> Mergenthalerről tudsz mondani valamit azonkívül, hogy [...] lakosnév [...]?
A Duden három helyszínt említ, ahol az alapjául szolgáló településnév adatolható. Ebből kettőre magamtól is rátaláltam: – Mergenthal: Szászország, Drezdától nyugatra; – Mergental: lengyel Tengermellék, (valahai Kelet-Proszország) Malborktól (n. Marienburg) délre. – A csehországi Mergenthalra magamtól nem találtam rá, de a létét sejtettem, mert a Mergent(h)al név a csehben gyakori. A Dudennel fellelkesülve viszont sikerült Mařenice faluval azonosítanom, amely a Lausitzi (Luzsicai)-hg.-ben található Liberectől nyugatra a német határon; a gyakoribb német névváltozata: Groß-Mergthal.
Kis Lajos FNESZ-ét forgatva viszont beleütköztem a Morgonda címszóba, amely egy erdélyi település magyar neve. Ennek mai német elnevezése Mergeln, de korábban Mergendal volt, amelyet a mai román névalak megőrzött: Mergindeal. Különösen a frankos (msh-eltolódás hiányát mutató) d-s forma miatt nem valószínű, hogy ez lenne a név eredete, de egyrészt jelzi, hogy a toponima történetileg elterjedtebb lehetett. Másrészt Kiss Lajos ad etimológiát (amit a Duden nem tesz meg), amely az alábbi: Marienthal ’Mária-völgy’. Ezt támogatja a cseh Mařenice alak is. – Kiss Lajos hatására elvettetem a saját korábbi etimológiai próbálkozásaimat: Mergen- < 1. Morgen ’reggel; hold <területmérték>; kelet’; 2. Mergel ’márga’.
Krizsán: Vö. paya5650 #6745. De van a fórumhoz kereső is; kérdezés előtt célszerű használni, mert ez olyan név, amely egy-két évente újra előkerül.
Vinke: Ez a német Wiencke (írásváltozatai: Wienke, Wincke, Winke) vezetéknév magyaros lejegyzése. Mint ilyen a Wien- (Wein-) kezdetű kételemű német nevek (pl. Wienert, Wienand) személynevek rövidülése német –ke kicsinyítő képzővel. Ez utóbbi jelzi, hogy az eredeti névalak kialakulása az alnémet (északnémet) területre tehető.
Détári: Magyar, –i képzős lakosnév egy *Détár alakú helynévről: az első elnevezett innen származott el az elnevezés helyére (ill. nemesek esetén itt volt birtok). Ez a *Détár az alábbi településekkel azonosítható (valószínűségi sorrendben; nem zárható ki még más, azóta elpusztásodott helyekkel): – Dejtár (Nógrád m., Balassagyarmat k.) – Détér (ma: Gemerské Dechtáre, Szlovákia, Rimaszombat k.) – Dechtár (ma: Dechtáre, Galovany r., Szlovákia, Liptószentmiklós k.) (A helynév egyébként kátrányfőzők [szlovákul: dechtár] települését jelenti.)
Vitteg: Biztosnak látszik, hogy magyarosodott idegen vezetéknév. Véleményem szerint az eredeti formája az alábbi két családnév egyike lehet:
1. Wittig, (v. Wittitch): Német vezetéknév, etimológiája kettős: – a régi n. Witticho személynév továbbélése (ez pedig a régi n. vidu ’erdő, fa’ származéka); – tulajdonságra utaló ragadványnév a r. német wittich ’okos, eszes, bölcs, tanult’ melléknévből.
2. Wittek: Szláv (cseh, német) eredetű német vezetéknév. A szláv névelőzmény (vö. cseh Vitek, lengyel Witek) a szláv Vitoszláv (cs. Vitoslav, le. Witosław) vagy Vitusz (cs. Vít, le. Witusz) személynevek rövidüléséhez járuló –ek kicsinyítő képző.
Paprika: Magyar foglalkozásnév, a motiváció az, hogy az első elnevezett jellemzően ilyen terményt termelt, dolgozott fel vagy ilyennel kereskedett.
Bivaji: Bízvást magyar név, a Bivalyi írásváltozata; azonban az etimológiája némiképp sikamlós (jelenlegi adatot sem találtam róla).
1. Lehet egyrészt lakosnév, azaz jelölhet egy *Bivaly nevű helyről való elszármazót. Hogy hol van (volt) ez a hely, azt nehéz rekonstruálni jó történeti helységnévtárak hiányában. Mindenesetre Tabdinál van Bivalyi-tó, amely lehet hogy egy ide vonható elpusztásodott település nevét őrizte meg.
2. Lehet esetleg apanév, egy Bivaly ragadványnevű egyén leszármazottját jelölve.
> Amennyiben valaki rendelkezik információval […] a helyekről ahol nagyobb számban előfordulhatnak akkor azt megköszönném.
