Én az őszi ültetésnél is vízbe tartottam picit a vesszőket! A tavaszinál meg fontosabb, hogy megszívja magát vízzel picit, mert a tavaszinál nagyobb esély van a kiszáradásra, ha nem öntözik.
Amiket én vettem oltványok azok alapból viaszozva voltak (parafin?!) így azokat sztem felesleges újra.
Én úgy szoktam ilyenkor, hogy úgy, ahogy van, egyben, kötegelve elföldelem, hogy a paraffinos/oltott rész a föld felett legyen (egy ásónyomnyi földet kell csak kifordítani...)
(nyilván mennyiségfüggő, az ősszel ötszáz oltványhoz kevés volt az egy ásónyom :-) )
kovács zoli az alany gyökér nem tud szétázni , sőt kell neki a nedvesség, a veszőt ne vág vissza csak ha ülteted ,takard le vizes zsákkal , vagy ha visszavágod/két rügy/ parafinba márts be ,ne hogy kiszáradjon a fej! a rügynek nem jó ha vízben áll!
hamarosan megkapom a tavaszi telepitesre a szölöoltványaimat.Nem biztos hogy azonal eltudom ültetni.Szerintetek ha pár napig nem tudom elültetni és vizbe teszem nem lesz semmi baja ugye
Bocsánat de eldobtam a levelet. Semmi gond az én emailom nem titkos írj rá egy bankszámla számot és összeget és azonnal átutalom. Még egyszer köszönöm.
Pont a csemegéknek kell ez az elit körülmény, hogy nem csak vízbe dobom majd földbe. Ez inkább az igénytelenebb fajtáknál válhat be.
Alacsony pára mellett is simán gombás lesz a vessző, ez tavalyi tapasztalat. Gomba ellen természetesen gombaölős fürdővizet vesznek a vesszők. Én személy szerint champion márkájú rezet használok.
Én se vagyok profi, mint mondtam én a sikertelenségeimből tanulok!
Persze ez intenzív körülmény, de ha addig éltetni tudod, amíg a fóliasátorban tudsz 20+ fokot (de ne 30at) csinálni és 70-80%-os párát, akkor abban is megcsinálhatod!
De magában a meleg édes kevés. A páratartalom a legfontosabb amit biztosítani kell.
Tavaly én is iskoláztam 500 vesszőt, lett belőle nyár végére 40 db fekete rizling, olyan hosszú gyökérzetű vessző, mint amelyeket az előbbi képen láthattál. Itt azért április közepétől augusztus végéig volt ideje vegetálni. Ja és a hajtás is a leghosszabb helyen elérte a 15 cm-t... Egész nyáron kapáltam, gyomláltam, hátha lesz belőle valami... Hát ez kb egy nagy semmi.
A delevare-ra is azt mondják nagyon nem akar gyökeresedni, az ablakba pet palackba mégis szépen gyökeret vert.
A tavalyi totál kudarcom és csekély sikerem alapján hoztam össze a gyökereztetőt. De én se nagy üzemet csinálok, ez csak arra kell, hogy magamnak gyökereztessek, de már most kezdem érezni, hogy kicsi a gépezet :/
Amúgy ha a vesszőt én szedem, akkor nézem a bélszövet-fás rész arányát is. Nem tolómérővel mérem nyugi, de ha a bélszövet fele, vagy nagyobb a háncs szövetnek, akkor azt nem szedem meg, mert nagy eséllyel nem bír gyökeret és hajtást is növeszteni, mert csekély a tárolt "kaja".
Szőlőszem:
Alap esetben valóban előbb jönne a hajtás aztán a gyökér, de nekem van pár olyan kapott vessző, ami 3. éves ültetvény metszéséből kapott vessző. A tavalyi vesszők nagyon satnyák voltam amit kaptam (de a szándékot nagyon értékeltem), idén 1 fokkal jobb volt a helyzet, de még kellene 1-2 év hogy minden tőke úgy beálljon azokon a szőlőkön, hogy a nagy könyv szerint mennyen minden a megszedett vesszők esetén.
A lényeg az, hogy nekem pár vessző növesztett közel 15 cm-es gyökeret is, de a rügy az nem hajtott ki egyáltalán :(
Ráadásul pont a piros bakator is így járt, amit már évek óta vadászok sikertelenül...
Azért írtam le ilyen részletesen,hogy megértsd!A rügy nem a víz alatt van.Nem hínár az.A rügy nyakig ül a vízben,és hagyni kell.A rügy alatti szár-rész fog kalluszosodni,és gyökeret fejleszt.Ez elég hosszú folyamat,eltart egy pár hétig is.Amennyiben a víz a rügy aljáig ér,egyszerre hoz levelet,és gyökeret,csak nem egy időben.Előbb a levél jön elő,ami táplálkozik a szárban felhalmozódott keményítőből,és cukorból,és később alakul ki a gyökérzet.Az a lényeg,hogy a víz mindig a rügy aljáig érjen,és legyen állandó meleg /20-25C°/ a víz.
