Részvétem :/ Sok pénzért pont egy elbaszott fűtési rendszert kaptál sajnos!
A rendszered viselkedése tökéletesen ellentmond minden saját tapsztalatomnak a saját fűtőszőnyegeimmel! Fogyasztani azok is fogyasztanak, de nulláról negyed óra alatt meleg a padló és röhögve tartja a beállított hőmérsékletet szobánként.
Fi relé problémák? Ott egyértelműen kivitelezési hiba van! Villamos padlófűtésnek vízben állva is biztonságosnak kell lennie. Csak hogy tisztázzuk, a fi levágása azt jelenti, hogy valahol megrázott volna a padló !!! Szigetelés mérési jegyzőkönyvet átadták? Kérjed!
Egyértelmű hogy hulladék termosztátokat sóztak rád, szerintem helyenként hibás beépítéssel megspékelve. Padló termosztátokat ki lehet húzni, védőcsőben vannak? Hibás elhelyezésük esetén is tudod magad kalibrálni őket, valamelyest javítva a helyzeten. Figyelni kell mit mutat a padlóhőfoknak, illetve egy a padlóra lerakott és kispárnával letakart hőmérő mit mér folyamatos üzem mellett és mondjuk 5 percenként. Az eltéréssel feljebb vagy lejjebb kell állítani annak a termosztátnak a bázisát. Gondolom van neki .... Ha nincs akkor kuka.
A fogyaztásod magas (de nem teljesen földtől elrugaszkodott), szerintem lényeges kivitelezési hibák és hőhidak vannak az ablakon kívül is. Érdemes infra hőmérővel körbemenni kívül, belül. Szakembernek megfizetett hőkamerás vizsgálat különösen ajánlott lenne! Müszaki ellenőr gondolom nem kísérte a kivitelezést ?!
Kedves Egybegyűltek! Látom témánál vagytok így érintettként beszállnék.
Elméletileg A vagy A+-nak indult/épült házunk tetején 24 db napelem van, és Caleo fűtés a padlóban. Tavaly májusban költöztünk be, ez az első telünk. Örömmel(?) megosztom a tapasztalataimat és epekedve várom másokét.
A ház 30-as Porotherm téglából épült, 14cm-es grafitos szigeteléssel, ami az északi oldalon egyéb okok miatt helyenként meg lett toldva 5cm styrofoammal is. Az kecó D-DNY-i tájolású azon az oldalon nagy ablakokkal, az északi oldalon pedig keskeny világítóablakok vannak. A padlóban emlékeim szerint 20cm szigetelés van, a tetőben a gerendák között 30cm, a gerendák alatt 20cm, tehát összesen 50cm kőzetgyapot. A nyílászárók 88-as Kömmerling háromrétegű ablakok és teraszajtók. A ház teljesen elektromos, amit 24db (6,24kW) napelem táplál (EON hálózatba kötött, nem szigetüzemű). A melegburkolatos helyiségekben (laminált parketta) 8cm estrich beton alatt Caleo Efficient 80 illetve 130W fűtőfilm van, a hidegburkolatok alatt a csemperagasztóban BVF H-MAT fűtőszőnyeg, minden helyiségben külön duplaszenzoros termosztáttal (ami levegő és padlóhőfokot egyaránt figyel). A teljes fűtött alapterület (paldóterület) 170m2, két szinten összesen, az emelet tetőtér, tehát légköbméterben fent azért kisebb, a hasznos nettó alapterület (std. 190cm belmagassággal számolva) emiatt kb 150m2. Az egész rendszer úgy lett kalkulálva, hogy az éves elszámoláskor valamennyit azért kelljen fizetni, tehát ne termeljünk túl, de ne is legyen túlságosan mínuszos sem. Az inverter eggyel nagyobb egyébként mint kellene, hogy szükség esetén a napelem táblákat lehessen bővíteni.
(Kétkedők számára megjegyezném, hogy ennek a rendszernek a kivitelezése kb 30%-kal volt drágább, mintha gázzal oldottuk volna meg a fűtést, a csonk itt van a telek sarkában.)
