Igazából nekem egy olyan bojler kéne, amit tök egyszerűen be lehet szerelni, lényegében csak a gázra meg a vízre kell rákötni. Nem szeretnék itt vésni, faragni.
Írtam neked e-mailt az itteni címedre. Nálunk max 3 főre kéne a melegvíz. Én olyan gázbojleren gondolkoztam, aminek nincs kéménycsonkja. MErt végül is azt is egyszerű lenne bekötni. Ott a gázcsont, a hideg és melegvízcsonk. Ezek most is gégecsővel vannak a bojlerhoz kötve.
Nem nagyon értek az ilyenekhez, de egy ilyen elektromos indirrekt bojler mit takar? Érdeklődtme már több helyről korábban, de szinte mindenhol lebeszéltek az eektromosról, mondván, hogy jóval drágább mint a gáz. Nekünk most egy 110l-es gáz van, ennek a havi számlája 5-6e Ft.
Igazából anyukám kezeli a pénzt nálunk, és jelenleg munkanélküli diplomások táborát gyarapítom:) Mindenképpen rá akarom venni, hogy mihamarabb ruházzunk be, mert így szenvedés a fűtés.
Néztem a Gáz és más oldalát, de ott nem találtam bojlereket. Vállaltok azért pl beszerelést? Én nem akarok ilyenhez nyúlni, mert nem értek hozzá.
Addig szerintem nem is érdemes szóra az állapot, míg ezt az "elmebajt" gáz-vegyes egykéményben állapotot meg nem szünteted.
A következő lépés egy olcsó, kb max 40 ef.-os elektromos/indirrekt bojler felszerelése. Ezzel a megoldással télen potya melegvíz, nyáron az elektromos fűtés a bojlerbe.
De egyetlen minimál vezérléssel ellátott napkoli a nyári potya melegvizet is megoldja.
Az alábbi dologban szeretném kikérni a véleményeteket.
Van egy kéményünk, ami savállóval ki van bélelve. Ebbe az egy csőbe van belekötve a vegyes kazán - amit használunk - és ez a bekötés fölött van rákötve egy gázkazán - ami már 3 éve csak áll, be sincs kapcsolva - illetve egy gázbojler, amit használunk. A vegyes kazánnak kb 130-as a bekötése és a gáznak is ennyi. Tudjuk, hogy ez szabálytalan, pár hét múlva le is lesz kapcsolva a kéményről a gázbojler, és befalazom a lyukat.
Viszont jelenleg a fűtésnél az alábbi folyamat játszódik le, amit nem nagyon tudom, hogy minek lehet köszönni - csak sejtem.
Teljesen hideg a rendszer mikor begyújtok. Fölülről gyújtok be. A kazánnál ekkor kitárom maxra az alsó hamuzó ajtót, és a tűztér ajtaja is félig, teljesen nyitva van. Várok így egy jó 10-15 percet, míg rendesen begyullad, aztán rácsukom a tűztér ajtaját, és még pár percig hagyom nyitva az alsót. Ennél a teljesen nyitott állapotnál egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségű füst jön ki a tűztér ajtaján. Mindent szépen elhúz a kémény.
Aztán beállítom a huzatot és hagyom had dolgozzon a kazán. Mikor a víz hőfoka eléri a 40-50 körüli értéket, akkor a füstcső elkezd füstölni az illesztéseknél, és ha kinyitom a tűztér ajtaját, akkor a láng igen csak kifelé húz. Olyan, mint ha a kémény el lenne dugulva. Persze a kémény is füstöl rendesen. (A kéményt kb 3 hete tolták át, a füstcsövet egy hete tisztítottam ki.) Aztán ha a víz felmelegszik 60 körüli értékre, akkor a füstölés abbamarad. 70-75 fokos előremenővel dolgozik a kazán, de ekkor nem szokott füstölni.
A kéményseprők azt mondják, hogy ez mind amiatt van, hogy fals levegőt kap a kémény a gáz bekötésén keresztül. De akkor pl miért nem füstöl, ha hideg a rendszer? Én csak valami olyasmire tudok gondolni, hogy a 40-50 fok körüli vízhőfoknál olyan hőmérséklet lesz a kéményben, ami miatt kialakulnak bizonyos örvények köszönhetően a másik rákötésnek, és ez okozhatja a visszafüstölést. 60 fokos víznél pedig ez megszűnik a kéményben. Nektek mi a véleményetek?