A kétrügyesnél az alsó rügy alatt a palástot vágod meg a vesszővel párhuzamosan a talpalásig le.
A gyökereztető hormont a kertészeti boltban beszerezheted.
Apropó Tintus!jó lenne ha visszaküldenéd a postaköltséget.
Tehát a 4 rügyes vesszőből egy rügyet valamennyi szárral levágtál oltáshoz, a következőt is levágtad szárral és vizbe dugtad,
( a rügy a víz alatt vagy felette van? mert hogy itt honnét vársz hajtást illetve kihajtásT??
aztán maradt egy szárad 2 rüggyel alul egy rügyed maradt amit ki is vakítottál meg alatta meg is talpaltál?
Továbbá " a rügy alatti részen V alakú bevágást készítettem a biztosabb gyökeresedés érdekében." Erről feltennél egy skiccet?
Gyökereztető hormon , ez micsoda? nagyon fontos?
Továbbá: " .Leghamarabb az egyrügyesek hajtottak ki,úgy két-három hét mulva. Most 1-10cm közötti hajtások vannak rajta.Később a gyökerek is megjelennek majd. " tehát a vizbe tett egyrügyes rügye a víz felett volt és az kihajtott a víz alatti részen meg csak sima szár van? hol és hogyan lesz majd itt gyökér?
Azt látod, hogy nagyon kezdő vagyok , ezért a bugyutának tűnő kérdések......nézd el nekem. egy ábra vagy kép sokat javít a megértésen. A 3 vessződ még a hűtőben van. Köszi.
Uccsó kérdés: az így megeredt szőlő már azt termi amiről lemetszették???
Ha megengeditek,a gyökereztetéshez én is hozzászólnék.Tintusnak adtam három jó fajta vesszőt,és aggódik,hogy hogyan gyökereztesse ki.
Én tavaly tavasszal úgy jártam,hogy rendeltem külföldről vesszőket.Sajnos csak sima vesszőket küldtek,mert az EU-ba nem engedik be a gyökerest/mostmár a simát sem/.
A tizen-egy két fajtából csak háromat tudtam kigyökereztetni.Volt olyan fajta,aminek rügye kétezerbe került.Akkor megtanultam,hogy nem szabad későn rendelni sima vesszőt,mert amit március közepén küldenek,az már nem biztos,hogy kihajt,mert "kifújja" magát.
Én sima komposzt földben gyökereztettem,ablak üvegházban,pótfűtéssel.Ez nem vált be.Valószínű azért,mert túl meleg volt "bent".Utólag azt olvastam,hogy 25 C.-nál ne nagyon legyen melegebb.Nálam a dugványok szabályosan "megfőttek".A cserepek közé egy lineális fűtőkábelt tekertem.Ötezerért vettem egy klima boltban,és arra szolgál,hogy leolvassza a klimában a kicsapódó jeget.Hőfokszabályzót is beépítettem.
Most ugyanúgy kaptam értékes sima vesszőket.De mostmár okosabb lettem.Elolvastam az összes ide vonatkozó szakirodalmat,és fórumokat.
A perlit nagyon jó gyökereztető anyag.Agro-perlit néven lehet kapni.Én építőipari P1-es perlitet használtam,mert ez volt itthon.
A kétrügyesnél az alsó rügyet kivakítottam a talpalást kb.1,5-2 cm.-el az alsó rügy alatt végeztem,azért,hogy a rügy alatti részen V alakú bevágást készítettem a biztosabb gyökeresedés érdekében.Ugyanis az első gyökerek közvetlen az alsó rügy alatt jönnek elő.Ilyen barázdát még csináltam a rüggyel ellentétes oldalon is,hogy a gyökereztető hormon ott is kifejtse hatását.
Azért használtam a kétrügyesekhez perlites közeget,mert így a gyökereztető hormont nem mosta le a víz,és a kétrügyes gyökereztetés majdnem 100 %-os eredést ad.
A tejfölös poharakra félbevágott Pet palackot tettem,hogy a felső rügy ki ne száradjon.
Mindezeket-az egyrügyes tálcát,és a kétrügyes poharakat-egy 2 cm.vastag deszkára tettem,és az ablakba a radiátorra helyeztem.Leghamarabb az egyrügyesek hajtottak ki,úgy két-három hét mulva.
