Gebri: Mivel a magyar Gábor személynév Gáborján előzményének kialakult magas hangrendű Geberjén alakváltozata, így én úgy vélem, hogy a Gebri név ez utóbbi rövidülése lehet –i képzővel. Az –i képző funkciója itt inkább birtokos apanévi lehet, mint kicsinyítő.
Stehlick: Nem a stehlen ’lop’ igéhez kötném, bár nem tudom teljesen kizárni. Én a német Stähling név Stehling írásvátlozatával vetem össze: az –ing > -ig > -ick szóvégi változásra vannak adatok, így ez lehetséges.
A Stählingről azt mondja az irodalom, hogy vagy 1. a német Stahl ’acél’ főnév származéka, vagy 2. az észak-rajna–vesztfáliai Stahle (vagy más hasonló nevű) településssel azonos. Az –ing az 1. esetben leszármazottat (utódot) jelöl, a 2. esetben elszármazottat (onnan áttelepültet). Az 1. esetben a Stahl ’acél’ elnevezést foglalkozásnévként kell értelmezni (azaz acéllal, vas rozsdátlanításával foglalkozó kovácsként), vagy lelki tulajdonságra utal.
Weisz: Ez az olvasta a valószínű, mert így a W-hez illő német etimológia lesz. Ez a gyakori német Wiess, Weiß családnév magyarosodása. Jelentése: ’fehér’, amely hirtelenszőke vagy ősz hajra, esetleg a szokásosnál is világosabb bőrszínre utalhat. Az irodalom szerint egyes német nyelvjárásokban a német Weise ’bölcs’ és Waise ’árva’ családnevek is ilyen alakot ölthetnek.
Kis lehetősége van annak (de teljesen mégsem zárnám ki), hogy a Wesz alak a ritka magyar Vész családnév hibás leírása. Ez a családnév leginkább a magyar vejsze ’rekesztő halászeszköz’ szóból eredhez, így ’halász’ értelmű foglalkozásnévként foghatjuk fel.
Halcsik: kögel nickkel kapcsoaltban már felmerült az északi szláv (cseh-szlovák.szorb-lengyel-ruszin) –csik kicsinyítő képző. Ez esetben is ez járult egy Hal alapnévhez. Ez az alapnév is nyugatiszláv (ezen belül cseh-szlovák-ruszin) és ’kopaszság’-ra utal.
A Bencsok családnévhez keletkezési helyéhez és korai adataihoz, függetlenül attól, hogy ez a kögel-féle család-e avagy másik:
Kniezsa István A magyar és szlovák családnevek rendszere c. művében (1934-1965) a XVI–XVIII. sz.-i gömöri, honti és ugocsai összeírásokat elemezte. Ebben a műben szerepel a szlovák Bencsok név ilyen írásmóddal a szlovák Benedikt ’Benedek’ névből származtatva. NB. Kniezsa megtartja forrásai írásmódját, viszont pontos időbeli elhatárolást a8 3 évszázadon belül) itt nem adott meg.
Van tehát egy három vármegyére korlátozódó biztos adat, ahol előfordul (keletkezhetett), de ez nem zárja ki, hogy más középszlovák vidékeken is kifejlődjék.
> Nem tudom mikor alakult ki a közép-szlovák nyelvjárás, világosan elkülönülve a többitől. Talán LvT segít :)
A középszlovák nyelvjárás fura szerzet, mert a honfoglalás előtt még természetesen nem volt önálló nyelv a szlovák sem, de ennek ellenére a magyarok bejövetele előtti nyugatiszláv-délszláv érintkezés jegyeit a középszlovák őrizte meg. Egyes sajátosságai tehát igen régiek. Adott esetben viszont a –csok / –csek pár magánhangzójának helyén eredetileg jer (redukált mgh.) volt. A jerek eltűnése a X–XIII. sz. közé tehető: ez tehát a terminus post quem, az az állapot, amikor az azonosság felbomlott a különböző szláv nyelvjárások szerint eltérően. Mindenesetre a jerek eltűnése az egyik pont, ahol a középszlovák nagyom markánsan kilóg: így vélhetően ez a terület akkor is differenciálódott volt, amikor a nyugati zsláv nyelvek még nem váltak szét. (Szlovákként nekem az tűnik fel, hogy ez a terület minta egybeesne a pribinai Nyitrai Fejedelemség uralmi területével. De ez nem tartozik ide.)
Viszont én anyai ágon olyan családból származom, akiknek a középszlovák ősei a XVIII. sz. első harmadában költöztek le az alföldre: a Bencsok név itt lent is keletkezhetett (mint ahogy a Bencsik közönséges alföldi szlovák név). Ezt tényleg csak tételes genealógiai kutatás derítheti ki.
Az viszont valószínűnek látszik, hogy a névnek jelentős magyar utóélete lehetett, kiszakadva a szlovák környezetből. Erre utal az -ó megnyúlása, a Magyarországon is gyakoribb, szlovákos rövid –o-s formával szemben.