A napelem nyáron szépen muzsikált, április végén-május elején indult be. A napelemes kivitelező javasolta hogy vezessek statisztikát a termelésről, betáplálásról, kivétről de én hülye nem tettem meg, most már bánom, mert jelenleg könnyebben tudnék számolni. Az EON-tól augusztusban jöttek leolvasni az órát, meg is lepődtem. Ekkor volt 3300 kWh betáplált és 300 kWh kivett áramunk. A 3300kWh-t ugye ilyenkor viccosztály áron veszi meg az EON, összesen 48ezer Ft-ot fizetnének érte (valós értéke ugye nettó 123ezer Ft), ha nem harcolnék még mindig velük, immáron vagy 2 hónapja. (Számlát akartak kérni róla, végül beérik egy számviteli bizonylattal és egy adóelőleg nyilatkozattal, de még mindig vizsgálgatják a saját leveleiket és álláspontjukat, pénzt még nem láttam.). Gondoltam mit számít, ajándék pénz, áramfogyasztás a múlt télre már ki lett fizetve, a nyáron megtermelt energia színtiszta plusz, mivel már leolvasták és lekönyvelték 48ezer forinttal, ezért nem vagyok előrébb ha bent hagyom, így fizessék ki és akkor az augusztusi leolvasástól indul a "szezon": télen fogyasztunk, nyáron termelünk, aztán jövő augusztusban kiderül az igazság.
Ennek ellenére azért én továbbra is április végétől veszem az "időszámítást" hiszen innentől vannak adataim.
Novemberig alig kellett fűteni, 15 fokok voltak még akkor is. Áprilistól novemberig 5400kWh-t termeltek a napelemek összesen, ebből betápláltunk 4700kWh-t a hálózatba, így a saját számításom szerint ennyi áll kb rendelkezésre a télen. Nyilván termel majd még hozzá februártól májusig, ahol az én időszámításom újraindul, de ebben csak reménykedni tudok. Az is tény hogy így télen nem sokat termel a napelem, akárki akármit mond. Ha verőfényes napsütés van és havas táj, akkor is 25% körüli hatásfokkal működik a napsütés lapos szöge miatt, felhős időben kb 3kWh-t termel egy nap alatt (nyáron kb 30-40-et/nap), ködben meg 0.00.
Szóval 4700kWh volt a készlet. Jelentem ezt a szipiszupi Caleo fűtéssel november-decemberben feléltük. Valami elképesztő módon pörgött a villanyóra, amikor bejöttek az első mínuszok. Akkor kezdett gyanús lenni a dolog, amikor a ház lecsapkodta a fi-relét, napi háromszor is akár anélkül hogy bármit csináltunk volna. Márpedig ha nem csinálunk semmit akkor csak az automatikusan működő áramfogyasztók lehetnek a ludasok, értsd hűtő, bojler és persze a fűtés. A hűtővel és a bojlerrel sosem volt gond május óta, így maradt a fűtés. Szóltam a villanyszerelőknek hogy valamit csináljanak, kijöttek, kicserélték a relét egy nagyobbra, ekkor megszűnt a jelenség. December közepétől elkezdtem nézegetni a villanyórát és látva hogy mennyire pörög, december 28-tól elkezdtem írni a napi fogyasztást (és betáplálást is bár így télvíz idején azzal nem kell sokat foglalkozni). E szerint a nyáron betáplált 4700kWh-t január 4-én fogyasztottuk el teljesen, úgy hogy szeptember végén-október elején még kb 900kWh-nál jártunk. Azóta volt itt minden: 4 napos távollét 19 Celsius fokos energiatakarékos üzemmódban (szilveszteri mínusz 10-15 fokokkal), aminek újabb relélecsapás lett a vége, így 17 fokos áramtalan lakásra értünk haza. A mélyhűtőből és a lenullázódott órákból kiindulva kb 12 órát nem ment a fűtés a házban. Azóta relélecsapás nem volt, így nem tudjuk mi okozta, mert a fűtés energiatakarékos üzemmódra volt állítva, amit a villanyóra is reprezentált, kb 30-40kWh/nap volt a fogyasztásunk ez idő alatt, igaz az utolsó áramtalan 12 óra valamit azért szépített ezen a statisztikán.
