> közel sem biztos,hogy a Benedek rövidülése,hisz az a Benediktusbol származik,vagyis latin egyházinévböl.
Amikor milyennincs azt írta, hogy a Benedek rövidülése, akkor az természetesen úgy értendő, hogy egy olyan névnek a rövidülése, amely a mai magyar Benedek személynév megfelelője az adott környezetben.
Az etimológia szempontjából mindegy is, mivel minden elképzelhető variáns eleje Ben, így mindegyik Ben alakúvá csonkolódik.
> de mivel rövidülés családnevem elsö tagja,az érdekelne,hogy logikusan ezt a hanyadik századra tennéd
Nem tehetjük egyik századra sem. Az ilyen névképződés az Árpád-kortól máig élő. A mai Ferkó, Peti, Jóska stb. nevek mindegyike a Fer, Pet, Jós~Józs rövidülésekből képződött.
Ezek a rövidülések már megvoltak az Árpád-korban is, éppúgy a magyarban, mint a környező nyelvekben. Így nem is a rövidülés az érdekes az időrend és a nacionálé okán, hanem a kicsinyítő képző.
> Kicsinyitö képzö az igaz,de akár ómagyar,török eredetü is lehet.
Ami a –csok kicsinyítő képzőt illeti, az nem lehet ómagyar, sem török, hanem biztosan állítható, hogy középszlovák.
Kelet- és nyugatszlovák, valamint cseh-morva megfelelője a –csek, és a szlovák telefonkönyv nemcsak Benčok-okkal van tele, hanem Benček-ekkel is. Ha átrándulunk még keletebbre, akkor –csuk lesz a domináns forma: a ruszin-ukrán névkincs része a Бенчук (Bencsuk)- A -csik-es változat (rövid vagy hosszú i-vel) a teljes északi szláv térségben gyakori: cseh-szlovák-szorb Benčík, Benčik, lengyen Benczyk, ruszin-ukrán-orosz Бенчик (Bencsik).
Ez a kicsinyítőképző-család egészen pontos nyelvi meghatározást tesz lehetővé. Nem fordul elő a világ más nyelveiben, és a magánhangzó a szlávon belül is spcifikus.
> A Molban több Chok is szerepel oklevelekben
A Bencsok nem összetett, hanem képzett név. Képzőből nem lesz önálló szó, így a Bencsok név -csok végének nincs köze az önálló Chok névhez.
A X. sz. előtti germán és szláv névképzési gyakorlat volt, hogy két egytőszótagos névelemből alkottak egy összetett, ún. kéttagú nevet. pl. Vladi-szláv ’erő-dicsőség’, Hruod-nand ’dicsőség-merész’ De ezeknek a névelemeknek a készlete véges volt, és mindegyiket ismerjük (a Ben és a Csok nem volt köztük). A X. sz. után e két nyelv is felhagyott az összetett nevek képzésével. — vannak még a héber, görög, latin teofórikus nevek, amelyknek egyik eleme Isten megnevezése, pl. Theo-dorosz ’Isten-adta’: ezek is végesek és jól ismertek (valamint sem a Ben, sem a Csok nem az egyetlen isten neve).
A Chok névvel tehát nem vethető össze a Bencsok: a Chokkal azok vethetők össze, akiknek a vezetékneve Csók, pl. Csók István festő.
Nincs jobbágynév. Vannak jobbágy státusú (jogállású) emberek, akiknek vagyoni helyzete sokszor rózsásabb volt, mint némelyik nemesé. A jogállás (nemes-e, vagy jobbágy) nem járt együtt vagyoni jóléttel, s sokszor társadalmi minőségbeli különbséget sem jelentett, bár kétségtelen a jog előtt nem voltak egyenlőek. De ezek a XVI. századtól sokszor nem jártak együtt életmódbeli eltérésekkel.
El kell keserítselek, a magyar köznemesség - akik még az oligarchák és Mátyás idejében is 'királycsinálók' voltak - nos ezek jelentős része, különösen, akik a hódoltsági területen éltek, a török elleni küzdelmek idején kihalltak, ennek több oka volt (akiknek máshol is voltak birtokaik, azok el tudtak költözni, akiknek csak ott, azok elveszítették gazdasági alapjukat, jövedelmüktől megfosztattak, számos középbirtokos család is lesüllyedt.