Hozzá tartozik a dologhoz az is, hogy a a füstcsőnél, ami a falba csatlakozik, kb a felénél olyan rés volt, hogy majdnem befért az ujjam. Ezt most teljesen befalaztam. Elvileg most ott egy gramm levegő nem juthat ki, vagy be. Persze a hideg rendszernél itt sem füstölt. A kéményemmel nem hiszem hogy gond lehet, mert ha az alsó tisztító nyíláson begyújtok egy pappírral, akkor még a pernye darabok is szállnak ki a füst után a kéményből.
Nyilván erősen fűtünk, 2/3 vagy totál nyitott primer levegővel, de szétégetni se alkarjuk a kandallót, és ha már csak parázs van elengedhetetlenül visszaesik a hőmérséklet. A fát tavasszal vettük, már akkor száraz volt, azóta fedett, jól szellőző helyen állt. Alcsonyabbra kéne helyezteni a kéménybekötést? Komolyan nincs semmi ötletem...
De ! Ebben az időben ugyan ennyien közlekedési balesetben is meghaltak, sőt napi 5 fő sikeresen öngyilkos lesz !!
Mi lehetett a gond ?
Vagy 15 féle ok azonkivül, hogy a CO mérgező !
Még azt se tudjuk : gázfűtés
vagy, hagyományos fűtés.
Pont a napokban írta valaki ezen a fórumon, tán a kazánoséknál : "este jól megpakolom a kályhát/kazánt aztán lefekszünk" és közben arról panaszkodik jön a fűst, az asszony pöröl vele ezért, erre szeretne valami szupertőmítőt !!
Adott egy 6 kW-os névleges teljesítményű öntöttvas kandallókályha (salgótarjáni kamino) ami kb 1,5 m hosszú 120 mm-es füstcsővel (és egy könyökkel) van bekötve egy 14x14 es hagyományos tégla kéménybe. A gondom az, hogy a füstcső valószínűleg sokszor nagyon lehűl (a víz nem serceg a felületén) és a falazott kémény kátrányosodik. Száraz fával fűtünk, gyönyörűen ég. Amióta megláttam a kátrány a kéményben Konixot is használunk. Mit lehet még tenni?
Akkor részemről már múlt idő, mivel már csak itt hirdetem az igét.
Tehát a nagyolvasztó (Hochofen). A kohógáz, ami CO, azt elégetik majd hőcserélőn átvezetik (Cooper ) és a felmelegedett téglák a hőt átadják a levegőnek, ez a forró levegő vissza a kohóba. De lehet elkerülte a figyelmemet, csak kell valahol kéménynek lenni.
A konverteres kémény tényleg csak 130 m ? , ezt is elfelejtettem. És azok az öntödei kemencék milyenek ? Hőkezelők, előmelegítők. ÉÁs ez a seprő probléma , hogy vetődött fel, mert az én időmben az ipar területén nem léteztek. Néha a kazánoldalon (közületi fogyasztók, kórház más nagyobb intézménynél) ugyan engedélyezési fázisban megjelentek , mint más vagy 35 bürokrata, de a sáp levétele után mindig eltüntek. Max. irat ellenőrzésig jutottak !!
Az ipari kéméynekről és azok környezetvédelméről van igen sok információm, mivel több helyen is ilyen területen is dolgoztam (környezetvédelem).
A nagyolvasztót pedig direkt hoztam fel és nem lőttem félre cseppet sem.
Végzettségemet tekintve kohómérnök vagyok és dunaújvárosban éltem 27 éves koromig.
Gyakorlataimat és az első éveimet is a Dunaferrnél töltöttem és hát a nagyolvasztónál is másztam jó néhányszor lépcsőt. A kémény itt csak szimbólikus, mivel a keletkező "füstgáz", vagy szakami nevén kohógáz nem kéményen távozik, hanem csőrendszeren (nagyon komoly levegőtisztító berendezéseken keresztül. Nem beszélve arról, hogy további energia kinyeréscéljából még felhasználják. Persze egyszer valahol csak kimegy:)
Energetikai méréseket is végeztem ezen a területen és az LD konverter kéményénél is mértem emissziót. 200 méter nincsen de ha jól emlékszem 130 körül van (bár ez már rég volt).