Azóta viszont napi szinten figyelem a fogyasztást, az elmúlt hétben voltak -5-6 fokos éjszakák is és +6 fokos nappalok is, tehát eléggé vegyes üzem. Ebben az időszakban a napi átlagos fogyasztásunk 90kWh! Ha egy kis rosszindulattal a 170m2-es alapterülettel és egy kis jóindulattal 5 hónapos fűtésszezonnal számolom, akkor ez 79 kWh/m2/év. Nem épp A+-os, konkrétan ez B kategóriába esik.
Időközben kiderült azért egy kis turpisság, a csodajó háromrégetű, 88-as profilú Kömmerling terasztajtóink olyan hasasok lettek fél év alatt, hogy a tripla gumiszigetelésnél szinte a légy berepülne, ha lenne még így januárban. Mindegyik ajtó, értsd 4db dupla az egész házban. Meghajlott befelé C alakba szárnyastól, tokostól, üvegestől (csoda hogy az üveg még nem pattant el). A reklamáció jelenleg is zajlik a gyártónál, nem tudom mi lesz a vége, de sürgősen cselekedni kellett mert ez a rossz hőszigetelés egy vagyonba fog kerülni a fűtésszámlán. Érezni lehetett kézzel is hogy húz be a hideg, egyszer egy hőmérőt odatettem a teraszajtó zsanérjához, amikor kint mínusz 8 fok volt, pár perc után a hőmérő 5 fokon állt. Mármint lakáson belül az teraszajtó tokjának támasztva. Cselekedni kellett, így vettem átmeneti jelleggel öntapadós szigetelőcsíkot és felragasztottam két helyre is az érintett ajtószárnyakon. A hideg már nem húz be, legalábbis kézzel nem érezni és a lakásban is jobb a hőérzet mint előtte.
DE! A 90kWh/nap fogyasztás ezután lett mérve, tehát egyre inkább arra jutok, hogy a magas áramszámla tekintetében nem az ablakok lesznek a ludasok. Hangsúlyozom a 90kWh/nap csak az átlag! Amikor mínusz 8-10 fokok voltak éjszaka és mínusz 5 nappal, akkor a napi fogyasztásunk 130kWh/nap volt! Ez 6100 Ft naponta! Mint egy háromcsillagos szálloda! Ha verőfényes nap volt és nulla fok, akkor a megúsztuk 60kWh/nappal.
A sztori tovább folyatatódott. Hozzáteszem anno azért választottuk a Caleot egy hasonló terméket kínáló, olcsóbb noname gyártó helyett, merthogy ez mégiscsak bele lesz építve a betonba, nem lenne jó ha betojna, több a garancia is rá, ezért legyen inkább a drágább, ne ezen spóroljunk, mert sz.pás lenne ha 5 év múlva betont kellene bontani egy meghibásodás miatt.
Szóval a sztori ott folytatódott, hogy az ablakok hibájával egyidejűleg meghibásodott a 12 termosztátunkból 4. Az egyik állandóan nulla fokot mutatott, emiatt folyamatosan ment a fűtés abban a helyiségben, ki se lehetett kapcsolni, mert ha ki van kapcsolva akkor is temperál és 5 fokot akar produkálni amit ugye nehéz, ha állandóan nullát érzékel. Szervizmenüből kellett átkalibrálással átverni, hogy azt higgye 6 fok van és kikapcsoljon. A másik három termosztát hajlamos volt össze-vissza értékeket mutatni, és előfordult hogy nem kapcsolták be a fűtést, ahogy hűlt a szoba. Kijöttek, kicserélték mind a négyet, átvizsgálták mind a 12-t.