Később nem is házasodtak anyagi háttér hiányában, jelentős részben elnincstelenedtek, a végvárakban szó szerint éheztek. Ezek megfogyatkozott száma miatt, a nemesi rend sorainak feltöltésére (megerősítésére) a vármegyei élet 'biztosítása' érdekében a XVII. században már a Ferdinándok is, de Lipót különösen nagy számban nemesített - döntő többségben katonai erényekért, olykor-olykor anyagi megfontolásból - olyan polgári származású egyéneket, vagy a várkatonasággal járó adómentesség miatt végvári vitéznek állott jobbágyokat, akik a nemességhez nem kaptak saját magukat eltartani képes birtokokat (belőlük lett a nagyszámú 'hétszilvavás').
Ilyen értelemben a nemesség elnyerése nem jelentett jobb életkörülményeket a vármegyei - viszonylagos - megbecsülés ellenére sem. Számtalan saját portán ülő nemes élt továbbra is ugyanabban a közösségben, gazdálkodni alig tudott - mondjuk nem fizetett adót, de nagyon nem is tudott volna. (lásd. kuriális, armális nemesek)
"közel sem biztos,hogy a Benedek rövidülése,hisz az a Benediktusbol származik,vagyis latin egyházinévböl"
de, s ez nem is a 'nagy valószínűséggel' kategória, hanem a 'biztos'.
A név ráadásul már előbb (korábban) létezett, mint rögzült családnévként a családodban. Egy birtokszerzésnek és a névnek nincs köze egymáshoz, Vszeg korábbi, akár XI-XII sz-i is lehet . A név. Mindenesetre a kereszténység tömeges megjelenése után. Az, hogy a Te családodat mikortól, mióta hívjáj Bencsóknak, az más kérdés.
Olyan is lehet, hogy ebből a Benedekből képzett névvel éltek már szerte-szét jónéhányan Bencsókként (ott, ahol a -csik, -csik képző ebből kicsinyítóképzővel képzett nevet - Benedek fia értelemben - s a Te eleid még valami pogánynévenm vagy más, hasonló keresztény néven éltek.
A családnevek akkor alakulnak ki egy-egy családban (annak egy-egy személyénél), amikor életmódja, körülményei megkövetelték, hogy az egyén 'megkülönböztethető' legyen környezete hasonló nevű egyedeitől. Akár a (lakó)közösség megnövekedett létszáma, akár - mint a nemeseknél - a társadalmi helyzetének jelölésére.
E szükségesség hatására lettek az egyelemű nevek (személynév) kételeműek (családnév+személynév).
Egyébként ez mutatja, hogy ezek a 'nemesek' is (még a középkorban is, tehát a hódoltság elött) többnyire közrendűekből nemesedtek meg, nincsenek, nem voltak - a nemzetségfőkön kívül - ab ovo nemesek. Ez a nemesség is nagyon érdekes, nem homogén, és nem egyszerre Úgymond összeállt ez a társadalmi réteg (osztály) Van itt egy link (van benne egy táblázat/kép ill. a végén a két tanulmány Gericsné+Borosy vélemény adóigazgatási egyedi azonosítóként
Szia! Minden tiszteletem,és elismrésem a tudásodért,de még fárasztanálak egy kicsit. Én nem családfát,csak családnevet kutatgatok. Ritka név az enyém,a legrégebben irásosan fennmaradott formáját keresem. Családnév kialakulásáról én is tudok ezt-azt,tehát valoszinü,hogy nem jobbágynév az enyém,de mivel rövidülés családnevem elsö tagja,az érdekelne,hogy logikusan ezt a hanyadik századra tennéd...közel sem biztos,hogy a Benedek rövidülése,hisz az a Benediktusbol származik,vagyis latin egyházinévböl. A Molban több Chok is szerepel oklevelekben,ezek is szlávok? Szloválok? Kicsinyitö képzö az igaz,de akár ómagyar,török eredetü is lehet. Ha részbirtokkal rendelkezett e család az 1600-as években,hát ettöl régebbi a családneve joval,vagy sem? Mit gondolsz?
