A numizmatika éremgyűjtés beszélgető fórum azzal a céllal nyílt meg, hogy a régi és új pénzérmék, bankjegyek gyűjtői tudjanak itt eszmét cserélni.
Az alaptéma a gyűjtés, rendszerezés, egyes darabok azonosítása, és egy kis pénztörténeti csevej.
Itt lehet bemutatni egyes kérdéses darabokat, kérni a hozzáértők segítségét a beazonosításban, esetleg hozzávetőleges értékelésben.
Miután a reklámozási tevékenység fizetős az index alatt arra legyünk különös figyelemmel.
A fentiektől eltérő, az egymást ingerlő hozzászólások topic rombolásnak minősülnek az ilyenekért tiltás jár.
A Numizmatika címszó alatt pénzekkel, pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudományt értünk legfőképp ehhez tartsuk magunkat.
Jajj, most nézem, hogy X-et írtál én meg évszámra gondoltam. Létezik a kartuson belüli pontozás. Nekem VJN MM-NB veretem amin X előtt-után is, vagy egyik oldalt sincs pont. A kartus két külső oldalán lévő "ecset" is rengeteg variációba létezik. És még sorolhatnánk...
A véleményetekre volnék kíváncsi. Lehet ez gyártási hibás, vagy házi barkács? A peremet nem tudtam lefotózni, de nagyon egyenetlen, nem úgy mint a forgalmi érméknek.
Pontosan ezzel a témával foglalkozik Paksi Gyula, illetve Ujszászi Róbert-Domoki Ferenc cikke Az Érem 2011/2. számában. A lényege, hogy verőtőhibáról van szó. Ha a két verőtő úgy érintkezik, hogy nincs közte lapka, akkor az alsó és felső verőtő kölcsönösen nyomot hagy egymáson, ami aztán az érméken is meglátszódik.
A legalsó képen az 1816-os van a jobb oldalon. Nekem pedig ehhez jobban hasonlít, mint az 1849-esekhez, így én azért nem vetném el az átverés lehetőségét. Pláne, hogy a 16-ost jó sokáig verték.
Nekem is van egy ugyan ilyenem. Ugyan ez a verőtő, pontosan így is néz ki. Holnap majd csinálok róla képet. Az biztos, hogy nem a túloldal "üt" át. Van több olyan példányom is, ami az előlapon (címeres oldalon) a "krajczár" felirat részleteit hozza visszafelé olvasva negatívban. Ebből kiindulva -véleményem szerint- egy már kivert másik érme okozhatja ezeket. Van olyan 48-asom, amin perem van (igaz nem teljes körben), amiről ír a szakirodalom is. Erről mindjárt megkeresem a korábbi fotóm. Erről úgy szól a fáma, hogy utólagosan alakították ki a peremet, vagyis nem átvert érme (próbáltam az 1816-os és a 49-es krajcárral is hasonlítgatni).
És szerinted miért van az, hogy mindegyik ennyire precíz? Szerintem ki sem kerültek a verdéből, egyből tolták őket hengerre (vagy amit használtak, nem ismerem a kor technikáját)
Erre én is kíváncsi lennék. Egy időben volt egy csokorral az ebayen. Pont ilyen, szabályosan egyformán elhelyezett negatív nyomat. Nem ezen a fórumon volt egy kolléga aki ezeket vizsgálta? Vagy lehet egy Érem-ben olvastam. Rákeresek, hátha megtalálom az elérhetőségét.
ok persze nem a piaci értéket írtam, hanem a katalógus értéket (Adamovszky). ha jól emlékszem 32 2 pengő UNC ott 25e EF pedig 9e
pont azért írogatok ide mert tök kezdő vagyok a numizmatika világában - épp a Horthy korszak ezüstjein fizetem a tanulópénzt a vaterás társulatnak :)))
az előző hozzászólásomban szereplő UNC nek hirdetett 32-es két pengőt pl. 10.225-ért vettem .... támaszkodva a katalógus árra mondván, hogy ha felül van becsülve a tartásfoka és EF-aUNC-t kapok UNC helyett, 10-11e-ért még megéri. - hát úgy tűnik nem érte meg :)
hozzáteszem az érme azt gondolom tisztított, de legalább nem polírozott..
10 alatt simán veszel UNC tartásban ha akarsz, csak keresni kell.
szerintem legjobb lenne ha elmennél pl. a pesti börzére, vagy ha nem odavalósi vagy, akkor ami hozzád közel van, és tájékozódnál árakat és tartásfokokat illetőleg.
EF+ az gEF persze.
de azért ezeket élőben kell megtanulni, mert sok esetben a fényképek átb@szósak, direkt olyan fényviszonyok mellett csinálják, ami előnyös. plusz pl. élőben látod a peremet is, és azt hogy volt-e az érme tisztítva, ezeket képről nehéz megmondani.
Amúgy a tartásfokokban nagyjából azonosan ítéljük meg az érmeket. A megadott értékek viszont kicsik furcsák számomra.
38 2 pengő (nem mosolygós) katalógus érték EF/UNC 1500/3000 és a képen látható érménél ezek szerint megállapíthatjuk a rongálás tényét így valahol az 1500Ft-os EF érték alatt kéne hogy legyen
32 2 pengő katalógus érték EF/UNC 9000/25000 - tehát EF-aUNC esetén valahol 10000-11000 között kéne hogy legyen
Megindokolnád ha megkérlek hogy a 38-as esetében miért felfelé a 32-es esetében lefelé tér el a becsült érték a katalógus ártól ?
a másik, hogy a gEF tartásfokkal még nem találkoztam ezért kérlek ezt magyarázd meg (EF+ ra tippelnék:))
A 10 Márka Getto 1,7; 2,6; és 3,4 grammos verzióban létezik. (28,4 ill. a másik két alumínium 28,3 mm) Az első a ritkább: 250 euro-tól indul, az XF már LP. A másik kettő 90-150 euro között.
Nemrégiben olvastam a fórumon a sarló kalapácsos ellenjegyek mellett,hogy valaki majdcsak elkezd horogkereszteset is gyártani.Nemrégiben egy adag tömegpénzt néztem át,és találtam benne egy 1923-as 1 groschent. Az egyik oldalán egy beütést fedeztem fel. Megfordítva látom,hogy a sas csőre alatt egy pici horogkereszt van beütve. Azt szeretném megtudni,hogy valódi-e az ellenjegy,vagy csak valaki próbálkozott ilyennel is, és akár valódi akár nem, mennyit érhet? Amúgy a horogkereszt szép,szabályos. Később esetleg tudok képet is feltenni.
Másik kérdésem az lenne, van egy 1943-as gettó 10 márkám.Úgy olvastam sokat hamisítottak belőle,mert keresett a gyűjtők körében.Honnan tudom megállapítani,hogy valódi,vagy csak egy hamisítvány? Szintén érdekelne,hogy mennyi most az értéke egy ilyen érmének.
Mindig van fent ilyen eredetiként... de ha már feljött.
Van valakinek valami infója, hogy hogyan lehetne biztosan elkülöníteni a korabeli hamisakat a modernektől? X poltúrás hamis, korabelivel találkoztam, az elég egyértelmű darab volt, de XX-ből annyi van mint a nyű. Hol ilyen-hol olyan. Nekem a hamispenzek.hu sem ad elég infót ahhoz, hogy egyértelműen azonosítsam. Olvastam a cigány és török (keleti) hamisítványokról valahol, de képet keveset közölnek...