Időközben kiderült, hogy az, hogy a termosztát 22 fokra van állítva, a szobában meg 21 fok van és nem kapcsol be a fűtés, az azért lehet, mert duplaszenzoros a cucc és a padlóhőfokot is méri. Az meg gyárilag 29 fokra van állítva (ÁNTSZ szabvány), és ha a padló 29 fokos a szenzor szerint, akkor a levegő hiába hidegebb 1-1,5 fokkal a beállítottnál, a fűtés nem fog bekapcsolni, nehogy túlmelegítse a padlót a beállított 29 foknál.
Saját tapasztalat szerint azonban ha kint mínusz 10 fokok és farkasok ordítanak, akkor a 29 fokos padlóval kitörölhetem a hátsómat, a jóistennek se tudja 20-21 foknál feljebb fűteni a lakást a rendszer. Márpedig ha a 2 éves kislányommal a földön játszunk, vagy gubbasztunk a tévé előtt a párommal békében, akkor én kövezzenek meg 23 fokot szeretnék. 20 fokban fázom, 23-ban nem. 23 fokot viszont nem lehet 29 fokos padlóval csinálni ha kint durva világ van. Szerencsére ÁNTSZ ide vagy oda, szervizmenüből lehetőség van megemelni a padlóhőfokot, akár 36 fokra is. Én megemeltem 29-ről 30-31-re és már jobb is lett a helyzet, sikerült a helyiségekben 22, adott esetben 23 fokot produkálni. Ahol fűtőfilm van (lamináltpadló) ott egyébként szinte alig érezhető a padló melegsége, a párom meg is lepődött, mert azt hitte hogy télen majd jó meleg padlónk lesz amin zokniban lehet rohangászni. Éppenséggel lehet, de a padló amolyan szobahőmérsékletű és egyáltalán nem meleg.
Jóllehet nem is fűt fel sosem 30-31 fokra, ugyanis a caleo termosztát (BVF 601i) szervizmenüjében csekkolni lehet az aktuális padlóhőfokot, ami rendszerint 26-27 körül van, akármit állítok be, de nem ritka hogy 24. Az ilyen alacsony értékek mint a 23-24 gyakran a fűtőszőnyeges helyiségekben vannak, ilyen például az előszobánk, ami a lakás leghidegebb helyisége, a 23 fokos paldóval persze hogy küzd a rendszer vele hogy 19-20 fokot csináljon abban a helyiségben.
Nem értem igazából a rendszer működését, és jelenleg folyamatosan nyaggatom a Caleot, hogy magyarázzák már el azért a 1,5 millió Ft-ért, hogy mégis mit kéne tapasztaljak. Szerintük minden termosztát most jó, de mégis előfordul olyan, hogy én 22 fokot szeretnénk a dolgozószobámban (30 fokos padlóhővel) mert ülök a gép előtt egy helyben, és hiába 20,5 fokos a levegő és 26 fokos a padló a szenzorok szerint, a termosztát mégsem kapcsol be. Én fázom, nyomkodom mint a hülyegyerek hogy kezdjen már el fűteni, de nem csinál semmit. Felveszek egy mellényt, majd 2 óra múlva egyszercsak magához tér és elkezd fűteni, aztán 3 óra múlva eléri a 22 fokot. (én meg bemelegszem a mellénybe és már nem tudom levenni mert akkor a 22-ben is fázom LOL). Ki érti ezt?
Szóval summa summarum hatalmas talány nekem ez a caleo egyelőre. A - A+ házról volt szó, kb 30-50 kwh/m2/év fűtéssel kalkuláltunk. (oké ezt átlag 20 fokkal számolják, nálunk átlag 21 fok van, tehát +6%). Eszerint építettük ki a napelemet is. Ennek ellenére az energiaigényünk jelenleg 75-80 kWh/m2/év, ami rengeteg, és egy valag pénzt ki kell fizetni elszámoláskor ha ez így megy tovább így semmivel nem lesz olcsóbb, mint ha gázzal fűtöttünk volna. Ami azért szívás mert nem vagyok egy vagyonos ember, családi örökségből egyszer volt pénzünk, abból olyan házat akartunk építeni ami kis költséggel fenntartható a jövőben. Hogy mitől ilyen magas a ház energiaigénye azt nem tudni. Rosszul kivitelezett Caleo? (Ők maguk tervezték és telepítették, annyi hogy az estrich betont nem velük csináltattuk) Netán nem is olyan költséghatékony a Caleo? Vacakul szigetelő nyílászáró? Utóbbit igaz tessék-lássék sufnituning módon leszigeteltem, nyilván nem olyan tökéletes, mint a gyári szigetelés, de valamit számítania kéne.