Köszönöm az eddigi segítséget,ismét lendületet/és irányt/kaptam a további vizsgálódáshoz.A konkrét magyarországi "nyomok" mellett azonban engem az is érdekelne,hogy lehet-e közünk a világ más területein tapasztalt elnevezésekhez.A Föld 43 országában 171 helyen találtam Taba települést,hegyet,szorost,forrást és egyéb vizeket...Ha a Facebookra kattintok, többszáz Taba nevű személyt "ismerhetek" meg szinte szerte a világban...Találtam Taba játékot,amely még görög eredetű,de a 19.százagban volt népszerű Argentínában...Találkoztam a Taba nyelvvel,melyet Indonéziában /East Makian/kb.20.000 ember beszél...Pápua-Új Guinea és Ausztrália közötti szigeten népszerű a Taba-Naba gyermekdal,melyet ülve "táncolnak" és sok helyen földolgozták /forrás YOUTOUBE/Olyasmi,mint nálunk a "Süss fel nap"...A Fülöp -szigetek világában pedig létezik egy gasztronómiai inyencség,bizonyos Taba-fisch /ez Balatan térségében,Amarines Surban/...Megnéztem,más nyelvekben találok-e "analógiát".Japán nyelvben a taba szó azt jelenti:kéve,köteg,csokor.Lesothóban egy hegyet úgy neveznek: Taba-Tseka,fordítása:Lángoló-Hegy.Talán az araboknál leltem rá a "taba kasi" kifejezésre " szírt,szél" jelentéssel.Mégis a legnagyobb meglepetést az jelenti számomra,hogy egyes észak-amerikai indián nyelvjárásban a Napot úgy mondják:Taba /Uto.Aztecan nyelvcsalád,konkrétan az észak Paiute nyelv/.
Lehet ennyi /százasnagyságrendű / egyezés ? Ezek alapján izgatottan várom az etimológiai megfejtést /ha van/ ill.javaslatokat, tanácsokat a továbbhaladás irányát tekintve./ Építész tervezőként végzem a "kutatást" így rám fér a segítség/Üdvözlettel:Taba Benő
Ad Lidák: Cseh név. Vélhetően a Lid- (< cseh lidé ’nép’, ógerm hlut- ’hangos, híres’) kezdetű összetett cseh, vagy csehesedett német személynevek rövidüléséhez járult az –ák nagyító-rosszalló képző.
> A név semmiképpen sem mondható tipikusnak. Valószínűleg valamilyen más mögöttes formát kell benne keresnünk.
Ott a pont, a mögöttes forma (szerint): cseh-szlovák Lehota ’határ, külterület’. Olyan személyt jelölt eredetileg, aki nem a faluban, hanem annak határában, külterületén lakott. A h > ch, ill. e / o > a változások a német környezetnek tulajdoníthatók, amelyből visszakölcsönzés is történt.
P.S. A spanyol la chata két szó, és annyit tesz ’a pisze nő’. Ebből egyébként sem lenne családnév. Hacsak nem lenne egy La Chata nevű település: amely alig hiszem, hogy előkerül. – De ha akadna is, valamely eldugott dél-amerikai vidéken, Occam-borotvája úgy is vág: az alig valószínűt el kell vetnünk a sokkal valószínűbb miatt. Már pedig a szláv-német-magyar átjárás errefelé sokkal valószínűbb, mint a spanyol/latin(amerikai)-magyar.
> Felvetetted, hogy az " Háda " vezetéknév egy személynévből származott. Ezt a személynevet akkor megrövidítették és adták egy magyar kicsinyítő képző. Azt gondolod, hogy ez lehetséges, hogy az eredeti személynév egy Szláv szóból származott? A következő Szláv szavak közül talán egy?
Ezt olyan kicsi valószínűségűnek vélem, hogy kizárom. A magyar –a kicsinyítő képző nem csatlakozhat csak magyar alaphoz. Ilyen szempontból magyar alap az a személynév is, amelyet magyarok használnak (vagy magyarok közt élő idegenek), de eredete nem magyar.
Emiatt az a szláv tő csak akkor jöhet szóba, ha belőle előbb olyan szláv név lesz, amelyet a magyarok a szlávoktól átvesznek. De ilyen szláv névről – én, aki szláv vagyok – nem tudok. Ezért kizárom.
Aláírás: Egy etimológus, aki korábban entomológus is lehetett volna
De az 1902-esben még nincs benne, ekkor Badin név alatt találhatjuk ugyanazt a települést, vö. <http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtar/1907/kepek/252.jpg>. (A Tri Duby ’Három tölgy’ = TryDuby p. ~ Tridubipuszta külterület alapján [is] azonosítható a két adat.)
