:) Vegyes. 15 sor, kb. 15 méteres sorok, tehát nem egy nagy terület. Talán olaszrizling a legnagyobb része, de őszintén szólva még előttem is titkos a pontos összetétel ;) Van benne 1-2 sor csemege is, aminek a nagy részét le szoktuk szedni szüret előtt megenni, borba csak a maradékot tesszük.
Van valakinek tapasztalata bio szőlő védelemben? Őszintén szólva nagyon nem értek az egészhez. Örököltem egy darab szőlőt, a tavalyi évet a gazdaboltok ajánlásával permeteztem végig. Vettem a ridomilt, topast, stb-t. Viszont szeretném, ha kevesebb vegyi anyagot juttatnék a szőlőbe, emiatt keresgéltem a bio művelés után, de nagyon kevés infot sikerült találni. Permetezzek kénnel, rézzel. Hol lehet ilyeneket venni?
Jó lenne összerakni egy permetezési tervet egész évre, előre megvéve az anyagokat. Persze tudom, hogy az időjárás ebbe bele tud szólni, ahogy azt tavaly meg is tette. Sűríteni kellett a permetezéseket. De legalább valami fogódzót találnék, ahol le van írva, hogy ezt ezért, azt azért, ekkor-akkor, ennyit-annyit. Ha nagy gond van, lőjj ezzel vagy amazzal. Ez valamilyen titkos tudás? :) Vagy tényleg csak annyira egyedi minden szőlő, hogy nem lehet általánosságban mit mondani erre?
Nálunk gazdaboltban lehet kapni kb. 15cm hosszúra vágott drótokat, amik lapos papírban vannak "elrejtve". Nagyon vékony benne a drót, nyugodtan a földbe mehet, szerintem egy év után elrohad teljesen. A papír pedig szintén nem marad egyben. Dolgozni viszont marha jó vele, mert megtekered és tart. Metszőolló pedig simán viszi következő évben, ha kell.
Én nem tudok olyan szőlővírusról, ami a venyigével terjedne. A legtöbb kárt okozó nepovirusok (GFLV) pl. biztos nem. Gombák közül a sok gondot okozók (lisztharmat, peronosz, botritisz) szintén nem fognak fertőzni, ha a venyige be van forgatva a talajba. Elvileg persze nem kizárt, hogy van olyan szőlőkórokozó, ami így terjed, de nekem egy se jut eszembe. A ledarált venyige viszont javíthatja a talaj vízháztartását, ami nem hátrány.
A venyige beleforgatása csak 10-30cm mélyen történik. A felszínen kialakulhat esetleg talaj untság, de mivel ezek a szőlők már nem mai ültetések, a gyökérzet sokkal lentebb van, a beforgatott szőlő nem fog talaj untságot okozni.
Ilyen tekintetben a beforgatás csak a gombák miatt okozhat gondot.
Ha ezen a síkon haladok, talán az itthon újra telepítendő kis 500 m2-es terület sem fog nagyon rossz lenni.
Nekem a fűzfa vessző ami nem túl jó dolog, mert nincs is a környéken, meg azzal nem tudok olyan jól kötözni.
De utánanézek a raffiának és a hársfának is.
Minden tippet nagyon köszönök!
Én évek óta bálamadzaggal kötözök, hisz a bálákról lejövő madzagot nem dobjuk ki. Ez jó dolog, csak tavasszal sok a plusz munka vele és mivel bővülget a szőlős, a természetes és gyorsabb módszereket akarom kiaknázni.
Miért nem jó neked a leg hagyományosabb,leg környezetbarátabb szőlőkötöző anyag?A raffia,vagy kötözőhárs.!Kilóra adják,igaz nem olcsó.Elképedve olvasom a cimkéjén :made in Belgium.
Magyarországon nincs elég hársfa.Én hosszú évek óta csak ezt használok,és az ásó nem dob ki a földből műanyagot.
Szerintem nem lehet igazságot tenni a talajuntság tekintetében.Vannak vélemények és tények pro és kontra.Eddig én is lekomposztáltam a venyigét,és azzal/is/ trágyáztam.Semmi nem történt.Tavaly tettem fel képeket a csemege fórumon/468,469/ötven éves tőkékről,ahol roskadásig tele voltak szőlővel,és a 84 éves tulaj a vesszőket összedarabolja,és beforgatja a szőlő földjébe.