Jelen állás szerint nyaggatom a Caleot a beígértnél (általuk kalkulátnál) jóval magasabb energiafelhasználás és a bolond termosztátok miatt, nyaggatom az ablakos céget, hogy k.vagyorsan lépjenek valamit mert az elcseszett ablakukon múlik az évvégi fűtésszámlánk, lehet hogy rajtuk múlott, hogy elkótyavetyéltük a nyáron megtermelt energiát, sőt nem tartom kizártnak, hogy a sufniszigetelés előtt behúzó hideg levegő miatt lecsapódott a pára a nappaliban, és az elektromos fűtés ezt nem igazán szerette, ezért csapkodta le a fi-relét. A Caleo szerint csak pára miatt indulált áram miatt csaphatja le a relét, és helyenként tapasztaltunk is nedvességet a laminált padlón), továbbá rajtuk múlik a ház hamarosan közelgő energetikai besorolása ami ugye a használatbavételi engedély alapja...és mondjuk befolyásolhatja az új CSOK igénylését is persze. Szóval nyaggatom a cégeket jelenleg, aggódok a jövő augusztusban esedékes éves fűtésszámla miatt, és ha marha hideg van kint akkor az asszony dupla pléd alatt nézi a tévét, különben fázik.
"Röviden" ennyi. Vélemény? Ötlet? 90kwh/nap átlag normálisnak mondható vagy katasztrofális? Ja igen, a házban minden gép minden berendezés LED-es, hőszivattyús, A++ meg A+++ fogyasztású, a nyári hónapokból ismerve a ház fűtésen kívüli napi energiafogyasztása elenyésző, még akkor is ha a hőszivattyús cuccok (ld. bojler) ilyen hidegben már többet esznek.
Márkás olajradiátor? Az a szabályzó nem annyira gyenge megoldás, a működés kitöltési tényezőjét lehet vele állítani. Lehet azt is állítani, hogy mennyi cekász menjen benne. Ha nem sokkal több mint a valós igény, akkor nem fűt annyira túl.
Pár ezer forintért lehet Kínából venni hőmérővel vezérelhető dugaljat (igaz kicsit szerelni kell, én sous vide-et csináltam belőle),
Egy 10 (maximum 12) négyzetméter körüli helységet kellene fűteni. Az ablaknál a szigetelés semmit nem ér, ömlik be a hideg és huzat van. Központi gűzfűtés van az épületben, a radiátor az ablaknál van és amikor ez üzemel a "hőfüggöny" megakadályozza a huzatot, így teljesen vállalható lenne. Nem részletezett okokból ki van kapcsolva a fűtés ebben a helységben. Ide szeretnék egy fűtőtestet tenni, de ha már saját költségen vásárolok, teljesen gagyit nem szeretnék, gondolva arra, hogy később még másra is jó lehet.
Átalakítás, beépítés kizárt, mindenképpen mobil készülék kell. Elkezdtem az olajradiátorokkal, kilyukadtam a norvég paneleknél. Értem, hogy áramfogyasztás szempontjából a norvég panel sem jobb vagy csak minimálisan. Az olcsó készülékeken nincs termosztát, csak egy szabályzó, emiatt állandóan állítgatni kell, ami egyrészt nagyon kényelmetlen, másrészt egyenletlen hőmérsékletet csinál, harmadrészt a villanyt is jobban zabálja. Ahogy informálódtam a gagyi készüléket nem szabad őrizetlenül hagyni, mert tűzveszélyes.