A XX. sz. fordulóján elvégzett településnév-rendezés során magyarosították ennek a településnek a nevét is (ezért éppen Bábony is lehetett volna az új magyar név, ha ez jobban tetszett volna az adott névrendező bizottságnak).
A minta vélhetőleg a XV. sz. közepi Bagyon alak lehetett: ennek a feltámasztása volt: ezt kontaminálhatták az addigi Badin formával.
A Bagyon vélhetőleg a szlovák Badin lágy /bagyin/ ejtési formájából áll elő hangrendi hasonulással. A Wadin írt forma (valamikori) bilabilális b miatti b ~ v cserére utalhat.
A Taba esetében egész világosan régi személynév lett családnévvé úgy, ahogy ez „szokott”: valakit Taba-nak neveztek úgy, hogy ez volt az egyetlen neve (a XVI. sz. előtt alsóbb néposztályokban ez tipikus, a XIV sz. előtt pedig a felsőbb néposztályokban is). A leszármazottai az ő személynevét kapták meg a saját személynevükhöz ragadványnévként, ahogy ez néhol még máig szokás. Ebből úgy lett családnév, hogy a ragadványnév a generációk közt is megmaradt, nem képződött új. Végezetül bekerült a matrikulumba és az összeírásokba is, a jozefiánus kor után pedig hivatalos státust kapott.
Az a régi személynevek egyik jellemző tulajdonsága, hogy ma településnévként is megtaláljuk őket: mivel, hogy a korai időkben (a XIII. sz.-ig) a telepítő, vagy neves lakos puszta neve adhatta a település nevét.
Bármi is a régi személynév etimológiája – ennek később nézek utána, ha lesz időm – magyarnak kell tartanunk. Egyrészt, mert magyar településnevet adott, másrészt (és ez fontosabb) a végső –a világosan magyar kicsinyítő képző. Az alapnév, a Tab szintén olyan régi személynév, amely településnévként is megtalálható.
A Tab alapnév etimológiája lehet kun, besenyő, vagy más, ez nem fogja determinálni a viselőjének nemzetiségét. Erről vö. #6823. (Persze az illetőnek azért lehet kun nacionáléja, csak ez a nevéből nem következtethető ki. Magyar, görög, héber névvel is bírhat valaki kun ősöket.)
A Snoj név esetén én visszakérdeznék: hogyan ejtik? A szláv etimológia csak a „külföldies” /sznoj/ olvasat esetén vehető elő. Viszont lehetne „magyaros” /snoj/ ejtésű variáns is, ezt pedig a német Schnoy névvel lehetne összevetni (aminek még nem néztem utána, de a szláv znoj-ból nehezen lenne levezethető).
OFF Engem nagyon feszélyez, ha csupa nagybetűs beírásokkal szembesülök. Lehetne kérnem, kisbetűs írásmódot? ON
Kérdés: a WESZ nem inkább „Weisz” ?
Samu: Régi magyar személynévből lett családnév a bibliai Sámuel név magyarosult rövidüléséből.
Mikó: Szintúgy régi magyar személynévből. Ez a Miklós szentnév Mik rövidülése plusz a régi magyar –ó kicsinyítő képző.
Ugry: Vélhetően a magyar Ugrai ~ Ugray lakosnév összevont formája. Ez egy Ugra nevű településről elszármazót jelöl, illetve nemeseknél a birtok helyét jelölheti. A számba vehető Ugra településnevekhez vö. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=Ugra>.
Koncz: Régi magyar személynévből vagy ragadványnévből. Az elsődleges etimológiája bizonytalan, két lehetőség van: – A német Kunz(e) (< Konrád) személynév magyarosodása. – A magyar konc ’zsákmány; haszon; húsos csont’ köznévből vett régi személynév vagy újabb ragadványnév.
Egy három tucat tagot számláló névlista egészen eltömíti az erre a feladatra szánható kapacitásaimat. Mivel a látszólagos könnyedség ellenére eléggé időtrabló utánajárni a neveknek, így egy ekkora listát nem biztos, hogy fel tudok dolgozni belátható időn belül. Ez a helyzet pedig oda vezethet, hogy ódzkodom a topikra jönni, mert nem szeretek szembesülni azzal, hogy elmaradásban vagyok...
