Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A fenyő az már csak ilyen. iszonyú erős lánggal hirtelen elég, marad némi parazsa,de az se sokáig izzik. Ha véletlen marad elégetlen fenyőszén darab a tűztérben nézd jól meg. Könnyen kenődő,könnyű anyag. Ugyanakkor mondjuk a gyertyán szene rendesen kemény és kopogós,egyáltalán nem olyan kenődős-zsíros érzésű. Az meg hogy nagy lánggal, szintén a kis sűrűségének köszönhető, egyszerre nagy felületen tud elgázosodni a fa így sok fagáz szabadul fel és gyorsan.
Na ez egy újabb ütős érv! Maradt vagy 3-4 m3 építési fa hulladék, az asszonykám már beigérte, hogy kivág a fával együtt a házból. Mostanság rengeteg fát szereztem, nagyrészt kőris meg nyárfa 5-25 cm átmétő között. Teljesen ingyen, akkor gondolom ezt is lehet neki vidáman adagolni.
Más: ezekben a kályhákban egyéáltalán nincs lerakódás, nem kell őket x évente átrakatni, mint a csk-t?
Ebben van valami, mert ez a fenyő iszonyúan ég, lehet hogy csak a jó kéményem miatt, sokkal nagyobb lángon és nagyobb hővel, igaz viszonylag hamar le is ég. Kemény fával kisebb lángon ég, de jóval tovább. Szerintem a tömegkályha kimondottan szereti a nagy gyors erőteljes égést, és ezt is tökéletesen elraktározza, szóval a nagyobb égés nem jelent nagyobb veszteséget, mert fel tudja venni, és nem engedi ki a kéményen. A keményfa viszont a hosszabb égés idővel, egyenletesebbé teszi a hőingásokat. Legalábbis ezt vettem észre, hogy hosszabb idejű kisebb égéssel egyenletesebb a kályha és a levegő hőmérséklet is. Amúgy tartósan még nem próbáltam csak kemény fával. De mihelyt kiszárad akkor kipróbálom. A fabrikettel is hasonló a tapasztalat mint keményfával.
Amúgy az a fixa ideám, hogy a tömegkályha eleve puhafára lett kihegyezve, bár lehet, hogy tévedek. Dániában nem tudom milyen fák dominálnak, de Finnországban a fenyő és a nyír, mindkettő puhafa.Gondolom ott is azzal tüzelnek, amilyük van.
Volt nem olyan régen egy workshop, ott elég sokan voltak. Talán lehet közöttük vállalkozószelleműt találni, ha visszaolvasol, van valahol link, ott biztos el lehet érni a szervező(ke)t, lehet tudnak segíteni. itt
Hasonló a szitu nálam is. A "leendő kandalló alatt kihagytunk kb 80x120 cm területet a pf-el, de mint írtam egyre jobban tetszik a tömegkályha és lehet, hogy annak nagyobb terület kell.
3 kiló az nem vészes ár. Igazából én csak a kandallóbetétek áraihoz tudok voiszonyítani, de a kályha Sk kivitelezéshez még gyüjteni kellene erőt, igazi mesterek még nincsenek, ha meg lesz az nyilván szerénytelen árakon fog dolgozni
Olyan 2-300 ezret írtak régebben, sk kivitelezéssel, legalábbis én most ezzel számolok. dpek biztos hoz pontosabb számot, ő most építette. Nekem lehet lesz + költségem is mert a padlófűtés nem tudom meddig ér ki. Ha minden igaz, éppen megúszom a fél nappali felverését :) Eredetileg kandallót terveztek oda, és nem került alá pf, de, hogy pontosan hol húzódik a határ azt még meg kell kérdeznem a régi tulajtól.
utolsó lényeges kérdésem: a tömegkályha mennyire kényes a tüzelőanyagra, Konkrétan a megmaradt építési fenyő hulladékot tisztán vagy egyéb normál tüzelővel keverve bírja-e. Eddig a vízteres kandalló volt a favorit, most már egyre jobban tetszik ez a kályha talán árban nem is lenne sokkal erősebb. Kivülre gondolom jó a bontott tégla is. /azt viszonylag könnyen beszerzem/. A samott az már erősebb illetve azok a speciálias levegő beeresztők. A kötöanyagok költségéről még nincs infóm.
A kályha tulajdonosokat kérdezném, hogy mennyi kb az anyagköltség?
Kell hozzá néhány marék agyag a téglák ragasztásához, ami nem könnyű és ugye a kisméretű téglából 400db körül ami megintcsak nem könnyű meg néhány samottégla aminek a súlya szintén nem elhanyagolható. :-)
Ja igen, a kérdésed tulajdonképpen az volt, hogy a cserépkályha és a téglakályha hasonló-e. Szerintem igen, de ezt tényleg az tudná megmondani, aki ilyeneket épít.
