Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Az égés zajlik akár 90 fokon de ez nem azt jelenti hogy a samott elületi hőmérséklete is annyi. Ami kandallóban megeszi a samottot sztem az az hogy ráül a korom majd begyúl és parázslik. Nekünk az előző nyitott tűzteres kandallónkban ez nagyon látványos volt, rendesen látszott ahogy fogy el a samott amikor a koromlerakódás elkezdett beizzani. Ahol csak meleg érte ott nem volt semmi gond a samottal.
Nem a hamujára gondoltam hanem a fekete faszéndarabokra. Bár lehet nálad nem maradnak ilyen darabkák, nálam van hogy megmarad el nem parázslott faszén. Jelentős a különbség fenyő és keményfa között. A keményfához elvileg kevesebb levegő is elég mert kevésbé intenzíven gázosodik,de a TK-nál nem a leghosszabb égésidő a cél hanem a minél tökéletesebb kiégetése a fagázoknak. Szal sztem toljad neki a levegőt hadd bömböljön! :-)
Mindig küldés után jut eszembe valami. írtátok, hogy a kályhába akár 900 C is lehet. a kandallósok meg olyasmit írtak, hogy a samottal bélelt tűzterekben a samott idővel szétég és cserélni kell, pedig ott kisebb a hőfok. Nem kötődés csak szeretném alaposan körüljárni a témát.
A fenyő az már csak ilyen. iszonyú erős lánggal hirtelen elég, marad némi parazsa,de az se sokáig izzik. Ha véletlen marad elégetlen fenyőszén darab a tűztérben nézd jól meg. Könnyen kenődő,könnyű anyag. Ugyanakkor mondjuk a gyertyán szene rendesen kemény és kopogós,egyáltalán nem olyan kenődős-zsíros érzésű. Az meg hogy nagy lánggal, szintén a kis sűrűségének köszönhető, egyszerre nagy felületen tud elgázosodni a fa így sok fagáz szabadul fel és gyorsan.
Na ez egy újabb ütős érv! Maradt vagy 3-4 m3 építési fa hulladék, az asszonykám már beigérte, hogy kivág a fával együtt a házból. Mostanság rengeteg fát szereztem, nagyrészt kőris meg nyárfa 5-25 cm átmétő között. Teljesen ingyen, akkor gondolom ezt is lehet neki vidáman adagolni.
Más: ezekben a kályhákban egyéáltalán nincs lerakódás, nem kell őket x évente átrakatni, mint a csk-t?
Ebben van valami, mert ez a fenyő iszonyúan ég, lehet hogy csak a jó kéményem miatt, sokkal nagyobb lángon és nagyobb hővel, igaz viszonylag hamar le is ég. Kemény fával kisebb lángon ég, de jóval tovább. Szerintem a tömegkályha kimondottan szereti a nagy gyors erőteljes égést, és ezt is tökéletesen elraktározza, szóval a nagyobb égés nem jelent nagyobb veszteséget, mert fel tudja venni, és nem engedi ki a kéményen. A keményfa viszont a hosszabb égés idővel, egyenletesebbé teszi a hőingásokat. Legalábbis ezt vettem észre, hogy hosszabb idejű kisebb égéssel egyenletesebb a kályha és a levegő hőmérséklet is. Amúgy tartósan még nem próbáltam csak kemény fával. De mihelyt kiszárad akkor kipróbálom. A fabrikettel is hasonló a tapasztalat mint keményfával.
Amúgy az a fixa ideám, hogy a tömegkályha eleve puhafára lett kihegyezve, bár lehet, hogy tévedek. Dániában nem tudom milyen fák dominálnak, de Finnországban a fenyő és a nyír, mindkettő puhafa.Gondolom ott is azzal tüzelnek, amilyük van.
Volt nem olyan régen egy workshop, ott elég sokan voltak. Talán lehet közöttük vállalkozószelleműt találni, ha visszaolvasol, van valahol link, ott biztos el lehet érni a szervező(ke)t, lehet tudnak segíteni. itt
Hasonló a szitu nálam is. A "leendő kandalló alatt kihagytunk kb 80x120 cm területet a pf-el, de mint írtam egyre jobban tetszik a tömegkályha és lehet, hogy annak nagyobb terület kell.
3 kiló az nem vészes ár. Igazából én csak a kandallóbetétek áraihoz tudok voiszonyítani, de a kályha Sk kivitelezéshez még gyüjteni kellene erőt, igazi mesterek még nincsenek, ha meg lesz az nyilván szerénytelen árakon fog dolgozni
Olyan 2-300 ezret írtak régebben, sk kivitelezéssel, legalábbis én most ezzel számolok. dpek biztos hoz pontosabb számot, ő most építette. Nekem lehet lesz + költségem is mert a padlófűtés nem tudom meddig ér ki. Ha minden igaz, éppen megúszom a fél nappali felverését :) Eredetileg kandallót terveztek oda, és nem került alá pf, de, hogy pontosan hol húzódik a határ azt még meg kell kérdeznem a régi tulajtól.
utolsó lényeges kérdésem: a tömegkályha mennyire kényes a tüzelőanyagra, Konkrétan a megmaradt építési fenyő hulladékot tisztán vagy egyéb normál tüzelővel keverve bírja-e. Eddig a vízteres kandalló volt a favorit, most már egyre jobban tetszik ez a kályha talán árban nem is lenne sokkal erősebb. Kivülre gondolom jó a bontott tégla is. /azt viszonylag könnyen beszerzem/. A samott az már erősebb illetve azok a speciálias levegő beeresztők. A kötöanyagok költségéről még nincs infóm.
A kályha tulajdonosokat kérdezném, hogy mennyi kb az anyagköltség?
Kell hozzá néhány marék agyag a téglák ragasztásához, ami nem könnyű és ugye a kisméretű téglából 400db körül ami megintcsak nem könnyű meg néhány samottégla aminek a súlya szintén nem elhanyagolható. :-)
Ja igen, a kérdésed tulajdonképpen az volt, hogy a cserépkályha és a téglakályha hasonló-e. Szerintem igen, de ezt tényleg az tudná megmondani, aki ilyeneket épít.
A csk topikban épp ilyesmiről folyik egy diskurzus, de gondoltam, miért ne itt beszéljük meg... Szóval szerintem a legfontosabb különbség a függőleges járat elrendezés, a csk vízszintes járataival szemben, és így a teljes lángoszlop többnyire kanyargás nélkül egy szűk toroknál koncentrálódik, így egy extrém magas hőmérséklet alakulhat ki, ami a faelgázosítás alapfeltétele. Ebben szakaszban gondoskodnunk kell némi levegőfeleslegről, anélkül, hogy a gázokat visszahűtenénk, és úgy intézzük, hogy elegendő időt tölthessenek így együtt, így megtörténik az utóégés. Tehát amennyiben egy cserépkályha vagy téglakályha elég nagy tömegű és a belső elrendezése lehetővé teszi a faelgázosítást, akkor nevezheted akár tömegkályhának is.
Nem pont ide tartozik, azért megkérdem. a téglakályha működése hasonló a cserépkályháéhoz? Esetleg valaki találkozott már ilyennel, tapasztalatok? A kandallós topikban sajnos nem igazán tudtak segíteni a többiek. Amúgy a tömegkályha is nagyon tetszik /főleg a hatásfok/, és nem semmi, hogy van itt egy-két ügyeskezű, akik sk. megépítték maguknak.
Ahova én szándészom építeni, ott egy tömör kistégla elválasztó fal van (fél tégla széles, vakolatlan). Ami a leendő "lépcsőház" és a nappali elválasztója, egyébként egy légtér. Ezek szerint a kályha közvetlenül érintkezhet ezzel a - kvázi hőleadó - felülettel? Vagy jobb lenne, ha fényképeket hoznák?
Ha ragaszkodni kell a téglalap alaprajzhoz, mi történik, ha a kályha mellé, egy levegővel tali üreget falazok (rajton A1)? Rajzoltam egy móricka ábrát:
A két fal közé építésnél vigyázni kell, nehogy túlságosan nagy hőleadó felület kerüljön a válaszfal takarásába. Egy lehetséges megoldás a válaszfal egy téglányira történő elvékonyítása, kétoldalt, a kályhától 10-15 cm szélességben. ebben az esetben nyugodtan egybeépíthető a kályha külső köpenye és a fal.
Szerintem igen. De ha van valahol pl a fürdőben vagy az előtérben egy szellőző, akkor esetleg elég azt a helyiséget arra az időre kinyitni a szoba felé.
A kályhát két helyiség közé a falon keresztül akarom építeni. A hőtágulásra mennyi helyet kell hagyni a fal és a kályha között. 1-1 cm elég lesz? Összesen 120cm helyre kell, hogy beférjen. Ez lehet a kályha szélessége max.
Köszi a véleményeket. Ha a hozzászólásaitokat figyelembe véve újra gondolom a dolgot akkor igazatok van. A szellőztetés szempontjából pedig a lakás belső ajtajai nem lesznek zártak mert minden ajtón kell, hogy legyen egy "macskajtó", hogy a cicók szabadon tudjanak közlekedni.
Csatlakozva az előbbiekhez - a tégla-, cserép-, tömegkályha nem egy folyamatosan üzemelő "készülék" max. 2 x 2 órát használja a ház levegőjét egy nap alatt. Ezért kiépíteni egy külső levegőbevezetést nem biztos, hogy szükséges, hasznos. A mai kandallóknál a megnyújtott égési idő miatt szokták javasolni -főleg ha ez a főfűtés és kvázi egész nap ég benne a tűz -, de ott is előmelegített levegő kerül a tűztérbe.
Ez is csak egy vélemény - én nem foglalkoznék vele.
Ne vedd okoskodásnak, de ha a lakás elhasznált levegőjéből nem nakarod visszanyerni a hőenergiát (pl. rekuperátorral) és azért tervezel némi szellőztetést, akkor a külső légbevezetéssel véleményem szerint több a kár, mint a haszon. Ha már úgyis kiszellőztetnéd valahogy az elhasznált levegőt, miért ne "hasznosíthatnád újra" a kályhád égési levegőjeként? Hiszen ez valószínűleg stabilan kb 20 fokos, szemben a kintről beszívott változó hőmérsékletű, de mindenképp hidegebb levegővel. Ha a kettőt összehasonlítod a kályhában elérendő minél magasabb hőmérséklet szempontjából, nem kérdés, melyik az előnyösebb. Tekintve, hogy ez egy szakaszosan üzemelő eszköz, a begyújtáskor is gondod lehet, ha jó hideg van kinn. Egyébként a kályhád levegőigénye kb azonos a lakásod napi szellőztetési igényével, szvsz botorság lenne ezt a két dolgot nem összehangolni. Száz szónak is egy a vége, nem vagyunk mi koraszülött csecsemők, miért kellene inkubátort csinálni a házunkból? Én a helyedben nem szopnám be ezt a külső levegő bevezetést. A dolgok természetüknél fogva egyszerűek, csak mi tesszük bonyolulttá. Persze tekintsd ezt egy véleménynek, javaslatnak a sok közül, csak gondoltam, hátha megkíméled magad egy talán felesleges bonyodalomtól.
Gondolj bele közel hasonló, valamivel kevesebb friss levegő kell mint ami kéményen kimegy. Tehát szerintem minimum 1,5x annyi keresztmetszet kellene (ha közel van a fal és kályha talán 1x is elég)mint a kémény hogy ne keljen a kályhának a szívással is foglalkozni . Érdemes ezzel foglalkozni ? Üdv trasgo
A házunkon már kicseréltem az összes ablakot műanyagra, ami tudottan tökéletesen légmentesen zár. Az égési levegő bevezetését ezért akarom külön csövön direkt a kályhába vezetni. A házat bővítem jövő évben - ha megérjük - és a igy a csövek elhelyezése nem olyan nagy munka. Kész házban utólag beépíteni nem is olyan egyszerű és nem kis munka de megoldható. A kályha elhelyezése és a lakás alaprajza alapján lehet egyedi megoldást találni.
A hátsó járatot a kémény tisztító nyíláson egy hajlékony cucával, mint a kéményseprőknek van. Enyhe kanyar van csak benne, be lehet nyúlni a padka felől.
Köszi a képet. Szép munkát végeztél. Közben beugrott a megoldás. A hamutér két oldalára vezetem a csöveket a füstcsatornák alá. Ott rozsdamentes lemezből készített terelőn keresztül vezetem át a levegőt közvetlenül a rostély alá. A füstcsatorna alja pedig lejteni fog a fűtött padka felé. Így ha kell akkor hamuzni is lehet akadálytalanul és a levegőcsatorna is tiszta marad.
További kérdésem, hogy az utánégető " kemence" rész tetejét milyen megoldással készítetted? Az áramlást segítő boltívet falaztál vagy samott lapokkal fedted le? Agur
Középen van a hamuzótér, ott kell bevezetni a levegőt, alulról vagy elölről. Onnan kapja az összes levegőt alulról a hamuzórácson keresztül. Arra voltál kiváncsi hogy hova vezesd a kintről jövő friss levegőt nem? Bacsi ha elértettem.
A tömegkályhámba az égési levegőt a házon kívülről az ajzatba épített csatornában akarom bevezetni. Van-e valamelyikőtöknek olyan rajza vagy fényképe ami levegőcsatorna és a hamutér vagy tűztér csatlakozását ábrázolja?
Én úgy csináltam hogy a 10kg helyett csak 5 kiló fát égettem el. Az hogy hány fokos gőzöm sincs. Az első nap épp hogy átlangyult belül, kívül semmi. Tegnap a 2. begyújtás után, már kívül is meleg volt, de csak a 2 oldala meg a hátulja ami a szobát fűti. Ma reggel még majdnem forró volt belül a tűztér. Hétvégére gondoltam hogy kilónként feltornászom 10 kg-ra a napi adagot. Vagy még ez is túl gyors neki? Lehet hogy inkább a felső ajtó nyomta meg mivel rá volt építve szorosan a külső fal. Oldalt meg alul jó.
Az már akartam kérdezni, hogy ezeket nem kell szép lassan, növekvő terheléssel befűteni. Eddig csak nagy kemence begyújtásnál segédkeztem, ott ki volt adva, hogy első 3 nap max 170 fok. Az hogy e fölé sikerült mennünk az más tészta...
Az utóégetőbe lentről csak egy keskeny nyílás van teljes szélességben. Viszont van egy gondom vele. A fenti boltívtől középen felfelé megrepedt. Minél feljebb van, annál nagyobb a repedés. Lehet a felső ajtó nyomta szét? Vagy a tűztér? De az nem lehet. Eddíg mind a 2 begyújtásnál repedt, amikor már jól égett úgy 40-50 perc után. Remélem nem esik szét. Talán az a gond, hogy a fenti boltívet ráépítettem az ajtó boltívére? Meg az oldalsó téglák szorosan a felső ajtóhoz érnek oldalt? Ha már nem reped tovább, kiveszem azt a pár téglát, és újrafalazom. 1-2-3 miliméterről van szó csak.
2 helyen megy be a másodlagos levegő. Lentről a hamurácsnál mindjárt elöl a hamuzóajtón keresztül A másik a tűztér ajtón van nyitható zárható levegő beeresztő.
Miért kérsz bocsánatot szemfelnyitásért? Amúgy kösz, sőt még az is beugrott, hogy nagyszülőknél a pincesoron mintha láttam is volna ilyeneket, talán csak jobban meg voltak döntve a téglák. Építés nálam is csak jövőre lesz, de nekem meg falazni kell rendesen megtanulni addig. Amúgy voltam lent a pincében, és láss csodát két boltívet is találtam, szóval talán nem reménytelen az sem...
Ha a kályha ajtaja fölé mindenképpen egyenes padkát kell készítened, akkor azt is ki lehet téglából falazni. Egyenes boltövnél szintén alátámasztásra élére kell rakni a téglákat a két oldala falé - kifelé- pár milimétert megdöntve és a közepén ékelve. A teherbírása ilyen kis távol mint a kályha ajtaja elégséges. Az alátámasztást viszont a felette lévő téglasorok száradásáig bent kell hagyni.
Személyszerint a boltív nekem jobban tetszik.
Bocsi, hogy beleszoltam. Tömegkályhát talán jövő nyáron tudok végre építeni a lakásunkba, de ahhoz még a házat kell bővítenünk.
Ja, bocsika, én csak a boltívről beszéltem, nekem most rakják a kandallót. Esetleg majd arról teszek fel képet, így a boltív is látszik majd. Nálunk a 45°-os falakkal ill a boltívvel volt állandó huzavona, de így utólag azért sokminden engem igazolt. :-) (a nőknek nincs térlátásuk, egy db papírterv nekik nem elegendő - tisztelet a kivételnek)
Nem is a csúnyasága/szépsége miatt, hanem pont azért gondolkodom, mert szerintem boltívet könnyebb stabilra építeni, mint egy vízszintes "levegőben lógó" téglasort, ha lehet egyáltalán... Márpedig tégla kell, most is vegyesen vannak vakolt/vakolatlan részek, de kanyarunk, boltívünk egy sincs.
Nálam is az asszony hallani sem akart a boltívről. Aztán amikor nem volt a közelben, gyorsan megcsináltam gipszkartonból. Este belépett megnézni, hogy mit haladtunk napközben, és pontosan ezt mondta:
- Úristen, már megint ez a boltívmánia... Amúgy jó.
Egy óra múlva már azt mondta, hogy tökjó, és elkezdett dicsekedni a barátnőinek is telefonba.
A boltívet se nehéz megcsinálni, szerintem nem csúnya a boltív, mondjuk nekünk van 3 is a házba. Az ülőpadka simán üreges, nincs benne semmi cső. A padlószintnél megy ki a füst, falazott kémény 25x25-ös, nagyon jó huzata van.
Elkészült a tömegkályhám. A hátfala a szoba fal is egyben, tehát nincs hátul köpenyfal. A szobafal és a tűztér hátulja közt légrés van hermetikusan lezárva a kályhától, és közvetlen fűti a mögötte lévő szobát 10-as csövön gravitációs áramlással.
Én úgy csináltam, hogy a mag lefedés után még ráhúztam körbe egy sort, a közepét szárazan kiraktam telibe, utána az oldalsó füstjáratot lefedtem szintén szárazan lapjával a 2 falon, és megint a közepét kiraktam telibe szárazon. Aztán kívül még felhúztam 3 sort. Az utolsó előtti szintjén raktam a kőzetgyapotot, utána meg színig raktam homokkal az utolsó sort.
Navegre sikerult! Elore is elnezest kerek a rajz minosegeert :) Tehat a tetejen a mag le van fedve, azon van a kozetgyapot, es a burkolat egy sorral magasabb, igy takarja a kozetgyapotot.
Szia mellekelek egy paint-el rajzolt kis kepet, hogy megertsd mit szeretnek kerdezni. Tehat a fustjaratok es a mag fedese egy szintben vannak, es a boritas egy taglaval magasabb mint a mag es a fustjaratok fedese, oda betettem egy kozetgyapot lapot. Jo ez igy?
Nem teljesen értem milyen fedés. A 2 fal közt, vagy a kemence teteje? Nem a téglát kell a szigetelésre tenni, hanem fordítva. Legegyszerűbb a kemence tetejét samot lappal lefedni. De lehet téglából is kialakítani hasonlóan, mint a tűztér alján a hamurácsot. Dobj valami rajzot hogy érthető legyen a kérdés. Én épp most tartok a kemence lefedésnél. Tegnap fejeztem be a kemence falazást.
Sziasztok, nekem csak egy egyszeru kerdesem lenne hozzatok. A fedest hogy oldjatok meg? Ahogy olvasgattam a topicot, tisztava valt a kep bennem a funkciokat es az epites illetoleg, de a fedes temaban nem ertem a dolgot. Az hogy megfekszik a falakon a tegla azt ertem, de a kozepen hogy nem esik ra a szigetelo anyagra? Vagy az a trukkje, hogy magan a szigeteloanyagon fekszik? Valaszotok elore is koszonom!
Véletlenül találtam erre a fórumra, és végig is olvastam.
1978-ban építkeztem és már akkor volt egy elképzelésem fűtés ügyben. Egy mindenevő kazán amit a műhelyben le is alapoztam majd megvettem a samottéglát ami a belseje lett volna valamint a kéménytéglát és az acélcsöveket. Az évek múltak és soha nem volt időm tovább haladni. A múlt évben eladtuk a házat és most előkerültek a téglák. Szeretném az új helyen a régi ötletem megvalósítani. Egy öszvér kazánt szertnék készíteni. A műhelyben lesz felállítva ahol közvetlen meleget kell adni és az oldalaknál a két tégla sor közé gondoltam az acélcsöveket amivel a szobát és a fürdőszobát valamint az elektromos műhelyt fűteném.
Lenne egy pár kérdésem. Annak idején csak vízüveg volt a samottégla kötéséhez, most mivel rakjátok össze. A kéménytéglát jó lesz-e ha nyers téglával rakom össze.
Szia! Samottból csak a tűzteret meg az utóégetőt raktad(?), ezután már csak magas hőmérsékletű füst van (?) és ez pedig a samott tűztér ás a kisméretű között áramlik lefelé? A külső részt hozzáfalazod a samott testhez ahol nincs áranlási rész? Egy ilyen kályha hogyan csatlakozhat a (meglévő 200-as Schiedel)kéménybe? Tibor
Értem, szuper. Van pillangó szelep a kéményben? Kb. ?db samott a belseje, és ? db sima tégla a külselye? Lehet hogy kisebb mint a többi, így a kisebb tömeg miatt is van a nagyobb hőingás? Én 10-20 fokot olvastam a külső falon hőmérséklet változást. Vagy csak eltúlozták, vagy a nagyobb tömegű kályhára értendő? Nyílván kisebb tömeg hamarabb kihül. A tiéd kb ? tonna lehet? A finn legalább 4 körül van, a dán 2.5-3.5t.
1x-i begyújtás, a 24 a lehűlt kályha, a 70 a felfűtött állapot. kb. 10-12 kg fa. Számomra pont azért csodálatos, mert a leadott hő nem a kályha adott hőfokától függ...
Szép lett, főleg ez a színes tégla dolog tetszik. Majd később ha jön a tél, akkor érdekelnének a tapasztalatok. MEnnyi fa naponta ? fokot csinál milyen házban stb. Gratula.
Teljes kiszáradás után lenolaj beeresztést kapott, majd vízbázisú lakk és vízben oldodó pác keverékével kentem le. Pár napot várok és még kap 1 lakk réteget.
Segítsetek! Jól következtetek, hogy samottból van egy égéstér szilárdan falazva (tehát nem csak bepakolva a samott elem, mint a vaskályhákba) alja, teteje, oldala és ez benne van egy "tégla kályhában"?
Sajnos, rajzokat még nem csináltam,-ez még pótlásra vár.
A téglákat bányászott agyag, poragyag(lengyel,zsákos), homok és samottdara mixbe raktam.
A kályha kíválóan mükszik:-) A sütés-főzés funkció is!
Ebben az enyhe időszakban napi 1x 8-10 kg fát égetek el és kellemes hőmérséklet van a házban. Mivel ez nem igazán nagyméretű kályha, gondolom télen napi 2x kell begyújtanom...
Szia! Tudnál feltenni metszetrajzokat az elkészült csodálatos kályhádról?! Nagyon szuper lett! Mivel raktad össze a téglákat? Kályhás agyag vagy egyéb(kaolin)? Előre is köszönöm!
Sziasztok! A napokban bukkantam rá a tömegkályhás fórumra, ugyanis kályhaépítésen gondolkozunk, és az egyik ismerősünknél tavasszal láttunk egy finn kályhát. Az azóta is motoszkál a fejemben. A család egyik fele cserépkályhában gondolkozik, a másik fele támogatja a tömegkályhát, a dánkályhát. Ami nekem probléma, hogy a megépítést nem hiszem, hogy a családból bárki is tudná vállalni, ezért szükségem lenne valakire aki megépíti! Tudtok nekem ajánlani valakit? Úgy érzem, ha lenne valaki, aki már épített tömegkályhát, és vállalná az építést, könnyebb lenne a család másik felét meggyőzni. Mi Debrecen közelében lakunk. Ha bárki tud ajánlani valakit, kérem szóljon! Nagyon köszönöm!! H.
Kösz sépen az észrevételt. Így akkor a magam szakállára nem fogok hozzá. Vagy tényleg konzultálok valakivel ez ügyben, vagy valami más tipusú könyedebb megoldást leszek kénytelen építeni, építtetni.
További szép napot és sok sikert kivánok a továbbiakban mindenkinek!
Így ahogy van én se merném rárakni. Valami erősítés kell neki. És ezen felül nem ártana alá teherkiegyenlítő vastag vaslemez. Hogy a teher ne csak a tégla felületén nyomja a födémet.
Én is szeretnék valami szépet valami jót építeni a nappaliba, de még nem dőlt el hogy mit is. Csak annyit szeretnék kérdezni a tömegkályhával kapcsolatban előljárójában hogy pince fölötti szoba födémjére rakható ilyen nagy tömegü fűtő alkalmatosság? Nem szakad le a födém? A házamban a födém 4,20-as és 6 m-es fesztávú beton áthidaló gerendákkal ill beton béléstestel (kefnive)" készült, de kételyeim vannak hogy ez megbír egy ilyen 2,5 - 3,5 tonnás terhet. Jó volna ha meg tudnátok nyugtatni. Várom észrevételeiteket!
Kötőanyagnak vegyesen gyári agyagport(lengyel),samottdarát, homokot és bányászott agyagot használok.
A burkolást bontott téglával tervezem, de valószínű, hogy vakolt részei is lesznek.
Kaptam a samottgyártótól samottcsőveket, azzal oldom meg a secunder-levegőt.
-Egyébként Mindenkinek! Ha van rá igény, akkor Szentendrén a samottkészítő megcsinálja a sablont és készít levegőbeömlő darabokat. Olyat, mint vackor11 csodálatos munkája.
Akkor nem laksz túl messze Esztergomhoz. Lehet elugranék majd egyszer. Mire én nekikezdek valószínű már a tiéd kész lesz. Milyet tervezel? Finn, dán? Vagy kevert? Sütő lesz? Fűtött padka? Burkolod valamivel, vagy csupasz tégla? Új vagy bontott? Mivel ragasztod? Gyári kályha habarccsal vagy Kaolin agyag kvarchomok keverékkel? Egyelőre csak ennyi kérdés jutott eszembe. De ha off topic, akkor emailen folytathatjuk.