Mindenképpen európai szintű bizonsági tanúsítvánnyal ellátott, magára hagyható (nem tűzveszélyes) készüléket szeretnék, használható termosztáttal. Az sem lenne utolsó szempont, ha nem lenne olyan szaga üzem közben, amitől nem lehet mellette megmaradni. Van középút a legolcsóbb és a norvég között? Konkrét készüléket valaki tud ajánlani?
Mint írtam a b. bunker nem embernek való, de a vékonyfalú nyaraló lakáshasználat szituációba sokan belefutnak.
Nincs más megoldásuk..... nem birják az anyóst, nem fizették az albérletet meg ezernyi ok.
Legyen 30 nm és olyan 20 - 25 cm a fala. Semmi szigetelés. Ennek tegyük fel hogy 300 kWó/nm/év ez a fajlagos érték. Vesz a két beköltöző (pár stb / egy villanyradiátort vagy olajradiátort, a kereskedő rábeszélte őket hogy az nagyon jó. Ha szerencséjük van bírja a hálózat.
Nos ez a házikó egy fűtési szezon alatt elfogyasztana 30 nm x 300 kWó/nm /év 9000 kWó 24 órás áramot, az meg forintban úgy 57 eft / hó.
A második hónap után rájönnek ez így nem megy, szereznek egy kályhát és fűtenek vizes fával vagy drága fabrikettel. Drágán laknak és még fáznak is.
Volt egyszer egy kolléganőm, lelépett a férjétől és elment a Miskával egy budai hegyekben lévő nyaralóba, lakni. .Áradozottt , hogy milyen szép ... a táj... augusztusban szeptemberben, majd úgy karácsony előtt rákérdezett valaki az évzáró bulin : Milyen kint Ági az idő ? Hát mondja hogy befagyott a seggünk, bejöttünk a városba ..... a mamához.
Viszont ezekhez az adatokhoz lenne némi észrevétel :
Passzív ház: ~ 15kWh/m2 évente --- ígyva --- igaz kevés a p. ház
Erős “A+”-os ház: ~30kWh/m2 évente------- talán
Átlagos hőszigetelésű ház: ~70kWh/m2 évente ------------ kérdés, hogy mit nevezünk átlagosnak a hőszigetelésnél ? 12 cm ? 15 ? cm .... vagy még több ?
Hőszigeteletlen régi építésű ház: ~150kWh/m2 évente
ha ez igaz lenne
nem is lenne olyan rossz világ. Na de nézzük ki mit állít : Winneberger nagytekintélyü szak előadói egy egy előadásukon úgy riogatták a szegény hallgatóságot , hogy a Mo. -i átlag olyan 300 -350 kWh/m2 évente. Az átlag. Azt se tudták ,hogy az átlag mindig csak egy szám. Mert ha azt mondták volna 300 -350 között valahol, akkor ez így jó lett volna - azonkívül hogy durván el van túlozva.
Saját kismintás felméréseim szerint úgy 200 kWh/nm /év az érték. Szóval ez a 200-as érték is nagyon magas , de hol van a túlzó -- riogató 300 -350 -es értékhez képest.
Persze egy betonbunker lehet annyi. De az nem embernek való. Vagy egy vékonyfalú nyaraló, az se való embernek télen.
ha az "erős A+" házat kifűtöd 3000kWh-val, akkor az kijön 120ezerből, de ez kijönne tescos hősugárzóval is, mivel ez nem a túlárazott caleo csoda érdeme, hanem a hőszigetelésé.
ugyanakkor gázzal kifűtöd ugyanezt a házat 30-40ezer Ft-ból.
klímával (H tarifával) meg 20ezerből.
Abban igaza lehet a marketingesnek, hogy ilyen jól szigetelt háznál nem biztos, hogy érdemes többmillióból kiépíteni a gázos rendszert vagy hőszivattyút venni, mert azok 10 éves élettartamuk alatt nem hoznák be a felárukat.
Ez addig igaz, amíg egy olcsó villanyfűtést használsz, mert ha pl. drága norvég panelt veszel, akkor alig lesz kisebb a beruházás, mint a gázrendszer kiépítése.
Először a ház hőigényét kéne tudnod, utána számolj.