Valószínü,hogy Moser az újra telepítésre gondolt,amikor a talajuntságot említette.
A kép a kertből készült, itt sok éven át volt szőlő. A beteg tőkéket már kivágtam. Kapott alapos trágyázást. Több éves pihentetést nem nagyon tudok kivitelezni, de tekintettel, hogy a szőlők túlnyomó része a gondatlan kezelés végett sekélyen gyökeresedtek, így talán a talaj untságot egy erős trágyázással tudom enyhíteni, továbbá a jelenlegi ültetésnél a gyökérzet mélyebben lesz, ahol a szőlő gyökérzete nem nagyon volt.
Erről mi a véleményetek?
A venyigét max kazánba tudom elégetni, szabadban nem, mert közel van a csűr tele szénával és szalmával, úgyhogy nem tüzelünk szabadban sohasem. Majd a szőlőtől távolabb viszem aztán ráér lebomlani ott, ahol semmit sem zavar.
Meg a metszés hiánya végett volt ez a sok venyige is, ha rendes művelésben lesz, akkor számottevően kevesebb venyige lesz, amivel könnyebben boldogulok.
Másik kérdésem mindenkinek:
Tudtok-e esetleg olyan kötözőt ami még ma is elérhető és nem műanyag alapú, vagyis biológiai úton lebomlik, de azért legyen olyan erős, hogy egy vegetációs időt kibírjon.
A lényeg az lenne, hogy a fejművelésű tőkéket megmetszem, de a kötöző madzagot nem vágom el, így a levágott venyigéket egybe lehúzom a karóról és kész is. Jelenleg így a műanyag kötözőt el kell távolítani, mert így azért nem földelném el... Ez pedig sok plusz meló.
Moser azt is írja: "ha olyan szántóföldön iskolázzuk oltványainkat,amelyen már évtizedek óta nem volt szőlő,akkor 60-80 cm.hosszú erőteljes oltványokat kapunk.Ugyanezt a területet a következő évben is szőlőiskolának használva a hajtások rövidebbek 40-60 cm.,a harmadik évben legfeljebb 30 cm.hosszúak lesznek."
Ez a tipikus talajuntság jele,melynek okozói vírusok,baktériumok,gombák,fonalférgek,stb.és minden,ami a gyökeret károsítja.
A venyige visszaforgatása a talajba nem jó,mert az esetleges vírusok,gombák bekerülnek /visszakerülnek/ a talajba.Ugyanúgy nem jó a venyige ,levél,szár,stb.komposztálása sem,mert a kórokozók hosszú évekig életképesek maradnak.Legjobb megoldás az elégetés,és hamuval beszórni az ültetvényt.
Mi pont ezért nem szoktuk belezúzni a venyigét (bár nálunk nincs betegség).
És hasonló okok miatt nem tartom jó ötletnek a spontán erjesztés se, mert nagyban függ az időjárástól a szőlő egészségi állapotától, hogy milyen vadélesztő szaporodik el a fürtön.
Ha jol remlik, Franciaorszag egyes helyein a venyiget elegetik egy ilyen felbavagott femhordoban, aminek kerekei vannak, azzal maszkalnak a sorok kozott. A hamu lukakon kihullik, igy legalabb az asvanyi anyagokat visszaforgatjak. Garantaltan virusmentes megoldas :)
Emlékezetem szerint Prohászka mester írta, hogy a venyige a legjobb trágya a szőlőnek, mert abban minden, a szőlő számára szükséges anyag együtt van. No persze ha össze van darálva.
Egy darabig használtam a trágyázásra, de amióta egyre nagyobb a vírusfertőzés veszélye már nem merem.
Ahol a tőkék lesznek, ott árok szerűen ástam, hogy mélyen lazítsam fel a talajt.
Magamban felosztottam 4 fele ezt a részt, mert közel 500 m2-t felásni kézzel és mellette nem halni meg, nem túl jó dolog :D Sajnos géppel ide nem lehet bemenni, így marad a teljes kézi művelés.
Szerenécsére az előző szőlő olyan hanyagul volt kezelve, hogy sekélyesen gyökeresedett, így a felső kiélt réteget egy mély alapos trágyázással fogom megoldani.
És végül...
Balra: Ilyen volt Jobbra Ilyen lett
Ja és bár nem reklám helye, de venyige ingyen elvihető :)))))