Én ugyan így vagyok. annyi hogy láttam élőben a topiknyitó kályhályát, és nincs kályhaépítős múltam, csak egy kis hobbi kőműves-mindenes. Bátorság az nálam is van, részben ezért is jutottam idáig. Asszem folytathatnánk valami eszmecserét is majd. Nekem is lesznek kérdéseim. Te mikor kezded? Merre laksz? Sajna lassan alakul a házam és kicsit el vagyok csúszva, de idén nagyjából készre szeretném. Idén már kollektorokkal, és kályhával szeretnék fűteni.
Olvastam már korábban is a hsz-idat, elég profi módon alakítod a házadat:-)
Én a tömegkályháról az ismereteket ebből a fórumból ill. más netes linkekről szereztem. Lehet , hogy ez kevésnek bizonyul,....bár van némi kályha-kemence építős múltam.
Több rajzot és képsort tanulmányoztam, bátorság is van ...:-), igy belevágok!
Esténként megosztom majd a tapasztalatokat ill. felteszem a kérdéseket.
A belső járatokról itt a fótumon korábban megjelent pár kép. Külső burkolatnak jó tömör kisméretű téglát lehet használni. Szerintem minél tömörebb, annál jobb.
.tisza: kb 450 db kisméretű tégla, 180 db samott tégla és az aprólék.
Mindenkit üdvözlök
Tavaly elkészítettem életem első cserépkályháját, mely elég monumentálisra sikeredett. 278 cm magas, súlya 2t. lett.
Nagyon elégedett vagyok vele, mert 110 négyzetmétert kifűt, nem több mint 35-40kg fával.
Azon is gondolkodom, hogy esetleg 1-2 darabot legyártanék belőle, de nem tudom hol kellene hirdetnem.
Sajnos árban elég húzós, mivel egy teljes évemet igénybe veszi a legyártás, formázás, égetés, plusz az ajtó leöntetése stb.
Ötleteket várnék hogy hova, kihez kopogtassak be.
Először is köszönöm, hogy egy kifejezetten gyakorlatias hosszászólással gyarapítod a topikot, úgy látom, szerencsére az utóbbi hozzászólások is hasonlóan tárgyszerűek és ennek örülök. A finn kályhához a 13-as max. átmérő sajnos biztosan kicsi, de a dán verzió már elpöfögne vele. Ahogy láttam, kb 40 foknál nyit, és 70- nél van fullon. Azt kellene megtudni, hogy például pellet kályhánál használható-e, azt többen ismerik, és lehet, hogy tudnak rá válaszolni. Annak kb olyan a korom- és por termelése, mint a t.kályhának, és ha ott megfelel, működne itt is. Ennél a kályhánál még az okozhat gondot, hogy a tűz leégése után a mag hőmérséklete kb 300-600 celsius, és szerintem a belső konvekció kinyitná ill. sokáig nyitva tartaná.
mert ugye a vezerlespartiak szerint nulla hotarolo tomeg kell a gyorsan es hatekonyan reagalo futesvezerleshez; ugyanakkor vegtelen nagy hotarolo tomeg szuksegtelenne teszi a vezerlest).
Bár én "vezérléspárti" volnék ( ez nagyon jó kifejezés, tetszik..:}}), mert szerintem amint kilépek a szobából , ideális esetben azonnal mondjuk a növényeknek szükséges hőfokra zuhanjon a hőmérséklet, ne legyen már egyformán meleg , már csak azért sem, mert én éjjel nem szívelem a meleget..
Mindegy, az én nézetem nem számít, viszont a tömegkályha híveinek szeretnék azért segíteni.
Korábban olvastam itt, hogy jó lenne valami , amivel a kéményt le lehetne zárni, amikor már leégett a tüzelőanyag.
Nálunk most szereltek ( ugyan a gázboyler kéményébe, de kéménybe) egy bimetallos működtetésű füstgáz-csappantyút.
Azt nem tudom, hány foknál nyit ki, de azt láttam, hogy ha nem is teljesen zárja el a kéményjáratot, de 90-95%-át a keresztmetszetnek biztosan. Ebben az infoban igazából a lényeg az, hogy a kéményseprők engedélyeznek ilyen megoldást.
Aztán hogy csak gázra-e, valamint hogy mekkora átmérőkre létezhet ilyen, azt már nem tudom.
Érdeklődve olvasom soraitokat.Szeretnék ilyen kályhát épiteni,vizteres megoldással kiegészitve,nappali+ három szoba fűtésére. Pest mellett, Kistarcsán lakom. Olyan emberkét keresek aki ténylegesen tud ebben segiteni,természetesen megfelelő dijazásért.Ha tudtok ilyet, kérlek benneteket jelezzétek.Email,telefon stb.
Az igaz hogy kisebb tömege miatt nem annyira egyenletesen fűt mint a finn, de a jól szigetelt ház hőigénye kevesebb, így a kisebb tömeg ellenére ugyan úgy tartja a hőt mivel kisebb a ház vesztesége, és ebből adódóan elég még ritkábban begyújtani mint egy finn kályhába szigeteletlen falaknál. De majd a gyakorlatban kiderül ha kész lesz. Az igaz, grillezni jobb egy kerti sütő nyáron.
megragtam meg egyszer alaposan: ha a dan kalyhanak kisebb a hotarolo tomege, az egyben azt is jelenti, hogy ugyanazt az energiamennyiseget hamarabb visszaadja a kornyezetnek, tehat nagyobb teljesitmennyel fut (feltetelezve, hogy ugyanolyan sikeresen elraktarozta az elegett fa meleget mint a finn verzio). Ez a jol szigetelt haznal azzal is jarhat, hogy kezdetben tul meleg van, kesobb meg nem eleg meleg. Konnyuszerkezet vagy belso szigeteles eseten mindenkeppen.
Azt hiszem hogy a tomegkalyhaban gondolkodoknak az idealis megoldas a hazszerkezetet is nagy hotarolo tomegu falakbol epiteni (pl. tomor tegla), es kivulrol becsuletesen szigetelni. Igy megoldodik a vezerles problemaja is (mert ugye a vezerlespartiak szerint nulla hotarolo tomeg kell a gyorsan es hatekonyan reagalo futesvezerleshez; ugyanakkor vegtelen nagy hotarolo tomeg szuksegtelenne teszi a vezerlest). A nagy tomegu falak kepesek felvenni az esetlegesen termelt plusz hot, es azt lassan visszadni a belso ternek, tehat a kisebb kalyha holeadas-ingadozasat "kiegyenlitik".
nyaron pedig a kertben kell grillezni, nem pedig a sutot hasznalni. Igaz, hogy ezt a kijelentesemet a parom nem dijazta a tegnap este....
A dán kályhának mivel kisebb a tömege, nem tartja annyira a hőt, de már 8-10 óra múlva fűt érezhetően még a finn kályha csak 1 nap után. A kisebb tömeg ellenére azért a dán kályhát is elég naponta rakni. Talán nagyobb teljesítménnyel is fűt ugyan annyi fa, de nem tart olyan hosszan és egyenletesen mint a nagy finn. De mivel neked is meg nekem is nagyon jó a hőszigetelés, így ez nem hátrány, mert nem olyan nagy a hőigény, ezért a kisebb hőtároló tömeg ellenére nem kell sűrűn rakni. Neked a puffer és a jó hőszigetelés miatt előnyös is a kisebb kályha nagyobb teljesítménnyel, de az elve ugyan az. A szabályozást részben a pufferrel szivattyúval oldod meg, tehát nem baj ha túlfűti a puffert, mert abból akkor veszed ki az energiát amikor akarod, és annyit amennyit épp akarsz. A tehetetlensége miatt nyugodtan szigetelj úgy ahogy akarsz, legfeljebb kicsit melegebb lesz abban a helyiségben, de ha nem raksz rá nagy ablakot, akkor az az energia a puffert melegíti. Abban igazad van hogy nyáron napi szinten nem lehet a süsőt használni, de néha egy-egy sütéstől nem lesz 30 fok. Főleg hogy a puffert is melegíted. Nálam már sajnos nem kivitelezhető a hőcserélő a kályhába, mivel nincs oda kiépítve cső.
a dan tipusu kalyha eseten hogy alakulnak a befutesi periodusok? Naponta hanyszorr kell befuteni, a begyujtastol szamitva mikor jon meg a futohatas es mennyi idon keresztul tart? Mekkora a futoteljesitmeny ez ido alatt?
nagyon nem hagy nyugodni a gondolat, hogy egy ugyesen megtervezett hocserelo a tomegkalyhaban kivaloan alkalmas lenne a melegviz eloallitasara, es kivalthatna a vizteres kandallot. Az elkepzelesem szerint a tomegkalyha tetejere kerulne egy vzitartaly, a hocserelot meg ugy kellene kialakitani, hogy ketoldalt a fust leszallo reszen "logjon be" a kalyhaba, es a meleg viz-hideg viz termeszetes keringessel csereljen helyet. Ez esetben lehetne valtoztatni a begyujtasi szokasokon, mert a hocserelo elvezeti a hot. Mondjuk az elso begyujtas utan siman meg lehet meg egyszer rakni a mar felmelegedett kalyhat, mert ugyis van a tetejen meg viz ami a hot el tudja raktarozni. A viztartalyt ez esetben jo ugy meretezni hogy ket begyujtasnyi fa eppen fel tudja melegiteni.
a tomegkalyha mellett szol a koltesegek mellett az is, hogy ha mar megvan , akkor abban a helyisegben ahol elhelyezkedik, ki lehet sporolni mas futofeluletek kiepiteset. Igy indirekt modon is sporol. A viztartalybol pedig, amint azt mar emlitetted, az emeleti szobak futeset lehetne fedezni.
Meg mindig zavar egy kicsit a folyamatos szabalyozhatatlan futoteljesitmeny a tuz kialvasa utan, tehat annyira kell csak szigetelni, hogy a lakas ne hevuljon tul. Illetve hat nyaron a suto hasznalata kizart :)
Bocs ebben igazad van a sugárzást illetően. A te kandallód annyiból jobb a sima kandallónál, hogy a nagyobb hőt a pufferben tárolja és szabályzással egyenletesen tudod edagolni a meleget. Sokkal jobb megoldás a sima kandallónál, csak drága. Én 150 körül szeretném kihozni, de most az asszony kitalálta hogy burkoljuk le kőburkolattal hogy szebb legyen, így lehet 200E lesz, de még belefér a kasszába. Nálad annyival rosszabb a helyzet, hogy ez lesz az egyedüli fő fűtésed, így mindent ezzel kell megoldani. Nekem viszont már van mellette más fűtésem is, így a kályha csak extra lesz. Kérdés, hogy milyen sűrűn kell befűtened, hogy az 1m3-es puffer egyenletesen ellássa a fűtést mindenhol.
Itt azert helyesbitenek, ha valami a levegot futi kozvetlen, az a konvekcios mod :) A sugarzas teged fut, nem a levegot, no meg a falakat (meg minden egyebet ami elnyeli a sugarzast csakugy mint te), majd a felmelegedett falak es targyak a levegot, de azt is csak reszben mert inkabb sugaroznak. Ez volna a sugarzas lenyege
A vizteres kandallok is sugaroznak, a levegot joforman nem melegitik, az egesi ho mintegy 80%-a a viznek adodik at (konvekcioval termeszetesen, de ez meg nem melegiti a levegot csak a puffert), a kiszoko maradek ho pedig sugarzas formajaban jon ki a kandallo uvegajtajan keresztul. A viznek atadott hot ha pl falfutes formajaban hasznositod kesobb, akkor ismet csak sugarzasos uton futod a helyiseget. A puffer vesztesegeivel nem szamolok, mert a puffer hazon belul lenne (ertsd a szigetelesen belul), tehat ami ho kiszokik belole, az ugyis a belso ternek adodik at. Ugyanez ervenyes a csoveken szoko hore is, mivel a padlo alatt is szigetelve lesz.
mindent a leheto legolcsobban - azt hiszem ezzel sokan vagyunk igy :) Es ez a tomegkalyha legnagyobb elonye. A kandallobetet, amely nekem tetszene, 3000 euro sajnos (keringeto szivattyuval es vezerloelektronikaval egyutt, es akkor meg sehol sincs a burkolat es kemeny). Ennek negyedebol kijon a tomegkalyha (ugy ertettem te 150000 Ft-bol szeretned kihozni hazilagosan, ez kb 600 euro, a kemenyed gondolom mar megvan)
Ja, nekem fő alapelvem hogy mindent a lehető legolcsóbban hozzak ki. Ezért is lesz tömegkályha kandalló helyett. Klíma szóba se jöhetett ezért lett kútvíz+talajhőcserélő. A közvetlen fűtés alatt azt értem, hogy a kályha a levegőt fűti közvetlen, és ezt is nagyobb rész az előnyösebb sugárzó hővel. A kandalló+puffernél, konvekciós úton fűti a levegőt, mint a radiátor, meg fűti a puffert, aminek van vesztesége, onnan meg csöveken pl a padlóba, aminek szintén van vesztesége. Szóval hatásfok szempontjából mindenképpen rosszabb, + még a fa elégetése is a kandallóba rosszabb hatásfokú mint a tömegkályhában. ezért elég jóval kevesebb fa egy szezonra a kályhában mint a többibe. De ezek nálam még mind elmélet. A gyakorlat majd ősszel kezdődik. Viszonyítási alapom van a tavalyi évről, így tudok mihez hasonlítani.
bocs, most latom, hogy nem is hopumpara gondoltal, hanem a kutvizet vezetned at a szellozobe tett hocserelon, a levego hutesere. Nekem a furt kutrol azonnal a futes jott be :)
"mivel nem csak a szoba levegőjét fűti közvetlen a kandalló, így a veszteség mindenképp nagyobb lesz."... ez alatt mit ertesz? Nem akar lejonni nekem ...
rekuperatoros szellozteto rendszert feltetlenul akarok, az be lesz tervezve kezdettol fogva. Ami nem lesz, az a talajhocserelo, illetve hopumpa sem, ez utobbi azert nem, mert egyelore eleg borsos arban merik. Ja, es nyaron nem kell klima mifelenk :)
itt telen rendes hidegek szoktak lenni, folyamatos koddel parosulva, amely a szolaris nyeresegeket legtobbszor nullazza,igy a jo szigeteles ellenere sem lesz eleg az a homennyiseg, amelyet a cserelt levego be tudna vinni. Egy belso bypass persze ezt megoldana, amely keringetne es futene a belso levegot. Fene tudja, valamiert nem tul szimpatikus a dolog, bar meg ez is lehet belole.
ha lesznek majd tapasztalataid, nagyon szivesen tanulok majd beloluk, barmelyik berendezesrol legyen is szo. Nagyon varom hat, hogy megepitsd a tomegkalyhat, szoval hajra :)
Értem, akkor mire odakerül a sor nálad, addígra tudok konkrét tapasztalatot is mondani, mivel én a mostani szezonban már ezzel szeretnék fűteni mindenképp. A kandallónak talán még az ára ami kicsit ellene szól, mivel egy ilyen hatásfokú betét maga annyi mint egy egész tömegkályha.
Az elgondolás nem rossz amúgy. De mivel nem csak a szoba levegőjét fűti közvetlen a kandalló, így a veszteség mindenképp nagyobb lesz. Árban mindenképp sokkal több ez a megoldás mint a kályha. Ha a kályha elhelyezése jól sikerülne, akkor elég lenne csak az magába, 1-2 radiátor kiegészítéssel a távolabbi helyiségekbe. De ha ennyire szigetelsz, és jó ablakaid lesznek, akkor elengedhetetlen a szellőző rendszer. Mivel kicsi lesz a ház hőigénye, azt már a szellőzőn keresztül is tudnád fedezni, így egy melegvizes hőcserélőt ha beiktatnál a szellőzőbe, akkor a kályhával együtt pont elég lenne. Ha van fúrt kút, akkor meg nyáron a klímát is meg lehetne vele spórolni. De nálam minden lesz, már csak be kell fejezni, így lesz velük tapasztalatom.
az elkepzelesem az, hogy annyira leszigetelni a hazat hogy kb egy 1000 l-es pufferrel birja ugy 3 napig a futes (teljesen felfutott pufferrel es atlagos teli kulso homerseklettel szamolva). Ezzel meg is szunne a rendszeres tuzrakas problemaja, hetente ketszer jut majd ido a tuzet megrakni : ) Hosszabb futetlen idoszakban pedig egy elektromos ellenallas tartana a rendszert fagypont folotti homersekleten. Ha kandallo mellet dontok, a hatasfokon vesztek egy keveset, mert max. 80-85%-ot ernek "csak" el.
meg egy kicsit szamolgatok, ha sikerul a tomegkalyhat az igenyeimhez szabni, akkor az lesz, mivel szimpatikusabb a kandallonal : )
sajnos az idei szezonban meg nem hasznalnam, de rossz esetben az is lehet hogy meg a kovetkezo szezonban sem, telekproblema miatt :(
Döngölt homokon van 8 centi aljzatbeton, aztán a padlófűtés alatt levő 7 centi szigetelő azon a részen el van hagyva, + 6-7 centi vasalt beton. Összesen kb 20centi beton + benne 5-ös 10x10-es spernó rács. A kályha őszre lesz kész. tervek szerint 1mx1.1m magassága kb. 2m + a padka. Az infókat a topik nyitójától tudom, mivel voltam nála személyesen kályhabemutatón, és működés közben is megfigyelhettem.
-90%-a hatásfoka, ezért a leggazdaságosabb fatüzelést biztosítja -nem kell 10-15 évente átrakni -magasabb hőfokú tökéletes tiszta égés -olcsóbb egyszerű anyagokból meg lehet építeni -napi egyszeri begyújtással egyenletes hőleadás a nap 24 órájában -1 szezonban max 4x kell hamuzni. -nem kormolódik a kémény -sütő funkció -4m-ig lehet fűtött padkát építeni hozzá - a nagy tömege miatt jó hőtároló képesség
hátránya:
-nagy tömege miatt erősebb alapot igényel -kályhaépítők körében még nem nagyon ismert, ezért szinte alig van aki ilyet vállal, de egy jó kőművesnek nem lehet akadály.
Értem. Nálam az a szerencsétlen helyzet alakult ki, hogy nálam mindíg akkor jött valami új, amikor már az előző kész volt.
Először megvettem a légkollektorokat. Aztán mivel nem akartam csak a vk-ra bízni a fűtést, hogy ne kelljen szenet hordani meg egész nap fával tömni, hogy meleg legyen, így bevezettem a gázt, és vettem egy gázkazánt. Közben mikor már ezek megvoltak, rábukkantam a tömegkályhára. Nincs más hátra most ezt is megcsinálom annak ellenére hogy a többi már megvan. Ha előbb tudom, akkor be se vezetem a gázt. Nálad más a helyzet, mert most kell döntened, így nincs értelme több rendszernek. HA jó az elhelyezésed, akkor egy tömegkályha nagyon hasznos és takarékos megoldás. Ezzel is megoldható a puffer melegítése, mivel feltehetően nagyon kicsi lesz a hőigényed a jó sziegtelés miatt, így nem lesz hátrány abból hogy vizet is melegítesz a kályhával. 1 dolog szól ellene, hogy ennél azért fontos a rendszeres fűtés. 1-2 naponta. A másik dolog, hogy mivel ez is egy nagy puffer, a vizes puffer nem biztos hogy kell. Ha kandallót csinálsz, ott eleve a hatásfok miatt sokkal több fa kell ugyan olyan hőmérséklethez. Így hiába szigetelsz, mégis több fa kell vagy legalább annyi, mint ha nem szigetelnél és tömegkályhával fűtené. A másik a kandalló ellen, hogy mivel írtad hogy nem rendszeresen fűtené, mikor nem fűtesz, akkor mi adná a meleget, az rendbe van hogy meleg a puffered, de akkor kell egy másik fűtés rendszer, pf, vagy falfűtés, esetleg radiátorok, ami akkor is fűt mikor nem fűt a kandalló. De a tömegkályhánál nem kell esetleg csak 1-2 radiátor a távoli helyiségekben, vagy alacsonyhőfokú fűtés, és akkor napkollektorral is rásegíthetsz a pufferra. Érdekes helyzet, de érdemes jól átgondolni minden variációt. Meg költségvetést készíteni a különböző rendszerekről, illetve fogyasztásáról. Az idei szezonban már használnád?
En meg csak tervezesi fazisban vagyok, es pont az szeretnem elkerulni, hogy tobb futesi rendszert epitsek ki. Egy kell, ami mindent csinal, ugy erzem ez a legtakarekosabb megoldas. Gazat alapbol nem szeretnek bevezetni, marad hat a fatuzeles. Pellett nem igazan tetszik mert a pelletgyartoktol tesz fuggove, illetve aram nelkul nem megy. Marad hat a vizes kandallo+puffer (nyitott vizkoros, amely aramszunet eseten is futheto), vagy tomegkalyha+valami kiegeszito ami megoldja az egesz lakas futeset illetve a melegvizet. Meg egy kicsit gondolkodom rajta, hatha valami hasznalhato otletem akad :) Azt mindenkeppen szeretnem, hogy ne legyen kotelezo a napi begyujtas, ennek erdekeben hajlando vagyok 15 cm szigetelest is feltenni a hazra, de az meg mindig nem lesz eleg, fog kellenni a puffer is... sajnos
a suto valoban haba tortan, nekem is nagyon tetszik, ellenervet csak annyit latok, hogy ha nyaron az ember bemelegiti a sutot, akkor bizony felfozi a lakast is :)
a tomegkalyha mellett szol mindenkeppen az alacsony koltseg, amint mondtad, egy rendesebb kandallo joval dragabb is.
A te esetedben valóban nem érdemes keverni a kettőt, puffer, meg tömegkályha. Ez önmagában működik, és sugároz, nem kell vizet melegíteni vele és fűteni a falat. Erre inkább az előző verzió a jobb. Én dán kályhát szeretnék, a finn kályha másodlagos levegő bevezetés megoldásával. Nekem pf van mindenhol, gázkazánnal, és vegyes kazán lehetőséggel. + 10+m2 légkollektor, + légfűtés kazánról vizes hőcserélővel, ami egyben nyáron klíma is kútvízzel járatva, és talajhőcserélővel kiegészítve. (A falakon 10cm szigetelés) Nálam a kályha építésének elsődleges célja, hogy a vegyes és gázkazán működését a lehető legrövidebb időre leszorítani, maximum decembertől a nagy hidegekben menjen alapjáraton. Átmeneti időben a légkolelktorok 90%-ban ellátják a fűtést, utána tömegkályhával fűtenék, és ha nagyon muszály nagy hidegben jönne a gázkazán pf-el. Másodlagos célja a látvány, (kandallohatás, üveges tűztérajtó). A sütő meg hab a tortán amivel szintén villanyáramot takarítunk meg mivel nem gázról megy a sütés, főzés. A fűtött padkáról nem is beszélve.
Nálam a vizet a gázkazán fűti, így a kályhát nem bonyolítom vízzel. A bojlert, tavasztól őszig, meg napkollektor. Mivel csak 80-100m2 a házam, így légkollektorral kiegészítve azt várom, hogy a gáz szinte be sem kapcsol, csak minimálisan. A következő fűtési szezon már ebben a rendszerben fog működni. A másik tényező az ára. Ezt 150 körül kihozom, de egy normális kandalló vagy cserépkályha a duplájától kezdődik. Nálam nem kérdés, hogy ezek után tömegkályha lesz. Napi 1x begyújtásba 8-10kg fával meg nem halunk bele tudva, hogy nem jön havi 10-20-30-ezres gázszámla.
Már többször felmerült a tömegkályha nagy hőtehetetlensége. Kicsit offtopic kérdés: mennyi az optimális tárolt hőmennyiség? kJ-ban vagy téglában kifejezve. :-)
Mivel nekem egy 100-120 kilós vaskandallóm van, azt szeretném körbepakolni téglával, mivel eredeti felállásban elég hamar kihűl.
te a finn vagy a dan verziot szeretned megepiteni?
sokat gondolkodtam ezen a tomegkalyha dolgon, de nem vagyok meggyozodve hogy erre van szuksegem. Nekem az eredeti otlet azert volt a vizes kandallo, mert abbol lehet kapni 80-85% hatasfokkal mukodot, es a termelt hot puffertartalyban raktarozni, majd szetosztani az egesz lakasban pl. falfutes formajaban, illetev a hasznalati meleg vizet is innen kapni, nem futesszezonban pedig elektromos rasegitessel. Az ilyen kandallok tipikusan 14-27 kw teljesitmenyuek, ebbel 4-5 w-ot adnak le sugarzas formajaban, a tobbit a puffertartalyba megy direkt. Nos, ha a termelt hot vizben tarolom, akkor folosleges a nagy tomegu kalyha, mert erre a celra ott a viz tomege.
A nagy tomegnek a mereten kivul van nehany mas hatranya is: ha egyszer begyujtottad, akkor bizony sugaroz mig ki nem hul. Ez hazavagja a helyiseg futesvezerleset, a rendszer hatalmas tehetetlensege miatt. Mondok mas peldat is: hideg delelott, tomegkalyha be, delutani napsutes, tomegkalyha vigan fut, a potencialis szolaris nyeresegnek annyi, mert nincs ami felvegye a besugarzo meleget, csupan tulfutodik a haz :( Szoval erdemes elgondolkodni mielott az ember belevag. Egesz biztosan jo megoldas, ha egyuttal kikuszoboli mas futesi rendszer kiepiteset, ez esetben viszont marad a folytonos "kezi vezerles", azaz a rendszeres tuzrakas.
Én egy fél lépéssel járok előtted. Én is nem rég találtam rá erre a topikra. NEkem is szintén nagyon megtetszett, és elhatároztam, hogy építek egy dán tőmegkályhát. Én annyival járok előtted, hogy volt alkalmam a topiknyitó kályhályát élőben látni, érezni. És sok hasznos információt mondott róla.
Az biztos, hogy ez a kályha nem úgy fűt mint a kandalló, hogy körülette nem lehet megmaradni, a szoba sarka mg hideg. Ez egyenletesen alacsony hőfokon fűt, és mindenhol egyforma a levegő hőmérséklete.