A csk topikban épp ilyesmiről folyik egy diskurzus, de gondoltam, miért ne itt beszéljük meg... Szóval szerintem a legfontosabb különbség a függőleges járat elrendezés, a csk vízszintes járataival szemben, és így a teljes lángoszlop többnyire kanyargás nélkül egy szűk toroknál koncentrálódik, így egy extrém magas hőmérséklet alakulhat ki, ami a faelgázosítás alapfeltétele. Ebben szakaszban gondoskodnunk kell némi levegőfeleslegről, anélkül, hogy a gázokat visszahűtenénk, és úgy intézzük, hogy elegendő időt tölthessenek így együtt, így megtörténik az utóégés. Tehát amennyiben egy cserépkályha vagy téglakályha elég nagy tömegű és a belső elrendezése lehetővé teszi a faelgázosítást, akkor nevezheted akár tömegkályhának is.
Nem pont ide tartozik, azért megkérdem. a téglakályha működése hasonló a cserépkályháéhoz? Esetleg valaki találkozott már ilyennel, tapasztalatok? A kandallós topikban sajnos nem igazán tudtak segíteni a többiek. Amúgy a tömegkályha is nagyon tetszik /főleg a hatásfok/, és nem semmi, hogy van itt egy-két ügyeskezű, akik sk. megépítték maguknak.
Ahova én szándészom építeni, ott egy tömör kistégla elválasztó fal van (fél tégla széles, vakolatlan). Ami a leendő "lépcsőház" és a nappali elválasztója, egyébként egy légtér. Ezek szerint a kályha közvetlenül érintkezhet ezzel a - kvázi hőleadó - felülettel? Vagy jobb lenne, ha fényképeket hoznák?
Ha ragaszkodni kell a téglalap alaprajzhoz, mi történik, ha a kályha mellé, egy levegővel tali üreget falazok (rajton A1)? Rajzoltam egy móricka ábrát:
A két fal közé építésnél vigyázni kell, nehogy túlságosan nagy hőleadó felület kerüljön a válaszfal takarásába. Egy lehetséges megoldás a válaszfal egy téglányira történő elvékonyítása, kétoldalt, a kályhától 10-15 cm szélességben. ebben az esetben nyugodtan egybeépíthető a kályha külső köpenye és a fal.
Szerintem igen. De ha van valahol pl a fürdőben vagy az előtérben egy szellőző, akkor esetleg elég azt a helyiséget arra az időre kinyitni a szoba felé.
A kályhát két helyiség közé a falon keresztül akarom építeni. A hőtágulásra mennyi helyet kell hagyni a fal és a kályha között. 1-1 cm elég lesz? Összesen 120cm helyre kell, hogy beférjen. Ez lehet a kályha szélessége max.
Köszi a véleményeket. Ha a hozzászólásaitokat figyelembe véve újra gondolom a dolgot akkor igazatok van. A szellőztetés szempontjából pedig a lakás belső ajtajai nem lesznek zártak mert minden ajtón kell, hogy legyen egy "macskajtó", hogy a cicók szabadon tudjanak közlekedni.
Csatlakozva az előbbiekhez - a tégla-, cserép-, tömegkályha nem egy folyamatosan üzemelő "készülék" max. 2 x 2 órát használja a ház levegőjét egy nap alatt. Ezért kiépíteni egy külső levegőbevezetést nem biztos, hogy szükséges, hasznos. A mai kandallóknál a megnyújtott égési idő miatt szokták javasolni -főleg ha ez a főfűtés és kvázi egész nap ég benne a tűz -, de ott is előmelegített levegő kerül a tűztérbe.
Ez is csak egy vélemény - én nem foglalkoznék vele.
Ne vedd okoskodásnak, de ha a lakás elhasznált levegőjéből nem nakarod visszanyerni a hőenergiát (pl. rekuperátorral) és azért tervezel némi szellőztetést, akkor a külső légbevezetéssel véleményem szerint több a kár, mint a haszon. Ha már úgyis kiszellőztetnéd valahogy az elhasznált levegőt, miért ne "hasznosíthatnád újra" a kályhád égési levegőjeként? Hiszen ez valószínűleg stabilan kb 20 fokos, szemben a kintről beszívott változó hőmérsékletű, de mindenképp hidegebb levegővel. Ha a kettőt összehasonlítod a kályhában elérendő minél magasabb hőmérséklet szempontjából, nem kérdés, melyik az előnyösebb. Tekintve, hogy ez egy szakaszosan üzemelő eszköz, a begyújtáskor is gondod lehet, ha jó hideg van kinn. Egyébként a kályhád levegőigénye kb azonos a lakásod napi szellőztetési igényével, szvsz botorság lenne ezt a két dolgot nem összehangolni. Száz szónak is egy a vége, nem vagyunk mi koraszülött csecsemők, miért kellene inkubátort csinálni a házunkból? Én a helyedben nem szopnám be ezt a külső levegő bevezetést. A dolgok természetüknél fogva egyszerűek, csak mi tesszük bonyolulttá. Persze tekintsd ezt egy véleménynek, javaslatnak a sok közül, csak gondoltam, hátha megkíméled magad egy talán felesleges bonyodalomtól.
Gondolj bele közel hasonló, valamivel kevesebb friss levegő kell mint ami kéményen kimegy. Tehát szerintem minimum 1,5x annyi keresztmetszet kellene (ha közel van a fal és kályha talán 1x is elég)mint a kémény hogy ne keljen a kályhának a szívással is foglalkozni . Érdemes ezzel foglalkozni ? Üdv trasgo
