Zsigó György növényvédelmi szakember a legutóbbi kiskerti előrejelzésében az alábbi ötlettel szolgál fagykár mérséklésére:
Mi leginkább a fáink jó kondíciójában bízhatunk. A rügypattanás környékén segíthet a pl. a Damisol BB gabona névre hallgató lombtrágya, melyet az ismertetője szerint elsősorban gyümölcsösben használják kisebb mértékű fagykár megelőzésére, illetve a fagykár mérséklésére. A tájékoztató szerint már a rügypikkelyekből és a vesszőkből is felszívódik, de a virágzásban is bevethető. A virágok megvédésére még szóba jöhetnek egyéb pl. algát, káliumot, kalciumot, vitaminokat, hormonokat és cukrokat tartalmazó készítmények és a biostimulátorok. Ilyen hatású pl. a Wuxal Ascofol, az Atonik. A kollégák szerint - 2-3°C éjszakai lehűlést tudnak kivédeni a felsoroltakkal. (Ez is nagy szó, mert a bibékre már ez is végzetes lehet ) A fagyot megelőzően és utána is permetezni kell velük.
Egy ötlet de némi víz kell hozzá kb 100 liter edényben ,de csak ha kicsi a fa . Reggel felöntöd az edényeket vízzel a fa körül nem baj ha fekete az edény ! Felmelegszik benne a víz ,este ha az előrejelzés azt mondja fagy lesz fogsz egy folpakot és körbetekered az edényeket és a fát is vele hogy egy kis fólia sátrat alkosson az edények és a fa körül ,ha kevés az edény néhány fa karó is segíthet a kis fólia sátort körbetekerni . ha nagy hideget jósolnak akár duplát is tekerhetsz köré ! A yutubon láttam két törököt, azok komplett sátrat készítettek belőle olyan indián sátrat és még fűtöttek is benne .
Szerda hajnalra fagyot jósolnak. Virágzó 2-3 éves gyümölcsfa csemetéket hogyan érdemes megvédeni a fagytól? Sajnos sem ködölő locsolást sem tűzrakást nem lehet megoldani.
Köszi. Hát nem egyszerű dolog ez a permetezés. Úgy látom a moniliára van több fajta összetételü szer, ott lehet váltogatni. De a tafrinára csak egyfajta vegyszercsslád van. A score, alfa solo, folicur solo, mid egy hatóanyagot tartalmaz.
"Monilia ellen egyébként nyugodtan használható a Dithane!Kontakt szer de nagyon jó.Egyébként tavaly előtt volt azt hiszem tavasszal brutális jégeső, május környékén ha jól emlékszem, kis kajszi barackok voltak már a fán, brutálisan szétverte a jég, sikerült 12 órán belül lepermeteznem Dithane-nal, és szerencsére nem lett monilia fertőzés, pedig a kis gyümölcsök ki voltak lyukadva, úgyhogy ezért merem monilia ellen ajánlani bárkinek."
Ez igaz, a Dithane engedélyokirata is külön megemlíti a hatásosságát. De amiről te írsz, az a gyümölcsmonília, amit ha jól tudom a Monilinia fructigena nevű kórokozó számlájára írunk. Ezzel szemben ilyenkor virágzásban a Monilinia laxa által okozott virág-, és hajtásszáradás ellen védekezünk. Ez utóbbi hatására elhal a fertőzött vessző és ág, ha a megelőző védekezés elmaradt, már csak a fűrész segíthet a megállításában. Valahol olvastam korábban egy harmadik monília fajtáról is, ami egyelőre nem terjedt el mifelénk (valószínűleg csak idő kérdése), cserébe mindkét tünetet tudja produkálni...
A hajtásszáradást okozó monília ellen megelőző jelleggel permetezünk általában felszívódó szerekkel virágzáskor (pl. Chorus, Topas, Folicur Solo, Topsin), a gyümölcsmonília ellen pedig eseti jelleggel, főleg ha a gyümölcs fizikai sérülése (meg a nedves, csapadékos időjárás) miatt szükséges, például jégeső után, rovar vagy madár által okozott sérülésnél, esetleg a hirtelen jött túl sok víz miatt megrepedő gyümölcshéj miatt. Nekem a korábbi kertemben például a madarak rendre összekopogtatták az érésben lévő barackokat, így nem győzött moníliás lenni.
Az az igazság, hogy normális esetben a boltosnak nem lett volna szabad Folicur Solo-t adni neked, mert az "zöldkönyves" szer, és gondolom te ilyennel (még) nem rendelkezel. Ettől még ha gondosan használod, nem lesz belőle baj.