Nekem szintén jó szigetelésű a házam(K= 0.22), ősszel fogok egyet építeni, így konkrét tapasztalatom csak ősszel lesz leghamarabb. Egy biztos, hogy 80m2-es szigetelt házat egymagában kifűti 30mázsa fával. Lehet számolni, hogy megéri -e vagy nem. A másik fő érv, hogy fele annyiba kerül mint egy cserépkályha, és az mellett még más előnyei is vannak, amiket a fórumban leírtak többször is. Nem beszélve a sütő funkcióról. Az alsó szintet főleg hogy szigetelt a ház biztosan ki tudja fűteni. Ezek kisebb kályhák:
a hetvegen talaltam ra erre a topikra es vegigolvastam, mert erdekesnek tunik a tomegkalyha. En mindeddig vizteres kandalloban gondolkodtam, amely egyeduli megoldasnak tunt a gaztol fuggetlen futes es melegviz eloallitasara, ugy hogy szep is legyen, meg a tuz is lobogjon :-) Most meg ugy tunik a tomegkalyha komoly alternativat kinal erre.
felmerult bennem hogy vajon mennyire lehetne egy tomegkalyhat az en igenyeimhez igazitani:
- lehet valamennyit a mereteibol lefaragni? A magassag ok, de valamennyivel karcsubb kalyhara lenne szuksegem. Olvastam a dan verziorol, de az nekem meg mindig tul nagy. Elere allitott teglaval vajon megoldhato a kulso burkolat? A hotarolas nem fontos szempont, mert szeretnek melegvizet eloallitani vele, es azt puffertartalyban lehet tarolni, tehat megvolna a szukseges tomeg.
- felmerult a regebbi hozzaszolasokban, hogy pontos ciklusokban kell futeni az optimalis kihasznalas erdekeben. Ez ervenyes akkor is, ha vizmelegitesre is hasznalja az ember? Elkepzelesem szerint ha van rendelkezesre allo hokapacitas, akkor mindaddig lehet hatekonyan tuzelni benne, ameddig az el nem fogy (i.e. amig fel nem melegedik az osszes viz, illetve az osszes tegla)
- tapasztalat hijan nem tudom elkepzelni mit jelent a gyakorlatban az egy iranybol erkezo hozugarzas. Alkalmas ez a kalyha arra, hogy pl egy szoba sarkaba helyezve kellemesen futson? Nem all fenn az a problema, hogy a kalyhahoz kozel tul eros a hoerzet, a legtavolabbi sarok meg tul hideg? Termeszetesen nagyon jol leszigetelt falakkal szamolva. Tovabbmenve: ki tudna valtani egy ilyen kalyha az also lakoszint falfuteset, mar amennyiben az also szint futesigenye megfeleloen alacsony?
Te Máriahalmi vagy? HA igen az királyság. Mert én meg dorogi.
Most építkezek, és nagyon beizgultam erre a tömegkályhára, és elhatároztam, hogy építenék egyet. Eredetileg kandalló vagy cserépkályha lett volna, de pénzhiány miatt, egyelőre semmi, csak egy 60E ft-os kis vaskandalló. De a helyét előkészítettük( nincs alatta szigetelés meg padlófűtés, 1mx1.2m.) Központi helyen van, a szobák és a mellékhelységek kivételével szinte egyterű a lakás 80m2-el, + galéria. 10centi szigeteléssel, alacsonyenergiásnak mondható, +van 14m2 légkollektorom talajhőcserélővel kiegészítve. +gázkazán padlófűtéssel, meg vegyeskazán. Ki van építve a szellőző rendszer is vizes hőcserélővel, így légfűteni is tudok szellőzőn keresztül, illetve kútvízzel nyáron hűteni.
Szóval már csak ez a tömegkályha hiányzik. Lenne helyem mellette fűtött ülőpadkának is. Azért is jönne még jól ez a sütő funkció is, mert csak villanytűzhely van villany főzőlappal, így spórolni is tudnánk, meg nem függenénk az áramtól.
Esetleg ha belekezdenék, akkor tudsz majd segíteni 1-2 dologban? Esetleg később ha beválik, akkor csinálnék még 1-2-t ismerősöknek rokonoknak.
Bocs, de nemigen járok már erre, ha visszaolvastál kicsit, már biztosan tudod, miért. A tömegkályhával kapcsolatros dolgokat itt találsz: www.tomegkalyha.eoldal.hu www.tomegkalyha.hu
A tömegkályha elvének kapisgálásához számomra sajátos módon a finn és dán típus általad közzé tett alaprajz sémája adott a legtöbbet. Megtennéd-e, hogy ezen kályhák fűggőleges metszeteit is lerajzolnád, hasonló stílusban, egyet előröl az ajtók felől nézve, egyet pedig oldalról?
Nagy segítség volna, ha nagyon egyszerű rajzon meg tudnád mutatni azt is, hogy a két oldalt függőlegesen vezett füstjáratok a kéménybekötés előtt miképpen egyesülnek.
Kicsit leült ez a topic. Remélem sikerül felpezsdítenem, most jött meg Lars Helbro válaszlevele, SIKERÜLT megállapodnunk. Június végén jön Magyarországra, falunkba, Etére. Közben az ő életében is fontos változás történt: A CO2 kibocsájtás visszaszorító/megoldáskereső nemzetközi csoportjában vezető pozícióba került, ez a munkájának és szakmai hozzáértésének az elismerése. Örülünk, hogy eljön Magyarországra, és gondoljuk, hogy itt a fórumon is sokan fontosnak tartják, hogy élőben találkozzanak vele és tanuljanak tőle. Sokan jelentkeztetek már nálunk, mindannyiótokat pontosan tájékoztatunkk a menetrendről és még új jelentkezőket várunk. Nemzetközi lesz a csapat, jönnek Dániából, Ausztriából, Japánból, Kanadából és hamarosan Lars honlapján is feltüntetésre kerüla mi kurzusunk. Lars az idén sehol máshol nem tart előadást, ennek külön örülünk, hogy hozzánk eljön.
Nekem a hőcserélővel kapcsolatban még az jutott eszembe, hogy valahol olvastam, hogy cserépkályhákba szokás beépíteni egy nagyobb, 100-200 literes tartályt, és ebből mehetett a melegvíz a távolabbi helyiségekbe.
Ez az egyszerű megoldás szerintem itt is jó lehet, egyszerűen a mag mellé kell tenni egy szigeteletlen víztartályt, majd együtt leszigetelni, ez kb. olyan lenne mint vackor "doboza", csak nagyobb.
A mag szép lassan átmelegíti a tartályban a vizet, az épületfűtés pedig folyamatosan "hűtené". Ha jó a méretezés (felület, térfogat, hőátadási tényezők, teljesítményigény), beáll az egyensúly, a víz egyenletesen meleg lesz, pontosabban a maggal együtt egyenletesen, lassan hűlne csak le. Kicsit számolgatni kell, de elkúrni szerintem sem nagyon lehet.
Persze a forrásveszély miatt, jó ha egy termosztát figyeli a hőfokot, és ha az túl magas, a szobatermosztáttól függetlenül bekapcsolja a szivattyút.
Amúgy szerintem is jeletősen lehet költségeket csökkenteni még az anyagban is, pl. nem látom be, miért kell az égésteren kívül tömör samott, szerintem a füstjáratok lehetnek normál téglából is, mint amiből a hagyományos kémények is készülnek, max az elején vékonyabb samottal burkolva.
Én a kandalló-kályhám hiányosságai (gyenge hatásfok és hőtároló képesség) miatt szeretnék építeni. Az épület tagoltsága miatt mindenképp rendes vizes hőcserélős megoldás jöhet szóba. De ha ezt elkúrom veszek egy rendes kazánt...
a megépítés nem jelent gondot, csak hogy milyet?
elhangzottak itt 1millós költségek, szerintem házilag ennek a töredékéből (2-300k) ki lehet hozni.
Amit leírtál az azt hiszem minden szakmai topikban így van. Tehát én az építés menetét sem láttam még élőben, pár éve tervbe van 1ilyen kályha megépítése csak sehol sem találtam róla infót itt Ausztriában van 2hasonló de pucolt kályha az adta nekem az ihletet pár éve, tanácsot is először a cserépkályhás topikban kértem és ők irányítottak át ide, ÉS SZERETNÉM MÉG1SZER MEGKÖSZÖNNI VACKORNAK HOGY LÉTREHOZTA EZT A TOPIKOT. Így volt nyom min elindulni információt gyűjteni. Így tavasszal v. nyáron nyugodt szível belefogok megépíteni a sajátomat ami 1kicsit másmilyen lesz. 1ébként a fürdőszoba teljes vizes munka, csempézés stb. után én is úgy vagyok mint az 1szeri parasztember hogy tud-e úszni? Valószínűleg igen de még nem próbáltam.
Vackor látott ilyet, építésben részt vett és épített is - nem üzleti jelleggel
ab69 - épít ilyeneket Dániában
tudomásom szerint minden más hozzászóló nem épített ilyet, de fog. :o)
én személy szerint még nem, de láttam a vackorét, láttam az épülő vackorét, s fogok egyet építeni idén tavasszal - nyáron, mint amatőr okostojás. közben meg sokat hívogatom vackort :o))
Az az érzésem, hogy ennek a témának olvasói/hozzászólói 3 csoportba oszthatók:
1. A profik. A profi kályhaépítők, akik abből élnek, hogy másoknak építik a kályhákat, de itt jó szívvel osztják az okosságot.
2. Ezermesterek Ők ha kell, meg tudják építeni a saját kályhájukat, megvan hozzá mindenük, ügyesség, szerszám, gyakorlat, stb.
3. Amatőr álmodozók, akiket a téglakályha füstje megcsapott. Pár hónapja még jó esetben csak annyit tudtak a dologról. hogy a malteroskanál melyik végét kell megfogni, de most már arról álmodoznak, hogy megépítik a saját kályhájukat.
Jó lenne tudni, hogy itt ki melyik csoportba tartozik.
Én magamat az utóbbiba sorolnám, nagyon érdekel a téma, ez a Lars Helbro workshop is, de erre most 100e Ft-ot nem áldoznék (talán a profikat érdekelheti a dolog).
Viszont ha valaki egy ilyen tömegkányha építésére szánná el magát, szívesen megnézném, segítenék az építésben is, már amit tudok, vagy fuvarban, mivel relatív nagy kocsim van.
Nevezhetjük ezt a levegőt szekundernek is de én inkább ezt primernek elsődlegesnek nevezném csak máshol kapja.
Felülről meggyújtva felülről leégetve alapjába véve 1sokkal tökéletesebb égést biztosító folyamat. A lényeg pedig ,hogy az uránégetőbe kilépő gázok kellő oxigén felesleget tartalmazzanak és ne a kívánt sokszorosát mert akkor nagyobb az öblítés és a kéményt fűtjük, ezért gondoltam minden levegő bemenetet szabályozóval ellátni És ez a különbség a dán és finn ajtók között a dánnál van szabályozható légnyílás alul és direkte felül míg a finnél ez hiányzik és az itthon kaphatóknál sem gyakori, ja 1ébként a finnél alkalmazott szekunder levegő bemenetet atz a 2beton idomot minenféleképen tervezem betenni csak nagyobb több lyukkal és lejjebb és szabályozhatóvá nem direkt az ajtóra hanem az ajtó mellé és én ezt még mindig a primer levegő-bevezetésnek tartom Üdv trasgo
Tapasztalatom elég kevés van a témában - csak gyári (samottbéléses vas) kályhákban tüzeltem még. Arra gondolsz, hogy ha nincs alulról levegő-utánpótlás, akkor minden levegő szekunder levegő? A kemence ilyen volt, nem volt hamuzónyílása, de nem tudom, mekkora lehetett a hatékonysága.
"skandinav kalyhaknal is itt a huncutsag, az elsodleges eges utan a langok szepen becsapodnak a gazokkal es a plusz levegovel egyutt az utanegeto kamraba ami tulajdonkeppen nem mas mint egy kisebb kemence, olzan turbulenciat hoznak letre amiben az el nem egett reszecskek gazok ujra vissza vannak forditva az eges, becsapo langok fele.
A dan verzional szinten az utanaegeto also reszenelmennek be a gazok meg a langok es pluszoxigen, el is indulnak felfele, meg mennene arra is ahol a finnell van a kivezeto nyilas
masodlagos levegonek a tuzter ajtohoz legkozelebb eso, pontosan a torok teteje alatt kb2-3 cm van kihagyva. Na meg az ajton levo szelelo nyilasok, jo ha van beloluk 3 , 2 az ajton 1 az ajto keret tetejen"
Szia Csavarhúzós Mi a véleményed a hamuzó nélküli egyébként 75x50 cm-re tervezett tűztér alapterületű elgondolásról. Egyébként az általam említett kályháknál nagyobb tűztér alapterületnél még évente sincs hamuzva Üdv trasgo
A felülről történő meggyújtást ami alulról kap levegőt az nem igazán felülről történő meggyújtás lásd a lopez kísérleteit ott ugyanis még nagyobb káosz keletkezik a gázoknál.
A kis és közepes kialakítású dán finn kályháknál a mag kisméretű samott lapjára a burkolat kisméretű tégla lapjára, akkor miről beszélünk ha nagyobb kW-osat építünk akkor fin ha kisebbet akkor dán????? Üdv trasgo
Sajnos én sem rendelkezem még tapasztalati tudással mégis, ami pár hónappal ezelőtt elképzelhetetlennek tartottam ma nyugodt szívvel belevágnék a és tavasszal föl is építem a kályhámat. Azt hiszem ez a téglakályha kicsit már túlvan misztifikálva .
Annak örülnék ha olvassák ezt a fórumot tapasztalt kályhaépítő mesterek és véleményeznék az a 269 hsz-ban leírt tűztér-levegő kialakítását. Ja ez a fajta tűztér kialakítás amiről írtam itt ahol most vagyok (Ausztria ) 2db kb 20éves monstrumnál ugyan ez.
Ha alul kap levegőt, akkor a gázfejlődés is fokozódik -> még tovább nő a levegőigény. A felül adott levegő "utánéget", de nem fokozza a lejjebb lévő fa hőbomlását.
"nagy különbség nincs a dán és finn kályhák között"
Ahogy én láttam, méretben mindenképp van különbség, x kg fa persze valószínüleg ugyanannyi idő alatt ég le, a felfűtési idő alatt gondolom itt azt értik, hogy mennyi idő múlva kezd "fűteni", vagyis mikor kezd melegedni külseje. Vastagabb belső falak, ill. nagyobb szigetelés esetén lassabban "ér ki" a meleg a magból, lsd. promethaus kalandját a kemencével 234 hsz
És a nagyobb tömegből nagyobb hőkapacitás is ered, érthető ha lomhább is.
Nálam egyébként az akác is kormol, ha nincs elég huzat.
"nem olyan fontos hogy honnan kapja a levegőt hanem az sokkal fontosabb hogy elegendőt."
Ezt én is így godolom, ezért ezt a szekunder levegőt sem értem igazán, ha kap alulról elég levegőt, miért kell még fent egy külön légcsatorna? Talán így jobban keveredik?
A levegőbevezetés és a felülről való begyújtás közti összefüggést sem értem, a kandallóm alul kapja a levegőt, de simán begyújtok felülről is.
Sajnos nem rendelkezek tapasztalati tudással,csak a neten,illetve levelezés útján szerzett infokkal.Persze én is összeollóztam a saját verziómat.Továbbra is megpróbáljuk a Helbroval közös projektet,ha még sem sikerül,mi is megpróbáljuk a miénket összehozni."A nagy kályhaépítés" kapcsán többször kellett védeni,indokolni a miértet:(ja a falunk közösségi épületeibe kerülnek a kályhák)
Miben jobb,miben más,miért nem csempekályha,miért ilyen drága, megéri-e,karbantartás stb...
Nehéz jól felelni,nehéz érvekkel megvédeni valamit ,aminek nem vagyok a birtokában.Bár sok ilyen kályha épülne,és különböző téli viszonyok között kiderülne végre,olyan jó-e mint feltételezzük.
Lassan a viccben érzem magam:
Az egyszeri embert megkérdezik: evett-e már grillcsirkét?
rövid habozás után:Hááát én még nem,de a testvérem már látott olyat!
Ahogy az ember minél több információt szeret erről a téglakályha típusról (típusokról) alapvetően elmondható hogy nagy különbség nincs a dán és finn kályhák között tehát az nem igaz hogy egyiknek a felfűtés ideje sokkal nagyobb mint a másiké (a mag kialakítása közel azonos a burkoló tégla szintén a függőleges gáz nyílások szintén )és az sem olyan fontos hogy honnan kapja a levegőt hanem az sokkal fontosabb hogy elegendőt.
Ja és amit nagyon fontosnak tartok mindkét megoldásnál a hirtelen nagyhőfok előállítása a cél ami a fa vagyis a fenyő és abban lévő gyanta mielőbbi elégetése koromlás minél hamarabbi megszüntetése a cél, de mi akáccal tölggyel cserrel fűtünk . Amit tavasszal megépítek annak a tűztere a fő levegő-bevezetés alá lelesz süllyesztve és így tényleg lehetővé válik a fa felülről történő meggyújtása(ami szilárd tüzelésnél a leg gazdaságosabb), ja és természetesen szekunder levegő-bevezetés szintén lesz ami szabályozható.
A tömegkályhák között is van különbség.A finn tipus felfűtési ideje igen hosszú,a lehűlés is ,gondolom az éghajlat ezt követelte meg.A dán tipus relatív gyors felfűtéssel,gyorsabb visszahűléssel jobban követi a mi téli hőingásunkat.Persze a "gyors" még mindíg legalább 15 órát jelent.A háztartási melegvízellátás biztosan megoldható vele.A központi fűtést azért tényleg át kell gondolni.Valamilyen szinten működni fog,de hogy mennyire ahhoz érteni kell.
Persze nem gondolom, hogy kintről besétálnak a plusz celsiuszok, de abban talán egyetérthetünk, hogy még normál házakban is ami hőt a kályha lead, az hőveszteség formájában távozik a falakon, ablakon, stb. ha ez egyensúlyban van, akkor egyenletes a benti hőmérséklet.
És talán az sem vitatható, hogy a hőveszteség a hőmérséklet-különbséggel arányos, vagyis ha benn pl. 20 fok van, akkor kinti 0 C esetén 2xannyi a hővesztég, mint amikor kint 10 C van, ekkor a kányhának is 2xannyit kell termelnie.
Persze ettől még lehet igazad, hiszen a falaknak is nagy hőtehetlensége van, sajnos nincs még tömegkályhám, ezért a gyakorlatot nem ismerem.
Mondjuk az tény, hogy ha ilyen minuszokban nálunk leáll a cirkó, ha nem is én, de a családom néhány óra múlva "észreveszi", hogy hidegek a radiátorok.
"Ez különösen a mi éghajlatunkon fontos, mert ritkán van olyan egyenletes folyamatos hideg mint most, sokszor télen is 1-2 napon belül 10 fokot is változik a külső hőmérséklet, ezt egy ilyen tkályha nehezen követi, vagy nagy gyakorlattal a meterológiai előrejelzés szerint kell fűteni, ha holnap lehülés jön, ma befűtök?"
egy normál lakásban ezt észre sem veszed. azaz nem kellene, hogy észrevegye a ház....
másrészt pedig a kinti -5-ből ha lesz plusz 8, akkor nem gondolom, hogy bent a lakásban elég lesz a 23 fok helyett 15, mert a kinti 8, majd bejön, s így lesz 28... :o)))
nem fog lemenni a benti hőmérséklet 1 - 2 nap alatt... vagy felemelkedni....
8 fokról -ről 25-re pedig a kinti ritkán változik, ha meg igen, akkor tavasz van, s éjjel van 8 fok.... de akkor is több idő kell, míg a falak, szigetelés, bútorok, belső falak ezt észreveszik...
Szeintem is sarkalatos kérdés a hőcserélő, nemcsak a távolabbi helyiségek miatt, de csökkenthető vele a kályha lomhasága is.
Ez különösen a mi éghajlatunkon fontos, mert ritkán van olyan egyenletes folyamatos hideg mint most, sokszor télen is 1-2 napon belül 10 fokot is változik a külső hőmérséklet, ezt egy ilyen tkályha nehezen követi, vagy nagy gyakorlattal a meterológiai előrejelzés szerint kell fűteni, ha holnap lehülés jön, ma befűtök?
A heatkit.com-on én a tűztérbe épített patkó alakú hőcserélőt láttam, ez szerintem nem az igazi, komoly teljesítményt csak felfűtési szakaszban vehető ki, számításaim szerint ez elérheti a 20 kW-ot is, viszont, ha a mag már csak 100-200 fokos, akkor itt <1kW várható.
Forrástól nem kell tartani, ezt a max teljesítményt egy egyszerű szivattyú könnyen elviszi, persze, ha a visszatérő nem túl meleg (< 70-80 C), nem fog forrni.
Én is megmértem a napokban a hőcserélőm hatásfokát, csak másképp, a hőcserélőnél, a be- kimenő ágra akasztottam hőmérőket, 10 percenként excelbe írtam az adatokat.
A max mért telejsítmény 15kW volt, ekkor dT=20K (50/70) volt, a szivattyú a legkisebb fokozaton simán vitte.
Azt még mindig nem tudom, hogy a felfűtés után el kell zárni itt valamit, vagy a kémény felé a légmozgás magától leáll?
Nyár elején Lars Helbro jön Magyarországra.Egyenlőre 1hetes lesz a kurzus,de ha többen jövünk össze még egy hetet marad.A kurzus ára előreláthatólag 100.000 Ft körül lesz.Úgyanez Dániában 30000 dán korona +ellátás,kiutazás. (bőven 1 millió felett) Jó lenne ha a résztvevők beszélnének angolul,de tolmácsokkal próbálunk mindenkinek segíteni.
Intenzív egy hét lesz,délelőtt,délutáni,esti programokkal is.Max.16 fő számára szervezzük az első hetet,mert Helbro szerint ennyi ember biztosan megérti,megtanulja alkalmazni a látottakat.
Nemzetközi csapat jön össze,úgyhogy barátságok,ismeretségek szempontjából sem lesz rossz.
Azért gondoljatok bele,Lars Helbro élő legendája a dán kályhának-és életérzésnek....azért tőle tanulni vissza nem térő alkalom.
Szerintem, olyan nagyon elrontani nem lehet. A fő kérdés, hogy lesz-e elég huzat, főleg ha még padkafütéssel is variálni akar az ember. (jó ötlet a füstbe a bypass ág) én a samotton kívüli sima tégláknak valami bontottat szerzek, aztán ha kész és jól működik, leburkolom valami széppel. Az egyetlen kétségem, hogy mekkora és milyen hőcserélő legyen, ami:
- max égésnél sem forralja fel a vizet
- tüzelés után is elég meleget gereblyéz össze a kályhából
mert előfordulhat, hogy a kálya légterében dög meleg van, de a távoli radik hidegek.
tegnap olvastam egy tesztsorozatot a heatkit.com-on. A füstgáz (mindenféle füstjáratos hókusz-pokusz nélkül, simán a mag és a mellette leáramló füst) 120-140C volt... ami nem egy rossz érték szerintem.
A hamuzás egy elfordítható csappantyún keresztül történik.
A hatásfokhoz ismerem a bevitt primer energiát. A radik adataiból (nálam szumma 7kW 90/70-en) P=A*k*(t radiközép - t szoba) ki lehet számolni A*k -t. (t radiközép a radi átlaghőmérséklete 90+70/2).
A nálam a víz átlagban 50 C, a radi átlag kb 45, ebből megvan mennyi teljesítmény van a vízen. A levegőn saccra a fele, mert a névlegese a kandimnak 6,5/3,5kW. 16 óra fűtést feltételezve megvan a hőmennyiség, ami fűtőtte a házat.
A heatkit.com alatt tényleg jónak tűnő leírások,összeépítési vázlatok,és szebbnél szebb kályhák vannak -álmodozóknak is.
Azért ezeknek a leírásoknak a kapcsán eszembe jut a Helbroval váltott egyik levél,amiben hiányoltam a leírásokat,vázlatokat a válasza ez volt:
Ha az oldalán ill. neki tulajdonítva lennének fenn építési tanácsok sokan az elrontott kályha miatt őt hibáztatnák,és éjjel-nappal csöngene a telefon.
Önhatalmúlag megváltoztatnák a méretét,nem megfelelő anyagból készülne stb.
Pont olyan lenne,de mégse...
Szivesen épít,oktat de csak ezért vállal felelősséget.
Van ebben valami!Saját kalandom a kemencével,akkori tudásomat tekintve -kicsit a bolondok szerencséje volt.Na a tudásom most sem nagyobb,de óvatosabb vagyok.
Hatalmas élmény egy ilyen "monstrum" építése és jó lenne ha sikerüne,és olyan lenne mint amilyet szeretnénk.
Egy ilyen kályha elkészülte után évtizedekig szolgája a gazdáját, tömegénél összeépítésénél fogva megépülése után nehezen- inkább nem -variálható.
Megfontolandó milyet építünk!
Például én a gyerek dominójával ill. gyurmával modellezek.....
A múlt héten volt időm és alaposan átolvastam ami heatkit.com alatt található. szerintem ott mindent leírnak, amit tudni kell erről a kérdésről.
Szinte mindenben megegyezik a dán kályhákkal, csak a levegő jut be másképp. nincs rostély, nem alulról, hanem szemből az ajtó felől kap levegőt és szek levegő nincs.
- pantent összeépítési leírások vannak
- a sütő úgy van megoldva, hogy nem megy át a füst rajta.
- épületfűtésre a meleget az utánégető kamrából veszi.
- Teljesítményre napi 2*30kg fával folyamatos 6-8kW (72% hatásfok) írnak.
- egy csomó mérési eredmény pl sütő hőfoka a időtől és a tüzeléstől függően.
negatívumok:
- a mag felépítése samottból... 100 ezer
- sok előre öntött cuccból építkezik levén, hogy a saját cuccát akarja eladni. azt mind téglából kell összelegózni.
kiszámoltam, a kandi-kályhám hatásfoka 50-55%... kell ez kályha nagyon.