Összegezve a dolgokat:
mivel nemlakossági felhasználóként üzemelünk, ezért megfelelő szakmai háttérrel és papíroikkal rendelkező cég átveheti ezeket a feladatokat (persze ha olcsóbban végzik) a kijelölt kéményseprőktől.
"Az előző cégem is hasonlóan több kemencével dolgozott de ott kéményseprőnek a nyomást se láttam."
Persze !
A kémény seperők csak a lakossági kéményeket sajátították ki maguknak.
Szerencsére. Igaz határterületen néha bepróbálkoznak, hátha kifogják a nagyhalat !!
Viszont az ipari kéményekre is vonatkoznak szigorú előírások (építészeti, környezetvédelmi stb stb. . ) pl. a magasságot azonkivül, hogy a megfelelő huzathoz kell mérezeni, kell méretezni még az emisszióra is. Ilyen olyan képlettel, a lényeg minél nagyobb az emisszió annál magasabb. Mert egy nagyteljesítményű füstgázventillátor kidobhat rengeteg füstöt - nem kell elvileg a magasság, de az emisszió miatt kurva magasra kell néha építeni egy kéményt - nálunk tán 220 m a legmagassabb !!
Meg hát kémény fajtára, méretre nagyon sokféle van (meg kemence is ).
Tisztítás ?? hát azokat speciál cégek, igaz ritkán végzik - külön megrendelésre - amugy főleg gázkényeknél olyan hogy tisztítás nincs. Se ipari se lakosságinál.
Az ip. kéményeket inkább karbantartják !!
Itt viszont mellélőtél !!
"de egy nagyolvasztó is kéményseprői...."
Pont a nagyolvasztónál nincs kémény, igaz mán nagy olvasztó is csak egy vagy tán kettő van Dunaújvárosban.
De tényleg sok ipari kémény van , így volt a martinkemencéknek is van kéményük (igaz mán az sincs, de tán a konverteres acél gyártásnak még van kéménye, olyan 200 m magas.
Ez tényleg furcsa, mert a szolgáltató csak akkor add ki órát, ha van kéményseprői nyilatkozat, hogy minden rendben és utána nekik pedig évente kell ellenőrizni a kémény megfelelő működését.
minden kémény a helyi kéményseprő szolgáltató hatáskörébe tartozik. ami a kötelező szolgáltatás tartalma: építésnél előzetes vélemény, évenként szemrevételezéses vizsgálat + szükség szerint tisztítás, 4 évenként műszaki felülvizsgálat (kamera, szerkezeti vizsg. stb).
de a kéményseprő nem a technológiát vizsgálja, csak és kizárólag a kémény állapotát, műszaki paramétereit. az összes többi adatot (berendezés teljesítménye, egyéb működési feltétel) az üzemeltetőtöl kéri be (szaakvélemény, technológiai leírás, műbizonylat stb) és ez alapján jár el. tehát ők csak az általános feltételeket nézik, a speciálisra külön "szakértőtől" (gépész, technológus) kell hozni az üzemeltetőnek az adatokat és ezekben a szakvéleményre hagyatkoznak.
tisztítást is meg tudják oldani, elvben. ahol meg nem, ott az üzemeltető vállalja ennek elvégeztetését és erről az igazolást adja a kéményesnek. momentán ez a része nincs szabályozva és csak hallgatólagos megoldás, mivel jogszabály szerint mindent a kéményseprőknek kellene megcsinálni.
lényegtelen, hogy milyen céllal termel hőt a berendezés, a lényeg, hogy égetéssel hőt termel és égéstermék keletkezik.
Ezt csak azért tartom furcsának, mert innentől kezdve egy "mezei" kéményseprő cégnek megfelelő információval, műszaki háttérrel kellene rendelkezni ipari kemencék beállításához is.
