Köszönettel vennék minden ötletet vagy információt a Gebri családnév eredetéről. Elkezdtem összeállítani a családfámat és fogalmam sincs mit jelent vagy honnan ered a név. Előre is köszönöm:g_zoli
Ha az ember regionálisan keres (pl: Lachata site:{country-code}), az a benyomása keletkezik, hogy nyugati-szláv név lehet, ugyanis németországra, lengyelországra, szlovákiára, magyarországra van találat, romániára, szerbiára, horvátországra, ausztriára nincs vagy alig.
németeknél és cseheknél létező, osztrákoknál nem tovább szűkíti a kört a szlovák-lengyel régióba.
Ám még így is elég kevés találat van (bár mind jellemzően név), úgyhogy nem biztos, ez csak egy első tipp.
Egyébként még a "van" országokban is csak pár száz találat van, ami lehet olyan szempontból inszignifikáns, hogy elég egy (viszonylag) híres ember ahhoz, hogy ilyen találathalmazt generáljon. Tehát ez csak egy nagyon első tapogatózás.
A név semmiképpen sem mondható tipikusnak. Valószínűleg valamilyen más mögöttes formát kell benne keresnünk.
Segítségeteket kérem. Keresem a Lachata családnév jelentését. (A teljes névre keresve némelyik spanyol szótárban kaptam jelentést.Lehetséges, hogy a név spanyol eredetű?) Előre is köszönöm a segítséget.
Egy kis segítséget szeretnék kérni a hozzáértőktől! Keresném a 'Téttry' családnév eredetét - első megközelítésre a Tátra hegység ugrott be, hátha van valami összefüggés a kettő között.
Esetleg létezik valamiféle irodalom ami segíthet ennek kiderítésében?
A téma a családban igen erős, ezért nem feledhető. Semmi hozzátartozás, csak kíséret. Ami egy zsoldos, egy lovászfiú is lehetett. Esetleg egy üldözött protestáns család, amely kihasználta a védelmet. Nem erőlködök vele, csak ez van.
Fábarakás nem kezdem, hanem kísérletezgetek vele. Az 1700-as évek közepe igen bonyolult. Még a vége felé is olyan beírás segít, hogy:
„X Z házában lakó Bajdó János elveszi Y S házában lakó cselédlányt”. Egy hónapban két B. Jánosnak született Sára nevű lánya.
Kell egy kis fantázia, hogy ki, kinek a kije.
Igen gondolom, hogy valaki folytatja. Van néhány fiatal férfi Bajdó a családban.
Meg aztán van nejem, vejem, anyaágam. Lehet vele vacakolni.
Remélem, hogy a hibám azt okozta, hogy nevess a tudatlanságomon és nem azt okozta, hogy téged megsértsenek. Mindazonáltal én biztos vagyok, hogy a tudásod a rovarokról jobb az a tudásom magyarról. :) Ki fogom javítani a hibámat.
a Bombicz csaladnev eredetet probalom kikutatni. Latin eredetu nevkent lehet-e kapcsolatban a Bombicci firenzei csaladdal, akik a 14.szazadban tuntek ott fel es mindmaig ott is elnek? Valaszokat elore is koszonok!
Rendben, a "határoz meg Téged" megfogalmazás pongyola.
Örökléstani fejtegetésekbe, pontos értékét annak, hogy mennyi mehet át egy ilyen leszármazás során a 10. generációba, nem kívántam belemenni. De köszönöm én is.
Megjegyzésem arra utal,- remélem ez átmegy a címzettnek - az időbeni távolság miatt - tehát ha csak a személyek távolságát nézzük, s nem a genetikai öröklődés szabályait - milyen kevés dolog 'van' egyáltalán valami (bármi) abból az ősből őbenne.
Így a következtetés - az, hogy "nagyon pici az esélye" - "természetesen" nem hamis. :)
Ezzel azt akarom mondani, hogy nem érdemes ezen a szálon a XVI. század közepe elötti időkban gondolkodni. Általában módszertanilag nem igazolható egy családeredet ekként való visszaigazolása. A név felől NEM LEHET, ezért nem érdemes megközelíteni a család eredetét. (amúgy is, az CSAK az apai vonal. Ez az 1702-ben élt hajdú vitéz 10-12 generációval lehet elötted, génkészlete (a kisebbel is számolva) 1/2^10 = 1/1024 ~ 0,1 % arányban határoz beg Téged.