Ja, és azért kell két szelep, mert ha sütni akarsz, el kell zárni a kemence terét a hőcserélőtől, míg alapesetben célszerű csak a kéményt leválasztani a rendszerről. (Elnézést kérek a mondatkezdő nagybetűk elmaradásáért, megszoktam a Wordot, ezentúl figyelni fogok)
a kemence esetében azon az ajtón jön ki a füst, ahol a fát berakod. a kemencék jellemzően kormosak, ami az elégtelen égésre utal;ezen próbáltam én enyhíteni. a felfűtés csak a tömegkályhához képest gyorsabb, mert itt a forró gázok közvetlenül azt a felületet melegítik, ami a szobába a meleget sugározza (nincs mag), nem vitás, hogy ez egyben hamarabbi kihűlést is eredményez. a nagyobb tűztér (ha jól tudom) az égés szempontjából sem hátrány, illetve ezzel el lehet benne égetni a vesszőt, gallyat, szalmát, ami szintén nem hátrány (a jó minőségű fa is egyre drágább lesz, és azt hiszem, a tömegkályha és a cserépkálhya inkább csak ezzel működik) többi felvetésedben vagy igazad van (sütés, hatásfok; bár érezhetően nagyobb a sütőtere, illetve nekem elég a 87% hatásfok:-) v sztem tévedsz, de nem értek hozzá, ezért ezt nem jelenteném ki, (pl. törött cserépből nem lehet tkályhát építeni, kemencét meg igen, illetve forró vizet elvezetni csak folyamatos hőutánpótlás esetén lehet, ha a tkályáhba bevezeted a hideg vizet, akkor egyszerűen hamarabb lehűl, míg ez a kemence alkalmas arra, hogy szükség esetén kazánként (minden szelep nyitva), szükség esetén cserépkályhaként (mindkét szelep majdnem zárva) legyen használható.)
Kemecék terén végképp teljesen járatlan vagyok, nem is igazán tudom, hogy feltett rajzokban mi is a különbség a hagyományos kemencékhez képest?
Jól sejtem, hogy a szekunder levegőcsatorna, és a hőcserélő?
Azt nem értem, hogy miért van 2 pillangószelep?
Hamarabb felfűti magát,
Úgy gondolom, a felfűtési idő nagyjából a tömeggel arányos, ha hamarabb felfűt, hamarabb is kihül.
nagyobb a tűztér,
Ez nem tudom előny-e, mert több helyet is foglal a kályha, én pl. nem tudnék itt a lakásban elhelyezni egy búbúskemencét.
remélhetőleg kialakul a cirkuláció,
Kérdés, hogy ettől jobb lesz-e a hatásfok, mint 87%?
sokkal kevésbé érzékeny a jó minőségű tüzelőanyagra,
Szerintem a tömegkályhában is elég minden, ami éghető, bár erről itt senki sem írt.
adott esetben sütni is lehet benne,
Vackor elmesélte miket szokott sütni
lehet belőle meleg vizet venni,
Igen, de ha jól látom, csak a felfütési időszakban, szemben a tkályha-mag köré helyezett hőcserélővel, ami elvileg a kihűlésig ad valamennyi meleg vizet.
miközben relatíve olcsóbb (például anyagában).
Ez lehet, én nem tudom miből készül a kemence, de ez az olcsóbb anyag talán a tkányha készítéséhez is használható.
Üdvözlet! pár hete kérdeztem, hogy az utánégetőnek alkalmas-e a kemence forma. nagyon kíváncsi lennék a véleményetekre az alábbi rajzok kapcsán (ezt feltettem a cserépkályhás fórumban is, csak senki sem válaszolt semmit, a kemecés fórumban pedig jellemzően sütők-főzők vannak.) A következő két képen két metszetben látható a kemence- az első képen a két fekete csík az ajtó (csak a hőszigetelés végett dupla),a kék nyilak alul a primer, felül a szekunder levegő, a fekete korong a kémény nyílása oldalt, a szürke pedig a fal (nem a kémény!). a második metszeten a kék bigyó a hőcserélő, baloldalt van a kémény, a hőcserélő két oldalán a fekete csík pedig pillangószelep.
amiért gondolkodtam rajta: hamarabb felfűti magát, nagyobb a tűztér, remélhetőleg kialakul a cirkuláció, sokkal kevésbé érzékeny a jó minőségű tüzelőanyagra, adott esetben sütni is lehet benne, lehet belőle meleg vizet venni, miközben relatíve olcsóbb (például anyagában). ha kapok véleményt, nagyon köszönöm
Az évvel együtt a tömegkályhával kapcsolatban általam elmondható és leírható dolgok sora is lassan a végére érkezett. Minden, amit erről tudok, valahol a topikban leírtam. A topiknyitóban leírt célok túlnyomórészt megvalósultak vagy okafogyottá váltak. Ami még ez ügyben itt történhet, az megtörténik nélkülem is. További sok tanulságos, előremutató, izgamas párbeszédre számítok itt, és remélem, ha néha erre járok, ebben nem is fogok csalódni. Szeretettel ajánlom minden nyitott, érdeklődő potenciális kályhatulajdonosnak a topikot. Köszönöm mindenkinek, aki türelmesen végigrágta rajta eddig magát, talán nem teljesen hiába. Off. Engedjetek meg végül egy kedves történetet. Néhány évvel ezelőtt néhány fiatal népzenész palánta ücsörgött Ádám István ("Icsán") nevű nem fiatal, fantaszikus erdélyi zenészember körül. Az egyik palánta játszott valamit, majd nekiszegezte a kérdést Icsánnak: Milyen volt? Icsán bátya elismerően, kedvesen ránézett, hallgatott egy rövid ideig, majd ennyit mondott: "Mindenki úgy muzsikál, ahogy tud." És ezt nagyon bátorítóan, kedvesen mondta. On.
Ancsika csak az idom kedvéért tette fel a képeket, és érthetően le is írta, milyen módosításokkal kellene használni. Természetesen a képen látható összeállításban más a furatok célja és elhelyezése, és ennek bizonyára oka van. De esetünkben nem alkalmasak a tűztér felső harmadában, kereszt irányban bevezetni az épp szükséges sebességű és mennyiségű MÁSODLAGOS levegőt. Ennél a konkrét megoldásnál azonban mégis csak a korábban idézett link az autentikus, hiszen épp arra vonatkozó kísérleteket mutat be, hogy a tökéletes keveredés szempontjából milyen az ideális furat méret, elhelyezés, mennyiség. Kitűzött egy célt, és megpróbálta minél jobban elérni. Azt, hogy miért itt és így vezeti be a levegőt, azt sok égési és keveredési kísérlettel tudja alátámasztani. Az egész kérdés úgy merült fel, hogy én ezt összebarkácsoltam. Az előállítás költsége egyébként azonos volt egy ugyanilyen tömegű egyszerű geometriai formájú (értsd itt: tégla vagy lap) samott elem árával. Ettől függetlenül persze vitatható, hogy van-e ennek értelme, jó-e ez így vagy nem. Szerintem jó. A kész tűzterek is lehetnek jók, de én pont ilyen működésűvel nem találkoztam, ezért építettem. :o)
Amiket föltettél képeket egyértelműen kandalló tűzterek. vackor11 a sok luk indokolt mert itt nincs hamuzó nyílás. A készen kapott termékektől én nem ódzkodom mármint lekoppintani és samott téglával megoldani ha olcsóbb (nem a föltett képekre gondolok) hanem a MHA kísérleteire tesztjeire ott ugyanis olyan kevés információt lehet megtudni a tényleges fölépítményről annál sokkal többet viszont az általuk forgalmazott (mármint közelálló) kész tűzterekről .
ancsika25 Biztosan tudod már a tömegkályha továbbfejlesztésének lehetséges lépéseit is,
A nagyból még lehet kicsit csinálni, a nútokat meg le kell vágni az elem széléről.
Az állított megoldás azért jobb, mert így a szekunder levegő beeresztését akár külső levegöre is csatlakoztathatod, szabályozni is tudod, valamint ha az idomot úgy építed be hogy a lyukak minél magasabban legyenek akkor a szekunder levegő magas hőmérsékleten ömlik a tűztérbe ( tűztér falazatán keresztül haladva felmelegszik), így megasabb hőmérsékletet lehet elérni.
A Porcelán -ban vettem a samott téglát, láttam ezeket, de sajnos a furatok mérete, ( túl nagy) száma, és az elrendezés miatt ez nem jó. Vízszintes beépítés esetén nagy gányolás árán sem ugyanazt kapnánk. Részletek itt:
Egyenlőre a magyarországon épült kályhákról képeket a 9-es, 24-es 91-es, 110-es hozzászólásokban, vázlatot a 92-es és 179-es hozzászólásban találsz. Szerintem azért érdemes azokat is megkérdezni, milyen ez a kályha, akik itt magyarországon már használják. A saját tapasztalataimon kívül egyenlőre 3 felhasználóról tudok, szívesen megadom az elérhetőségüket. Üdvözlettel: V11
1. Úgy emlékszem, egy ismerősöm egy takaréktűzhellyel egyszerre építette, és így került kb egy millióba. Ebbe az anyag költségen és egy kőműves munkadíján kívül benne volt egy barkács minőségű vizes vágó (nem is bírta sokkal tovább) egy kézi keverőgép és néháy apró szerszám. Kb ez a reális ár. Én is meglepődtem, hogy egy db samott tégla több, mint 400 ft. Vannak a vasalatnak olyan részei, amit csinálni-csináltatni kell, kell kerámiaszálas paplan. Szerintem kb 40-60% az anyag-munkadíj arány. ( Ne feledd, kb 4 tonna anyagot kell odaszállítani, megmozgatni, és minimum 6-800 liter habarcs is kell.)
2. Jól látod, a tűz és parázs kialvása után, lezárt állapotban lehet sütni. 3 éve hasznáom, télen többnyire ebben sütjük a kenyeret is, és teljesen szagtalan a belseje(nem csoda, általában teljesen tisztára kiég.) Kenyeret az első egy-másfél órában tudok sütni, de gesztenyét, krumplit még 12 óra múlva is.
3. A felülről gyújtás is a tisztább égés céljából hasznos, felülre teszük az apróbb fát é lefelé egyre vastagabbakat. Először a tetején egy kis mennyiségú anyag ég, és a hő vezetéssel és sugárzással halad lefelé. Így mindig csak annyi anyagból fejlődik gáz, amennyi már kellően felmelegedett, ráadásul felette, a haladás irányában már csak melegebb van, ezért a füst képződés minimális. Kipróbáltam szabad tűznél is, és úgy is jól működik :o) (persze ha száraz a fa).
4. A szabadban rakott kályhák workshop-okon készülnek, gyakorlás, ismeretszerzés- és terjesztés céljából, utána lebontják őket, és az anyagokat a következő alkalommal újra használják.
Nekem lenne néhány alázatos, ámbár lehet hogy butuska kérdésem, amiket azóta nem értek, amióta olvasom ezt a fórum-témát:
1. Mi kerül ezeken a kályhákon fél-1-2 millába? Ha jól látom kell hozzá - Egy csomó tégla, samott meg normál - Valami kötöanyag, malterféle - Némi vasalat - Sok okosság meg ügyesség az összerakáshoz
Kb. ennyi. De mi dobja meg a költségeket? Másképp kérdezve a fentiek milyen arányban osztoznak a költségeken?
2. A sütő részt nem nagyon értem, hogy kell használni? Ha jól látom, ez közvetlenül a füstcsatornában helyezkedik el, burkolat nélkül, feltételezem, hogy a tűz kialvása után kell betenni azt amit sütni akarunk, de az étel nem lesz füstszagú? Van erre valakinek erre vonatkozó tapasztalata?
3. Vackor a 13. hsz.ban írja hogy a tömegkályhát felülről gyújtja meg, van ennek itt valami jelentősége?
4.Több oldalt is belinkeltetek itt, ahol nem lakásban, hanem a szabadban építettek ilyen kályhákat, ennek mi értelme, mármnt fűteni a kertet?
köszönöm, amit a lakhatási engedéllyel kapcsolatban írtál, pontosan ezt gondolom én is, de nem akartam senkit erre "buzdítani". Külön megtisztelő, hogy első fórumos hozzászólásod itt követted el. Minden tiszteletem tiéd a kemencés kalandban tanúsított bátorságodért, lelkesedésedért. Én is hiszem, hogy attól mennek a dolgok, hogy vannak, akik azt keresik, hogyan lehet, és nem azt, hogy miért nem fog menni. Bár távolról sem képzelem, hogy mindentudó vagyok, épp csak annyit szedtem össze, hogy tudtam építeni egy jól működő kályhát, de nagyon szívesen segítek az eddigi tapasztalataimmal.
Kedves ancsika!
azt hiszem, említettem már, hogy a cserépkályhás topikból többek között azért tolattam ki, mert saját magamat is untam már, mivel állandóan ugyanazokat a kételyeket próbáltam eloszlatni. Itt sem szeretném ugyanezt tenni, nem is ezért indult ez a topik. De nem is azért, hogy osszam az észt. Távolról sem tudok annyit, mint feltételezed, azonban várakozásomon felüli hasznos tudást sikerült a topiknak felszínre hoznia, ebben különösen ab69- nek volt nagy szerepe. Örülök, hogy egyre magabiztosabban nyilatkozol a tömegkályhákról, ellentétben a korábbi hozzászólásaiddal, bár téged bizonyára nem ez a topik inspirál. Nem voltam biztos benne, hogy tudok-e értelmesen reagálni a legutóbbi hozzászólásodra, ezért először nem is akartam, és rájöttem, miért nem. Fogalmam sincs, mit szeretnél. Ezért aztán kicsit kölcsönveszem a stílusodat, remélem, nem neheztelsz meg rám. Mostantól akkor reagálok a hozzászólásaidra, ha elárulod, (mivel tudod) hol van az az üzlet, ahol lehet olyan idomot venni a másodlagos levegő bejuttatásához, amilyet "összebarkácsoltam". Nem leszek túl szigorú, csupán az a fontos, hogy 6 cm-enkén legyen egy 1 cm átmérőjű kör alakú nyílás (vagy ennek megfelelő keresztmetszetű bármilyen alakú) a beépítési síkra merőlegesen. +/_ 10 % eltérés megengedett. EZZEL például építőleg tudnál a párbeszédben részt venni. Ne haragudj, hogy a többi titokzatos tudásra nem kérdezek direkt rá, ettől még nagyon érdekel minden KONKRÉT, ADATOKKAL, ELÉRHETŐSÉGGEL, PÉLDÁKKAL ILUSZTRÁLT információ ami A TÖMEGKÁLYHÁVAL KAPCSOLATOS, és NEM SZEMÉLYESKEDŐ, IRONIKUS, FÖLÉNYESKEDŐ. Ha elárultad, én is megosztom veled a "miértet és a továbblépést". Annyit azért súgok, hogy a miértre a topiknytó hozzászólásomban kapsz némi segítséget.
Egy ideje olvasgatom ,tervezgetem a saját kályhát,és álmodozó emberként (nőként) hagy írjak le pár gondolatot.Régi házban születtem,és mikor egy átalakítás után a falban megtaláltuk a kürtőt,rájöttem állt egy kemence a házban,nem hagyott nyugodni és vakon majd tudatlanul (csak olvasott,kigondolt tervek alapján)édesanyámmal és a testvéremmel felépítettük.
A párom "eltünt" ezekre a napokra,mondta:Ha ki kell pakolni a házbol a pár tonna szemetet akkor majd jön,ne is képzeljük hogy ez sikerülhet.
Lőn csoda a kemence sikerült.
Persze voltak hibák:A hódfarkú cserép egész szélességében került beépítésre és a tapasztás is túl lett hízlalva.A kalandokrol persze írhatnék-mit gondoltak a szomszédok mikor az üvegeket egy napig törtük zsákokba,áztattuk az agyagot,vágtuk kapával,stb.....de ez a kemencés topik....
Ez hogy jön ide?
A fala vastag lett, a tűz viszont jól forgott,és a kémény eredetileg is ehhez volt méretezve.Akkor csalódás volt,mert két napig fűtöttünk igaz kukoricaszárral rá-rá dobtunk,semmi meleg.Abbahagytuk.Na de aztán!!!!3 napos szauna nyitott ablakok mellett,aludni sem lehetett,pedig akkor már rég nem fűtöttük.a fűtést is meg kell tanulni.
A házat eladtuk,ma máshol élek de újra vágyom az élő melegre.
Most "tömegkályha" lesz.
Különben már lakhatási engedéllyel rendelkező házba olyan kályhát teszek amilyet akarok. Ha meg nincs engedély még mindíg mondhatom a látvány miatt olyan amilyen.Tervezni nem az engedélyek,hanem a működés miatt kell saját önző érdekből.Emiatt létezik ez a topik is.Senki nem akar rossz füstölő,fazabáló kályhát.
A "megmondom ha én akarom"megmondom ha visszavonod,ezt nem lehet megcsinálni,nem lehet engedélyeztetni stb....
Emlékeztet arra amit nekem mondtak annak idelyén.
Jelentem minden ellendrukkernek meg lehet csinálni!
ez 1 nyugodt békés topik volt és remélem lesz is ami úgy működik ha kérdésed van fölteszed és várod a válaszokat v. megfogadod v. nem v. leszűröd a köztes információt, ha a feltett kérdésekre te is tudsz válaszolni válaszolsz v. csak a saját véleményedet írod le. Az ember nem azért olvassa ezeket a fórumokat , hogy a nagyszavú hozzászólásokat olvassa, hanem a tudást az információt keresi. Ha úgy gondolod a tudásodat szeretnéd másokkal megosztani oszd meg. Tudod 1 fórum olyan mint 1 nagy asztaltársaság nem kell mindjárt a székre állni hogy elmond a véleményedet ha halkan teszed akkor is rád figyel mindenki. Remélem nem voltam túl személyes és kérlek oszd meg velünk is a tudásodat nem csak miért nem kap lakhatási engedélyt hanem minden más ide tartozó tudásodat is!
Tiszteletre méltó az a "tudástömeg" amire szert tettél tömegkályha téren, bizonyára nagyfokú körültekintéssel és alázattal közelítettél a témához és igyekszel minden fontos információval gyarapítani tudásod.
Biztosan tudod már a tömegkályha továbbfejlesztésének lehetséges lépéseit is, mert én is tudom és te is (az kizárt hogy ekkora tudással ne tudd) hogy sajnos az alant megcsodálható kályhákat (köztük az általad épített is) ha valaki szeretné felépíteni újonan épülő házában az sajnos a lakhatási engedélyt nem kap.
Oszd meg velünk a miértet és a továbblépést; nehogy az idetévedő olvasónak ez legyen a véleménye erről a topicról : "- vak vezet világtalant."
Üdv ! Nálunk időjárástól függve 1-2 vödör fa, 24-12óra/130m2 . Napos októberben 2 naponta gyújtottunk be, jó szigetelésnél 0.2 környékén már jóval kisebb lehet a kályha tömege. Majd megpróbálom lemérni a vödörben lévö fa súlyát, habár szvsz itt is a kevesebb a több. :) Lévén a száraz fa a kisebb tömegű.
Érdekes látni a www.mha-net.org -on a 2007 MHA Meeting fotóin Dr. Thomas Schiffer -t az osztrák kályhásszövetség elnökét aki éppen a füstjáratok méretezéséről tart előadást.
2 alapjában különböző típus az 1ik az osztott füstjáratban megfordul és fönn távozik a másik mint a tiéd lemegy és lent távozik. Az után égető elég kevés képen látható de amit összeraktam nagy különbség nincsen hacsak annyi nem amit elég fontosnak tartok az utánégető után van 1 samott lap ami még 1szer kever rajta annak a tövében van 1 kis luk tehát nagyobbat kever mert a gázok 95százaléka kikerüli 5 százaléka nem és amikor ismét találkoznak ismét 1nagy keverés a huzat jelentős romlása nélkül.
Szerinted az hogy a füst levezetés az aljára a magon kívül és a tégla között v. a magban kialakított gázvezeték ez függ a dán technológiától v. e ettől független?? És szerinted jobb megoldás ??
Nem is azért írtam neked, mert ezt feltételeztem, vagy hogy elvegyem a kedved, csak szerettelek volna megkímélni egy felesleges kísérlettől. Azonban ha neked ez a teljesítmény elegendő, akkor érdemes vele foglalkozni. Sajnos a mi házunk hőszigetelése még hagy némi kívánnivalót maga után, egyébként is nagy a légtér, úgyhogy nekem nem volt értelme. Mindenképp a dán megoldást próbáld ki, mert ugyan kicsit gyorsabban hűl le, viszont nagyobb az időegységnyi teljesítménye. A hőcserélőnél meg azt mérlegeld, hogy mennyit nyom a latba a nagyobb felületű kontaktus és mennyit a vas és a réz közötti hővezetési különbség. Bár nem értek hozzá, de szerintem a nagyobb felfekvő felülettel többet érsz. Ha bele akarod a samottba építeni, a hőmozgás okozhat problémákat, óhatalanul elkezdhet külön mozogni a két dolog, míg az egyszerűen a falhoz szorított jól felfekvő bármilyen anyagú tartály tud függetlenül "dolgozni", miközben, ha jól oldottad meg, folyamatosan felfekszik a forró felületre. És a levegő, mint tudjuk, nem túl jó hővezető... Nem szedtem ki a tartályt, hanem leszakaszoltam és feltöltöttem homokkal.
Természetesen nem gondoltam, hogy feltaláltam a perpetuum mobilét, tisztába vagyok vele, hogy amennyi teljesítményt elviszek a kályhából, annyival fog csökkenni annak teljesítménye. Én csak abból indultam ki, hogy a mi lakásunknak most ilyen fagypont körüli időben kb. 4kW a fogyasztása. Ha ez a kályha napi 2szeri megrakással folyamatosan tudja ezt teljesíteni, akkor ez nekem tökéletes lenne, ha ebből a hőteljesítményből 1-2 kW-ot valahogy el tudnék juttatni a távoli helyiségekbe is. Ha ettől a kályha közvetlen hőteljesítménye leesik 2-3 kW-ra az nem nagyon zavar, a nappalit így is bőven befűtené. Más szavakkal a témaindítóbeli szivacsot szeretném kicsit megcsapolni, lehet hogy ehhez egy jobb kialakítású hőcserélő kell, mint az a vasdoboz, ami nálad volt beszerelve. És tényleg hogy szedted ki? Ez egy szétszedhető kályha volt?
bocsi túl felületesen olvastam el ez pótlólagos zoxigénellátást kellene megoldani) vlahogy elkerülte a figyelmemet ebben az esetben szerintem működne Üdv trasgo
az általad fölvetett kemence dolog szerintem ebben az esetben nem működne, a kemence az egyik legnagyszerűbb dolog amit az ember tüzeléstechnikában kitalált, és a működése szerény tudásom szerint (elsőkéményes boglyakemence)a hideg levegőt az ajtó alsó részében beszívja ezáltal a kemence felsőrészében összegyűlt forró el nem égett éghető gázok oxigénhez jutnak elégnek hőt termelnek ezáltal jobban kitágulnak és az elég könnyű gázok távoznak a kéményen a nehezebbek visszafordulnak a bejövő hideg levegővel és így indul meg 1lassú cirkuláció.
Sziasztok, mindenek előtt, nagyon érdekes és tanulságos a topic. ab69 egy korábbi hozzászólása gondolkodtatott el, hogy nem lehetne-e kihasználni a kemence-formát (tehát nem a kemencét, bár akár azt is) utánégetésre? álló tojásforma utánégető,alul és középen érkeznek a gázok (vagy kemencénél ég a tűz, csak itt a pótlólagos zoxigénellátást kellene megoldani) amiben egy középen felfelé irányuló, szélén pedig lefelé irányuló körkörös áramlás indul meg, ami visszaviszi a még el nem égett gázokat alulra és középre. a füstgáz kilépése pedig szintén alul, de oldalt, ott ahol a tojásforma tűztér "beleülne a tojástartóba". hülyeség?
Az én első tömegkályhámban volt az egyik oldalában egy víztartály, kb 5x60x110-es "vasdoboz", és az a tapasztalatom, hogy nem alkalmas arra, hogy komolyabb teljesítményt elvigyél a kályhából. Én megszüntettem, mert fűtésrásegítésre nem volt alkalmas. Szerintem vagy abban lehet gondolkodni, hogy egy kisebb helyiséget (pl fürdőszobát, padlófűtéssel) temperálj vele és/vagy melegíts 60-100 liter vizet. Ha ilyesmire akarod használni, akkor szerintem a leghatékonyabb ez a "dobozos" megoldás, vagy estleg egy feles dunaferr radiátor, mondjuk60x120-as, a hátsó falra. Ebben az esetben viszont számolnod kell az egyébként sem túl nagy fűtőteljesítmény kb 30%-os csökkenésével. Ez a dán kályhánál még talán elviselhető kompromisszum, a finn megoldásúnál szeintem nem. Ezért is szüntettem meg. Üdv: V11
Esetleg kis hornyokat lehetne vésni a magba, és abba süllyeszteni a csöveket, némi malterral kitölteni a réseket, nem tudom,hogy a hőtágulásuk egyforma-e, lényeg hogy ne nagyon maradjon levegő a samott és a cső között, mert az rontja a hatásfokot. Ha ilyen vastag csöveket használsz, én elgondolkodnék azon is, hogy szivattyú nélkül, gravitációsan táplálnám a puffertartályt.
Az utánégetőben szerintem az lehet a trükk, hogy leviszik a füstcsatornát a padló szintre, ezért nem húz annyira, szét tudnak válni a gázok.
A kandalló-kályha valóban nem igazán alkalmas folyamatos tüzelésre, egyrészt a hatásfoka miatt, másrészt az egyenetlen müködés miatt, pl. nálam is, ha beindul, csak a sugárzó hőtől 28C lesz a szobában, ekkor 70-80C a kimenő vízhőfok, de pár óra múlva már csak izzik és utána megfagynánk, ha nem lenne gáz. Ezt az egyenetlen müködést küszöbölné ki a tartály, amit én is kispóroltam, és persze itt is erről van szó, csak a víz helyett a téglák tartják a meleget.
igen tervezem, mert napkollektoros rásegítésben is gondolkodom. én is úgy gondoltam, hogy a füstcsatornában szorosan a maghoz kéne passzintani a hőcserélő csöveit, mondjuk hiltiszalaggal.
amúgy nem igazán világos, hogy az utánégetőben hogyan fordulnak vissza a gázok. miért nem húz ki az egész egyből? az utánégető alján egy keskeny csikban jön fel a füstgáz függőlegesen, nekicsapódik a plafonnak, vesz két derékszögű kanyart és már kinn is van a füstcsatornában...
most -8C van kinn, kétszer tettünk a tűzre éjszaka, és hideg volt, pedig 12 óra alatt elmegy majd egy zsák biobrikett... jó nagy átkurás ez a kandalló-kályha...
