Az első "gépezet" egy picit magasra rúgott, mert nem volt megfelelő célszerszám (kicsi hegesztő, ami nem tekeri meg a vasat hegesztéskor...) A vas ára kb 5000 ft-ból kijött, de ez méret függő. Ha most csinálnám a gépezet ettől sokkal magasabb lenne. (szélesebb nem sokkal, mert éppen úgy sikerült megoldani, hogy az ajtókon befért XD)
Mivel eredetileg nem ez volt a terv, hanem a jelenlegi keltetőnek egy kis testvére lett volna, ezért úgy terveztem, hogy 2 tálcás bújtató legyen. Így a szigetelés (5cmes hungarocel) ebből 10 tábla (50*100 cm-es táblák). Ha minden hulladékot korrekten felhasználtam volna akkor kijött volna ez kb 6-7 táblából, de mivel így túl sok lett volna az illesztés ezért 12 táblát (kb 4000 ft) használtam fel, a nagyobb hulladék meg jó lesz egyéb helyekre. Ezen úgy lehet spórolni, hogy úgy tervezzük a gépezetet, hogy kevesebb hulladék keletkezzen.
Van még az aprólék: Fűtés, növény világítás, festés.
Fűtés:
- kell pár kábel, ez nálam mindig van kéznél valami hulladék, de max 500 ft.
- Kell egy hőfokszabályzó, ide a kínai bőven elég, 1500-3000 ft között van, de mindenképp kell pót alkatrész ehhez: olyan relé ami nem ég be, hőrézékelő. Előbbi 1200 utóbbiból 10 db 600 ft kb. Ebből azért jó a kínai, mert nem kapcsol olyan precízen mint a keltetésre sokkal alkalmasabb szabályzók. Itt a pár tizedes eltérés bőven megengedhető. Ha nem kapcsol olyan gyakran akkor kevesebbet fogyaszt. De kis légtérnél így is tökéletesen tartja a hőt, nincs több fokos ingadozás! (ebay árak)
- A fűtés nálam izzó, ehhez kellett 2 foglalat 2 izzó dugasz alljzat, ez kb 900 ft attól függ hol veszed. (izzóból halogén vagy hagyományos kell!!) (itt is lehet spórolni, hogy a dugaljzatot kiszeded vmi tönkrement háztartási gépből)
- Kellett még ventilátor hogy csak egyenlőbb legyen a hőelosztás. Tegnap vettem egyet újonnan 1600 ft volt (1900-5000 ft áron is mozog itt MO-n), ebay-on 600 ft/db áron is van már, ha időben megveszed sokat spórolhatsz, mert sok idő a szállítás ami amúgy ingyenes. A ventit egy dugasztáp hajtja, amit egy régi sony ericson teló töltője adta. Itt nem fontos hogy 12 voltos legyen, 5-6 volt bőven elég, nem szélvihar kell, csak levegőmozgatás.
Növény világítás: e27-es foglalatba szerelt smd ledekkel ellátott speckó növénylámpa. (kék és piros színű ledek). Promóciós áron 600 ft/db áron vettem, ami pár napja már 900 ft/db ??akciós?? áron volt. De figyelni kell ebay-en és ha ráakad az ember egy korrekt darabra, ahol a kék ledek száma elég magas, (mint kiderült a növekedéshez kék, a virágzáshoz piros led kell, mert a növény ezt hasznosítja.) Nekem 3 lámpa van bent. A legolcsóbb műanyag foglalatot vettem, 180ft/db áron. Kellett egy dugaljzat, ezt tesóm aktív hangszórójából szedtem ki, ami így inaktív lett ^_^
Festés: erre nem jutott időm, de majd veszek jó minőségű festéket és lefestem a vázat.
Fejlesztés: Gyökereztetésnél a a gyökérzónát kellene melegíteni, oltásnál pedig az oltás helyét. Utóbbi simán megoldható ha nem keringetjük a levegőt, mert a hő alapból felfelé száll ezért az oltás helye könnyen megoldható.
Gyökreztetésnél a talajt/gyökérzónát kell fűteni. Ide majd megálmodok valamit amit ha a földbe teszek nem megy tönkre.