Szóval a rezisztencia, magyarul ellenállás. A lényeg röviden az, hogy ha egy gomba/baktérium/rovar ellen permetezel valamivel, akkor nem biztos, hogy az összes egyed belepusztul. Van mondjuk 100-ból 5 olyan példány, amelyik valamilyen okból túléli, jellemzően olyan mutációval vagy egyedi tulajdonsággal/kondícióval bír, ami miatt ellenállóbb az általad kipermetezett szerrel szemben. Ezek az ellenállóbb példányok tehát túlélik, sőt az elpusztult társaik miatt még "versenyelőnybe" is kerülnek, hiszen megdöglött a konkurenciájuk. Ha ezek a túlélők felszaporodnak, akkor általában az utódaik is öröklik ezeket a "szerencsés" tulajdonságokat, tehát azok is ellenállóbbak lesznek a vegyszereiddel szemben, és generációról generációra egyre többen lesznek, a vegyszered pedig emiatt egyre hatástalanabb. Így egy fajon belül kialakulhat a rezisztencia, vagyis az ellenállóképesség egy adott hatóanyaggal szemben.
A baj az, hogy általában nem egy konkrét hatóanyaggal szemben alakul ki az ellenállás (rezisztencia), hanem jellemzően az összes azonos elven működő (azonos hatóanyagcsaládba tartozó) szerrel szemben. Így lesz éles példa a granov által említett Score és Folicur Solo, hiszen az egyik a difenokonazol, a másik a tebukonazol, már a nevükből is látszik, hogy testvérek, azonos hatóanyagcsaládba, az azolok közé tartoznak. Ha tehát egy kórokozó valamilyen okból kifolyólag rezisztenssé válik a difenokonazollal szemben, akkor sokkal nagyobb eséllyel lesz rezisztens egyből a tebukonazollal szemben is, mint mondjuk a Chorus hatóanyagával, a ciprodinillel szemben, ami egy másik hatóanyagcsalád, az anilin-pirimidin család tagja.
Rezisztenciatörésnek azt az eljárást hívjuk, amikor a szerek váltogatásával vagy kombinációjával megpróbáljuk elkerülni, hogy a kórokozók népes táborának egy részében rezisztencia alakuljon ki. Erre az imént említett két módszert szokás használni:
- rotáció: egyik alkalommal az egyik hatóanyagcsaládba tartozó szerrel permetezünk, legközelebb a másik családból, így ha az egyik szerre nem volt érzékeny a kórokozó, majd elpusztítja a másik szer;
- kombináció: egyszerre (összekeverve) használunk két eltérő hatásmechanizmusú szert. Általában egy felszívódó és egy kontakt szert szokás kombinálni, például rovarölők közül az elterjedt Karate+Mospilan kombinációjával azt éred el, hogy a kontakt (csak érintkezés esetén ható) Karate visz szinte mindent, amivel érintkezésbe kerül, addig a Mospilan pedig felszívódik, így azokat a rovarokat öli meg, amelyek "beleharapnak" a növénybe. Mivel mindkét szer teljesen eltérően működik, így ha egy rovar például valamiért túl is éli a Karatét (előfordul), nagy valószínűséggel megförmed a Mospilan hatóanyagától. Vagy fordítva. Baktérium és gomba ellen hasonló kombináció például a Score (felszívódó) + Dithane (kontakt), és még hosszan lehet sorolni.
A lényeg az, hogy ha többször egymás után csak ugyanazzal a permetezel, akkor megnő az esélye annak, hogy előbb-utóbb kinevelsz egy ellenálló populációt, amin már nem fog hatni az adott szer. Emiatt érdemes a szereket váltogatni, de lehetőleg odafigyelve arra, hogy ne egy hatóanyagcsaládba tartozó szereket rotálj (pl. azolokat), hanem eltérő család szereit.
A vegesol eres olaj tartalma elég alacsony, erről volt már szó a fórumon.Általánosan elmondható, hogy 3%-os "olaj" lemosót érdemes használni, akár paraffin olaj alapú, akár napraforgó olaj alapú..
Tehát 10 liter vízhez 1dl Vegesol eres + legalább 2 dl "lemosó olaj mint pl Vegarep " így már ér valamit.
Visszatérve picit a bolti eladókra, volt rá precedens, hogy olaj lemosószert kértem, mint Vektafid A és gazdaboltban az eladó 1 liter Nonitot akart adni, és azt mondta ez arra tökéletes.... jah persze nem is nézett hülyének..köszönöm nem és viszlát ennyi elég is volt!