A dán technológiával mivel rakják a samottot ? A téglához, zsíros agyaghoz kb. mennyi homok kell és mi a legegyszerűbb módja a bekevert agyaghomok arány teszteléséhez(repedés próba és mikor jó). Üdv trasgo
Ha a füstcsatornába rakod hőcserélőt, akkor 1 m2 bőven elég, még talán sok is, az én hődobom 6 kW-os, szerintem a belső felülete nincs 0.4 m2 sem.
Viszont ezt a teljesítményt csak begyújtáskor adja le, ahogy itt olvastam, ez 2 óra, ha leég, már csak langyos víz jön ki belőle.
Ha jól láttam, a dán kívülre tette, az kb akkor kezd melegíteni, amikor a tied már éppen hűl, 2 óra biztos kell, hogy a mag kívülről is átmelegedjen, de lehet hogy több.
Viszont nem is kell neki puffer tartály, mert utána órákig egyenletesen melegít.
üdv, dunaferr lemezradik vannak fenn, össz teljesítményük kb 6500W. 90/70-en, persze. Azt tapasztalom, hogy folyamatos 45-50 fokos előremenővel jól befűthető a ház. ha a hőleadás kb. egyenesen arányos a fűtőhőfokkal, akkor olyan folyamatos 3 kW+a kályhám a fűtési igényem. Szóval vízre olyan 6kW-ot tudnia kellene a kályhának. ez a jelenlegi kandival 40*60cm-es lemezt jelent, mint hőátadó felület. persze ezt közvetlenül éri a láng, igaz, hogy a lemez 2/3-a vízszintes.
A rézcsöves dán azt írta, hogy 60C a víze befűtéskor, ami leballag 40-45-re. kérdés, hogy mekkora a hőátadó felülete.
A dán megoldás a szimpi, szerintem az utánégetőből kilépő füstgáz még mindig 6-700C.
ha ide sikerül betuszkolni 1 m2-es hőcserélő felületet már jók lehetünk. A füstgáz túlzott lehülését visszakeringtető szeleppel lehetne megakadályozni, ami nem engedi, hogy az előremenő 60-70C-nál hidegebb legyen.
1m 70-es kazáncső (ilyen van otthon...) 0,38m2 felület. hát... 4 métert nem is lenne nagy ügy beletuszkolni, de még 6-ot se
de lehet, hogy ez a gondolatmenet csak egy remekül működő rendszer megerőszakolása, de valahogy meg kell oldani a többi helyiség fűtését is.
Szerintem azt is fontos lenne tudni, hogy nálad milyen az emelet fűtési rendszere, radiátorok, vagy padlófűtés? Mert szvsz a mag és a szigetelés közt, ahova a dán fickó berakta a rézcsöveket, nem lehet túl magas a hőmérséklet, (majd az okosok megmondják) ezért csak alacsony hömérsékletű rendszert pl. fal- vagy padlófűtést tud hatékonyan meghajtani.
Egyébként én is ezen gondolkodtam, hogy egy vizes hőcserélővel + egy tartállyal lehetne-e csökkenteni a kányha tömegét? Úgy értem, hogy egy ilyen kályha nyílván azért 3-4 tonna, hogy meglegyen a kellő hőkapacitás, ennek egy részet venné át a tartály. Persze a füstjáratok méreteit meghagynám, csak a falvastagságból vennék le. Másképp fogalmava egy kisebb (dán típusú?) kályha+tartály elérheti-e egy finn kályha hőkapacitását?
Én is most összel kötöttem a kandallómra egy vizes hőcserélőt, egy megrakással (kb. 20 kg) ha jól beállítom a pillangószelepet, akkor 6-8 órán keresztül fűti a lakást, (100 m2), utána újra bekapcsol a gázcirkó.
Ez a tömegkályha nekem is tetszik, főleg a tiszta égés, és a hatásfoka, de nálam a lakás méretei miatt csak a jelenlegi vizes rendszerre kötve tudom elképzelni, ami ráadásul öntvény-radiátoros.
azt hogy a teljes mag körül vezetnéd a csövet nem tartom jó ötletnek mert ha leszigeteled akkor csak bojlert építettél nem kályhát ha viszont nem szigeteled le akkor viszont szerintem ugyan ott vagy mintha csak hátuljára és ott szigetelve, de megmondják az okosabbak. Rézcső v. kazáncső, a rézcsőnek sokkal jobbak a hővezetési együtthatói mint a vasénak de szerintem menni fog pl. nem 10m réz hanem 16m kazán csövet használsz fel a számokkal csak a hasamra ütöttem Üdv trasgo
Sziasztok, most találtam ide és nagyon tetszik ez a megoldás. 1 hónapja építetettem ki a fűtésemet egy kandalló-kazánnal fűtve. napi 25-30 kg brikett megy el főleg a kályha túl nagy huzata miatt (2*40m2 B30 szigeteletlen). reggelre pedig a 15-16 C a jellemző. az itt emelegett tüzelőmennyiség számomra sci-fi kategória. szóval kora ősszel építenék egy ilyet, de mindenképp vizet is kéne melegítenem az emelet, fürdőszoba miatt.
hova lenne érdemes elhelyezni a hőcserélőt? a tűztér fölé értelemszerüen nem, de az utánégető fölé, vagy alulra a távozó füstbe már talán. láttam, hogy a mag és a szigetelés közé lehet tenni hajlékony rézcsővet, de az nagyon drága. kazáncsőből 2 forintból tudnék gyártani, de az egész magot körbe???
Nem a Belzer által megadott oldalról írtam amúgy erről a Lopez Labsról van szó. Ott 1standard általunk beszélt téglakályháról van szó és semmi féle új kütyüről És ahogy írtam az első kb 20 mérés 1adott mennyiségű fával azonos körülmények között csak a levegővel variál hol ez van kinyitva, és az megzárva van a ciklus folyamán közben képeket készít a tűzről és ezt összerakja .gif formátumba És valahol mér hőfokot és mér a kémény előtt co és co2 és azt hiszem oxigén felesleget ja és természetesen az idő tengelyen ábrázolva és azt hiszem 12órás ciklusa is volt neki. És a végén összegezve minden 1-es hány kW lett abból a fából egyébként minden estben azonos kihozva.
A mérések másik fele pedig az etalon hasábokkal történik ugyanezen leírtak alapján
Na ja, szerintem az az ami tok folosleges, de olyan high technek nez ki, van a ki be is eszi.
Vegulis , ha egyszeru anyagok felhasznalasaval el lehet erni azt hogy a faban levo energia 87% szazaleka a lakasban maradjon 10% meg egyszeruen kell a kemeny mukodesehez (jo nedves faval ezt a szep eredmenyt konnyu pofan csapni, de a high tech-nel is) marad 3%, ami inkabb hibahatar. Szoval miert megy a gorcsoles? Hat persze hogy a kedves ugyfel penztarcajaert....
Masreszt magyarazd meg egy szamitogepen nevelkedett amerikainak, oke ne bantsuk oket, vagy hasonlo modern technikan nevelkedett egyszeru embernek, hogy samottbol teglabol agyagbol osszerakott szerkezeted hatekonyabb mint az o csilli villi fura anyagaibol osszehozottt nagyon modern valami.
Nem is tudom miert jut eszembe most az autoipar. Regen leszakad az ekszij, lealltal es valahogy kicserelted, aztan mentel tovabb. Ma meg, ha egyaltalan felre tudod tolni a motorterben a sok muanyag gagyit, es nagynehezen kicsereled az ekszijat, akkor sem tudod ujrainditani jarganyt amig nem jon az ember a laptoppal es ki nem uti a hibakodot, utana meg legorombit hogy, hogy mertel hozzanyulni es meg a garanciat is elveszted, nesze neked fejlodes meg high tech...
Szoval odat mar lehet kapni jopenzert eloregyartott kalyhamagokat, szaloncukorpapirba csomagolva is....
Bocsi nekem tuleloszinto az angoltudasom, de en hatarozottan azt vettem le ebbol a projetktbol hogy harom anyag viselkedeset vizsgaljak, a samottet , a normal teglaet es a szappankoet. Nem az egesrol szolt a nota, csupan azt akartak vizsgalni hogy viselkednek azonos korulmenyek kozott ezek a bizonyos anyagok, megpedig azert hogy ennek ismereteben az idealis vastagsagu falakat tudjak megepiteni a kalyhaikhoz.
Javitson ki aki nalam jobban tud angolul... de attol tartok a lenyeget sikerult levennem, nem a parazsrol meg az egesrol volt ott szo. Tizenket oras tokeletes eges a parazsig, a abban a kis kalyhaban....?????!!!!!!
A kozetgyapotnak alapesetben nem a szigeteles a szerepe, hanem az hogy rugalmas es nem gyulekony, a homozgasbol eredo problemakat hivatott elkerulni, az ajtoknal, ill hatul a samott es a teglafal kozott.Ha rezcso is van benne a viznek akkor viszont jol jon a szigetelo tulajdonsag is.
Szerintem az MHA azért Kanadán túl is sok taggal bír, itt nálunk is megfordultak páran, pl. Máriahalmon Scott Helms téglagyűjtő, húsimádó és Tom Trout, a workshop-ok pizza felelőse :o)
http://heatkit.com/html/lop-arc.htm Erre a Lopezre gondolsz?
Upsz meg valami aprosag, de nagyon fontos, engem eleinte nagyon mulattatott hogy a vikingek nedvessegmerovel jarnak a faskamraba, de nem veletlenul, azt bizonyos 87% kaloriat a lakasban csak szaraz fanal lehet elerni, a nedves fa nem egyszeruen rosszul eg, hanem arra mennek el a kaloriak, hogy a faban levo nedvessegbol goz legyen, szoval jol hangzik ha 10%-al jobb hatasfokot iger barmely kalyha, ettol meg szepen bucsut is lehet venni egy nedves faval. Illene mondjuk 3- min. ket evig tarolni szaradni hagyni a fat. Ugy emlekszem ez otthon nem volt nagy divat. Dny.-on hala a pecsi eromunek(ami szerintem az eszetlenseg netovabbja, vagy csak biomassza magyar modra...uhh abbahagyom mert mindjart visitok) joforman orult az ember, ha fat kapott, nem tudom ma mi a helyzet, de 1-2 eve mindent vitt az eromu, foleg amin reggel meg madar csicsergett.
Szoval nedves fat hasznalni hasanloan eredmenyes mint kemenyt futeni...
Még annyit fűznék hozzá, hogy itt jön be a kerámiabéléses, hőszigetelt kémény esetleges előnye, hiszen alacsonyabb bemenő gázhőmérséklet esetén is biztosítani tudja a kimenő gáz harmatpont felett maradását. Csak az a kérdés, nyerünk-e annyit a plusszal, amennyit a drágább kéménnye ádozunk az ügyre. Bár az is igaz, hogy egy jó kémény sosem okoz bajt, ellenben a rossz kéményen utólag nehéz segíteni.
Köszi a felvilágosítást és már így megvan az oka ,hogy 100ból miért van 2-3 csak ilyen füstjáratokkal kiegészítve.
http://www.mha-net.org/index.htm javarészt kanadai projekt vagy nem? Ja és erről az oldalról lehet valahogy eljutni (sajna nem tettem be a kedvencek közé) idős kecskeszakállas azt hiszem lopeznek a saját projektjéhez ahol 1megépített alapkályhánál javarészt a levegővel variál nála a szekunder levegő is szabályozható tehát 1adott famennyiséget eléget különböző szituációk mellet bizonyos időközönként képek vannak a tűzről és folyamatos megfigyelés a gázok összetétele és a hőfok alakulása és az egész diagrammokban szépen meg figyelhető 12 órás cikusai is voltak tehát a parázsig 12óra telt el tökéletesnek mondható égés mellet
légyszi ha valaki megtalálja tegye már be a linket. Tehát ennél a kályha típusnál (már úgy értem a téglakályha) megkell tanulni fűteni is hisz az ember gazdaságosság miatt építi Üdv trasgo
Masik resze, Daniaban az egyszeuo nepek nem epitettek magas hazakat, allitolag a szel miatt. (Mondjuk idonken a cudar szelek tenyleg majd kiviszik itt az ember fejet a fulei kozul.) Nem tudom a tobbi szomszedos orszagban mi a helyzet , de nem hiszem hogy sokkal jobb. Alacsony hazakhoz alcsony, sokszor 5 metert sem elero kemenyek dukalnak, szoval ez teljesitmenyre edeskeves, ezert az atmerot noveltek. Itt 14-es kemenyt nem fogsz talalni, 20-t0l indul. Ha va egy 8-10 meteres legalabb 20-22 es kemenyed, nyugodtan epithetsz padkat, de en beernem max 1-2 meterrel.
Vannak fustjaratok!!! Csak itt a fust retegvastagsagaval novelik a holadast.
Mibol gondolod, hogy a kanadaiak elorebb jarnak? Teny hogy szeretik bonyolitani a dolgokat es tobb ceg is forgalmaz eloregyartott kalyhamagokat...ha ezt erted alatta, akkor lehet
Ez amondat Lars oldalarol szarmazik.
More than 87% (European standard) of the calories in the wood, becomes very nice and long lasting heat in the house. (This is about 10% more, than the ordinary Finnish Fireplaces, or Canadian Masonry Heaters.) 10% of the calories is used to perform the nessesary draft in the chimney.
Magyarul,:
Tobb mint 87% (europai standard szerint) a faban levo kaloriabol nagyon kellemes es hosszan tarto hove alakul a t a hazban.( ez kb. 10%-al tobb mint egy egyszeru finn kalyha, vagy kanadai komuveskalyha)
10% a kalorianak a kemeny megfelelo mukodesehez szukseges(na ezt a mondatot forditsa le valaki szepen es szo szerint, de ez a lenyeg)
Sorok kozott olvasva, mind a dan mind a finn, de meg szerintem a kanadaiak is tisztaba vannak mi a az a harmatpont, es hiaba magasabb az eges hofoka ezekben a kalyhakban, egyikuk sem olyan hulye hogy a kemenyt futse.
Szoval ha nem keskeny fustjaratoakat hasznalnak annak is oka van.
Hogy mi, azt idezem a szakmunkaskepzo-iskolai tankonyvembol.:
"A fustgaz hosugarzasa azonos hofok mellett a fustgaz retegvastagsagaval hatekonyan novelheto. Ebbol kovetkezik, hogy egy fustgazter keresztmetszetenek megfelelo felbovitesevel meg akkor sem rontjuk le a holeadast, ha a fustgaz sebesseg gyakorlatilag a minimumra csokken. Sot amennyiben a fustgazterben nemi onaramlast biztositunk, a hoteljesitmenyt, mint a sugarzo es konvekcios hoatadas osszeget, erosen feljavitjuk."
Maradjunk annyiban, hogy mind a finn mind a dan kalyha tudatosan epult olyan fustjarattal amilyennel.
Felejtsuk el nagyon gyorsan, hogy a kelletenel melegebb fust hagyja el kemenyt, mert nem igaz. A miertet is leirtam, ideztem.
Igen, a finnek, a dannak a magja egyarant samott, mint ahogy a cserepkalyha meg egyeb epitett kalyhak tuztre is...talan egy kivetelrol tudok a vaskalyhan kivul, de az megint egy kulon nota.
Nem , a tomegkalyhanal a fekvokemeny nem a fustjaratokat helyettesiti, azt vagy elbirja a kemeny, vagy nem.
A kérdésedre alapvetően a működési elv adja mag a választ. A füstjáratokon keresztüli folyamatos és számottevő hőteljesítmény leadásához ott folyamatos égéstermék áramlásra van szükség. Ezt ebben a konstrukcióban a felhevített "mag" folyamatos jelenléte lelyettesíti, az égéstermék a további fekvőkéményben, vagy egyéb módon kialakított járatokban csak maximum napi 2x2,5 órát van jelen. Ezt persze lehet szakaszosan hasznosítani, (erre írtam az 5-6 órát) de a kivehető fűtés teljesítménynek ez napi szinten csak töredéke. A dán változatnál vannak megoldások, amik ezt az égési időt nyújtják, de erről megint csak nem sokat tudunk. Ettől még érdemes vele foglalkozni, de nem is mindenhol van erre hely. Az egyébként is gyakran negatívumként emlegetett nagy helyigényt ez ez még csak fokozza. De ha van rá hely, miért ne? Csak arra kell figyelni, hogy a kéményt harmatpont feletti hőmérsékletű égéstermék hagyja el.
Ha belegondolunk, egy ötjáratos cserépkályhában kb. 10 métert tesz meg a füstgáz, míg egy tömegkályhában kb. 4-et. Ha ehhez még hozzájön négy méter kémény, majdnem ugyanott vagyunk, csak itt "letekerjük a füstjáratot".
Egyébként miért nem szoktak a tömegkályha elsőosztályú égéstérrendszere után még füstjáratokat is készíteni? Nem lenne elegendő huzat?
Minden tömegkályha magja samott tégla. Alapvetően ezt a magot hevítjük fel egy rövid, tiszta és intenzív égéssel, majd ez a mag ezt lassan kisugározza. a fekvő kémény pedig extra, az égés során természetesen ez is átlangyosodik, és ha az elzáró csak ez után van, 5-6 órán keresztül még ez is kellemes langyos marad. Ezért jó belőle ücsörgő vagy szundikálóhelyet építeni. üdv: V11
Eszerint a dán tömegkályha magja sima samott tégla? Igen
A jól megépített dán v. finn sok különbség valójában nincs köztük és akkor említhetnénk a kanadait hisz ők a fejlesztésben jóval előbbre járnak, tehát füstjáratok nélkül (hosszú fekvőkémény nélkül) gazdaságosabb mint a cserépkályha annak ellenére hogy a kéménybe kilépő gázok hőfoka lehet 2x akkora a téglakályháknál és ez hogy lehetséges a téglakályháknál minimális az el nem égetett anyag a füstgázokban ellenben a cserépkályháéval.
Ezen a hosszú fekvőkéményen én agyalok (1ébként 100ból csak 2-3 nál található ez) azért mert ha a magas hőfokú gázokat 2x 1,5-2méteren még munkába tudnánk fogni még gazdaságosabb lenne .
Ne bonyolitsd tul, mert tenyleg pofatlanul egyszeru. En is vegigturtam jopar oldalt, USA-ban Kanadaban jopenzert eloregyartott kalyhamagokat arulnak, amit majdhogynem azzal burkolsz amivel akarsz, akar folyami kaviccsal is, mondjuk palaval ne kiserletezz. Mindegyiknel az a lenyeg, hogy megakasztja, majd visszaforditja a fustot a langok es az oxigen fele es szerintem az a jobb minel letisztultabb egyiranyubb aramlasok jonnek letre.Szoval nalam eddig Lars otlete a nyero, de ha valaki elmagyarazza, hogy tud jobbat es miert...
Vazlatot attol tartok Heikki Hyytiainen konyvebol kerithetsz a legkonnyebben, vagy elkezded szamolni a teglakat a fotokon. Ma meg itt tartunk, de a legtobb kalyhas vazlat ,tervrajz nelkul epiti a kalyhait.
De ha maj ott tartasz, ugyis az ajto beepitesnel meg a hasonlo aprosagoknak pl. fedesnel fogod vakarni a fejed.
Ennel a kalyhanal igen. De van olyan is hogy az egyik oldalon futenek, a masikon meg sutnek. Szabadon valasztott, lenyeg hogy az utanegeto jol mukodjon, tenyleg mint a buboskemence, fordisa vissza a langok fele a az el nem egett gazokat, es csak az elegett , mar konnyu gazokat engedje ki.
Nem, de olyan finn kalyhaval viszont igen ami csak a hamuzobol kapta az elsodleges es a masodlagos levegot is. Igazabol a honnetnak kicsi a jelentosege az elegnek viszont nagy, be lehet vezetni a levegot akar a hazon kivulrol is, lehet ez a masodik harmadik sorban is...csak eleg legyen.
A finnrol talaltam, megprobaltam a painttel atalakitani danna, de sajna nagyon randa lett, nem megy az egerrel rajzolas. Szoban inkabb, szoval leszeded azt a legfelso kurflit, es a kozepsot kozepen kilyukasztod, a langok es gazok szepen elkezdenek cirkulalni, mint egy jol megepitett buboskemenceben, a lustabb el nem egett gazok visszacsavarodnak a bearamlo langok es oxigen fele, az eleget konnyu gazok pedig a dan kalyhabol angolosan tavoznak az oldalso fustcsatornakba...
Én kíváncsian várom. Remélem találsz köztük olyan rajzokat, ábrákat amik segíthetnek e remek kályhák működésének megértésében és talán a megépítésében is.
Gyakorlatban találkoztál olyan dán kályhával aminél a hamuzzó ténylegesen csakhamuzásra szolgál és a levegőt 2sodik v. harmadik sortól kapja a megfelelő mennyiségű levegőt és oxigén felesleggel lép az utó égetőbe és ott a kialakult magas hőfok és a szükséges oxigén és a megkavart áramlatok végzik el a többit????
Vázlatokon és a hozzájuk csatolt mérési eredményekkel igen sok helyen találkoztam
Heikki Hyytiainen és Lars Helbro és a kis csapata Kanadában a fő csapásuk pedig a kibocsátott mérges gázok csökkentése és ahogy levettem ezt úgy érik el kell egy megfelelően magas hőmérsékletű közeg és plusz oxigén és a gyakorlatban elég sokk megoldás létezik pár napja amikor időm van csak ezt keresgélem elég sok dolgot letöltöttem csak a korpa között elvész a gyerek :-´) Tényleg jó lenne a gyakorlatban elterjedt és bevált építésről 1 vázlat. A letöltött dolgok javarésze pdf formátumban van ,ha rendeztem őket felteszem valahova.
Tudnál erről a leírásról készíteni egy két móricka rajzot, amin nyomon lehet követni azt amit írsz, mert sajnos mivel még nem láttam hasonlót sem így nem tudom elképzelni. Valami metszet rajzra gondolok ahol láthatóak az égéstér kialakítások levegő bevezetések járatok .... Remélem nem kértem túl bonyolult dolgot. Köszönöm!
És még egy dolog: eddigi tapasztalataim alapján minden elismerésem Lars Helbro-nak, teljesen jó irányban változtatott a finn változaton, mindenkinek ajánlani tudom, szerintem nem fognak csalódni benne.
Ezzel a sorozattal új mérföldkőhöz értünk a topik életében, hiszen megismerhettük egy másféle megközelítésből a műfajt. Szerintem negyon tanulságos, különösen a kemencés hasonlat. Köszi, ab69, nehogy tavasszal kipróbáljuk...
Itt szepen latszik a samott rostely kialakitasa, ill. a tuzter, a hatfal a 4. teglasortol mar dontott es szukul egeszen a sutoig. Az ajtokereten, felul meg ott van a harmadik szelelonyilas.
Kezdjuk annal a bizonyos 3T-nel. A tokeletes egeshez harom dolog kell: megfelelo homerseklet , 900 fok felett(Temperature), oxygen es gazok megfelelo kevereke(Turbulencia) es ido(Time).
Ha akar egy is hianyzik, fust es korom a kovetkezmeny, lasd cserepkalyha es takaritasa. Az elsodleges egesnel ugye elegett es el nem egett gazok, szilard reszecskek szbadulnak fel, termeszetesen ho mellett. Ezekkel a gazokkal csak annyiban foglalkozik a cserepkalyha, hogy keskeny fustjaratokon minel gyorsabban a kalyha leheto legnagyobb feluletet erintve vegigvezeti, ill halvany kiserletek vannak a tuzterbe terelolapok beepitesevel lassitani a fustot, utana viszont minel gyorsabban ki vele szoval itt az ido tenyezo, nics idejuk a gazoknak elegniuk rendesen, aztan sok esetben a megfelelo hofok sem alakul ki. Ami viszont meglepoen jo ezeknek a gazoknak a hasznositasaban az a jol megepitett buboskemence, ugyanis ezeket a gazokat szepen visszaforditja a tuz fele, de erre meg visszaterek.
A skandinav kalyhaknal is itt a huncutsag, az elsodleges eges utan a langok szepen becsapodnak a gazokkal es a plusz levegovel egyutt az utanegeto kamraba ami tulajdonkeppen nem mas mint egy kisebb kemence, olzan turbulenciat hoznak letre amiben az el nem egett reszecskek gazok ujra vissza vannak forditva az eges, becsapo langok fele.
A finn kalyhanal pl. nem esztetikai szempontbol iveltt az a bizonyos tuzallo beton elem, hanem hogy visszarditsa az el nem egett gazokat a langnyelvek fele. Csakhogy itt nem ez az egyetlen aramlasi irany hanem ott van az utanegeto karma also eletol , a felso reszen levo kivezeto nyilas fele iranyulo aramlas is , szoval az aramlasok itt a danhoz kepest egy kicsit kevertek kaotikusak, kb. mint egy enyhen elcseszett hatso kifustulesu kemencenel,a kereszthuzat azt is kiviszi amit nem kene.De ez nyilvan viszonylagos mert a finn verzional is egesz szepen elegnek azok a bizonyos gazok, inkabb arrol van szo, hogy lehet ezt jobban is csinalni.
A dan verzional szinten az utanaegeto also reszenel mennek be a gazok meg a langok es pluszoxigen, el is indulnak felfele, meg mennene arra is ahol a finnell van a kivezeto nyilas, csakhogy ott nincs semi tehat le majd szepen vissza a langok fele. Itt is ugyanaz jatszodik le mint egy bubos kemenceben, szepen megfordul a lang, mert nincs mas kiut, illetve ami van, az a ket oldalt levo kerek nyilas csak az elegett , konnyu gazok szamara jarhato. A nehzebb el nem egett gazok, a kialakulo centrifugalis hatas miatt, az utanegeto karma falahoz kozelebb aramlanak, es ujra meg ujra vissza vannak forditva a bearamlo langok gazok es oxygen kevereke fele amig el nem egnek rendesen. Itt csak egyszeru kor-koros aramlas van ket kijarattal, az aramlas kozepponjanal, ami egybol az oldalso fustcsatornakba nyomja az elegett gazokat.
