A numizmatika éremgyűjtés beszélgető fórum azzal a céllal nyílt meg, hogy a régi és új pénzérmék, bankjegyek gyűjtői tudjanak itt eszmét cserélni.
Az alaptéma a gyűjtés, rendszerezés, egyes darabok azonosítása, és egy kis pénztörténeti csevej.
Itt lehet bemutatni egyes kérdéses darabokat, kérni a hozzáértők segítségét a beazonosításban, esetleg hozzávetőleges értékelésben.
Miután a reklámozási tevékenység fizetős az index alatt arra legyünk különös figyelemmel.
A fentiektől eltérő, az egymást ingerlő hozzászólások topic rombolásnak minősülnek az ilyenekért tiltás jár.
A Numizmatika címszó alatt pénzekkel, pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudományt értünk legfőképp ehhez tartsuk magunkat.
Betöltöm mindjárt, persze. Csak szkennelni tudom most, de ha kell elküldöm mailben a képeket róluk. Nekem is csak pár darab X-esem van, elpasszoltam a többit. Nemsokára feltöltöm a vágott képeket.
Jajj, most nézem, hogy X-et írtál én meg évszámra gondoltam. Létezik a kartuson belüli pontozás. Nekem VJN MM-NB veretem amin X előtt-után is, vagy egyik oldalt sincs pont. A kartus két külső oldalán lévő "ecset" is rengeteg variációba létezik. És még sorolhatnánk...
A véleményetekre volnék kíváncsi. Lehet ez gyártási hibás, vagy házi barkács? A peremet nem tudtam lefotózni, de nagyon egyenetlen, nem úgy mint a forgalmi érméknek.
Pontosan ezzel a témával foglalkozik Paksi Gyula, illetve Ujszászi Róbert-Domoki Ferenc cikke Az Érem 2011/2. számában. A lényege, hogy verőtőhibáról van szó. Ha a két verőtő úgy érintkezik, hogy nincs közte lapka, akkor az alsó és felső verőtő kölcsönösen nyomot hagy egymáson, ami aztán az érméken is meglátszódik.
A legalsó képen az 1816-os van a jobb oldalon. Nekem pedig ehhez jobban hasonlít, mint az 1849-esekhez, így én azért nem vetném el az átverés lehetőségét. Pláne, hogy a 16-ost jó sokáig verték.
Nekem is van egy ugyan ilyenem. Ugyan ez a verőtő, pontosan így is néz ki. Holnap majd csinálok róla képet. Az biztos, hogy nem a túloldal "üt" át. Van több olyan példányom is, ami az előlapon (címeres oldalon) a "krajczár" felirat részleteit hozza visszafelé olvasva negatívban. Ebből kiindulva -véleményem szerint- egy már kivert másik érme okozhatja ezeket. Van olyan 48-asom, amin perem van (igaz nem teljes körben), amiről ír a szakirodalom is. Erről mindjárt megkeresem a korábbi fotóm. Erről úgy szól a fáma, hogy utólagosan alakították ki a peremet, vagyis nem átvert érme (próbáltam az 1816-os és a 49-es krajcárral is hasonlítgatni).
És szerinted miért van az, hogy mindegyik ennyire precíz? Szerintem ki sem kerültek a verdéből, egyből tolták őket hengerre (vagy amit használtak, nem ismerem a kor technikáját)
Erre én is kíváncsi lennék. Egy időben volt egy csokorral az ebayen. Pont ilyen, szabályosan egyformán elhelyezett negatív nyomat. Nem ezen a fórumon volt egy kolléga aki ezeket vizsgálta? Vagy lehet egy Érem-ben olvastam. Rákeresek, hátha megtalálom az elérhetőségét.
ok persze nem a piaci értéket írtam, hanem a katalógus értéket (Adamovszky). ha jól emlékszem 32 2 pengő UNC ott 25e EF pedig 9e
pont azért írogatok ide mert tök kezdő vagyok a numizmatika világában - épp a Horthy korszak ezüstjein fizetem a tanulópénzt a vaterás társulatnak :)))
az előző hozzászólásomban szereplő UNC nek hirdetett 32-es két pengőt pl. 10.225-ért vettem .... támaszkodva a katalógus árra mondván, hogy ha felül van becsülve a tartásfoka és EF-aUNC-t kapok UNC helyett, 10-11e-ért még megéri. - hát úgy tűnik nem érte meg :)
hozzáteszem az érme azt gondolom tisztított, de legalább nem polírozott..
10 alatt simán veszel UNC tartásban ha akarsz, csak keresni kell.
szerintem legjobb lenne ha elmennél pl. a pesti börzére, vagy ha nem odavalósi vagy, akkor ami hozzád közel van, és tájékozódnál árakat és tartásfokokat illetőleg.
EF+ az gEF persze.
de azért ezeket élőben kell megtanulni, mert sok esetben a fényképek átb@szósak, direkt olyan fényviszonyok mellett csinálják, ami előnyös. plusz pl. élőben látod a peremet is, és azt hogy volt-e az érme tisztítva, ezeket képről nehéz megmondani.
Amúgy a tartásfokokban nagyjából azonosan ítéljük meg az érmeket. A megadott értékek viszont kicsik furcsák számomra.
38 2 pengő (nem mosolygós) katalógus érték EF/UNC 1500/3000 és a képen látható érménél ezek szerint megállapíthatjuk a rongálás tényét így valahol az 1500Ft-os EF érték alatt kéne hogy legyen
32 2 pengő katalógus érték EF/UNC 9000/25000 - tehát EF-aUNC esetén valahol 10000-11000 között kéne hogy legyen
Megindokolnád ha megkérlek hogy a 38-as esetében miért felfelé a 32-es esetében lefelé tér el a becsült érték a katalógus ártól ?
a másik, hogy a gEF tartásfokkal még nem találkoztam ezért kérlek ezt magyarázd meg (EF+ ra tippelnék:))
A 10 Márka Getto 1,7; 2,6; és 3,4 grammos verzióban létezik. (28,4 ill. a másik két alumínium 28,3 mm) Az első a ritkább: 250 euro-tól indul, az XF már LP. A másik kettő 90-150 euro között.