A m. Bacsó vezetéknév esetén egyszerűen a foglalkozásra utaló m. bacsó ’számadó juhász’ köznévből lett tulajdonnév. Ennél fogva „oszthatatlan”: ha analógiát keresünk, akkor az pl. a Kovács vezetéknév ~ kovács foglalkozásnév pár lehet.
A bacsó köznév a bacsa alakváltozatával együtt a szlovákból került ált (így „egészben”) a magyarban. Ugyanezt a szót a románból is átvettük bács alakban. Ez a szó a magashegyi ún. transzhumáló pásztorkodás műszava (mint pl. a brindza is), és ennek megfelelően műveltségszóként a Kelet-Balkántól a Nyugat-Kárpátokig elterjedt.
A m. Bacsó vezetéknévként azonban magyar, mert ilyen alakban a közszó csak a magyarban létezik (a Bacsa már lehet szlovák is, a Bács meg román is).
Az Ivancsó vezetéknévnek pedig nincs köznévi jelentése, hanem a személynévi eredetű családnevek közé tartozik. Mint ilyen, osztható: Iván alapnév + -cs kicsinyítő képző + -ó kicsinyítő képző. Az Iván alapnév azonban itt magyar: a bibliai Johannes név a magyarban János és Jovános alakban is meghonosodott. Ez utóbbi nyelvjárási alakja volt az Ivános; az Iván ennek a rövidülése. Ez a magyar név rejtezik a Szentiván településneveinkben is, ahol a templom védszentje (a névadáskor) Szent János volt. – Idővel azonban az Iván(os) elavult (és más kiavult névtől eltérően a XIX. sz.-i romantika idején sem támasztották fel), majd csak legutóbb jelent meg egy ugyanilyen hangalakú név szláv „importként”.
A János névpárból ugyanígy lett a régi Jancsó személy-, mai családnév; a Dánielből pedig Dancsó.
Lee: A csn. német etimológiájára a Duden az alábbi lehetőségek egyikét adja (a vélhető valószínűségi sorrendben): – Lakóhelyre utaló ragadványnév a régi német lē ’domb, halom’ vagy lē ’szélárnyékos oldal’ (ez utóbbi a mai nyelvben is létezik: Lee) főnevekből: az illető a szűkebb környezetén belül ilyen jellegű helyen lakott. – Foglalkozásnév a régi német lē(he) ’(nagyobb) kasza’ szóból: az illető vagy ilyet készített (azaz szerszámkovács volt), vagy ilyet használt (azaz paraszt volt). – Lakosnév a ma Bréma részét képező hajdani Lehe településről. – Esetleg a Lehmann ’hűbéres’ vagy Lehmayer ’majorbérlő’ nevek másodlagos rövidülése.
Jilly: Német név, az azonos nevű szent tiszteletére adott n. Ägidius ’Egyed’ személynév népi Jilg (l. még Ill[i]g) alakjának származéka. A névben lg > ll hasonulás történt, valamint az alemann (dny-német) –y kicsinyítőképző vagy a n. –ing apanév- v. lakosnévképző vesztfáliai –y nyelvjárási változata járult hozzá.
Mint scasc a 6733-ban írta egy mára kikopott közszóról van szó, ami a családnevek kialakulásának idején viszont 'élő', használt szó volt. Ráadásul jelentése 'tipikus' családnévképző.
(attól, hogy pl. angolul is értelmes, haragot jelent, nem lesz névadó) Azáltal, hogy neveink 'konkrét' nevek, kialakulásuk bizonyos determinált nyelvi és társadalmi közegben történt
Van ez az oldal: http://de.wikipedia.org/wiki/Anger Sok kiegészítő információt takar, szerintem valakivel fordíttasd le a további értelmezéshez.
Igen, vannak ükapa előtti adatok az anyakönyvekből. De nem ez volt az eredeti kérdésem, hanem a név, a szó jelentése. Hogy igaz-e, hogy kecskepásztor. Üdv.
Köszönöm a választ. A verwandt.de oldalon én is utánajártam ennek,és lvalószínű a német eredet. Azért is voltam erre kíváncsi,mert a kedvesem édesanyjának a családneve ez,és nem tudja hogy milyen eredetű a név,ő a francia eredetet sem zárta ki. .....
Ha jól emlékszem, egy mára a németben elavult "mező, föld" jelentésű szóval azonos (amely végső soron rokon a latin "ager"-rel), közszói eredetű. De tévedhetek.
Köszönöm, paya5650 és hive, valóban ez lenne a kézenfekvő, de biztos, hogy nem ez az igazi megoldás. Ezt már lezongoráztam. Várom a további segítséget.
Az Ivancsó családnév eredetét keresem. Régen azt hallottam, hogy bolgár eredetű név és kecskepásztort jelent. Nagyon megköszönném, ha valaki pontos eligazítást tudna adni. Akár bibliográfiával is.
"Meg többször is el kell hogy olvassnom a reszletes hozzaszolast ugyanis nemcsak hosszaban hanem tartalmaban is terjedelemes es erdekes, szamora szemelyesen meg nagyon ertekes.