Egyebkent pofatlanul egyszeru szerkezet. Ha megfelelo idopntban dugod be a fejed egy dan kajha sutojebe, ill utanegetojebe, nem latsz sok erdekeset, ugye mindjart kozel ajtohoz a toroknak a teteje, egy kb 8-10 centi szeles res, alapterulet megegyezik a tuzterevel, magassaga 5 sor tegla, kozepen az a bizonyos ket darb lyuk egymassal szemben, ami inkabb nyolcszogre hasonlit , mivel a 2. es4. sorban levo teglak sarka van lecsapkodva, de ez a kepen latszik. Ha epp nem lusta a kalyhas akkor a karma felso eleli szinten lecsapott sarku vagy elu teglakbol van kialakitva az aramlast megkonnyitend, tul sok jelentosege ni nincs igy is ugy is kialakul a cirkulacio. A torok ill.az elsodleges tuzter kialakitasa pontosan olyan mint a finne. Illetve az aljanal van elteres, mivel nem hasznal vas rostelyt sem, a rostelyt egy vagatba berakosgatott samott teglak kepezik ugy hogy koztuk kb. 1 centis hezag van kihagyva, masodlagos levegonek a tuzter ajtohoz legkozelebb eso, pontosan a torok teteje alatt kb2-3 cm van kihagyva. Na meg az ajton levo szelelo nyilasok, jo ha van beloluk 3 , 2 az ajton 1 az ajto keret tetejen. Remelem a kepekkel egyutt ertheto lesz , tolem ennyire futja, ennel erthetobben nem nagyon tudom elmagyarazni.
Nincsenek hoallo beton elemek, huncut legcsatornak, brutalis falvastagsag keramiapaplannal vastagitva meg egyebek. Kozonseges kozetgyapot, az ajtonal, a hatso fal es a mag kozott a homozgas miatt, a tobbi csak tegla, samott, agyaghabarcs es ajtok.
Es a legfontosabb, ez nem a finn kalyha lebutitott valtozata, mert mindent tud amit a finn , sot. A meresek szerint kb. 10%-al tisztabb egest produkal,mint a finn, habar a finne is messze job mint barmelyik mas hagyomanyos kelyhae, konnyebb , kb, 2,5 tonna, (1 soros teglafal, utanegeto karma tetejenel mar zarni lehet),hamarabb felmelegszik, nyilvan kisebb a hotarolo kapacitasa, viszont 24 oras futesi ciklusnal ennek semi jelentosege nincs.
Szerintem az Olaszok sem egy fagyos kályhás kandallós fűtős hőszigetelős nép! Ritkán van náluk komolyabb hideg. Nekik már 10 fok alatt is hideg van! :))
Sajna pont a lényeg maradt le a képriportban. A nagy kályhás könyv beszkenelésével holtartasz? Ha otthon lennék valószínűleg már megvettem volna de valószínűleg tavaszig haza sem tudok ugrani légyszives szkeneld be és küld el 1részét az email címemre.
Szia, nagyon jó a link, de a titok még mindig titok: hogy néz ki a torok, mitől lesz "centrifugális" hatás a kamrábam, hol kapja a másodlagos levegőt? Ne hagyj minket így tudatlanul itt :o)
Ami Ancsikat illeti, Valahol meg tudom erteni. En ugyanis viszonylag friss (4 ev) cserepkalyhas tapasztalattal felvertezve talalkoztam Lars Helbroval,-bar akkor mar sejtettem hogy itt valahogy maskep epitik a kalyhakat, csak ra nezni- eleg frusztralo, hogy egy ilyen pofon egyszeru szerkezet hatekonysagban, bizony odaver a cserepkalyhanak.
Lars egyebkent 36 eves koraig irodaban ult, a dan kormany energetikai tanacsadoja volt, ott is a fo temaja az eges hatakonysag korul forgott, aztan ugy dontott hogy kiprobalja hogy is mukodik mindez a gyakorlatban...
Ennek meg annyibol van jelentosege hogy talan konnyebben tudott mindenfele teszteket kieszkozolni a kalyhaira, szoval volt ott egy halom roppant hivatolos pecsettel ellatott iromany szamokkal meg grafikonokkal, azon a szep vikingnyelven...
Na persze... Mindenesetre ha hajlando az ember koncepciok nelkul vegiggondolni ennek a szerkezetnek a mukodeset, addig minimum el kell jutnia, hogy bizony van benne valami...
Vagy lehet elbol fikazni, a gondolkodast meg lehet vele takaritani, meg garantaltan nem vezet semmi jora.
Megint egy igen hasznos linkkel kezdenem, aztan szep sorjaban, amit tudok, amit meg nem....azt vagy nem bolygatjuk, vagy addig bolygatjuk amig ra nem jovunk.
Azt hiszem teljes egészben értem Szekunderi levegő hozzáadást félreértettél v. rosszul fogalmaztam én az utóégetőt követően a gázokból kinyerhető hőre gondoltam.
Szerencsém volt látni az ország. 1ső fagázgenerátorát ami ugyan ott volt ahol az első biogáz üzem a 80-as években Szécsényben 3170 A fagáz generátorra szeretnék kitérni (ami napjainkban már elég elterjedőben van) Tehát begyújtottak 1halom faforgácsot és annak a füstjét 1bazi nagy 4ütemű motorba vezettek,, és az a generátor meghajtásával termelte az áramot a motor előtt volt 1üveg kémlelő a gáz milyenségére és ami miatt a sok halandzsát írtam a motorba bemenő gáz majdhogynem kristály tiszta volt (előtte csak durva mechanikai szűrők voltak ) Tehát ezért tartom jó dolognak az után égetőt a kályhánál mert nem csak a hő ami kimegy a kéményen hanem lehet minden 10.-k hasáb fa is és nem hő formájában.
Igen, a másodlagos levegő bevezetésének ezt a módját csak pár éve használják, a régebbi rajzokon nincs. A dán kályháról meg sajnos nagyon keveset lehet tudni, várjuk az illetékes(ek) jelentkezését :o)
Köszi a gyors választ. A Finnél nem láttam (a topikban található linkek kivétel az extra azt innen külföldről nem is tudom megnyitni) a gázokkal történő másodlagos fűtést és úgy emlékszem a dánnál nem láttam kerámiaszálas paplant ja és igen arra céloztam a mag és a tégla közti részre.
Az említett kályháról most nem tudok képeket küldeni (a főnökkel 1kicsit összekaptam) de állítólag van neki az építés munkafázisáról is képek ami 21éve volt és azóta üzemel az említett kályha. Ami samott lap tűztér a gáz (v. füst mert itt nem láttam utánégetőt ) a berakott fa magaságába lép ki a gáz zónába ami 2x megkerüli (tehát 1kemence forma falnak támasztva) fél golyó és utána lép ki a kéménybe, anyaga samott lapok nem téglák + tégla pucolás és meszelés v. festés
A dolog nem olyan komplikált. Előrebocsájtom, a dán verzióról nem sokkal tudok többet, mint amit innen, vagy a linkekből lehet tudni. Csak azt írom le, amit tudok. A dán változat az alacsonyabb tömegre, egyszerűbb, gyorsabb építhetőségre és ezen keresztül természetesen alcsonyabb építési költségre törekszik, lehetőleg a működés tekintetében minimális kompromisszumokkal. A belső mag kialakítása gyakorlatilag megegyezik,kivéve a szekunder levegő bevezetésének a módját, ami általam nem pontosan ismert, de nem igényel speciális idomot, hanem építés közben alakítják ki a járatot. Mindkét mag lapjára rakott, vagy két sorba élére rakott samottból készül .Alapvető eltérés, hogy a dán változatnál az oldalsó füstjáratok egyben a kályha oldalfalát is képezik így a maghoz nem oldalról, hanem elölről-hátulról csatlakoznak, ebből adódik az alacsonyabb tömeg, ennek minden következményével. (alapvetően gyorsabban melegszik (és az oldalfalak magasabb hőmérsékletre melegszenek), és gyorsabban is hűl ki.) Szintén e miatt kevesebb kerámiaszálas paplan kell, hiszen az oldalsó füstjáratok és a külső fal közötti részre nincs szükség. Ha a mag és a tégla közötti rész kitöltése alatt erre a kerámiaszálas paplanra gondolsz, nem szabad semmilyen szilárd anyaggal lecserélni, hiszen ez teszi lehetővé a két szerkezeti egység független hőmozgását. Az égés hatékonyságában, tisztaságában azonban állítólag valamivel jobb, isa dán, mint a finn, köszönhetően az utóégető kamra speciális, "centrifugális" keverő hatással bíró kiképzésének, amiről szintén nem tudunk többet. A négy méteres vízszintes padlószinti elvezetés mind a két megoldásra érvényes. A teljesen hideg kályhának(+kéménynek) ugyanazok paraméterei első begyújtáskor, mint bármilyen más kályhának, azonban gyakrabban előfordulhat olyan, hogy a kémény kihűl, a kályha még meleg. Ilyenkor elegendő az az idő, amíg a tüzelőt berakod, a nyitott tűztérajtón keresztül megindul a huzat.
Most értem a fórum olvasásának a végére. Remélem ab69 is olvasgatja a fórumot még mindig.(küldtem emailt kérlek válaszolj) A terveim között szerepel tavaszra 1téglakályha (tömegkályha) építése legyen az finn vagy dán. Megkérnék valakit részletesen hasonlítsa össze a dán és finn kályhát! Amit eddig levettem a dán kisseb tömegű ugyan azon Kw-nál, kisseb, rövidebb az utóégetője, az utóégetőt követően a gázokkal (és nem füst) bátrabban lehet vezetni láttam olyan képet is ahol a kályha mellet 4m hosszú ülőalkalmatosságot fűtött még míg ezzel szemben a finn elég szűk határok között mozog pedig majd ugyan az a technológia 2féle gyakorlatban elterjedt módozat. A másik kérdés a dánnál is kell a belső samott mag lapjára helyezése v. elég élére is? és a következő a mag és a tégla közti részt kilehet tölteni agyaggal is? Ez mid a dánra vonatkozik. A következő mind kettőre a teljesen hideg kályha (hidegszoba)begyújtása megy egyszerűen (huzat) Egyenlőre, ennyi.
Ez mind szép meg kedves. köszönöm, s örülök, hogy megihlettelek. már megérte.
ellenben nincs egy olyan osztrák, svájci, olasz gyártó, akinek lenne honlapja, infója ezekről a csoda kályhákról - jobb, hatékonyabb szerkezetekről!? csak egy kiállításra buzdító link!?
eddig nem volt olyan infó, érv amit felhoztál volna s meggyőző lenne számomra mint laikus uborka srác... ellenben a tömegkályhát, már láttam, fogtam, néztem, értem a működését...
remélem a jövőben tudsz valami kézzel foghatót is adni... eddig nem sikerült.
Tudatlan kanadaiak - ott nincs semmiféle hagyománya a cserépkályhával meg semmiféle más épített kályhával való fűtésnek.
Ausztriában német, svájci, spanyol, olasz és osztrák kiállítók lesznek talán nem véletlenül. A Frankfurti ISH-n sem találkoztam északi barátaiddal pedig ez a világ legnagyobb kiállítása.
De ha egy igazán hiteles emberrel akarsz beszélni a témáról akkor keresd meg Spengler Ferenc cserépkályhás mestert (Dombóvár). Ő jár norvégiába és svédországba dolgozni.
Svédországban felkeresett egy helyi mestert Oslóban, nem volt nehéz dolga mivel az egész városban egyetlen kályhás van.
Köszi, én is arra gondoltam, pontonként megmérem majd, csak az elég macerás. De szegény ember vízzel főz. Egyébként belga barátunk is ezt csinálja: amikor már csak parázs van, félig elzár. amikor már parázs is már kicsi, jobban el, teljesen leégett, teljesen el. Off: A víziódnak van alapja, csak így is lehet folytatása: évente zöld kártyát kell csináltatnod a kályhádról, és köteleznek valami horror árú fos kütyü rendszeres megvásárlására, cseréjére, miközben a mammut enegiakonszernek ezerrel szennyezhetnek tovább. Éljen a virtuális esélyegyenlőség, de azért legyen elég konzumer rabszolga, jól ellátva rendszeresen generált felesleges techno-kütyü vásárlási kényszerrel, hogy azán jól eladósodjon, és leszegett fejjel önként sunnyogjon az igába. Nálam van egy spéci falfűtéses rendszer, csomó termofej, keringető szivattyúk, háromjáratú szelep, stb. Idén az egészet kikapcsoltam. Le van tojva az áramszünet:o) Bocs, de hirtelen felindulásból ez jutott eszembe, mert gyakran azt érzem, lassan minden időnket, energiánkat felemészti a kütyük szerzése, működtetése. Sajnos én is belekeveredtem rendesen, most tanulok "felejteni". Egyébként gratulálok a forgó morgóhoz, végigolvastam, nagyon tetszett :o) On. üdv: V11
>nem tudom, hogyan lehet ezt a dolgot pontosan kalibrálni. -Az ott belinkelt radikalmod oldalon ezt is leírják. De ha közelebb akarsz jutni a füstgázhőfokhoz a kalibráláskor, akkor állítható hőfokú elektromos sütővel: megnézed 50, 100 és 200 fokon az ellenállását. Esetleg forró vízbe helyezve megnézheted, hogy a száz fok mennyire az (fóliával burkolva kell a vízbe tenni, hogy száraz maradjon)
A hőfényképről annyit, hogy azt is kalibrálni kell a felületeknek megfelelően. (eltérő emissziós tényezők miatt). Lehet kapni infrahőmérőt, az gyakorlatikag ugyanaz, csak Te vagy az optika :-) Azaz szépen pontról pontra végigméred. Elég persze a "karakterisztikus pontokon".
Már bruttó 6,5eFt-ért is van http://thomson.addel.hu/products.php?prcategory=12822
+-2 fok pontosságot ír, de önmagához konzekvens: ugyanazt kétszer megmérve nem ingadozik. Az emissziófokot nem lehet állítani, de utólag Excelben át lehet számítani a kalibrált értékekre. Mivel 1:1 optikájú, így közel kell vinni a mért tárgyhoz, hideg tárgaknál bezavarhat a kéz sugárzó melege, de kályhánál nem...
Amúgy (fényes jövő-vízió) előbb-utóbb eljutunk a számítógépvezérelt kályhához, az autók mintájára. Lenne a kéményben egy hőmérő szenzor, meg egy CO, CO2, H2O-analizátor, és a szoftver a mért értékeknek megfelelően adagolná a levegőt. Ha már csak izzik a faszén, akkor nem kell szekunder levegő a gázoknak (gondolom, mert már nem képződnek, hacsak nem a CO), és az áramlást lassítva a füstgázhőfokot is lejjebb lehet venni, mert nincs kondenzációs veszély.
Kihagytad a meséből, hogy a tudatlan finn és svéd beruházók és építők, akik nem ismerik az általad birtokolt fejlett technológia részleteit, az újonnan épített lakások 80-90%-ában ilyen elven működő kályhákat építanek, hadd vacogjanak nagykabátban az eccerű gondolkodásúak. Eddig sem akartalak semmiről meggyőzni. Adatokat, érveket, példákat írj, ha akarsz. Ha nem akarsz, az se baj.
Eccer vót hogy vackor11 és túróczy ment a nagy finn erdőben. Annyira tetszett nekik a környék, hogy elhatározták - letelepednek. Építettek egy kis faházat. Az idő telt-múlt, közeledett a tél. Vackor11 úgy gondolta épít egy kályhát, látta is egyszer hogyan kell építeni, neki is fogott. Túróczy fejben segített az építésben, nem nagyon értett semmihez, általában azt sem tudta miről van szó, de mindíg akadt egy-egy okos megjegyzése.
Vackor11 tudta hogy sima cserépkályhát nem építhet mivel tűzelőnek csak fenyőfa van. A cserépkályhát állandóan pucolni kellene - mivel a fenyőben lévő gyanta nem ég el - de valószínübb hogy hamar szétfűtené.
Ezért úgy dönt, hogy egy olyan kályhát épít melynek tűzterében magasabb a hőmérséklet hogy a gyanta is el tudjon égni. Figyelembe kellett még vennie,hogy a fenyő puha fa, hírtelen ad le nagy hőt, ezért nagy keresztmetszetű füstjáratokat kellett építenie és mivel egy kicsit lusta is volt és nem akarta a kályhát egész nap pakolni nagy tömegű kályhát épített a hőtárolás végett.
Hőseink teljesen meg voltak elégedve a csodálatos kályhájukkal.
A kályha tökéletesen kifűtötte kis házukat melynek hőszükséglete 2kWh.
Egy kicsit szűken voltak mivel a házban a kályha mellett csak két ágy, egy asztal és két szék fért el. Gondolkodtak azon hogy bővítik a házat de azt már a kályha nem tudta volna kifűteni, így hagyták az egészet a francba.
Hőseink és kályhájuk híre hozzám is eljutott. Bárcsak az én kályhám tűzterében is emelni tudnám a hőfokot, mert ha ezt meg tudom csinálni akkor hosszabb füstjáratot építhetek a kályhába, megnő a fűtöfelülete (teljesítmény), a tömeg (hőtárolás).
Ha ez sikerülne akkor még egy szobát építhetnék a házhoz (a négy mellé) mert azt is kifűtené. Szerencsére én keményfával fűtök és nem vagyok akkora balfasz hogy szétfütsem a kályhám.
De mi tart vissza? Semmi.
A szekunder levegő tűztérbe vezetéséhez szükséges samottidomokat meg tudom venni a helyi boltban hacsak nem akarok barkácsolni mint vackor11, de ha úgy akarom az egész tűzteret ajtóstul-samottostul megvehetem. A duplafalú kályhák építésében van némi tapasztalatom, de ha mégis segítségre szorúlnék kíváló Magyar mesterek lennének segítségemre.
A tűzteret meg tudom úgy építeni hogy az idők folyamán esetleg elhasználódott samottokat ki tudjam cserélni, esetleg az egész tűzteret is a kályha lebontása nélkül - tehát a kályha egy örök darab lesz.
Nem is morfondírozok sokat, megépítem a kályhat.
Telnek-múlnak a téli esték.
Itthon kemény a tél: -17 , finneknél ugyanennyi ott enyhe.
Mi egy szál gatyában nézzük a tv-t, vackorék kabátban - megy a mese.
Köszönöm az ötletet, van ellenállásmérőm is, de nem tudom, hogyan lehet ezt a dolgot pontosan kalibrálni. Lehet, hogy veszek egy olcsóbb hőmérőt, de az az álmom, hogy megpróbálok termovíziós képeket is csinálni valahogy. A füstgáz hőmérséklet, mint ahogy írtad is, a légtömeg áramlási adatok nélkül nem mindig elegendő adat, hiszen nem mindegy, hogy milyen mennyiségű, adott hőmérsékletű füstgáz távozik. A dán úriember azt a módszert választotta, hogy rendszeresen mérte a kályha bizonyos pontjain a hőmérsékletet, miközben azonos tömegű, sűrűségű és nedvességű fát égetett el, különböző, időben és mennyiségben változó levegő adagolás mellett. Erről nagyon tanulságos tapasztalatokat ír, itt olvasható:
Egyenlőre hasonló tapasztalataim vannak, de csak kézrátétellel és szobahőmérővel. Pedig a mérés nagyon fontos, hogyha valamit igazolni vagy cáfolni szeretnénk. Sőt egy mérés nem mérés, két mérés valami, tíz mérés átlaga pedig már adat :o) Addig is felteszeek egy fénykép sorozatot, ami egy égési ciklusról készült, kb 9 perces időközönként:
Tehát a folyamat kb 2 óra alatt zajlott le. Talán jól látható, hogy korom, füst sehol sem látható :o)
Nagyon szeretnék méréseket is, ezúton kérem, ha valakinek van lehetősége hőfényképet készíteni, nagy segítség lenne, hogy a kályha hőtérképét megcsinálhassuk, illetve különböző időközönként eltüzelt különböző mennyiségű fával megvizsgálhassuk, hogyan lehet a leghatékonyabban fűteni, anélkül, hogy a kéményt, egt fűtenénk.
Köszönöm, hogy szakmai irányú kétségeidet megosztod velünk, ugyanis ez valóban hasznos lehet mindenki számára, aki kályhát szeretne építeni. A kéménnyel kapcsolatban valóban sok meccsre lehet számítani, de remélhetőleg ezek a meccsek szakmai vitákon keresztül megfelelő kompromisszumokhoz vezetnek :o) Legutóbbi hozzászólásodból számomra úgy tűnik, szakember vagy, és ha így van, különösen érdekes lehet, ha olyan kérdéseket vetsz vel, amik az esetlegesen építeni szándékozókat segíti abban, hogy ne kövessenek el alapvető konstrukciós hibákat, netán olyanokat, amiktől az épített fűtőeszköz veszélyes lehet.
A józan paraszti ésszel való összehasonlításban azonban nem szakemberként 3 év használat után azt tapasztaltam, hogy ez a tüzelési mód tisztább, takarékosabb, mint pl a cserépkályha. Az is tény, hogy sok légköbméter 23-24 fokos hőmérsékletre fűtésére csak jól hőszigetelt épület esetén alkalmas, túlfűteni meg kifejezetten nehéz vele, ez már tényleg csak úgy megy, hogy az eget is igencsak fűtöd. DE ezt nem is erre méretezték, tervezték. Az égés időtartama, hőfoka, a hőátadás, tárolás módja alapvetően különbözik, ezért alapvetően más a használat módja is.
Az élettartamot valóban nehéz előre megjósolni, hiszen ahány gyár, ország, annyiféle anyag.
Néhány dolgot talán össze lehet hasonlítani:
Hány nap alatt jön össze egy cserépkályhában 80 óra tüzelés?
Milyen arányban befolyásolja egy samott tégla élettartamát az égéstermékek összetétele, jelenlétének időtartama, a hőingadozás, és a magas hőmérsékletű égés?
Melyik kályhát lehet jobban túlfűteni és ezzel károsítani?
Az olcsóbb, vagy a drágább samott tégla tolerálja-e jobban a hőingadozást?
Milyen hőmennyiség távozik 24 óra alatt a kéményen keresztül?
6-8 Kw X 6- 12 órával sokkal több, mint 2-3.5 Kw X 24 órával?
egy- két osztrák linket adj légyszi. szívesen tanulmányoznám őket is, ahogy vackor által és a másik dániás kollega által megadottakkal is megtettem ezt. érdekelnek az új és jobb dolgok.
az meg, hogy nekem mi új, meg mi jobb, azt eldöntöm :o)
"A cserépkályhát 2-3 évente tisztítják /20 perc/ ahol jól használják 5.
A te kályhád füstjáratainak be- és átégőinek keresztmetszete háromszor nagyobb mint egy cserépkályhánál ezért a tisztítás emiatt kitolódik /×3/.
Égés
2-300 fokkal magasabb a füstgáz hőmérséklete a tűztérben mint a cserépkályhánál.
Ez így is van!
Csakhogy a te kályhádban kevesebb a füstjárat és még nagyobb felület sincs aminek a füstgáz leadhatná a szállított hőt, tehát a kéménybe kilépő füstgáz hőmérséklete "
ellentmondásszag van... a nagyobb keresztmetszet csak úgy a szobában van?
megj.: a föld is sokáig tányér alakú volt.... aztán rájöttek, hogy nem.... a szabályok megmondták.. meg a föld körül kering a nap.. hát a nap mozog... aztán ezek elmúltak...
A kéménybekötés csupán azért érdekes, mivel hamarosan eljön az az idő amikor a kályha elkészülte után a kéményseprő fogja átvenni a berendezést, úgyhogy konzultálj a finn szakival hogy fejlessze tovább a technikát mert különben ez a típus nem tud majd tovább terjedni magyarországon.
De akkor hasonlítsunk!
(józan paraszti ésszel)
Egy jól megépített cserépkályha esetén a tűztér tetején akár 8-900 fok is lehet.
Füstjáratokat építünk figyelembe véve a kémény méreteit úgy hogy a füstgáz harmatpontja a kéményen kívül legyen, ez azt jelenti hogy a kályhából a kéménybe lépő füstgáz hömérséklete 300 fok körül van.Tehát 600 fok bent marad.
A cserépkályha méretétöl függően 6-8 KW-t érünk el.
Hasonló méretű cserépkályhát vegyünk alapul mint a te kályhád, egy ilyen méretű cserépkályhában /5 aknás/ tűztér+4 füstjárat van.
Hamuzás.
A cserépkályhát általában 1 héten egyszer hamuzzuk.
1 kg keményfának 8 g hamuja van bármilyen jól és bármiben tűzelsz ennél lejebb nem tudsz menni.
A te kályhád hamuszekrénye négyszer nagyobb mint egy cserépkályhájé - innen talán érthető az egy hónap. A cserépkályha hamuzószekrényének az alja nem a padló mint a te kályhádnál.
Tisztítás
A cserépkályhát 2-3 évente tisztítják /20 perc/ ahol jól használják 5.
A te kályhád füstjáratainak be- és átégőinek keresztmetszete háromszor nagyobb mint egy cserépkályhánál ezért a tisztítás emiatt kitolódik /×3/.
Égés
2-300 fokkal magasabb a füstgáz hőmérséklete a tűztérben mint a cserépkályhánál.
Ez így is van!
Csakhogy a te kályhádban kevesebb a füstjárat és még nagyobb felület sincs aminek a füstgáz leadhatná a szállított hőt, tehát a kéménybe kilépő füstgáz hőmérséklete igen magas - komoly hőmennyiség megy a pi.....ba.
80 órás fűtés után a kéményed melegebb lesz mint a kályhád.
És ha most számolnánk egy hatásfokot akkor a te kályhád igencsak alul maradna.
Élettartam
Erről majd értekezzünk tíz év mulva.
Gondolom gondosan odafigyeltél a samottégla megvásárlásakor hogy a drágább típust vedd, amelyik 1200-fokig használható és kértél minőségi bizonyítványt is.
A szigetelésről késöbb, az még megér egy misét.
De ne érts félre a "Tömegkályha" szerintem is egy nagyon jó dolog csak egy kicsit másképp. Nem biztos hogy a jó út a finn erdőn keresztül megy.