Konkrétan miről is van szó:
acélkémény, gáztüzelés, technológiai elvárások.
Ahány cég és technológia, annyi elvárás.
Az előző cégem is hasonlóan több kemencével dolgozott de ott kéményseprőnek a nyomást se láttam.
Egyébként ha már a jogszabály idézésénél tartunk:
1. § (1) A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervezett ellátása kiterjed a lakásban és más helyiségben épülő vagy már használatban lévő tüzelőberendezés égéstermékeinek elvezetésére szolgáló kémény - ideértve a tartalékkéményt is -, valamint tartozékainak műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére, tisztítására és szakvélemény adására.
hogy kötelező. a szolgáltatás igénybe vétele szempontjából teljesen mindegy az ingatlan és az égéstermék elvezető jellege.
de ha elolvasod a két idézett jogszabályt, akkor egyértelmű lesz:
(2) A helyi önkormányzat által szervezett, az e törvényben meghatározott kéményseprő-ipari közszolgáltatást a helyi közszolgáltatással ellátott területen levő ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles igénybe venni
1. § (1) A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervezett ellátása kiterjed a lakásban és más helyiségben épülő vagy már használatban lévő tüzelőberendezés égéstermékeinek elvezetésére szolgáló kémény - ideértve a tartalékkéményt is -, valamint tartozékainak műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére, tisztítására és szakvélemény adására.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) kéményseprőkörzet: az a helyi önkormányzat által meghatározott működési terület, amelyen belül a szolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi tulajdonos tekintetében rendszeresen köteles ellátni;
Tény régen voltak kéménytüzek és volt amikor a fél vagy harmad falú/város leégett.
Ennek okai : a nem megfelelőentisztított kémények , abban felgyülenlett nagyon sok korom/kátrány pernye.
Ez egyszer cak kigyulladt , benn a kéményben. Atán ha olyan volt az idő (száraz) atető szerkezet stb a tűz elhatalmasodott.
voltak kirívó bakik is. Ilyen hogy a kémény testbe sőt a járatba befalaztak faanyagot.
Általában a lakótér - padlástr között teheát a födémbe fordult elő, ritkábban a felső héjalásnál. Itt pl. a szarufát befalazták a kéménybe.
Durva hiba. És ha valami enyhe kéménytűz keletkezett, akkor égett a tető is (nem mindig).
Na erre találták ki, hogy fa és más éghető nem lehet a kéménytestban a járatban és nem érhet hozzá kivülről.
Ez már legalább 150 éves előírás.
Majd vagy 60 - 80 éve nem csak, hogy nem érhet a kémény falhoz, hanem 5 cm - távnak kell lenni.
Most hallom már 10 cm-re járnak !
Közben gyökeresen átalakult a tüzelési szokás/technológia.
Gáz és olajnál eleve nincs éghető lerakódás (ezért okafogyottá vált a hagyományos kémény tisztítás ).
A vegyesnek nevezett szilárd tüzelésnél meg a fa dominál, amivel helytelen tüzelésnél nagyon gyorsan elkátrányosodhat a kémény.
A gázra meg erre a fatüzelésre találták ki a kémény béleléseket. Ami jó dolog, egyszerűen meghosszabítja a kémény életartamát.
Természetesen a jó szakszerű munkához és a kifogástalan eredményhez vannak anyag előírások, amik a megrendelőt hivatottak védni. Egyszerű fogyasztó védelmi probléma, hogy a létesítmény megfelelő anyagból készüljön.
Na itt jön ezeknek az embereknek a szereptévesztése. Mindenféle kivitelezői nyilatkozatot, anyag bizonylatot, minősítés, apjuk faszát stb. kérnek.
Játszák a hatóságot.
Pedig minden kémény jó, ha megfeleően van megépítve. Ha rossz az anyag, nem 15 - 38 és 99 évig tartanak , hanem néha 3 - 5 10 év alatt tönkre mennek. De a seprő feledata szerintem mindig a pillanatnyi állapot ellenőrzése lenne.
Ja így kevesebb pénzt lehetne kaszálni ?