Szerintem jól csinálod. Ez a téma engem is érdekel, mert mindezt én is ki fogom egyszer próbálni. Anyagilag mennyi ráfordítás egy ilyen "gyökereztető berendezés"?
Biztosat nem tudok adni, de ha visszanézed a hsz-eim az oltásos és kertész fórumba, akkor ott vannak a képek és leírások mit hogyan csinálok/csináltam. (Mivel itt kaptam egy nagy míííínuszt, így gondolom nem jól csinálok valamit :D)
Kaptam 3 db 30 centis ceruza vastagságú szőlő vesszőt amit meg szeretnék gyökereztetni mert ilyen fajtám eddig nem volt.. Tud valaki egy biztos leírást vagy videót vagy képeket? Még soha nem csináltam. A küldő becsomagolta fólia zacskóba.
Ha borászként dolgozol akkor jól tudod, hogy borvidékek közt az 1-1,5 fok (akár cukor,akár sav) különbség nem mérvadó. Sokkal inkább a talaj a csapadék a hő összeg a napsütéses órák száma és még sok egyéb.
De szőlőt bárhol lehet termelni ahol megfelelőek a körülmények. Abban igazad van, hogy egy-egy borvidék nem véletlen alakult ki, de azért vannak a borvidéken belül is olyan részek amik szőlő termesztésre nem igazán alkalmasak.
Felén is van ilyen és mégis támogatással telepítettek szőlőt egy olyan részre ami annyira fagyzugos, hogy KB: minden harmadik évben szüretelnek róla.
"Az elmúlt években párhuzamosan dolgoztam a Somló-hegyen és Zalában, és kénytelen voltam megállapítani (annak ellenére, hogy Zala borvidék(!) és a területeim ezen belül is a legjobb déli dűlőkben vannak), hogy a somlóihoz képest például Zalában cukorfokban ugyanaz a fajta ugyanolyan művelés mellett évről évre egy-másfél fokkal rosszabb lesz."
Nem tudom , de szerintem a szürkének és a Chardonnaynek a 20-as cukor bőven elég.
De volt ,hogy a szürkét 21-el szedtük. A Shiraz 20 as volt 2 éve.
Ha ennél másfél fokkal jobb szürkét szedsz ,akkor annak megnézném a savát szüretkor és mondjuk április - május körül is.
De tény és való, hogy itt Zalában a savak dominálnak és nem a szemet kiverő cukorfok. Igaz , mint írtam 2 éve és előtte is átl. 20as volt a szürke nálunk pl. Rosszabb években is megvolt a 19 simán. Egyedül idén lett nagyon tré , de most kinek nem lett az itt lenn a csücsökben.....
Nalunk is a kertet elverte de ahol szolozni aarok ott nem. Nem voltam tokajba nem tudom mi volt, de a lenyeg h erted mire gondolok. :)
Medveger: regen itt is voltak nagy szolosok. Ahol most akarok szolozni ott vegig szolo volt ( kb 8-9 Ha)
Aztan jott a TSZ es elvettek mindent na meg tonkrevagtak mindent. Van olyan hogy 1800m2 es 6 helyrajzi szamon van... volt aki kapott kb 20m2 karpotlast mikor a TSZ tonkrement. Utana meg azon emberek is kihaltak akik szooztek es a hagyomany kihalt. De allam bacsi nem is ugy allt hozzahogy valakit is erdekeljen...
Nem mondom hogy jobbat alkotok a jonal meg hogy lekorozom a neves borvidekeket. Inkabb masat egyedit akarok. Nem is az a celom h mindenki a nyirsegi borokat igya csak szeretnem ha nem vennek semmibe ezt a teruletet.
Ami a kvotat illeti: nekem sem azzal van/lenne bajom hogy a kivalo teruleteket akarjak telepiteni hanem azzal hogy ami borvidek ott meg a legrosszabb helyre is 2 kezzel szorjak az engedelyt.