Ezt a meccset a kéménnyel cserépkályha topikban már lejátszottam. Habár tényleg leginkább azért jöttem el onnan, mert magam is untam, hogy állandóan ismételgetnem kell magam, de a kedvedért idézem nagyon röviden az ez irányú diskurzussal kapcsolatos álláspontomat: Ismerem és teljesen korreknek tartom a kéménnyel kapcsolatos magyarországi szabályozást, azonban nem lehet egy szabályt a szabály alkotók ismeretén és szándékán kívül eső rendszerre alkalmazni. Ha valamiben nagy butaság a cserépkályhát a tömegkályhákhoz hasonlítani, akkor az a kémény bekötése és használata. A kilépő füstgáz hőmérsékletével kapcsolatban sajnos szintén csak egy "futottak még" finn szakember 25 éves tapasztalatára és a finn kormány által 5 évig támogatott, több száz méréssel dokumentált fejlesztő munkájára támaszkodó értéket tudnék csak idézni addig, amíg saját mérőeszköz híján nem tudok kontroll adatokat produkálni. Amint lesznek saját méréseim, mindenképp megírom. A finn urat egyébként van szerencsém személyesen ismerni, és engedelmeddel az adott szakterületen mértékadó fejlesztőnek, innovatív és rendkívül racionális embernek tartom, aki képes tisztelni mások tudását, még akkor is, ha nem mindenben ért velük egyet. Látott a falunkban több gyönyörű cserépkályhát, kemencét is, és mindegyikről elismerően nyilatkozott. Tartott azonban itt egy három órás előadást a fa tüzelésű fűtőberendezésekről, amiben szerényen, pontról pontra kifejtette, miben utánozta illetve miben fejlesztette tovább az egész európában és oroszországban általa személyesen tanulmányozott kályhákat. Végezetül szerintem ide kívánkozik a cserépkályha, kandalló topik elhagyásakor írt búcsúüzenetem, hogy tisztábban pozícionáljam neked jelen szerény kis topikot:
"Még egyszer köszönöm az igényes, kimerítő tájékoztatót a jelenlegi szabályozásról, és mindenkinek köszönöm, aki a türelmére és figyelmére méltatta jelen és korábbi hozzászólásaimat, ezennel eltolattam csendes tömegkályhás topikomba.
Tovább sok sikert, szép és főleg jó kandallókat és cserépkályhákat mindenkinek! (mert szó sincs arról, hogy csak egy jó út van...)
Ráérő idődben keresel olyan topikokat ahol fikázni lehet valamit, vagy a nagyobb tudásod révén, tényeket felsorolva tanácsokat kívánsz adni nálad tudatlanabbaknak?
A tűz veszélyes üzem. A lakótérben a tűzelőberendezés kéménybekötésének módját itt magyarországon szabályozzák. Ahogy a te kályhád van bekötve az teljesen szabálytalan.
A te kályhádat a cserépkályhához hasonlítani nem kis butaság.
Egyébként a németek és az osztrákok ebben a témában sokkal előrébb járnak hozzájuk képest a dánok és finnek a futottak még kategória.
Azt még írd le légyszíves hogy a te kályhád esetében hány fokos a kéménybe kilépő füstgáz hőmérséklete.
Sajnos nem tudom, hogyan lehet bármit is törölni innen, de azt sem tudom, miért kellene... Ha ennek ellenére hajlandó vagy megosztani velünk, mit rontottam el, annak minden érdeklődő örülni fog, hiszen remélhetőleg ők már nem fogják ugyanezt a hibát elkövetni. üdv: V11
Nagyon örülök hogy meg nyitottad ezt a topikot pont ilyet kerestem, és üdvözlök minden topik látogatót. Terveim közt szerepel nekem is tavasszal, mikor hazamegyek (jelenleg ausztiában dolgozom) ilyen kályha megépítése. Jelenleg az infókat gyűjtöm (a topikot az elejétől végigolvastam és minden hasznos linket elmentettem) vackor11 gratulálok a csemetédhez tényleg nagyon szép lett, és arra kérlek légy szíves minden képet infót nekem is küldj át a publikus e-mail címemre. Itt ahol mos vagyok is vagyok van 1kívülről kemence szerű belülről (boltíves) samott lapokkal (nem tégla) a tűztéren kívül csigavonalban 2 sorban füstjáratú vakolt kályha Teszek fel róla képeket csak előtte csinálni kell.
Ha törlöd a "2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés mint pl egy cserépkályhában" mondatodat akkor szívesen leírom, hogy mit rontottál el a kályhádon, nem is kicsit.
Igen, a kérdésem elméleti szintű volt. De örülök neki, hogy nem okoz semmi problémát a külső levegővel való ellátása a kályhának. Valami hasonló szeretnék mint amit írsz. Ugygondolom, hogy megcélzok egy Passzív épületet amiből a végén lesz egy jó alacsony energiás és ebbe szeretnék egy tömegkályhát mindenképpen. Mióta megtaláltam ezt a topicot azóta tudom, hogy nem maradhat ki egy ilyen kályha a lakásból! :)) Tervezgetésnél is mindig észben tartom, mert egy központi helyre szeretném elhelyezni ahol fűthetné az előszobát, folyosót, nappalit, konyhát, ebédlőt, kb kettőt hármat ezek közül. Ezért érdekelt a mérete és a fűtési teljesítménye is. De ahogy látom van rá esélyem, hogy jól működjön így ahogy szeretném.
Nekem úgy tűnik, Zsoolti ezt a kérdést elméleti szinten vetette fel, nem egy meglévő kályhával kapcsolatban. Persze a levegőellátást többféle módon meg lehet oldani, de ez minden fatüzelésű eszközre érvényes, és szerintem talán ez nem is kapcsolódik közvetlenül a tömegkályha témakörhöz. Arról a fontos dologról viszont szerintem nem ejtettünk itt szót, hogy a tömegkályha sem csodafegyver, szükség van a jó hőszigetelésre a megfelelő elhelyezésre, sokar segít egy jó tájolású, netán a téli benapozást is hasznosító "donor" ház. Relatíve nagy alapterületre csak így érdemes ilyen kályhát tervezni. De ez meg már kicsit a passziv ház topik témája. Ide még az az érdekes gondolat kívánkozik, ami ennek az ormótlan tömegnek a szabályozható/nem szabályozható viselkedését szemlélteti. Arról van szó, hogy mivel ez egy relatíve alacsony felszíni hőmérsékletű szerkezet, számolni lehet azzal a hatással, hogy a fűtött tér hőmérséklet emelkedése miatt csökken a hőkülönbség és így"automatikusan" csökken a kályha hőleadása. Magyarul attól nem kell nagyon tartani, hogy túlfűtjük a helyiséget, viszont hirtelen túlságosan lehűlni sem engedi.
Most mintha látni vélnék valamit az ajtó kerete mellett. Ezt a nyílást kilehetne vezetni máshova is? Meglehet csinálni hogy az épületen kívülről kapja a levegőt mind a két égéstérhez?
Nem burkolja körbe, itt van: Az a különbség, hogy a mi kályhánknak sokkal kisebb az ajtaja, de a tűztér ugyanolyan széles. Ezért kell külön nyílás, de a mi régebbi kályhánkon pont ugyanez az ajtó van, és a két szélén van a lyuk, úgy, mint itt.
Itt még megvan a nyílás azt látom én is, de aztán az egészet körbe burkolja még egy sor téglával és végül bepucolja. Mi lett a nyílással? Valahol megkéne hogy legyen.
A téglákat és a tűzálló betont jól látod, a fehér anyag kerámiaszálas paplan, alapvetően két funkciója van, a képen látható részen a füstjárat külső fala és a mag közötti hőmozgást teszi lehetővé, miközben tömít, kesőbb az egész mag+füstjárat blokkra kerül egy réteg, aminek a másik feladata az egyenletes hőleadás "beállítása", miközben a magot nem engedi túlhűlni. Az alsó két nagy szögetes nyílás az tisztítónyílás, az én új kályhámon egyenlőre fixen befalaztam, mert magyarországon nem találtam ilyen tisztítóajtót, és a másik kályhámon azt tapasztaltam, hogy három év után még nem kell tisztítani, így van minimum három évem, hogy szerezzek vagy csináljak ilyet. A másodlagos levegő a tűztér felső harmadán, két oldalt láthato kerek lyukon megy be, a bal oldalit fehérrel bekarikáztam. Erről az elemről az 57-58-59-es hozzászólásban találsz képet. Az égéstér csak a hamuzóajtón keresztül kap levegőt, sajnos, legalább 80-100 négyzetceniméter kellene, ezért az itthon kaphatót résnyire ki kell nyitni, mert a gyári szabályzó nyílás kicsi.
Itt pedig ez a sötétebb anyag gondolom tűzálló beton. Az alsó két szögletes luk az csak a másodlagos levegő bejuttatására szolgál? A fő égéstérbe csak a kisajtón keresztül megy be levegő?
Mindenben a beszerezhető legolcsóbb, de a célnak megfelelő anyagokat kerestem, ajtó és hamuzó: http://www.svt-wamsler.hu/termek_lap.php?termekcsoport=9&kereso_mezo=TIPUS&kereso_ertek=176
rostély: innen a pes 7-es-ből 5db
http://sympatic.hu/index.php?p=rostely
összesen kb bruttó 25000 Ft
Én is aggódtam, hogy nem fog szimmetrikusan működni, de mivel a keresztmetszetek arányosan oszlanak el a két oldal között, ez a fél méter különbség, úgy tűnik, nem számít, mid a két oldal egyformán langyos. Egyébként tapasztalatom szerint az eleje a legmelegebb, aztán jön a hátulja ée a két oldal kb 5-10 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű. Persze gondolom, a belső kerámiaszálas paplan vastagságával lehetne variálni. A kémény lezáró a képen a kályha ba alsó felénél látszik, a kéménytisztítónyílás felett, ahol a vakolat javítás van. üdv: V11
Amint látom itt 3 füstcső van A világos színű tégla az mind samott és a sötétebb pedig sima kisméretű tömör? Mi az a fehér anyag és miért kell használni?
Üdv vackor! A vasalatokat hol és milyen áron szerezted be? A korábbi képeken jól láttam, hogy baloldalon megy ki a füst a kéménybe - ez nem szívja el (rövidebb füst-út) a másik oldalról a meleget? A kéményt hol zárod le? Előre is köszi, etil....
Tényleg írtad már. :) Ezeket az arányotat betartva tudok építeni egy jó kályhát? A leszállóág már a füstjárat igaz? Ezek összegére kell hogy teljesüljön az alább írt százalékos arány. Tehát építhetek több akár 3, 4, 5, leszállóágat is ha azok keresztmetszetének összege a megadott százalékos aránnyal egyenlő?
Megfelelő tömeg alatt azt értem, hogy egy lapjára rakott kisméretű tégla fallal összevethető legyen. A tetejére azért kell hőszigetelés, hogy a sugárzó hőt inkább oldalt, mint felül adja le a kályha. Lehetne vastagabb is, de szerintem 10 cm felett már nem sokat változtat a lényegen. Ja, és mindkettőtöknek köszi a szurkolásért :o)
Az arányokat a 72. hozzászólásban nagyjából leírtam, az alsó rész azért szélesedik ki, mert a felette levő leszálló járat ebben a nézetben ugyan vékonyabb, viszont szélesebb, és így lehet megoldani, hogy az alsó "gyűjtő" járat keresztmetszete ne csökkenjen dasztikusan.
Gratulálok a kályhához! Jó lett! :)) Ezen a rajzon már látom a lényeget, a nagy tűz fenti részen alakul ki, ha jól gondolom. Ezt a fenti teret mennyire lehet formálni? Úgyértem nagyon kell ragaszkodni bizonyos méretekhez és kialakításokhoz, vagy csak legyen valamekkora? Gondolom összefügg az alsó tűztérrel is. Viszont akkor az alsót mi alapján állapítjuk meg? Hogyan méretezed ezeket? A füstjárat alul miért szélesedik ki egy kicsit?
A rosszul szigetelt azt jelenti, hogy az épület teljes északi fala 50 cm vastag, sóskúti mészkőhöz hasonló, kívül vakolat is alig, van 14 nm ablakfelület, ami ugyan nem egyrétegű, de lehet még a hőszigetelésén javítani. Amikor nagyon mínuszok vannak, reggel és este kb 8-10 kg fát használunk. A kályha a legalján, padlószinten cstlakozik a kéménybe, elkövettem egy kis nem méretarányos rajzot, amin talán látszik valami. a kémény a kályhától padlószinten kb 4 méter távolságig vihető, de kerülni kell a túl sok irányvátoztatást. Belzer: Annyiban lehet a cserépkályhával ötvözni, hogy a vázlaton kékkel jelölt réteg bármi lehet, ami megfelelő tömegű. A vörös réteg tégla, a keki samott, a sárga meg 10 cm hőszigetelés. üdv: V11
Tegnap éjjel megszületett a várt csemete, kb 4300 kg, 225 cm magas, 134 cm széles és 94 cm mély. Egészséges, egyenlőre napi 8 kg fát eszik, és a hőmérséklete 35 celsius, fokozatosan emelkedik. A vártnál nehezebb szülés volt, de megérte. A képeken nem látszik, de a család örül, már csak azért is, mert vége a két hónapja tartó ostromállapotnak. Én is örülök, de az sem látszik. A másodlagos levegő bevezető nyílásainál látható lángcsóvákat az én primitív gépemmel nem tudtam jól lefotózni, talán ezen a képen kivehető a bal oldalon egy sötétebb sáv, jobb oldalon meg vízszintes vörös sáv. A külső köpeny még elég nedves, de nagyon gyorsan szárad. Az már most egyértelműen látszik, hogy a kis tűztérajtóval sokkal hamarabb kialakul az égéstérben a megfelelő hőmérséklet, így várhatóan ez a kályhánk még takarékosabban fog üzemelni.
Nálad a rosszul szigetelt épület milyen fallal rendelkezik pontosan? Csak hogy tudjak mihez hasonlítani. Én egy jól szigetelt épületbe szeretnék egy ilyesmi kályhát. Olvastam ab69 hozzászólásait. Tetszenek a képek amiket bemásolt. Várom a képeket. Mennyi fát dobtál rá egyszerre amikor több napig mínusz 10 fok volt? Jól értem, hogy ilyenkor is elég naponta egyszer megrakni? Tehát az égéstér felér teljesen a kályha tetejéig majd fenntről oldalt jönnek le a füst járatok mondjuk a kályha feléig és itt be csatlakozik a kéménybe? Akkor nincsenek olyan hosszú tekervéyes füstjáratok mint egy cserépkályhánál? Vagy ez csak kialakítás kérdése, és lehet vezetni a füstöt bármerre?
Méretben és teljesítményben szűk határok között variálható, kb 3,5-4.5 tonna, és kb 2-3,5 KW a teljesítménye. Azt mondják, egy jól hőszigetelt 120 nm-es lakást tud fűteni. Ha kisebbet/könnyebbet szeretnél, ami gyorsabban bemelegszik ( persze gyorsabban is kihűl ) , olvasd el ab69 hozzaszólását a dán változatról. Nekünk a már működő kályhánk egy kb 230 légköbméter rosszul hőszigetelt egybefüggő teret mínusz néhány fokos külső hőmérsékletig tud 20-22 fokon tartani, több napos mínusz 10 fok alatti külső hőmérsékletnél 19 fokra hűlt a helyiség kiegészítő fűtés nélkül. Ezt tavaly próbáltam ki. Tavasszal megcsinálom az ablakokat és a hőszigetelést, szerintem úgy bírni fogja a legnagyobb hidegben is. A kályha felülete max. 50 fok körüli. Füstjáratok tulajdonképpen vannak, hiszen az égéstermék a kályha oldalán levő járatokon keresztül távozik, de a belső felépítés olyan, hogy a tűz teljes magasságáig töretlenül haladhasson, a tökéletes égés/utóégés érdekében. Szerintem olyan térbe érdemes építeni, ahol a sugárzó hő hatása minden irányba jól érvényesül, magyarul célszerű egy központi helyre tervezni. Nem véletlen, hogy az erről megjelent könyvnek az a címe, hogy "Heart of the home" Ezért nem lehet egyértelműen megmondani, mekkora teret képes jól kifűteni. Tulajdonképpen nem lehet túlméretezni, mert a fűtés és a tüzelés itt két külön dolog. Ha úgy érzed, túl meleg van, kihagysz egy napot, és onnantól ritkábban fűtesz. Ugyanez vonatkozik egy kisebb lakásra is, ki tudod tapasztalni, milyen időközönként kell begyújtani. Úgy néz ki, holnap befejezem az új kályhát, és tényleg teszek fel képet. A beüzemelés már megtörtént, és szerencsére minden a terv szerint működik. Egy tüzet is lefényképezek majd, amin lehet látni az utóégést.
Húha, gratulálok a célegyeneshez! Kíváncsian várom a képeket. Meg persze a beüzemeléssel és működéssel való beszámolót is. :) Ezeknél a kályháknál miért nem csinálnak füstjáratokat? Van valami ami alapján előre tudok kalkulálni, hogy egy X nagyságú szobába kb mekkora kályha felület kell, illetve tömeg. Milyen meleg a kályha felülete? Szerintem írj nyugodtan oldalakat, mert sokunkat érdekel ez a téma és elég korlátozott a szakirodalom és a tapasztalat is.
Már a célegyenesben vagyok, egy kicsit el is hanyagoltam a fórumot, de hamarosan a kész kályháról is tudok képet kitenni. A cserépkályha és a tömegkályha közötti két legfontosabb különbség:
- Az égéstér a tömegkályhánál egyszerű függőleges vezetésű, másodlagos levegő bevezetéssel és utóégető kamrával, szemben a cserépkályha füstjárataival.
- A cserépkályhával szemben itt lapjával vannak a samottéglák, ezért, és a tisztább, szakaszos üzemeltetés miatt "átrakás" nélkül a várható élettartam 30-35 év.
További különbség, hogy hamuzni csak kb havonta egyszer kell, és szintén a működéséből adódóan kevesebb fával beéri, nem kell évente kormozni, a kémény is tisztább marad, az alacsonyabb felületi hőmérséklet miatt a levegő egészségtelen ionizációja sem következik be.
Hirtelen ez jutott eszembe, de szívesen írnék még oldalakat erről, annyira megkedveltem :o)
Hogy áll a kályha? Milyen nehéz lesz kb ez a kályha amit csinálsz? Szerinted mi különbség van egy viszonylag nagy cserépkályha és egy kicsi tömegkályha között? Lehetséges hogy van egy pont amikor megeggyeznek? Vagy van ami miatt soha nem fog megeggyezni a kettő?
Szia, az már jó méret. Nem elsősorban a kéményseprők miatt, bár mint tudjuk, kéményt tilos teljesen elzárni, és ezzel ezt is kiküszöböltem, de így sikerült megoldani, hogy egymástól független elzárót építhessek be a két külön tűztérhez. üdv: V11
válaszoltam. Azért egy alaprajzot elküldhenél, hátha lenne ötletem. A küső burkolat elhagyásával pl. a kályha bármely odalából el lehet csalni kb14 centit. Így a minimális méret kb 120x94 vagy 134x80. Ez azért nem olyan nagyon sok... Üdv: V11
Nem adtam fel, de azóta csak két csonka napom volt rá, sajnos a többi elfoglaltságom nem hagyott rá több időt. Ennél már eggyel több sor van, legközelebb lefotózom. Üdv: V'11
összeállítottam a rendelkezésre álló anyagokból a "vázlatot", igyekeztem olyan méreteket választani, hogy ne kelljen vágni. A mai legtanulságosabb leckém az égstér-"torok"-utóégető kamra-füstjárat-minimális kéménycsatorna keresztmetszet arányának százalékos kifejezése volt. A rendelkezésemre álló vázlatok alapján ez kb. 100%-50%-30%-15%.
Kétféle habarcs volt használatban, a samott elemeket 0-1 mm szemcsenagyságú samottlisz és kaolin keverékével, a többit nagyon kövér vályogföld, homok és kaolin keverékével rakták.
Ha jól számolom ez sem sokkal nagyobb: 140 légköbméter körüli - akkor lehet nekem sem kellene kisebb.... Még az idei fűtési szezonban fogod tesztelni? etil...
Egy kb 45 M2-es, 3.10 belmagasságú, fél méter vastag sóskúti kőből-vályogból vegyesen rakott fal, kb 10 m2 ablak felület, termo üvegezéssel, + egy dupla szárnyas szabadba nyíló ajtó. A helyiség északi fala 5cm nádpadló szigetelést+hőszig. vakolást kap. Ez egyébként egy szövőműhely. Mindent dokumentálunk, várhatóan készül egy kis film is az építésről. Addig is képek itt. üdv: V11
Köszi, ha úgy lesz majd élek vele, de valszeg nekem valami hibrid kályhám lesz: csak Kb. 120 légköbmétert kell befűtenem, így valami kisméretű tömegkályha (finn, dán) és cserépkályha keveréke lesz mészhomoktégla borítással és külsőlevegő-bevezetéssel. Tavasszal a fűtési szezon után kezdem épít(t)e(t)ni, így a tél tervezéssel és infógyűjtéssel telhet. etil...
A csövek csak az öntőforma részei, később ki kell venni. A fúrás lehet, hogy túlságosan megviselné a samottot. Esetleg hornyokat lehetne még marni bele, aztán rá a következő sor, de inkább maradok az eredeti "recept"-nél. Egyébként talán nem is volt olyan bonyolult, mint látszik.:) V11
Így már vili - ezt említetted is, csak nem gondoltam, hogy ilyen bonyolult (feltételeztem, hogy simán lyukakat kell fúrni és kész): jól látom ez rézcsővekből van megoldva? Üdv, etil...
Szia! A tűztérben kétoldalt az ötödik téglasor helyett ezeken az elemeken keresztül jut be a másodlagos levegő, hat cm-enkénti egy cm-es nyílásokon, az égés irányára merőlegesen. Így az utóégés már a tűztér felső harmadában elindul, és az égéskamrában tökéletesen befejeződik. Üdv: V11
Felgyorsultak az események, kész az első elem. 24 órával az öntés után ki lehetett venni a formából, ez jó hír, ezek szerint ez a munkafázis nem túl vacakolós. A következőnél kissé hígabbra csináltam az anyagot, mert ebben maradt pár kis légbuborék.
Sajnos nem ez a fő foglalkozásom, nem is a második, de tán még a harmadik sem, így aztán mire az anyagokat, szerszámokat beszereztem, beőszült. Így megy ez.
Alaposan elcsúsztam a dolgaimmal, de ami késik, nem múlik, elkezdem a kályhát. első lépésként a másodlagos levegő nyílásokat tartalmazó elem öntősablonját csinálom meg. Beszkenneltem pár fontos oldalt a könyvből, kiindulásnak jó, ha kell valakinek, levélben elküldöm.
http://www.fornyetenergi.dk/ itt talalsz rajzot a finn kalyha mukodeserol. A dan az egy kicsit egyszerubb, de a lenyeg ugyanaz, az egesterbol kiszabadulo gazokat ugyanugy az utanegeto kamraban egeti el, de keverges nelkul egybol az oldalso fustcsatornakba nyomja.
Üdv! Nézegettem az említett linket, de rajzot/ábrát nem találtam az égéstérről és főleg az utánégetőről' - tudnál valamit rajzolni vagy esetleg bővebben leírva magyarázni róla. Előre is köszi, etil...
A dokumentumfilmet terveink szerint egy kályha építéséről az egész tömegkályha-dolog imertetése céljából készítenénk, egy kis falutv gondozásában, de országos terjesztésre szánjuk, hogy segítsük ennek a módszernek a a szélesebb körű elterjedését. A falunkban 2004 nyarán volt egy nemzetközi tábor, ennek keretében volt itt Heikki, de az előző években is több tömegkályha épült itt, többek között egy dán cég közreműködésével, de azok is finn tipusúak voltak. Így alakult, hogy településünk bír a legnagyobb tömegkályha építési múlttal és a legtöbb megépült tömegkályhával. Ezt a hagyományt szeretnénk folytatni, és szeretnénk egyfajta módszertani központként működni. Én csak magamnak, barátaimnak, ismerőseimnek szeretnék ilyen kályhákat építeni, ezért szeretném alaposan kitanulni a gyakorlati részét. Van azonban olyan ismerősőm, aki szeretne ezzel komolyabban is foglalkozni. üdv: V11
Ha publikus, mondhatnal valamit arrol a dokumentumfilmrol is valamit. Ill. valojaban mik a terveid a tomegkalyhaval, epiteni szeretned oket, vagy csak infokat tovabbadni?
Ez tulajdonkeppen a napi begyujtasnal igaz a cserepkalyhara is, a rendeszeres futes evekkel hosszabitja meg az elettartamat. Inkabb a nagyobb tomeg miatti lassabb atmelegedes, tulzott futes eseten a hotobblet a kemenyen keresztul tavozik, magat a kalyhat nem tul egyszeru tulfuteni, a kemenyt igen de azt meg minek.
Eppen azt probalom kideriteni, hogy tudom diszkreten atkuldeni az emilcimemet...
Szerintem Magyarorszagon is elobb utobb el fognak terjedni ezek a kalyhak, egyreszt mert egyszeruen jobbak mint a megszokott cserepkalyhak, masreszt pedig normalis , jol mukodo teglakalyhat szerintem maskepp nem lehet epiteni. En is bohockodtam meg otthon, elere allitott teglaval, acelkapcsokkal meg kulso rabichaloval a repedesek miatt, de a cserepkalyha fustjaratai valahogy nem az igaziak a teglakalyhaban, az atrakas itt meg ugye foldig rombolast jelent. Viszont egy 3,5x4x6-os cserepkalyhat mar siman meg lehet epiteni ezzel a belso szerkezettel es nincs szukseg atrakasra, meg evenkenti kormolasra.
Veletlenul sem akarom lebecsulni a finn ur munkassagat, de ezekben a kalyhakban tobb van mint amit o felvillant. Itt daniaban az o kalyhait tanitjak iskolaban, sutovel suto nelkul , henger meg hasab alakban, aztan kb. ennyi, ezeket masoljak es ebbol probalnak megelni a kalyhasok. Ha jol tudom mind a mai napig o az egyetlen aki konyvet irt, es akinek a konyve angolul is megjelent. Tobb orszagban szinte guruva is valt, ami nem tul szerencses, kicsit rugalmasabban kene kezelni ezt a temat, apro atalakitasokkal az adott eghajlati viszonyoknak megfeleloen, kene atvenni a lenyeget es nem esz nelkul masolni. Ehhez persze vagy ido kell, vagy mindjart a kezdeteknel tobb lehetoseget felvillantani, mert ebben a kalyhaban szerintem tobb van.