Ez a számítás természetesen hamis, illetve a következtetése. Ez legfeljebb valami várható érték lehetne, de ott sem veszi figyelembe azt, hogy ugye a kromoszómák felei egymástól függetlenül kombinálódnak egy ivarsejtbe...
Sokkal pontosabb azt mondani, hogy ((1/2)^22)^10 1) az (azaz nagyon pici) esélye annak , hogy pont 50%-ban determinál genetikailag téged az illető felmenő, és nagy az esélye, hogy sokkal kevésbé. Sőt, annak is van (tíz generáció után nem is kevés) esélye, hogy egyáltalán nem determinál téged genetikailag2 (legalább is ami a DNS-t illeti. Az egyéb, nem DNS-beli genetikai információval más a helyzet apai és anyai ági felmenőknél, de itt ugye, apai ágról van szó).
____ 1) azért 22 és nem 23, mert a 23-dik kromoszóma (az YX Y párja), lévén, hogy az ős egyenes ági apai felmenő és vizsgálatunk alanya is férfi, (esetleges mutációktól eltekintve) azonos. 2) extrém esetben már arra is van lehetőség, hogy egy nagyszülő egyáltalán nem osztozik genetikai állományban az unokával, lévén akkor, ha a szülő pont minden kromoszómán a másik nagyszülőtől származó génanyagot adta át neki: ennek (1/2)^23-on az esélye, azaz 0,0012‱ az esélye, vagy más szóval 0,12 milliomod. -- Két generáció esetén. Több generáció esetén a számításba belejön még egy binomiális sor is, szóval bonyolultabb lesz, de az esélye rohamosan nő.
> Zuigeber: Ennél a német eredetűnek imponáló névnél vélhetően valami elírás lehet.
Magyarországon van találat német eredetű Czugéber névre, a teljes világhálón meg kb. 300-400 000 a "zugeber -zugeben" szóra (ez a második része fontos kitétel, mert a gugli visszatövezi a szavakat, és ha csak zugeber-t adsz be a "zugeben" igealakra is hoz rengeteg találatot), ráadásul a Zugeber elsődlegesen onomasztikai, genealógiai ill. családnévi vonatkozásban jelenik meg az első fél tucat oldalon.
Ez szvsz. nagyon valószínűsíti, hogy a Zuigeber konkrét LvT által említett elírás szimplán az "i" hozzáadása, bár egy szokatlan elírás lenne. Az alnémet/holland <ui> = [ü] grafémára (v.ö. Duisburg, Zuid) nemigen gondolhatunk.
Ezt az Aragóniai Beatrice témát egy éve már említetted, akkor már jeleztem, hogy ha ez ugyanaz a vonal, mint a hajdúid, akkor meglehetősen valószínűtlen.
A "fába rakást" érdemes azért elkezdeni, hátha lesz az utódok közt oilyan, aki továbbviszi, s akkor nem kell előről kezdenie az egészet (a 65 éved nem ment fel semmi alól :)
Nagyon szépen Köszönöm a Hádával és Hudák vezetéknevekkel kapcsolatos információért. Ez az információ nagyon érdekes és elbűvölő nekem. A tudásod a rovartanról bámulatos !
A hajdúkról én is sokfelé olvasgattam. Nálam csak ott jött szóba, hogy bizonyos Hadházi Bajdó János-t 1702-ben megfosztották a hajdúkkal kapott kiváltságaitól. A kapott birtok még az 1900-as évek elején is megvolt. A család a Debreceni református anyakönyvekben 1723-tól nyomon követhető. Van vagy száz-kétszáz körüli Bajdóm, soknak a felesége, férje, és a gyerekeik. Igaz fábarakni még jó néhány évtized kellene, ami persze nekem már nincs, de azért igen büszke vagyok rájuk(65).
