furcsán száradtak a levelek, a gajj ha eltöröm akkor zöld és néhány szem kökény található rajta de össze van aszalódva és nem csak egy területen. Egy másik helyen is azt tapsztaltam csak egy db bokor volt amin rajta voltak a kökény és annak még zöldek voltak a levelei.
...tudod ebbe a fórumba az a jó, hogy itt le van írva a rossz is, meg a tuti is, amit már előttünk sokan kipróbáltak...de semmi sem kötelező...mindenki úgy csinálja, ahogy akarja...DDD...
...én simán leveszem a hordó tetejét (lassan, nem lerántva) és a saját készítésű nyomkodómmal szépen lenyomom reggel is, meg este is és egy csöppet sem aggódom...
...ebben igazad is van és ha saválló acélról lenne szó, akkor az a legjobb megoldás, de 1mm-es vörösréz lemez 1mm-es falú csőhöz???...még a 40%-os ezüsttel való keményforrasztás talán elmenne, csak tök felesleges, ugyanúgy a sárgarezes, ami még durvább ide...
...a 80-as években az első full réz főzőmet, 2mm-es anyagból (tök feleslegesen), sárgarézzel forasztottuk (bóraxal), az Agrártudományi Egyetem műhelyében...anyázott is a hegesztő srác, mert ráment egy egész palack oxigén, úgy vitte a hőt az anyag...
...vastagabb vörösréz anyagokat viszont egy egészen olcsó, foszforos pálcával, folyasztószer nélkül is igen jól lehet forrasztani, igaz elég magas hőmérsékleten...ott a foszfor, ami a pálca anyagában van, az a folyasztószer...
Szerintem a hajszálcsövesség elve miatt nem szárad ki a bunda.
A bunda pedig hasonlít egy szívacsra, ami hajszálcsöves közeg.
De innentől idéznék nálam sokkal okosabbaktól:
Hajszálcsövek A kis belső átmérőjű csöveket hajszálcsöveknek nevezzük. Ha egy közlekedőedény ágai között hajszálcsövek is vannak, a folyadékfelszínek nem ugyanabban a vízszintes síkban helyezkednek el. Ezt a jelenséget hajszálcsövességnek nevezzük. Megfigyelhető, hogy pl. az üveg hajszálcsövekben annál magasabbra emelkedik a vízfelszín, minél kisebb a cső belső átmérője.(...) Ennek oka az, hogy nemcsak az azonos, hanem a különféle anyag részecskéi között is van vonzóerő: —Ha a folyadék részecskéi között kisebb a vonzóerő, mint a folyadék és a hajszálcső részecskéi között, akkor a folyadék a hajszálcsőben felemelkedik. (...) A hajszálcsövesség jelensége alapján magyarázható, hogy a szivacsba, itatóspapírba, lámpabélbe, kockacukorba „felszívódik” a folyadék, vagy hogy a föld mélyebb rétegeiből a talajvíz eljut a termőrétegekbe is.
Nekem négybe kellett vágnom az almákat, hogy bele tudjam rakni az ágaprítóba, de így is sokkal gyorsabban végeztünk, mintha kézi darálóval küzdöttük volna le az egészet.
Továbbá olyan sem, ami a zománcot megtámadná. Zománcozott vason akkor van korrózió, ha a zománc mechanikusan megsérül, vagy esetleg valaki sósavval akarta valamikor leoldani róla a vízkövet. A sósav a zománcot u.i. megtámadja.
Már a multkor is próbáltam utalni rá, hogy a gond az "ön" készülékében van. Nem keletkezik semmi a cefrében ami jó minőségü rézben lyukkorróziót okozna.
1 hete volt itt egy kérdésem, pálinkafőző üstjének korróziós károsodásával kapcsolatban. Akkor úgy írtam a problémát hogy az üst maga rézből van, és a falán kis átmérőjű lyukak keletkeznek időnként. Abban kezdtem el gondolkozni, hogy a cefrében, illetve a főzés során milyen anyagok keletkeznek amik (ezek szerint) lyukkorróziót okoznak a rézen. Miben módosítja a dolgot ha az üst anyaga nem réz, hanem szimplán zománcozott acél? (nem rozsdamentes).