Monilia ellen egyébként nyugodtan használható a Dithane!Kontakt szer de nagyon jó.Egyébként tavaly előtt volt azt hiszem tavasszal brutális jégeső, május környékén ha jól emlékszem, kis kajszi barackok voltak már a fán, brutálisan szétverte a jég, sikerült 12 órán belül lepermeteznem Dithane-nal, és szerencsére nem lett monilia fertőzés, pedig a kis gyümölcsök ki voltak lyukadva, úgyhogy ezért merem monilia ellen ajánlani bárkinek.
A lemosónak vegesol eres-t használtam,nem tudom az mennyire jó szer. Tudom abból is van, bordói lé, nevikén, agrokén, sőt hypós vizet is hallottam már. Hogy jó időben csináltam azt sem tudom. Szölö, barack, körte, meggy, van itthon, de a többség őszi, meg meggy.
Nekem ez a rezisztencia törés nem tiszta. Mit jelent? Ha én az őszi barackot megpermetezem most alfa soloval, utána egy hét múlva ugyan úgy alfa soloval az nem a legjobb megoldás. És a meggyet meg szintén egymás után csak folukur soloval? Mi a hátránya ha egyfajta szereket használok?
Emlékszem nekem adtak folukur solot gyümölcs rothadás ellen is. Szintén őszibarackra.
Jól láttad, a Syngenta felhozatalából nem a Score, hanem a Topas való moníliára. Cserébe a Topas meg nem jó tafrinára. A Folicur Solo jó mindkettőre, de ahogy granov helyesen javasolta, érdemes egy másik készítménycsaláddal rotálni a rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében. Ha a monília és a tafrina a fő célpont és gondolunk a reziszentcia-törésre is, akkor Folicur - Chorus - Score váltásrenddel permetezve kétszer kap moníliára és tafrinára is, ami elég kell legyen, főleg ha megvolt a lemosózás is, és el lett találva a permetezés ideje. Ez utóbbin múlik a legtöbb. Sajnos itt a fórumon is sokszor olvasni, hogy a boltos tanácsára fújják az emberek a felszívódó szereket a még ki sem pattant rügyes fákra, aztán persze csalódottak, amikor a tafrina gyűri a leveleket, meg a moníliától száradnak az ágak.
Nem láttam a score írva, hogy jó monilia ellen. A folicur solot pedig kimondottan moniliára ajánlották, aztán ezért cseréltem. Akkor egyszer szórjak meg mindent Alfa soloval, egy hét múlva pedig folicur soloval?
Sziasztok. Kezd felszaporodni a lótetű a kertemben. Láttam egy jó videót a Picador nevezetű szerről.Mikor kerestem a gazdaboltban,azt mondták vigyek helyette Forcet. állítólag ugyan olyan jó. Tényleg használnak ezek a szerek? Ha szórom akkor mennyire nyírom ki a talajlakókat. Az elpusztult lótetűt ha megeszik a rigók vagy más lesz baja tőle?
Az őszi barack az teljesen virágba van, azt ma mindenképp lefújom. A meggynek kB 25%-a van virágba, van olyan fa ami még bimbós. A boltban score 250-et adták, azt mondták az jó mind a két fajtára. És hogy monilia megelőzésre elég a score. Akkor ha scoret fujok a barackra, meg a kivirágzott meggyre az úgy jó lenne? És kB egy hét múlva megint lefujok mindent scoreval?
A sárga fejet (1.5 mm) használom, a zöldet (1.0 mm) nem próbáltam.
Én 185-186 cm körül vagyok, pont az a 4-5 centi többlet okozza azt, hogy nem passzol tökéletesen a berendezés a méretemhez. Így sem rossz, főleg egy átlagos magyar vagy olasz permetezőhöz képest, de azért a kézi pumpás Marolex Titan 16 eddig az etalon, az tökéletesen passzolt vállban és derékban is.
Igaz, a legtöbb akksinak nem tesz jót, ha tartósan tároljuk töltés nélkül. Én most csak kíváncsiságból szeretném látni, mennyit megy egy töltéssel (3 zöld pálca). Most úgyis sűrűbben permetezek, ezt a pár hetet kibírja fél töltöttséggel.
Most már rá fogok keresni, érdekel ez a téma. Régen használtam Decist, és akkor nagyon elégedett voltam a hatásával. Aztán részben a barackos dolog miatt inkább átálltam a Karatéra, mert az mehet az összes gyümölcsfámra. De valamiért a Decis az én fejemben erősebb szerként él.