A „Köznemes” kifejezést csak megfelelő szó hiányában használtam. Elődeim átlagemberek voltak, Földművesek, taligások, ácsok, kereskedők, fiákeresek, kefekötők (érdekes, katona egy sem volt), valamint háztartásbeli gyereknevelők.
Kutakodásom hobbiszintű. Kellemes időtöltés. Érdekes kicsit másképp nézni történelmünket. Családi regém Beatrix királynőig tart, talán sosem jutok még a közelébe sem. Nem bánom.
Köszönöm az igen gyors választ. Lesz min eltöprengeni. Utánaolvasni. Bár ahogy elnézem ez egy kilátástalan feladat egy 65 éves hobbistának.
Személynevem nem sokat mond, 1702-től szabályos rendbe követik egymást. Elsőszülött János, majd István, György, András, Ferenc, Bálint, Sándor, stb, valamint Sára, Kata, Erzsébet, Eszter, Susanna, stb. Ragaszkodva a tradícióhoz. Nagymamám a harmadik Julianna volt a sorban (Ő felnőtt).
Bocskai hajdúi bizony rakoncátlan egy sereg volt. A marhakereskedelem lanyhulásával igen nehéz volt bírni velük. Sem a királyoknak, sem a fejedelmeknek nem akarództak szótfogadni. 1608 táján épp ideje volt „iratossá” tenni őket.
Ollózásaim nem bizonyítékok, csak kiragadott állítások, ami kicsit elgondolkoztatott. Népünk eredetéről rengeteg feltételezést olvastam. Valamit, és annak az ellenkezőjét. Szakember legyen, aki eligazodik rajtuk.
Minden esetre köszönöm fáradságodat, megyek tovább, van még mit olvasni.
Én etimológus vagyok itt: erről az oldalról egészíteném ki milyennincs #6818 hozzászólását.
A te személyneved (az aláírásod szerint) Sándor. Ha úgy vennénk, hogy a személynév etimológiájához köthető nyelv egyben a személy népi eredetét is adja, akkor téged a személyneved alapján görögnek kellene tartani, mivel a Sándor etimológiája görög.
De a szülők szabott névkészletből szabadon választanak, és ezt a névkészletet a történelem és az egymásra rétegződő kultúrák „állították” össze. Régen se volt ez másként: a magyarok erősen átitatódtak a szteppei török kultúrával, így a korai névkincs jelentős része török még azoknál is, akik nem török etnikumúak. A korabeli névkészletből választottak az akkori névadók, és egyáltalán nem biztos, hogy tudatában voltak az etimológiának, az eredetnek és az esetleg már akkor is elhomályosult jelentésnek. Hogy ne mondjam, István király pogány neve Vajk volt, és annak etimológiája: Vaj alapné + -k kicsinyítő képző,ahol a Vaj alapről egyesek felvetik, hogy a török Baj alakváltozata.
Sőt, ennek a Baj-nak az oszmán-török folytatója a bej, amelyről évszázadokkal a török uralom után is tudjuk, hogy méltóságnév volt. A honfoglalást követően még egy-két évszázadik talán tudták az akkori magyarok is, hogy a baj egy régi-régi méltóság elnevezése, tiszteleti név.
Tehát a török etimológiához nem kell török őst keresni.
