Nekem a fűzfa vessző ami nem túl jó dolog, mert nincs is a környéken, meg azzal nem tudok olyan jól kötözni.
De utánanézek a raffiának és a hársfának is.
Minden tippet nagyon köszönök!
Én évek óta bálamadzaggal kötözök, hisz a bálákról lejövő madzagot nem dobjuk ki. Ez jó dolog, csak tavasszal sok a plusz munka vele és mivel bővülget a szőlős, a természetes és gyorsabb módszereket akarom kiaknázni.
Miért nem jó neked a leg hagyományosabb,leg környezetbarátabb szőlőkötöző anyag?A raffia,vagy kötözőhárs.!Kilóra adják,igaz nem olcsó.Elképedve olvasom a cimkéjén :made in Belgium.
Magyarországon nincs elég hársfa.Én hosszú évek óta csak ezt használok,és az ásó nem dob ki a földből műanyagot.
Szerintem nem lehet igazságot tenni a talajuntság tekintetében.Vannak vélemények és tények pro és kontra.Eddig én is lekomposztáltam a venyigét,és azzal/is/ trágyáztam.Semmi nem történt.Tavaly tettem fel képeket a csemege fórumon/468,469/ötven éves tőkékről,ahol roskadásig tele voltak szőlővel,és a 84 éves tulaj a vesszőket összedarabolja,és beforgatja a szőlő földjébe.
Valószínü,hogy Moser az újra telepítésre gondolt,amikor a talajuntságot említette.
A kép a kertből készült, itt sok éven át volt szőlő. A beteg tőkéket már kivágtam. Kapott alapos trágyázást. Több éves pihentetést nem nagyon tudok kivitelezni, de tekintettel, hogy a szőlők túlnyomó része a gondatlan kezelés végett sekélyen gyökeresedtek, így talán a talaj untságot egy erős trágyázással tudom enyhíteni, továbbá a jelenlegi ültetésnél a gyökérzet mélyebben lesz, ahol a szőlő gyökérzete nem nagyon volt.
Erről mi a véleményetek?
A venyigét max kazánba tudom elégetni, szabadban nem, mert közel van a csűr tele szénával és szalmával, úgyhogy nem tüzelünk szabadban sohasem. Majd a szőlőtől távolabb viszem aztán ráér lebomlani ott, ahol semmit sem zavar.
Meg a metszés hiánya végett volt ez a sok venyige is, ha rendes művelésben lesz, akkor számottevően kevesebb venyige lesz, amivel könnyebben boldogulok.
Másik kérdésem mindenkinek:
Tudtok-e esetleg olyan kötözőt ami még ma is elérhető és nem műanyag alapú, vagyis biológiai úton lebomlik, de azért legyen olyan erős, hogy egy vegetációs időt kibírjon.
A lényeg az lenne, hogy a fejművelésű tőkéket megmetszem, de a kötöző madzagot nem vágom el, így a levágott venyigéket egybe lehúzom a karóról és kész is. Jelenleg így a műanyag kötözőt el kell távolítani, mert így azért nem földelném el... Ez pedig sok plusz meló.
Moser azt is írja: "ha olyan szántóföldön iskolázzuk oltványainkat,amelyen már évtizedek óta nem volt szőlő,akkor 60-80 cm.hosszú erőteljes oltványokat kapunk.Ugyanezt a területet a következő évben is szőlőiskolának használva a hajtások rövidebbek 40-60 cm.,a harmadik évben legfeljebb 30 cm.hosszúak lesznek."
Ez a tipikus talajuntság jele,melynek okozói vírusok,baktériumok,gombák,fonalférgek,stb.és minden,ami a gyökeret károsítja.
A venyige visszaforgatása a talajba nem jó,mert az esetleges vírusok,gombák bekerülnek /visszakerülnek/ a talajba.Ugyanúgy nem jó a venyige ,levél,szár,stb.komposztálása sem,mert a kórokozók hosszú évekig életképesek maradnak.Legjobb megoldás az elégetés,és hamuval beszórni az ültetvényt.
Mi pont ezért nem szoktuk belezúzni a venyigét (bár nálunk nincs betegség).
És hasonló okok miatt nem tartom jó ötletnek a spontán erjesztés se, mert nagyban függ az időjárástól a szőlő egészségi állapotától, hogy milyen vadélesztő szaporodik el a fürtön.