Most 1-10cm közötti hajtások vannak rajta.Később a gyökerek is megjelennek majd.Csak arra kell vigyázni,hogy víz mindig legyen alattuk.Amikor az első kacs megjelenik át kell ültetni gyökereztető
földkeverékbe,ami dúsított foszfort tartalmaz.Ilyen lehet a Kecskeméten gyártott "Jó föld".
Az így hajtatott növényeket márc.végén,ápr.elején kinti fóliasátorba rakom,és a májusi fagyok után kiültetem.A növekedés legalább akkora lesz,mintha egyéves gyökeres vesszőt ültettem volna.
A hűtős zacsi nálam (de lehet CSAK nálam) azért nem kivitelezhető, mert: A hűtőnk nem stabil 0-5 fokon van.
A hűtőnk kapacitása sem elegendő, hogy ennyi vesszőt tároljak be A hosszú tárolással csökken az esélye, hogy a vessző jó lesz. (persze ha az oltásra alkalmas akkor dugványra is)
Nekem egyszerűbb hogy a szobában vegetáljon és tutira gyökeresedjen, mint rizikózzak és csússzak egy évet.
A fóliás dolog se rossz dolog, de nekem még csak sztem március végén lesz fólia, de még akkor se lesz benne olyan meleg, hogy kielégítő legyen. Az éjszakai lehülések még nem egy palánta vető időt adnak egy sima fóliasátorban sem. (a sima alatt azt értem, hogy fűtés és extra kütyük nincsenek benne és a légtér is kicsi.)
A szőlőm gyökereztetése nem égető, szerintem megvárom míg a fólia egy szabad sarkába ledughatom a Tőled tanult előkészítés után. Ott meleg is lesz és a fény is természetes lesz. Nincs jelentősége számomra hogy 1-2 hónappal később gyökerezik majd a 3 vessző. Addig a hűtőben van zacsiban. Jó ez így ugye ?
Ahol zacskó van húzva, ott az extra párásítás a cél, hogy léggyökerek nőjenek. Ezt is kipróbáltam, működik!
Ahol nincs vagy nagyon kevés a gyökérzet, ott a vesszőt nem dugtam be mélyen a földbe. Kihasználom, hogy léggyökereket fog hajtani a párában, majd ha elég szépek, feltöltöm földdel és átveszi a rendes gyökérzet szerepét. Reményeim szerint az ilyen gyökerek is jók lesznek, ha a földben megerősödnek.
Ez nagyszerű közérthető volt még nekem is. Tehát a kialakítás után 5-6 napra langyos vízbe teszem és utánna tőzeges morzsalékos földbe tetejére meg lefordított fenekén kivágott flakon. néha megpermetezve a flakon belseje. okés. köszönöm.
Arra most jöttem rá, (hát igen mindig tanul az ember), hogy a 3-4 rügyes szabályhoz ragaszkodni totál hülyeség mivel a változó ízközök változó hosszt adnak. Mostmár tartom magam a közel 30 cm-es hosszúsághoz, ha engedi a vessző. Így a gyökér és a hajtás rész között elég távolság marad, vagyis mélyebbre ültethetek.
Talpalás: Az alsó rügy alatt vágni el közvetlen a vesszőt.
Rügy vakítás: azon rügyeket amiket nem akarok hogy kihajtson, eltávolítom. Erre a legjobb az éles kés, mert ha kapirgálással a mellékrügyek még ott maradhatnak.
Melyik rügyet haggyam: Alap esetben a legfelsőt, de ha úgy látom hogy az nem az igazi, akkor hagyok egyet alatta. Ha kihajt a felső, akkor az alsót eltávolítom. Ha nem hajt ki, akkor örülök hogy hagytam pót rügyet.
Ha nem hajt ki semmi, akkor elgondolkozok, hogy milyen vesszőt kaptam?!
Mindegy hogy gépbe vagy hogyan, de 2 dolgot kellene megoldani:
Meleg, pára.
A meleget egy fűtött szoba adhatja, a párát pedig hogy letakarod a vesszőt egy pet palackal. (a zacskó nekem nem jött be ilyen téren) A pet palackot időnként megpermetezed.
Saját tapasztalat, hogy a vesszőt érdemes 4-6 napig vízben tartani, mert így hamarabb hajt.
A vessző alját talpalod, az alsó rügyeket vakítod, csak 1 rügyet hagysz meg, ami ki fog hajtani.
A földbe én általában lehetőség szerint 1 rügyet teszek, (persze ez a vessző hosszától is függ) mert így nem fog megjelenni gyökérzet a vessző nagy felületén, hanem csak az alján, de ott intenzívebben.
Ha kihajt a vessző akkor a fényről is érdemes gondoskodni. Ezt bízhatod a napfényre egy keleti vagy déli ablakba téve, de ha van növény lámpád az többet ér mint a természetes fény így február végén.