Jo lenne, ha nem csak a finn kalyhak masolatai terjednenek el otthon.
Látom a "tűz kialvása után"-t már te is nagybetűvel írod. Tapasztalatom szerint még jobb, ha az ember odaírja, hogy "és a parázs kihunyása után", mert ezt is gyakran félreértik. Szerintem a hosszú élettartamhoz még az is hozzájárul, hogy a belső "mag" napi begyújtáskor nem hűl le teljesen, és kisebb a hősokk. V11
Igen, ezek azok a bizonyos, klasszikus ontvenyajtok lecsavarozhato fulekkel, ehhez is ki lehet talalni valami koydarabot. Az ajtokkal azert itt is elofordul a ganyolas meg mindenfele anyag,pl. biciklikullo alkalmazasa...Az ara meg nem 6 szamjegyu.
Masodlagos levego, tobbnyire a hamuterbol, az ajto elott van egy plusz res, kozvetlenul az utanegeto kamra alatt, ha megfigyeled a honlapon a kepeket, ez egy nyitott lyuk(eszetlenseg elleni vedelem miatt nem lehet lezarni) de ez nem aranyszabaly, van ugy hogy kivulrol es az is jarhato ut, hogy direktbe az utanegeto kamraba. Ugy tunik mindenkinek van erre valami kulon szisztemaja, de attol tartok fontosabb hogy eleg levego legyen , mint az hogy honnet. Az hogy hol es legyen-e egyaltalan barhol is elzarhato a levego utja, sajnos az leginkabb az ugyfel ertelmi kepessegeitol fugg. Illetve kalyhakent, vagy korom es fustgyarkent akarja-e hasznalni az eszkozt a kedves megrendelo. A hoveszteseg csokentese, ill. inkabb elkerulese miatt, celszeru a kemenyt , lezarni A TUZ KIALVASA UTAN, ha a bearamlo levegot zarod az is jo valamennyire.
Vegulis ezek a fajta kalyhak igencsak egy torol fakadnak, kell egy tuzter, egy utanegeto kamra, ahol kepes a tuz 900 fok folotti homersekleten egni amihez persze eleg levegot kell bizositani, mindegy honnet, es a megfelelo anyagokkal kb. ugy pakolod korbe a kalyha magjat ahogy akarod, persze jo ha tudja elotte az ember, hogy mit is akar es mennyi ido alatt...tudom ez egy kicsit tulzottan le van egyszerusitve, de a lenyeg kb. ennyi, a tobbi a kornyezettol es a kalyhas tudasatol fugg...
Meg egy fontos dolog, azt hiszem nem emlitetted te sem. Ezeket a kalyhakat nem kell 10-15 evente atrakni, ennek egyik oka a nagy tomeg, a masik pedig a tiszta eges miatt, nem csapodnak ki savak a fustbol, amik bizony komoly ellensegei a samottnak. Volt ra palda, hogy tulelte a kalyha a hazat. Es persze nem igenyel evente, ketevente takaritast.
A talalkozoban beszelgetesben es epitesben benne vagyok, az idopont kerdeses
Az ajtóval kapcsolatban van ötletem, egy barátom épített tavaly egy tömegkályhát, és ez az ajtó elég jónak tűnik, főleg az árához képest, ugyanis hamuzóajtóval együtt 20.000 Ft alatt van. Én is ilyet vettem az építendő kályhámhoz: http://www.svt-wamsler.hu/termek_lap.php?termekcsoport=9&kereso_mezo=TIPUS&kereso_ertek=176 Persze nem csúcsszuper, de szerintem jó minőségű, jól záródik és szintén gazdaságossági szempontok miatt esett rá a választás. Egyébként a beépítésnél Heikki nálunk is hasonló megoldást alkalmazott, de a két fal közé építéshez gyártanunk kellett egy lemez "közdarabot. Szerintem is ez a legtartósabb és legstabilabb megoldás. Ja , a másodlagos levegőt honnan kapja a tűz? Ha Magyarországra jössz, találkozhatnánk egy beszélgetés erejéig, esetleg még tudnék is egy alkalmas helyet kályhaépítésre, nem messze az épülő finn kályhámtól. Örülnék, ha összejönne egy közös építés, egyébként is szeretnénk egy ismeretterjesztő filmet csinálni erről a tömegkályha-dologról, milyen jó lenne ha egyből két módszert is bemutathatnánk... Esetleg építhetnénk csak dán rendszerűt.
Lars Helbro honlapja, www.stenovne.dk sajnos a legtobb info danul van fent, de az egyik oldalon a lenyeget leirja angolul is. A kepek magukert beszelnek, http://www.stenovne.dk/englishnew01.html. Valoszinu a telen, hazamegyek egy idore, ha epp ugy adodik, szivesen epitek otthon is ilyen kalyhat. Minden anyag fellelheto nalunkis, en szivem szerint a bontott teglat javaslom, talan az ajtokkal lesz egy kis gond, kerdes mennyi utanajarast igenyel a megfelelo minosegu ajto beszerzese, mert az eredeti finn vagy dan ajto hmmm...pofatlanul draga. Egyetlen trukkjuk,hogy a ket teglafal koze lehet beepiteni oket, na es eleg masszivak, bar ennek nem sok jelentosege van a mukodes szempotjabol, inkabb az elettartam a kerdes...
Osszehasonlitas.... Eloszor is valasszuk kette a tomeg es a fustcsatornak kialakitasanak kerdeset.
A tomegtol nagyjabol ketdolog fugg, mekkora a hotarolo kapacitas es mikor kezd el melegiteni a kalyha. Ha pl. a nalunk ismert keskeny , cserepkalyhakra jellemyo
Lars Helbro honlapja, www.stenovne.dk sajnos a legtobb info danul van fent, de az egyik oldalon a lenyeget leirja angolul is. A kepek magukert beszelnek, http://www.stenovne.dk/englishnew01.html. Valoszinu a telen, hazamegyek egy idore, ha epp ugy adodik, szivesen epitek otthon is ilyen kalyhat. Minden anyag fellelheto nalunkis, en szivem szerint a bontott teglat javaslom, talan az ajtokkal lesz egy kis gond, kerdes mennyi utanajarast igenyel a megfelelo minosegu ajto beszerzese, mert az eredeti finn vagy dan ajto hmmm...pofatlanul draga. Egyetlen trukkjuk,hogy a ket teglafal koze lehet beepiteni oket, na es eleg masszivak, bar ennek nem sok jelentosege van a mukodes szempotjabol, inkabb az elettartam a kerdes...
Osszehasonlitas.... Eloszor is valasszuk kette a tomeg es a fustcsatornak kialakitasanak kerdeset.
A tomegtol nagyjabol ketdolog fugg, mekkora a hotarolo kapacitas es mikor kezd el melegiteni a kalyha. Ha pl. a nalunk ismert keskeny , cserepkalyhakra jellemzo fustjaratokat, egy marha nagy teglakalyhaba epitem hasonlokepp fog viselkedni mint a finn kalyha, ill. meg egy kicsivel lassabban fog felmelegedni.
Ennek oka az a bizonyos utanegeto kamra, amit kivaloan lehet sutonek hasznalni, ez ugye nincs a cserepkalyhaban. Pedig ez lenne talan a legfontosabb, ugyanis a fabol kiszabadulo gazok itt egnek el es nem az elsodleges tuzterben. Ettol tisztabb es magasabb hofoku az eges. De ezt mar amugy is tudod, csak azok kedveert akik estleg most tevednek ide.
Ami elteres a dan es a finn kalyha kozott az az hogy a dan kalyha nem viszi a fustot, (bar ami onnet kimegy, az mar gyakorlatilag nem lathato fust, csak gazok) az utoegeto kamra fole, hanem itt egy kor-koros aramlast hoz letre es a kamra oldalan levo lyukakon keresztul egybol az oldalso fustjaratokba nyomja a gazokat. Leginkabb egy gaz centrifugara hasonlit az egesz mukodes, ehhez kepest a finn kalyhaban az aramlasok kicsit kaotikusabbak, bar ez reletiv, mert meg mindig job mint ami egy cserepkalyhaban tortenik.
Jut eszembe, ilyen fustjaratokat minden tovabbi nelkul bele lehet epiteni egy megfelelo meretu cserepkalyhaba is, na persze ez plusz anyagot igenyel es megint ott vagyunk hogy 2-2,5 t.
Viselkedest tekintve egy azonos meretu dan es fin kalyha kozott annyi a kulonbseg hogy a dan mar 8-10 ora utan rendesen melegit (de ez a falvastagsag miatt van) a meresek szerint nehany szazalekal hatekonyabb az eges, de foldi halando ezt nem fogja erzekelni. Itt is alt. eleg az egyszeri begyujtas de nyilvan rovidebb ideig tartja a meleget mint a finn, de tovabb mint a cserepkalyha...
Na persze itt is elokerul a kemeny lezarasa, illetve mikor mit zarunk le kerdese.
A dan kalyhanak van meg elonye, lehet belole kisebbet is epiteni, de az is 2t. Vegulis jobb mint a 3,5t.
örülök, hogy idetaláltál, érdekes amit írsz, jó lenne, ha feltennél pár linket, infot, képet. Azért lehet fontos ez a vonal, mert itthon nagyon sokan azért nem építenek tömegkályhát, mert vagy statikailag nem fér bele, vagy anyagilag. Érdekelne egy alaposabb összehasonlítás a két kályha működéséről, használatáról. A hőálló betonból öntött elem egyébként csak a sütővel egybeépített kályhánál kell. A finn kályhához sem kell sok kőzetgyapot, inkább kerámia paplan, ami viszont építésnél nagy elővigyázatosságot igényel, mert a lebegő mikroszálak belégzését kerülni kell. Ezt a problémát egy már létező "bio" hőálló paplannal lehet elkerülni, ennek beszerzésén dolgozom. Várom a részleteket!
Kepzelj elegy olyan kalyhat ami (csak) 2 vagy 2.5t ,ugzanolyan tisztan egeti ela fat mint a finn kalyha, es nem kb.2 nap hanem 8, 10 ora mulva mar meleget ad, epitese is egyszerubb, mivel nem kellhoyya semmifele hoallo betonbol ontott elem. Ilyen kalyha letezik es ugy hivjak hogy dan teglakalyha. Masodik szakmamat tekintve cserepkalyha es kandalloepito vagyok, bar ugy nez ki hogy leginkabb ez lesz a fo szakmam. Jelenleg Daniaban elek es itt talalkoztam mind a finn mind a dan teglakalyhaval. Mivel itt sincsenek olyan veszett hideg telek a tenger kozelsege miatt, a vikingek kialakitottak a sajat maguknak megfelelo kalyhat amit el is felejtettek es eppen mostanaban kezdik ujraelesztgetni a hagyomanyt. Ezeknek a kalyhaknak a legismertebb mestere Lars Helbro. Volt szerencsem vele szemelyesen is talalkozni es az o gondolatai a kalyharol sokkal kozelebb allnak hozzam mint a finn ure. O ugyanis igyekszik minel egyszerubben es minel kevesebb fele anyagbol megepiteni a kalyhait, es nem hasznal dupla falat a kalyhaihoz meg tul sok koyetgyapotot sem.
Üdv mindenkinek! Jó hírem van, visszakaptam a tömegkályhás könyvet, megpróbálok néhány lényeges oldalt beszkennelni. Nem tenném ki ide, a szerzői jogok miatt. De találunk rá módot, hogy az építeni szándékozók segítséget kapjanak.
Igen, jól láttad a méretet. A gyári kéményekhez létezik 45 fokos bekötőmodul, azt könnyen betervezheted a leendő kályhához. Az építésről még nem tudok biztosat mondani, de amint van valami, jelzem. Ettől függetlenül a kész kályhát bármikor szívesen megmutatom.
Irtad, hogy a nyáron építetek egy új kályhát. Ha lehet szívesen megnézném a készítését és segítenék egy kicsit. (Annó építőipari suliban érettségíztem.) Ha aktuális, írd meg, hogy hol és mikor!
A kéményed betorkollásánál milyen méretü csatlakozást készítettetek a tömegkályha felől? Amit falaztál az 14 x 27 cm, ha jól láttam a képen. A bélelt kémény "tisztító" nyílása lenne jó csatlakozás a kályhához? - én erre gondoltam - . A kéményt előre meg kell építenem a kályha majd csak később következik.
A legbiztonságosabb megoldás, ha nyitott gravitációs rendszerrel kapcsolod össze a csövet. Egyébként úgy tudom, valani spéci hőálló ötvözet. Azt azért érdemes bekalkulálni, hogy csak napi néhány órát ég a tűz, szvsz túl nagy melegvíz tárolót nem érdemes betervezni. Ennek a módszernek az még a hátránya, hogy a tűzteret hűti, és az égés hatékonyságát rontja. Nekem volt egy kb 60X140X5 cm- es víztartályom a kályha oldalába, a füstjárat külső oldalára építve, de sajnos gánymunka volt, szivárgott, és meg kellett szüntetni. Melegvíz készítésre inkább ilyen módszert ajánlanék, bár így hogy csak kb 40-60 liter vizet tart melegen, és a kályha fűtőteljesítménye is kb 30%-kal csökken. Az égés viszont tiszta és hatékony marad.
Nem rossz ötlet, csak vajon mi van akkor, ha valami miatt nem cirkulál benne a víz? Itt nem egy tartályt melegít a tűz mint a kandallós verzióknál, hanem csak egy csövet. Lehet, hogy valami spéci anyagból van?
Ja, ha már a képeknél tartunk, a szlovák linken is a mi kályhánk építése látható, talán a kész kályha így jobban érthető... ( most hogy mondod, illett volna ebbe a topikba is feltennem képeket... hamarosan pótolom ) üdv: V11
Részben a kéményseprők miatt, részben azért, mert a két kályha kéménylezárását így tudtam egymástól függetlenül jól megoldani. Egyébként szerintem a jobb huzat és a kevesebb lerakódás miatt a hőszigetelt kémény általában előnyös. üdv: V11
A kéménynek én 250 x 250 mm-es tervezek és abba 200-as acélcsövet és hőszigetelést. Megtaláltam a képet a kályhádról. A kéményseprők miatt falaztál a betorkolláshoz külön kéményt?
mi 200-as átmérőjű hőszigetelt kerámiabélésű kéményt építettünk, de a 200x200-as téglakémény is megfelel. A légcsatorna nem olyan egyszerű ügy, mert el kell a levegőt juttatni a másodlagos levegő bevezetőnyílásához is. Szerintem a légcsatornának minimum a kémény keresztmetszetével azonosnak kell lennie, de ezzel kapcsolatban nincs tapasztalatom. Jó lenne már a doksi, szombaton majdnem sikerült megoldani, sajnos miattam meghiúsult az akció. Ha van valami, jelentkezem. üdv: V11
A te kályhádhoz milyen kéményt raktatok? Milyen méretű kémény kell hozzá? Arra gondoltam, hogy az ajzatba építek a kályhához légcsatornát és igy a műanyag ablakok és bejáratiajtó tömítettsége nem zavarja majd a tökéletes égést a kályhában. A légcsatorna és kémény keresztmetszetének milyen arányban kell lennie?
hamarosan megkapom a már létező vázlatokat, és hozzáférhető lesz. addig is pár újabb adalék, kedvcsináló: http://www.mha-net.org/msb/docs/Man00.PDF http://heatkit.com/html/gallery.htm
Nekem is megtetszett a tömegkályha építés - a gázfűtés kiváltására pont alkalmas lenne nekünk is - . Irtad, hogy vannak vázlataid és talán méretezésed is. A kérdésem az lenne, hogy azokat közzé teszed-e? A szlovák építés képeiről lehet méretezést készíteni, de ahhoz az összes téglát át kell számolni. Ha már valaki megtette nem állnék neki. :)) A tömegkályhádról lenne még 1000 + 1 kérdésem, de majd később ha már többet olvastam róla.
Napkollektor. Télre volt a tömegkályha egyik oldalán beépítve egy lapos vízmelegítő tartály, de olyan nagy légteret fűtök, hogy inkább arra kell a meleg, így aztán kiiktattam, úgyhogy egyenlőre gáz. Későbbi tervem villany, egy fotovoltaikus visszatáplálós mini-naperőművel. De ez már tényleg más tészta és még sok feltétel nem tisztázott, légvárakat meg nem illik közös építésre bedobni...
Így már érthető, köszönöm a magyarázatot. Nagyon tetszik a dolog, szívesen belevágnék, csak egyetlen bajom van vele. Meglévő házba ez úgy tűnik kivitelezhetetlen, pontosabban hozzám sajnos.
Én pont most vagyok egy teljes energetikai átalakítás küszöbén, tele problémákkal.
A gázos rendszeremtől szeretnék megszabadulni, helyette valami tisztább, természetesebb megoldást választva. A tömegkályha így ahogy elmondtad, nagyon szimpatikus, meg amit eddig olvastam róla az is, de a meglévő épületembe nem nagyon illeszthető sem súlya, sem mérete miatt. Sajnos.
Marad a kandalló, az is csak azért, mert a HMV-t nem tudom másként megoldani, hogy gáz nélkül legyen. Nyáron még lehet variálni kollektorokkal, de télen az a leglogikusabb, hogy a tüzeléses fűtéssel egyben készüljön el a melegvíz is. Eddig erre csak kandallós megoldásokat láttam. Egyébként elnézést, hogy kicsit OFF leszek, de nálad mivel megy a melegvíz? Az gázzal?
szintén megoldás lehet, ha nem egy fajta fűtésre készülsz fel. pl csak tömegkályha, hanem e emllett akár egy pellet kályha (nem kell tüzetrakni), vagy elektromos melegítők... vagy akár egy kandalló... így teljes mértéken kezelhető az átmeneti időszak, vagy a tömegkályha bemelegedési ideje alatti meleg biztosítása...
s az átmeneti időszak, vagy hirtelen jött hideg, ha kicsit drágábban is, de kezelhető, egy villanyradiátorral is :o)) de azt meg nem szertjük, mert drága.. :o))
Teljesen érthető és logikus az aggodalmad, a kályhás topikban is többször felvetődött ez a kérdés. Valóban nagyon lomha szerkezet, de nagyon "szelíden" fűt. ez alapvető különbség még a cserépkályhához képest is, nem beszélve az öntöttvas vagy acélbetétes kandallólkról, amikkel a "kis lángon" ( ez általában visszafogott levegőadagolást jelent) való fűtés tuti kátrány és koromgyártás. Szóval tapasztalaton szerint az ideális összeállítás: Vastag falú, jól hőszigetelt épület, tömegkályha és egy takaréktűzhely. Könnyűszerkezetes házban valóban meggyűlhet a bajod egy váratlan jó idő miatt, de nálunk például egy "váratlan" felmelegedés az 50-60 centis falaknak köszönhetően csak 1-2 nap alatt "jut be" a belső térbe. És itt a lényeg: mivel a kályha hőtehetetlensége és a ház reakcióideje kb ugyanakkora, mindig marad elég idő a korrekcióra. Egyébként nagyon érdekes, hogy jó ismerősöm, aki a könnyűvályog falazat készítésében példaképem volt, saját házánál kicsit túllőtt a célon, ugyanis a nyári nemkívánatos benapozás ellen sikerült a házát kicsit túlvédenie, és nyáron is előfordul, hogy mellényt vesz a lakásban... Lehet, hogy ez kicsit off-nak tűnik, de azt szerettem volna illusztrálni, hogy milyen sok tényező befolyásolja a lakás klímáját: a tájolás, az ablakméret, a tornác szélessége, a fal hőtehetetlensége és hőszigetelése... Szóval egy jól kitalált háznál nem úgy van az, hogy csak úgy pikk-pakk hirtelen jajdefelmelegszik/jajdelehűl. A szabályzás módja pedig a következő: Ősszel, amikor először azt érezzük, hogy kezd kicsit hűvös lenni benn, egyszercsak reggeli teánkat a takaréktűzhelyen főzöm meg. Kb egy óra alatt a platni átforrósodik, a tűzhely fala meg kb 12 óra múlva langyos.. Ha ez a módszer már reggel- esti főzésnél sem elég, begyújtok a tömegkályhába. Először épp csak egy-két kiló aprófa, természetesen felülről meggyújtva. A tűz kb egy óra alatt leég, a kályha üvegén keresztül ez alatt jön egy kis meleg, belülről átlangyosodik, kívül hideg. 12-24 óra múlva újabb begyújtás, ezúttal dupla adag fa, kb másfél óra, ez alatt dupla meleg az üvegen keresztül, A KÁLYHA FELSZÍNE MÉG 24 ÓRA MÚLVA SEM MELEG. Ha most abbahagyjuk, kb az első begyújtástól számított Kb 30 óra múlva a kályha felszínét langyosnak érezzük, és ez kb további 20 óráig tart. Ha nem hagyjuk abba a fűtést, hanem mondjuk innentől kezdve 24 óránként egyszer kb 8-10 kg száraz fával folytatjuk, akkor kb az első begyújtástól számított 60-80 óra múlva eljutunk a kályhafelszín kb 40-45 fokos hőmérsékletéig. Ebben az állapotban kályhánk kb 2 KW-os teljesítménnyel "dübörög" mindaddig, amíg a fűtést nem ritkítjuk, vagy nem hagyjuk abba. A napi kétszeri begyújtással, maximum alkalmanként 12-15 kg fával a teljesítményt kb 3.5-4 KW-ig emelhetjük. Tudom, ez nem tűnik soknak, de ne feledjük, ezt teljesen egyenletesen, a nap 24 órájában produkálja. Tételezzük fel, hogy annyira hideg van, hogy még ez sem elegendő. Eljött az idő, hogy reggeli teánkat ismét a takaréktűzhelyen főzzük meg. Ez a szerkezet csak kb 1 tonna, ezért 24 órás ciklusnál többre ne számítsunk tőle, viszont a vasplatni forró felülete további kb 2 KW, "lökés". Ha továbbra sem enged szorításából a tél, esti teánkat is a takarétűzhelyen főzhetjük. Ahogy enyhül az idő, ugyanez visszafelé. És lehet variálni. A takaréktűzhely arra is jó, hogy ha mondjuk nyáron több napos "nemszeretem" hűvös idő van, reggelente-esténként lehet rajta főzni egy teát, lecsót, máris kellemes idő lesz. Hát valahogy így. Elnézést, ha kicsit hosszúra nyúlt, dehát elmeséltem egy egész évet:) Egyébkét örömmel tettem, és remélem, kicsit sikerült megosztanom másokkal 3 év örömteli tüzeskedési tapasztalatát. Ha a "fűtésszabályzással" kapcsolatban valamit félreérthetően vagy egyáltalán nem írtam le, legközelebb igyekszem pótolni. Üdvözlettel: V11
Engem az érdekelne, hogy ezt a herkentyűt hogyan tudod szabályozni? Az egyszerre elégetett fa mennyiségét a cserépkályhához vagy kandallóhoz hasonlóan gondolom lehet variálni, ezáltal a fűtés intenzitását is, de itt a nagy tömeg és közvetett hőleadás miatt elviekben lomha lesz a szerkezet, ezt hogy lehet kiküszöbölni?
Jól gondolom, hogy ha befűtesz mert hideget mondanak, de tévednek, és nem lesz olyan hideg, a kályha akkor is őrülten fűteni fog, mert már a tárolt hőt adja le amivel már nem lehet mit kezdeni, azt már nem tudod szabályozni? Vagy nem így működik?
Olvastam erről a kályháról, nagyon jó és az egyik legjobb hatásfokú szerkezet, de azt is olvastam, hogy tehetetlensége miatt elsősorban tartós nagy hidegben előnyös, ezért terjedt el az északi országokban. Hazánkban más a klíma, sokkal kiszámíthatatlanabb.
Sajnos a mi kályhánkat a finn mester vezetésével építették, nem tudtunk kikönyörögni tőle pontos terveket, de az építés alatt, amikor épp nem anyag után rohangáltam, elég sokat fényképezten, + megvan Heikki könyve, (The heart of the home; Albie Barden & Heikki Hyytiainen ) amit kölcsön tudok kérni. Egy ismerősöm a képek alapján épített ősszel egy kályhát,
nagyon jól sikerült, őt is megkérem, ha maradt valamilyen terve, küldje el. Nekem is szükségem lesz egy építési vázlatra, sőt Túrónak tartozom egy anyagkalkulációval is úgyhogy lesz valami. Természetesen az összes info publikus lesz. Addig is az egyik cseh ismarősöm oldaláról itt egy kis gyűjtemény, ahol elég jól látszanak az építés lépései ( a piros ruhás úr Heikki Hyytiainen )
Örülök, hogy idejöttél, legalább nem kong annyira ez a hely:) Adósod vagyok egy anyagszámítással, bocs, igyekszem pótolni. Az építés sajnos kicsit csúszik, (bontott)samottégla ügyben akadoznak a dolgok, de ha van valami, írok. További szerencsés építkezést! V11
én szívesen részt vennék a tavaszi tömegkályha építésen!!! az alapomat - már így készíttettem el, hogy egy ilyen tömeget simán elbírjon a tervezett helyen.
Tavaly ősszel készült el az ország hatodik tömegkályhája egy ismerősöm által, egy takaréktűzhellyel együtt volt kb egymilló. (Vasalatok, munkadíj, szerszámok, minden.) Szóval bőven egymillió alatt kihozható.
Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerők, építők vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg a lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott: A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is. A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani. Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság. Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele, és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt Itt egy autentikus vázlat: www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd további linkek: www.diymasonryheater.blogspot.com/ http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html üdv: V11
Navegre sikerult! Elore is elnezest kerek a rajz minosegeert :) Tehat a tetejen a mag le van fedve, azon van a kozetgyapot, es a burkolat egy sorral magasabb, igy takarja a kozetgyapotot. 
... lassan végleges formát ölt a kicsike:-)
Akkor ez egy tömegcserépkályha? A súlya 4.3 tonna (a kémény nélkül), 14 méter füstjárat, 9kw, 120×120 cm alapterület.