Pl. az nyomorult Főkétüsz egyik üi.-je az Eötvös utcából egyszer nagy mellénnyel mondá, hogy ők bizony "csak féléves " kivitelezői nyilatkozatot fogadnak el.
Kérdem én . Miért , lejár a szavatossága annak a nyilatkozatnak ? Mi az, élemiszer, ami romlandó ?
Egy kivitelező arról nyilatkozik, hogy milyen technológia alapján, milyen anyagokból végezte a munkát az előírásoknak megfelelően a legjobbtudása szerint.
Ez arra a pillanatnyi állapotra vonatkozik, az elkészítés idejére. Hogy milesz 1 - - 2 -3 évmúlva az az én értelmezésem szerint lényegtelen , mármint az ő szempontjából (kivitező ) természetesen az eltelt idő esetleges állapotváltozásait elviekben kellene vizsgálni, de hát akkor mire vannak a kémény seprők.
Ja , hogy ők mindig mindent előre le akarnak fedezni ?
Pl. vannak biztonságtechnikai előírások és vannak szereléshez, a karbantartáshoz előírások, de ezek inkább ajánlások.
Így a régi GMBSZ - akkor még ha jól tudom GOMSZ -nak hívták (talán a gáz és olajműszaki előírások rövidítése. Na ott volt egy olyan, hogy a fali gázfütő készülék, cirkó kazánra, hogy amennyiben sarokban van, a falsaroktól legalább 10 cm -re kell szerelni.
Nálam ez valamiért 7 cm -re sikeredett, annyira rakta a szerelő.
Még az átvétel előtt rákérdezetem egyik kollégámtól ( olyan helyen dolgoztam ahol ezeket a rendeleteket 'gondozták' ) : ugyan mond mán minek az a 10 cm. Mondja az csak arra van, hogy szerelésnél ne kinlódjon a szerelő, a szivatyút könyeg ki tudja kapni. Ok.
A szivattyút azóta kétszer szerelték, gond ezzel soha nem volt.
Ez csak egy példa.
Na most ezek a kvázi hatóságosdis emberkék főleg a seperők általában minden 'előírást ' komolyan veszenek.
Mire jó ez ? Hát nagyon egyszerű :
a pénz kicsikarásra.
Egyik barátom kémény ajtaja az előírt 40 cm helyett 34 cm -re volt. Na ná a seprő itt is akadékoskodott.
Mondá : nem fér alá a vödör. Micsoda képmutatás egyáltalán ilyet mondani. Látott valaki kémény seprőt vödörrel járni ? Egyébként feladatuk lenne a kamin tisztítás is. Természetesen gondoskodnak arról, hogy az ügyfél ilyent soha ne kérjen.
Nekem viszont tegnap csak többszöri kérésemre írta le a kéményseprők igen nagyhatalmú tagja, hogy a füstcsőből, egy emeleten keresztűl átvezetett valami, nem lehet kémény!!!!!!!!!!!!!!!
Ő, mint "szakember" kizárólag a tisztítóajtó hiányát kifogásolta, ami szükségtelen egy ráültett kémény esetében olyan kandalló tipusnál ahol a tűztér a koromzsák, és azon keresztül tisztítható a kémény.
Az a baj, hogy csak csacsognak, és írni nem akarnak.
Persze én mivel mindent leírok a munkám során (jogos önvédelemből) kikövetelem az írásos megnyilatkozást mástól is.
pl nekem eloirtak hogy a padlasterben a kazan koax fustcsovet dupla tuzallo gipszkarton boritassal kell ellatni.
(ez kulon humoros, hiszen a fustgaz homerseklete 150 fok alatti, es a cso dupla, 2mm aluminium, a ket cso kozott a beszivott levego megy, tehat a cso kulseje 30 foknal sosem melegebb.)
aztan amikor jottek ellenorizni, elore megkerdezte a gazos oket, hogy a boritas fenn kell legyen, vagy latni akarjak a csovet. mondtak hat persze hogy nem lehet elburkolva, hiszen latni akarjak hogy jo a cso. aztan amikor kijottek, izeltek hogy miert nincs beboritva, amikor benne van a tervben. de azert elhittek hogy azert van odateve melle a leszabott gipszkarton, mert ra lesz teve.