Ami meg erdekes h az fn borok forgalmazasarol is vannak boven szabalyok de arrol nem sok hogy lehet ilyen utetvenyt letesiteni. (A hegybiro szerint csak a keztol vett kvota van. De jo lenne vmi mas jarhato ut is)
A rozs a homokon is jol terem. Sot a homokra ezt a gabonafelet vetik szivesen! Ezen felul meg egy kis - tragyazassal es anyi esovel ami mas novenynek karos - tengerit is sikerrel lehet muvelni. Amugy meg a homoknak is vannak fajtaji. Nem csak a sarga futo homok van. Vannak barna es feketes homok tipusok is. Ez nem kotott annyira de jo termo talaj.
A 6 évvel korábbi jeges -lehet, hogy nem is károsító és ki tudja milyen területet érintő- bő lére eresztett cikket nem kommentálnám.
Jég bárhol eshet (egyes helyeken azért próbálnak védekezni ellene kül. módszerekkel), vannak területek, ahol nagyobb valószínűséggel, vannak ahol kisebb valószínűséggel fordul elő.
Amire a mondandódat ki akartad hegyezni, azzal nagyrészt egyetértek.
Elég bulvárosan hangzott, h. elverte Tokajt jég, azért kérdeztem. Több helyen, több embertől olvastam tavaly, így annyira azért nem kaptam fel a fejem, az emberek többsége szeret általánosítani.
A borvidék egy településének egy részén károsította a jég jelentősen a szőlőt.
Én egyébként 100-ról olvastam, plusz ha még hozzáveszünk "pár hektárt", amelyeknek esetleg a méretük miatt már nem volt hírértékük, az az 5-6000 hektáros területnek így is elenyésző része.
"ellentmondanak homoki borvidékeink" Ezt úgy értettem (mielőtt még megsértenék valakit), hogy homoki borvidékeink léte az ékes bizonyítéka annak, hogy gabonatermesztésre egyébként alkalmas síkvidéki területeken is alakultak ki borvidékek, sőt kiváló minőséget adó borvidékek.
Nem feltétlen semmibevevés, de azért sokszor oka van annak, hol alakult ki borvidéki hagyomány, illetve hol nincsenek borvidékek, hegyközségek.
Van persze az alap feltételezés is (miszerint ahol lehetett, gabonát termesztett a régi ember, a szőlő oda szorult vissza, ahol a gabonát nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett megtermelni), de ennek ellentmondanak homoki borvidékeink.
Az, ha egy terület nem borvidék, mindenképpen intő jel (lehet), hogy a szőlő 100 év átlagában nem biztos, hogy gazdaságosan termeszthető. Ezzel nem bántani akarlak, de ez is egy lehetőség.
Az elmúlt években párhuzamosan dolgoztam a Somló-hegyen és Zalában, és kénytelen voltam megállapítani (annak ellenére, hogy Zala borvidék(!) és a területeim ezen belül is a legjobb déli dűlőkben vannak), hogy a somlóihoz képest például Zalában cukorfokban ugyanaz a fajta ugyanolyan művelés mellett évről évre egy-másfél fokkal rosszabb lesz.
Nyilván csak pár év megfigyelés alapján mondom ezt. De tényleg vannak kiemelkedő minőségű tájaink - még ha ez nekünk, kevésbé jó helyen gazdálkodóknak elszomorító is lehet.
Félreértés ne essék: Nem azt állítom, hogy tisztességes munkával ne lehetne jó bort készíteni bárhol, ahol a szőlő beérik. De ahogy Bussay doktor úr mondta, a jó nem elég, ha lehet még jobb is!
Nem elvenni akarom a kedved, nagyon tiszteletreméltó az a kitartás, amivel a nyírségi borászatod létrehozásán fáradozol. Biztos vagyok benne, hogy ezzel a kitartással előbb-utóbb legyőzöd a bürokráciát, és megvalósul, amit tervezel. Másfelől viszont nem tartom világtól és racionalitástól elrugaszkodottnak azt a támogatási és kvótaszerzési modellt, ami (elvben) a minél minőségibb területek újra használatba vonását támogatja (és az, hogy a telepítési jog csak azonos vagy magasabb pontszámú területen használható fel, erről szól).
Tavaly május?! Nálunk volt egy részen jég és ugy hallottam ott is kb 150 Ha-t csapott meg a jég. Konkrétan nem tudom merre ezt csak akkor hallottam. Vagy tévedek?