Ha a hőigény 3000kWh, akkor:
1. caleo/norvég panel beruházási ktsg 1M, üzemeltetés 120 ezer, a fűtőtest esztétikus, karbantartási költség elhanyagolható. Sok napelemmel nullázható, de ha nem lesz szaldós elszámolás, bajban leszel.
2. tescos olajradiátor minden szobába, beruházás 50ezer, üzemeltetés 120 ezer, hátránya, hogy nem túl szép, karbantartási költség elhanyagolható, ha kell fillérekből cseréled. Sok napelemmel nullázható, de ha nem lesz szaldós elszámolás, bajban leszel.
3. kondenzációs gázkazános felületfűtés, beruházás 2M, üzemeltetés 30ezer, annyira esztétikus, hogy láthatatlan. 10 év felett a kazánnak minden nap ajándék. Napelemes nullázás nincs, ki vagy téve a mindenkori kormány gázár-politikájának.
4. gázkazános fűtés radiátorokkal, beruházás 1,5M, üzemeltetés 35ezer, a radiátorok olyan szépek, amilyet veszel. 10 év felett a kazánnak minden nap ajándék. Napelemes nullázás nincs, ki vagy téve a mindenkori kormány gázár-politikájának.
5. hőszivattyús felületfűtés, beruházás 2,5M, üzemeltetés 20 ezer, ez is láthatatlan, 10 év felett a hőszivattyúnak minden nap ajándék. 1-2 esethez képest harmadannyi napelemmel nullázható, így kisebb a napelem beruházási ktsge és a szaldós rendszer változásának rizikója.
6. klímás fűtés, beruházás 500ezer Ft, üzemeltetés 20ezer, kicsit hangos és szeles, 10 év felett a klímának minden nap ajándék. 1-2 esethez képest harmadannyi napelemmel nullázható, így kisebb a napelem beruházási ktsge és a szaldós rendszer változásának rizikója.
esetleg ide lehet még tenni 3-4 esetet fatüzeléssel, pufferes vegyeskazántól kezdve helyi kandallós rásegítésen át a kandallós légfűtéses központi fűtésig, valamint az egészet meg lehet még bonyolítani egy szellőztető rendszerrel.
Mindenkinek magának kell kiszámolni, hogy melyik éri meg. Nagyban függ attól is, hogy 2, 5 vagy 50 évet tervez az ember az adott épületben lehúzni, 2 évre nemigen éri meg nagy beruházást tenni...
A fűtési rendszernek nincs energiaigénye és fogyasztása. Az kizárólag a fűtendő épületnek van. Az üzemeltetési költségeket éves szinten lehet számítani az adott épület szerkezeteinek fegyelembe vételével. A szükséges fűtési teljesítmény meghatározása hőveszteség számítással történik (mértékegysége W) még az üzemeltetési költségek komplett energetikai számítást igényelnek (mértékegysége kWh/m2 annum). Ezen számítások elvégzése a fűtési rendszer típusától függetlenül történnek, az épületet határoló szerkezeteken az év folyamán maximálisan távozó energiamennyiséget fejezi ki. Minél jobb egy épület összesített hőszigetelési értéke annál kevesebb energia (hő) távozik.
Négyzetméterenként távozó éves energiamennyiség a gyakorlatban:
Passzív ház: ~ 15kWh/m2 évente
Erős “A+”-os ház: ~30kWh/m2 évente
Átlagos hőszigetelésű ház: ~70kWh/m2 évente
Hőszigeteletlen régi építésű ház: ~150kWh/m2 évente
Tehát az éves fűtési költség egy 100m2-es A+ minősítésű épületben: 30kWh x 100m2 x 39Ft = éves Bruttó 117,000 Ft. Természetesen a helyiségenkénti programozható vezérléssel és a sugárzó fűtés okozta magas komfort érzettel ezen költségek csaknem 20%-al csökkenthetők hiszen az épület energetikai számítás folyamatos hőmérsékletet feltételez.