Annyira nem bonyolult, ha van egy hűtőládád amibe azért befér több dolog is 2 pet palacknál, akkor a doboz adott. A fűtést és párásítást beledobod és kész is. Mondjuk nem tudom hogy a hűtőláda mennyire bírt volna ki egy m30as rekeszt megpakolva nyirkos földel.
Viszont valamit nagyon nem jól csinálok, mert a kézben oltásnál sincs kalluszképződés :( ma néztem a teszt szőlő oltásaim és 0.... Nem tudom mit nem csinálok jól, de valamit nagyon nem jól csinálok...
Az első "gépezet" egy picit magasra rúgott, mert nem volt megfelelő célszerszám (kicsi hegesztő, ami nem tekeri meg a vasat hegesztéskor...) A vas ára kb 5000 ft-ból kijött, de ez méret függő. Ha most csinálnám a gépezet ettől sokkal magasabb lenne. (szélesebb nem sokkal, mert éppen úgy sikerült megoldani, hogy az ajtókon befért XD)
Mivel eredetileg nem ez volt a terv, hanem a jelenlegi keltetőnek egy kis testvére lett volna, ezért úgy terveztem, hogy 2 tálcás bújtató legyen. Így a szigetelés (5cmes hungarocel) ebből 10 tábla (50*100 cm-es táblák). Ha minden hulladékot korrekten felhasználtam volna akkor kijött volna ez kb 6-7 táblából, de mivel így túl sok lett volna az illesztés ezért 12 táblát (kb 4000 ft) használtam fel, a nagyobb hulladék meg jó lesz egyéb helyekre. Ezen úgy lehet spórolni, hogy úgy tervezzük a gépezetet, hogy kevesebb hulladék keletkezzen.
Van még az aprólék: Fűtés, növény világítás, festés.
Fűtés:
- kell pár kábel, ez nálam mindig van kéznél valami hulladék, de max 500 ft.
- Kell egy hőfokszabályzó, ide a kínai bőven elég, 1500-3000 ft között van, de mindenképp kell pót alkatrész ehhez: olyan relé ami nem ég be, hőrézékelő. Előbbi 1200 utóbbiból 10 db 600 ft kb. Ebből azért jó a kínai, mert nem kapcsol olyan precízen mint a keltetésre sokkal alkalmasabb szabályzók. Itt a pár tizedes eltérés bőven megengedhető. Ha nem kapcsol olyan gyakran akkor kevesebbet fogyaszt. De kis légtérnél így is tökéletesen tartja a hőt, nincs több fokos ingadozás! (ebay árak)
- A fűtés nálam izzó, ehhez kellett 2 foglalat 2 izzó dugasz alljzat, ez kb 900 ft attól függ hol veszed. (izzóból halogén vagy hagyományos kell!!) (itt is lehet spórolni, hogy a dugaljzatot kiszeded vmi tönkrement háztartási gépből)
- Kellett még ventilátor hogy csak egyenlőbb legyen a hőelosztás. Tegnap vettem egyet újonnan 1600 ft volt (1900-5000 ft áron is mozog itt MO-n), ebay-on 600 ft/db áron is van már, ha időben megveszed sokat spórolhatsz, mert sok idő a szállítás ami amúgy ingyenes. A ventit egy dugasztáp hajtja, amit egy régi sony ericson teló töltője adta. Itt nem fontos hogy 12 voltos legyen, 5-6 volt bőven elég, nem szélvihar kell, csak levegőmozgatás.
Növény világítás: e27-es foglalatba szerelt smd ledekkel ellátott speckó növénylámpa. (kék és piros színű ledek). Promóciós áron 600 ft/db áron vettem, ami pár napja már 900 ft/db ??akciós?? áron volt. De figyelni kell ebay-en és ha ráakad az ember egy korrekt darabra, ahol a kék ledek száma elég magas, (mint kiderült a növekedéshez kék, a virágzáshoz piros led kell, mert a növény ezt hasznosítja.) Nekem 3 lámpa van bent. A legolcsóbb műanyag foglalatot vettem, 180ft/db áron. Kellett egy dugaljzat, ezt tesóm aktív hangszórójából szedtem ki, ami így inaktív lett ^_^
Festés: erre nem jutott időm, de majd veszek jó minőségű festéket és lefestem a vázat.
Fejlesztés: Gyökereztetésnél a a gyökérzónát kellene melegíteni, oltásnál pedig az oltás helyét. Utóbbi simán megoldható ha nem keringetjük a levegőt, mert a hő alapból felfelé száll ezért az oltás helye könnyen megoldható.
Gyökreztetésnél a talajt/gyökérzónát kell fűteni. Ide majd megálmodok valamit amit ha a földbe teszek nem megy tönkre.