Mindenesetre, most a szokásommal ellentétben visszafelé haladok, s csak azokra válaszolok, amelyek utánajárást nem igényelnek.
MÉLYEN TISZTEL LvT, scasc, milyennincs, Bozonth,
JÓ MAGAM ÉS A BRAZÍLIA MAGYAROK “MAGYAR ÉN IMÁDOM A MAGYAR CÍMERT” KÖZÖSSÉGE NEVÉBEN, NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNJÜK A FÁRADSÁGOTOKAT A VÁLASZOKRA. IGAZÁN LENYÜGÖZÖEK VAGYTOK.
A TOVÁBBI NEVEK EREDETE, JELENTÉSE, ÉRDEKELNE MÉG MINKET: STEHLICK, WESZ,HALCSIK, SAMU, MIKO, UGRY, KONZC.
HÁ VOLT MÁR SZÓ VALAMELYIK CSALÁD NÉVRÖL , AKKOR CSAK MODJÁTOK MEG HOGY HOL.
MARADUNK TISZTELETTEL
Kicsit régebbi kérdésre válaszolva a "Snoj" vezetéknévvel kapcsolatban: eredete szláv; hasonulás révén jött létre a "znoj" szóból aminek a jelentés valami nagyon tüzes, forró
Szia! A 4912-4914 hozzászólásokban ezt már 'kibeszéltük'.
Tekintve, hogy személynév eredetű, az, hogy családodnak kapcsolata lehet-e a megtaláltad forrásokban szereplő Bencsókokhoz, nem igazolható, csak anyakönyveken alapuló családfakutatással. Nem érdemes ezen meditálni, míg ezt kinem deríted. ha eljutsz 1700-as évek elejéig, és a "közelben vagy", csak akkor lehet továbbgondolni.
Ez nem volt akkor egy egyedi név. Egyik személyneven alapuló családnév sem az.
Szia! Rég jártam itt,amatör családnév kutatgató lennék, nevem Bencsok Tibor. Sikrült családnevem irott formáját régebbröl is megtalálnom,mint az 1715.évi adóösszeirás. Pontosabban, a Bencsok család részbirtokos Sopron vármegyei Batiszfalván,a mai Egyházasfalun,ennek irott nyomai maradtak fenn, 1651-1683 között...sajnos bövebben ezen iratokba még nem tudtam betekinteni,másolatot még nem tudtam szerezni belöle, de maga a tény, hogy ez létezik további kérdéseket vetett fel bennem. Nagy a valoszinüsége, hogy az 1500-as évek végén már létezö családnév ez ugye? Esetleg valamilyen nemesi tartalommal,hisz részbirtokos, és család...mi a véleményed? Itt a szlovák környezet kizárva...a Ben rövidülés,de a csok? Vagy chok,tsok mi lehet? Elöre is köszönöm, ha véleményed megirnád. Üdv
Ha jól látom - http://www.gerjen.hu/danis/dan_13.html - Kammerer E. török köri kincstári deftereket is közreadott, azokban érdemes megnézni, hogy jelen volt-e a család a közelben (bármely környékbeli faluban) a török kor idején e névvel.
Mivel a Taba név a XV. sz. közepén már előfordult (másoknál), feltételezhető, hogy létező lehetett e családnál (a Ti családodtoknál) azidőtájt. Nem zárható persze ki egy későbbi névváltás (XVI.-XVII. század), s akkor a defterekben nehezebb kutatni, de hát ott van 'minden' Szekszárdon, ha a közelben laksz, 1-2 nap alatt meg tudod nézni az egészet.
Tatár eredetű név kevés van, az, hogy besenyő eredetűt megőrizzen a család ennyi generáción keresztül, szintúgy kevéssé valószínű. Igaz, hogy besenyők éltek - ha jól emlékszem Fejér megye területén (Észak-Tolna?), de arra jött fel a török jónéhányszor, hol a bal, hol a jobb partján a Dunának, s az igencsak megugrasztotta (vagy elpusztította) a mindenkori lakosságot. Nem véletlen sem a településszerkezete annak a vidéknek, sem az, hogy jelentős telepítések voltak (s ez fontos !) a fenti - első országos - adóösszeírás (1715) után. A családnak ez az ága nem német.