Ha jol remlik, Franciaorszag egyes helyein a venyiget elegetik egy ilyen felbavagott femhordoban, aminek kerekei vannak, azzal maszkalnak a sorok kozott. A hamu lukakon kihullik, igy legalabb az asvanyi anyagokat visszaforgatjak. Garantaltan virusmentes megoldas :)
Emlékezetem szerint Prohászka mester írta, hogy a venyige a legjobb trágya a szőlőnek, mert abban minden, a szőlő számára szükséges anyag együtt van. No persze ha össze van darálva.
Egy darabig használtam a trágyázásra, de amióta egyre nagyobb a vírusfertőzés veszélye már nem merem.
Ahol a tőkék lesznek, ott árok szerűen ástam, hogy mélyen lazítsam fel a talajt.
Magamban felosztottam 4 fele ezt a részt, mert közel 500 m2-t felásni kézzel és mellette nem halni meg, nem túl jó dolog :D Sajnos géppel ide nem lehet bemenni, így marad a teljes kézi művelés.
Szerenécsére az előző szőlő olyan hanyagul volt kezelve, hogy sekélyesen gyökeresedett, így a felső kiélt réteget egy mély alapos trágyázással fogom megoldani.
És végül...
Balra: Ilyen volt Jobbra Ilyen lett
Ja és bár nem reklám helye, de venyige ingyen elvihető :)))))
Még én se nagyon fogom tudni megkóstolni. Tavaly tavasszal dugványoztam kormint, illetve az ősszel vettem pár csemegeszőlő fajtát. Remélem jók lesznek. Sokáig én sem akarom takargatni, már nem mond olyan hidegeket.
Azért várd meg más is mit mond. Én tavaly nem mertem kitakarni és nagyon nehezen hajtottak ki... (végül is tanulópénznek jó volt) nem páltak be, de a kitakartakkal szemben kb fele annyira nőttek és sztem a többségnél be se értek a vesszők.
Idén már inkább kitakarom! Ha netán jön valami "idő" akkor dobok rá egy kis gazt vagy szalmát amit a csípős idő után el tudok távolítani.
De idén már inkább egy mobil gyorsan felhelyezhető jéghálót tervezek. Az alap elv megvan, de bízom benne hogy élesben sose lesz rá szükség... Sajnos jövőre se fogok berúgni az idei bortól, mert a tavalyi jégeső nagyon megtépázta a vesszőket... Jégverte vesszőt meg nem hagyok. Talán az ezerjón lesz kóstoló, mert az kopasz metszésnél is hoz valamennyi termést.
Végül is ez az év a telepítés éve lesz, a gyökereztető megint meg van pakolva fekete rizlinggel, de már a csemegék is várják hogy mehessenek üdülni :)
A -2 fok egyáltalán nem árt a ki nem hajtott rügynek. Ha a talaj is tartósan eléri a közel 8 fokot akkor fog hajtani a rügy is. Felénk általában áprilisban hajtanak a rügyek, de a márciusi 0-1 fok már nem kedvez a földben lévő rügyeknek, mert bepálhatnak. Én is takarom lassan kifele, csak még nem volt rá időm. Lassan már a permetezőt is "izzítani" kell. Idén sem hagyom ki a lemosót, remélem spórolok így az éves permetezésnél.
Ma vettem még pár szőlő oltványt, amiket az ősszel nem kaptam. Ha a hétvégén elültetem szerintetek betakarjam valamivel a fagy ellen vagy már nem árt neki? Igazából túl hideget nem mondanak már, max -2 fokot, persze ha lehet nekik hinni.. Az őszi telepítést (és a tavaly tavaszi dugványozást) még nem bontottam ki, az még el van földelve.
Én az őszi ültetésnél is vízbe tartottam picit a vesszőket! A tavaszinál meg fontosabb, hogy megszívja magát vízzel picit, mert a tavaszinál nagyobb esély van a kiszáradásra, ha nem öntözik.
Amiket én vettem oltványok azok alapból viaszozva voltak (parafin?!) így azokat sztem felesleges újra.
Én úgy szoktam ilyenkor, hogy úgy, ahogy van, egyben, kötegelve elföldelem, hogy a paraffinos/oltott rész a föld felett legyen (egy ásónyomnyi földet kell csak kifordítani...)
(nyilván mennyiségfüggő, az ősszel ötszáz oltványhoz kevés volt az egy ásónyom :-) )
kovács zoli az alany gyökér nem tud szétázni , sőt kell neki a nedvesség, a veszőt ne vág vissza csak ha ülteted ,takard le vizes zsákkal , vagy ha visszavágod/két rügy/ parafinba márts be ,ne hogy kiszáradjon a fej! a rügynek nem jó ha vízben áll!