A hőtermelő eszköz csak a villamos vezetéken keresztül kapcsolódik a külvilággal, tehát a vezetéktől eltekintve a hőtermelő eszköz zárt rendszerben van. Ergo, energiát csak a vezetéken keresztül kaphat. Ha azon 1 kWh megy be akkor annyi is jön ki, tök mindegy, hogy olajradiátorról vagy infráról van szó.
Egy hőszivattyúnál még a kültérin átmozgatott energiát is figyelembe kell venni.
Egyébként az A+-os háznak meg van határozva a fajlagos primerenergiafogyasztása, abból is lehet számolni az éves villanyfogyasztást. Igaz, meg van bolondítva egy kicsit a HMV energiaigényével valamint az se mindegy hogy hőszivattyúval vagy cekásszal állítod elő a hőt.
De sántít egy kicsit a történet, hogy a ház A+-os de mégse tudod, hogy mennyi az éves hőigény.
ha mindenáron gyakorlati tapasztalatokra vagy kíváncsi, akkor keresd meg mykappa fórumtársat, az infrafűtés és a klímás topikban elég aktív, neki infrás fűtése van, amit napelemmel tervez nullázni, de azért a biztonság kedvéért ő is tett mellé egy klímát :)
Elég szomorú, hogy személyes tapasztalathoz ragaszkodsz, ahhoz h belásd, hogy a Caleo energiahatékonyságban megegyezik a 8e forintos Tesco-s villanyradiátorral.
Általános iskolás fizikatudás meg egy áramszámla minimális ismerete kell hozzá.
Ezeknek a fűtőfilmes cuccoknak akkor lenne létjogosultsága, ha sokkal, de sokkal olcsóbbak lennének. Ezeknek az árából rendes hőszivattyús elven működő klímát lehet venni, ami ténlyeg 1/3 annyiból elvan, mint a fűtőfilm.
1 kWh energia az 1 kWh marad, teljesen mindegy, hogy mivel állítod elő.
az infrafűtések apró előnye, hogy sugárzó hőt biztosítanak, ezért melegebbnek érzed a helyiséget, mint valójában, így ha más fűtési rendszerrel 21 fokra fűtenél, infrával elég 19-20-ra.
fokonként 5% megtakarítással számolhatsz, így ha az olajradiátorral 100ezer Ft a havi fűtésed, caleoval csak 90 lesz.
Gázzal vagy klímával/hőszivattyúval meg 30-40ezer lenne.
Kiszámította neked valaki, hogy mennyi lesz az éves fűtési fogyasztásod (kWh)? Tehát tudod -e, hogy milyen összegről beszélünk? Én nagyon örülök, hogy az e.fűtés mellé (nem Caleo) vettem egy fűtésre optimalizált split klímát, szerintem két szezon alatt behozza az árát. A házam nem rosszabb hőszigetelésű, mint a tied (már amennyire ennyi adatból ez kiderül ).
A napelem nagyon szép dolog, de ha vezérelt áramkörről fűtesz, akkor a megtérülést megdupláztad (a nappalihoz képest).
Tudom, hogy alapvetően ez az elterjedt, hogy a villanyfűtès nagyon drága, de mivel én a caleoról eddig jókat hallottam, ezért szeretném olyanok véleményém kikérni, akiknel a CALEOVAL van konkrét tapasztalatuk!14 cm grafitos szigetelés, a gáz a telken sincs bent, meg az lenne az utolsó ami számításba jöhet...
Az alap az, hogy villannyal fűteni 3x olyan drága, mint gázzal, DE, ha marhára leszigeteled a házad, és raksz fel nem kevés napelemet, kinullázhatod magad rezsi szempontjából.
Egyébként villanyfűtésre rengeteg olcsóbb, és jobb megoldás van, mint a caleo.
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valakinek konkrét tapasztalata a Caleo fűtéssel kapcsolatban? Mennyire gazdaságos? A direkt, vagy a hőtárolós rendszert érdemes egy kb. 100 nm-és újonnan épülő jó hőszigetelésű családi házba rakarni, ahol szinte egész nap otthon tartózkodik valaki?