Szia! Ha a www.arcanum.hu/mol keresőjébe beírod, Taba, az 1715-ös összeírásból Gergyenen is -akkor így hívták - (Petrus Taba), Tolnán, de szemben oda át Ordas és Dunapataj településeken is írattak össze e névvel, amit én személynév eredetűnek gondolok. Találsz ott több oklevelet, feljegyzést, amelyek (akár a Diplomatikai levéltárból, akár az Urbáriumokból származik, de mind) e kalózfalvi Taba családra vonatkozik. Ez a család 1746-ban kihalt.
Viszont, ami fontos információ, hogy őket egy 1438-as vizsgálati idézőn dictus Taba (Tabának nevezett, ) említik: Kijelölt királyi emberek: Gregorius de Zepethk, vel Gregorius "dictus" Poka de Ollar, aut Johannes de eadem Ollar, Sin Dominicus "dictus" Taba de Ffanchyka, seu Ladislaus "dictus" Vayda de predicta Ollar,...."
A szövegben, ha jól veszem ki 5 személyt sorolnak fel személyt sorolnak fel, azok közül lesz majd (aut=vagy) valamelyik a
A fenti 3 hasonlóan "ragadványnévvel', illetett, a mi később a családi nevük lesz. Ekkor még fancsikainak említik, a következőben (2. a sorban) mát Kalozfalua-i Thaba János. Officiális. (nagy valószínűleg ugyanarról a személyről van szó, aki a későbbi (elébb Joannas 1438-ban, 1452-ben már János)
A fenti 3-ból a Poka (ha jól emlékszem volt már szó róla, így írás közben nem tudom megnézni) mintha személynév lenne, a Vajda az vojevoda=valamiféle katonai vezető jelentéssel bír. Így a Taba pontos jelentése számomra problémás, mindesesetre elég egyszerű elveken alapult akkor (is) a névadás. S akkoriban igen gyakoriak voltak a személynév eredetű névadások.
Ennyit tudtam. Az 1715-ös előfordulások helyeiből azt gondolom, egy az a 4 család egy család.
Saját családnevem-TABA- jelentését kutatom,úgy látom,itt segítséget kaphatok.171 földrajzi megnevezést és többszáz ilyen alakú nevet találtam a Föld különböző pontjain.Itthon is létezett ilyen nevű falu,de Erdélyben is létezett Taba-szoros.Családunk Gerjenből származik,itt régóta őshonos ez a név.A Danis könyv szerint besenyők vagyunk, a Kammerer-hagyatékban tatár eredetünkről beszélnek.Vajon mit mond a nyelvész?Fáradozását köszönöm: Taba Benő
Felvetetted, hogy az " Háda " vezetéknév egy személynévből származott. Ezt a személynevet akkor megrövidítették és adták egy magyar kicsinyítő képző. Azt gondolod, hogy ez lehetséges, hogy az eredeti személynév egy Szláv szóból származott? A következő Szláv szavak közül talán egy?
Köszönettel vennék minden ötletet vagy információt a Gebri családnév eredetéről. Elkezdtem összeállítani a családfámat és fogalmam sincs mit jelent vagy honnan ered a név. Előre is köszönöm:g_zoli
Ha az ember regionálisan keres (pl: Lachata site:{country-code}), az a benyomása keletkezik, hogy nyugati-szláv név lehet, ugyanis németországra, lengyelországra, szlovákiára, magyarországra van találat, romániára, szerbiára, horvátországra, ausztriára nincs vagy alig.
németeknél és cseheknél létező, osztrákoknál nem tovább szűkíti a kört a szlovák-lengyel régióba.
Ám még így is elég kevés találat van (bár mind jellemzően név), úgyhogy nem biztos, ez csak egy első tipp.
Egyébként még a "van" országokban is csak pár száz találat van, ami lehet olyan szempontból inszignifikáns, hogy elég egy (viszonylag) híres ember ahhoz, hogy ilyen találathalmazt generáljon. Tehát ez csak egy nagyon első tapogatózás.
A név semmiképpen sem mondható tipikusnak. Valószínűleg valamilyen más mögöttes formát kell benne keresnünk.
Segítségeteket kérem. Keresem a Lachata családnév jelentését. (A teljes névre keresve némelyik spanyol szótárban kaptam jelentést.Lehetséges, hogy a név spanyol eredetű?) Előre is köszönöm a segítséget.