De ha már török ős: a besenyőknél inkább lehetne gyanúsítani a kunokat. Esetleg a közös kun kiváltságokból kiesett, deklasszálódott, (némileg még) nomadizáló kun elemek könnyen a hajdúság forrásául lehettek. De ez ugyanúgy igaz a magyarokra, sőt a felhúzódott délszlávokra. Szvsz. ez utóbbiak a hajdúság jelentős forrását alkották: megjegyzendő, hogy a horvát-szerbben a hajduk szó egyik jelentése: ’török elleni felkelő’. – A másik jelentés persze ’betyár, útonálló, zsivány, rabló’, mivel egyrészt Bocskai seregei az idők távolából tűnnek csak nagyszerűnek, azonban, mint minden korabeli zsoldosság, az istencsapása voltak az egyszerű népnek. Meg aztán marhahajtó státusukban sem volt egyértelmű határ aközött, hogy a saját marhájukat (ill. megbízójukét) hajtották, vagy másét…
-----
Ami pedig a két számozott pontot illeti. A források, amelyekből ezt vetted, alaptalan konfabulációk. A szabinok és a besenyők semmi kapcsolatban sincsenek. A besenyők a dél-orosz szteppén a magyarok mögött vándoroltak keletről nyugatra: legelső említésük az i. sz. VI. sz. közepe (ha a kangarokat besenyőknek vesszük). Ezzel szemben a szabinok egy, a latinokal rokon oszk-umber törzs voltak, akik már az első említésükkor is az Appenin-félsziget középső részén éltek éltek: vö. szabin nők elrablása. — Akik összekapcsolják a dolgokat, azok nem törődve az ezeréves és ezer mérföldes távolsággal a szabin ~ szabir összecsengéssel játszadoznak, de alap nélkül (miközben még a szabirok és a besenyők kapcsolata sem bizonyított): de ez csak olyan, mint amikor a hamu és a mamut, meg a szezont és a fazont vetjük össze.
Ami a vajda szót illeti, az szláv eredetű, a vojevoda ’hadvezér’ szó magyarosodása. Az összevont vajda szóalak viszonylag fiatal: figyelmedbe ajánlom, hogy még Anonymus is a hosszabbat használta a Gestájában. Amiatt sem lehet összevetni a *bajda hangalakkal, meg amiatt sem, mert a vajda szó és előzményének magyar nyelvbeli meghonosodása már azutánra esik, hogy a b ~ v hangváltakozás okát (nevezetesen, hogy a magyarban a honfoglalás környékén a mai v hang helyett kb. olyan két ajakkal ejtett hang volt, mint a mai angol w) felvethetnénk. Az egész megint csak annyi, hogy valakiben beindult az szabadasszociációs mámor, és nem korlátozta magát; sőt, le is írta. Ezek emiatt pszichológiai önanalízisek, nem tudományos felvetések.
-----
A lengyel adathoz: a lengyelek érintkeztek a keleti szlávokkal, azok meg intenzíven érintkeztek a szteppei törökséggel. Ez tehát párhuzamos alakulat lehet. Egyszerű alakú nevek sok nép ajkán előállhatnak: de mindegyiket a saját környezetében kell vizsgálni, nem az ezer kilométerrel arrébb fennálló állapotokból kiindulva.
A zöngés hangok bajor „félzöngés” ejtése miatt a /g/ ~ /k/ (és /b/ ~ /p/, /d/ ~ /k/) váltakozást érdemes evidencuiában tartani. Vö. éppen magyar Gönc(öl) < n. Kunz(el).
> 18. században többször volt Gunyics alakban írva a család neve
Ez esetben fokozottabb szóba jön a horvát-szerb Gunjić névvel való összefüggés. Igaz, ekkor az alapnév kevésbé nem német, hanem a horvát-szerb gunj ’suba’, esetleg gunja ’birs(alma)’.
Ad Háda: Etimológiát nem találtam rá. Viszont korai magyar forrásokból (1256-ból) adatolható a régi magyar Hada személynév. Én a Háda családnevet e név apanévi folytatójának látnám. Ami a r. m. Hada személynév etimológiáját illeti, a régisége egy egyszerű alakja folytán nem sok kiindulási fogódzó van. Ötletszerűen azt vetném fel, hogy az –a vége magyar kicsinyítő képző, a Had tő pedig vagy a magyar had ’nemzetség, nagycsalád’ szóval azonos, avagy a német Had(u)- ’harc’ kezdetű személynevek, esetleg a latin Hadrianus ’Hadria városába való’ név rövidülése.
Ad Holfinger: A mögötte gyanított német Holfing(en) település(eke)t nem találtam meg, de a Google Books jóvoltából tudható, hogy a baden-württembergi Rottenburg (am Neckar) régebben önálló Hailfingen városrészének neve a régiségben volt még Hålfingen, Halfingen, Halvingen, Holfingen alakban is lejegyezve. Egy másik könyv az 1475. év kapcsán megemlékezik Johann von Holfingen johannita szerzetesről. Egy holland nyelvű forrás a markomannok letelepülése kapcsán a holfingokat területtel rendelkező népként említi a Rajna–Duna területén az angerek, charudok, svábok mellett. Mindez persze csak arra mutat, hogy a dél-német területen lehettek Holfingen nevű települések, amelyek egy német népcsoportról veszi a nevüket, és ezen a település egyike volt a Holfinger családnév forrása. Ez a település lehetett a fenti Hailfingen is. (NB. A johannita említése nem jelenti, hogy ő volt a család őse. Rajta kívül sokan elszármazhattak még Holfingenből…)
Flegner: Ha ezt a nevet tarthatjuk a német Fliegner zártabb hangzós változatának (és szerintem tarthatjuk), akkor ez utóbbira van etimológia a Dudenben: ez a Pflüg(n)er név alakváltozata. Ez utóbbi foglalkozásnév, a jelentése: ’ekekészítő, ekekovács, ekét használó paraszt’; vö. n. Pflug ’eke.
"lábasjószágokat hajtották a nyugateurópai piacokra, ki tudja mi óta? "
A miótához néhány megjegyzés.
A török megjelenése az Alföldön volt az a hatás, ami a XIV. század végétől tartó, s Magyarországnak a kedvező cserearányoknak köszönhetően prosperitást hozó mezőgazdasági áruforgalmi fejlődést megtörte. DE !, utat nyitott a rideg állatatrtásnak. Azokon a területeken, melyek híres legeltetések helyszínei lettek, korábban szemesgabona termesztés folyt. A marhatartás így lényegében a XV. sz. közepétől folyt az Alföldön elsősorban mezővárosi (Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas, Debrecen, Cegléd, Szabadka) árutermelés keretein belül Ezek a városok egyenként több tízezer állatot tartottak. Ehhez kellett ember. Ezek tartására ill, kereskedéskor ezek lábon való 'elszállítására' (hatására). Ezek már nem a városok, hanem a kereskedésbe bekapcsolódó, majd azt kisajátítani iygekvő főnemesek voltak (Zrínyi, Nádasdi), akik - mondani sem kell - vámmentesek voltak. Később a XVII. században fokozatosan állami monopólium lett. A csúscspont az 1585-87-es időszak volt, amikor 200-250 ezer marhát hajtottak ki (de aztán jött a 15éves háború)
Ez az életmód jelentett egyfajta szabadabb életvitelt, hasonlóan a végvári katonákéhoz. Utóbbiak mentesültek a központi adók alól, előbbiek, a hajtók nem.
Ezzel azt akarom mondani, hogy nem érdemes ezen a szálon a XVI. század közepe elötti időkban gondolkodni. Általában módszertanilag nem igazolható egy családeredet ekként való visszaigazolása. A név felől NEM LEHET, ezért nem érdemes megközelíteni a család eredetét. (amúgy is, az CSAK az apai vonal. Ez az 1702-ben élt hajdú vitéz 10-12 generációval lehet elötted, génkészlete (a kisebbel is számolva) 1/2^10 = 1/1024 ~ 0,1 % arányban határoz beg Téged.
ad Köznemesség.
Egy nemesség szerzésnek menete volt. Azt ki kellett hírdetni, időszakonként igazolni, s hát hatálya területileg is létezett. Nem véletlen, hogy a török kiűzése után a német-római birodalom hercegei, őrgrófjai sorra honfiúsítottak lettek, mert az a nemesség, amit ott kint jogokat adott nekik, itt Mo-on nem adta meg ugyanezeket a jogokat. Minden tiszteletem Bocskai fejedelemé, de az általa adott kiváltságok területi hatálya meglehetősen korlátozott volt (szemben a magyar király által adott jogokkal).
Kiváltságokkal ugyan rendelkeztek, ezeket később a Habsburg uralkodók meg is erősítették, de nem rendelkeztek egyéni kiváltságokkal, hanem csak közösségivel, egyénenként azokat a jogokat élvezték, amit a hajdúk, mint közösség tagjaiként részükre adott volt.
A köznemesi réteg önmagában még tovább rétegződött (eléggé), ezért, bár nevezhetjünk, de ne tekintsünk köznemesnek egy hajdú vitézt.