Hát lehet nehéz eset vagyok,de kb ez érdekel amit most irtál ki ...történés szerint milyen lehetöségek kerülhetnek szóba. Családnév és nem családfa tudom,és senkit meg nem bántva, ezen érdeklödésem azért van, mert nem nevezhetö átlagos,gyakori családnévnek, mint pld. Kiss, Nagy, Kovács, Szabó stb. Ezen esetekben nyilván nem volna értelme ugy boncolgatni e nevet, mint ahogy azt én teszem,és elnézést kérek ha nehézkesen értettem meg magam. Üdv
Nem fárasztás, de tényleg sok időt nyersz vele, ha nem meditálsz, hanem elmész a legközelebbi levéltárba kikéred a nagypapád vagy aki 1895 elött élt apai felmenőd lakókörnyezteének felekezet szerinti anyakönyvét és rászánsz pár napot. Nyersz vele egy évet :))
1715-ig könnyen el lehet jutni, s akkor az megmondja, hogy akkoriban merre éltek eleid. Hontban (hozzá közel), vagy Szatmárban (1 ott is van 1715-ben)? A 4 Hont vm-i településen 6 családfő. Megnézném, az adott települések milyen közel vannak egymáshoz, feltételezhetően egy család. (az is beszédes, hogy az egy szem szatmárin kívül más vármegyei nincs !)
Aztán azt is ki lehet deríteni, (levéltár nélkül) így a gép mellett ülve, pl. az on-line telefoni tudakozóból hogy a Vasban, Sopronban (vm) vannak-e e néven ma élők, feltételezhető leszármazottai amai részbirtokosnak.
A 4912-ben még azt írtad: "Az 1715.évi összeirásban szerepel Hont vármegyében több helyen,vagyis névhasználat terén legalább az 1650-es évekig visszavezethetö lehet,de semmi mást nem tudok róla."
Majd a 6853-ban: "Sikrült családnevem irott formáját régebbröl is megtalálnom,mint az 1715.évi adóösszeirás. Pontosabban, a Bencsok család részbirtokos Sopron vármegyei Batiszfalván,a mai Egyházasfalun,ennek irott nyomai maradtak fenn, 1651-1683 között..."
Arról beszélek, hogy amíg nem tudsz apáról fiúra szálló névöröklést felmutatni magadnak, addig sem az egyházasfalui Bencsók a XVII. század közepén, sem az 1715-ös Hont vmegyeiek neve nem a Te neved.
A 6853-ban kérdezted: "Nagy a valoszinüsége, hogy az 1500-as évek végén már létezö családnév ez ugye?" A 6871-ben írtam: "A név ráadásul már előbb (korábban) létezett, mint rögzült családnévként a családodban. Egy birtokszerzésnek és a névnek nincs köze egymáshoz, Vszeg korábbi, akár XI-XII sz-i is lehet".
LvT pontos 'helymeghatározása' a 6874-ben "Ami a csok kicsinyítő képzőt illeti, az ..... biztosan állítható, hogy középszlovák." mégis azt mutatja, hogy későbbi, nem középkori, hanem vszeg kora újkori névképződéssel van dolgunk. A '-csók' képző ugyanis középszlovák környezetben járult a 'Ben-' csonkolt alakhoz (tőhöz?), s azt is valószínűsíti, hogy ha etnikai értelemben nem eleve közép-szlovák volt, akkor ebbe a közép-szlovák nyelvjárási környezetbe került magyar egyénről lehet szó, aki ott nyerte/kapta a Bencsók elnevezést. S akkor ez épp azt mutatja, hogy előtte máshogy hívták. (lehet, hogy Benedeknek, vagy ebből származó néven, de nem '-csók' volt a neve vége) Ez a elszármazás a közép-szlovák nyelvjárásba viszont csak a török hódoltság kezedete után, azaz a XVI. sz. közepétől volt. Számtalan példa van rá. Tömeges jelenség volt.
Ha mégis az előbbi, azaz nem elszármazásról van szó, hanem eleve szlovák ajkú egyénről, akkor az első előfordulásának esélyét nem tudom. Nem tudom mikor alakult ki a közép-szlovák nyelvjárás, világosan elkülönülve a többitől. Talán LvT segít :) Ez a datálásban segítene, ill. megerősítheti az elmondottakat.
Az, hogy a Sopron/Vas megye határán fekvő településen való birtokszerzés azt mutatja, hogy vszeg katonai erényekért nyerte a birtokot (azért szokták akkoriban) nem mond semmit, attól még lehetett eleve közép-szlovák, de lehetett pár generációt ott élő, de az Alföldről felhúzódott magyarajkú család is. Ugyanis az LvT által a 6880-ban megnevezett "Liptó, Árva, Túróc, Felső-Nyitra, Zólyom, Észak-Bars, Hont (ugye-ugye 1715.), Nógrád, Gömör vármegyék" némelyikébe 'belenyúlt' a török fennhatóság (Hont, Gömör, Nógrád) Mindenesetre AZ a Bencsók család nem egyházasfalui.
Ne haragudj,én csak kérdeztem, tudva azt,hogy nálam tágabb látókörü vagy a témában. Nem is családfát kutatok,csak családnevet,számomra ennek is van értelme,mert ritka név. Annyit tudok,hogy a kettö nem ugyan az, de mivel soha nem esett át, semmiféle magyarositáson, még a divatos idökben sem, ennek van is értelme a számomra. Nekem az is érték,ha a legrégebbröl ránk maradt irásos emlékét megtalálom,nevezett részbirtok is 'csak' abbol a szempontbol értékes a számomra, hogy maga a családnév idöben még messzebbre vezethet...ennek a valoszinüségét szerettem volna tölem a témában okosabb emberektöl megkérdezni,bár görcsösen sem ragaszkodom az irott,vagy iratlan 'szabályokhoz'. A gomb és a kábát nézöpont kérdése...nekem kabát maga a név, hozzá pedig gombokat keresek,melyik lesz a legrégebbi...segitségedet köszönöm, aztán ténleg lehet ,hogy 2 év mulva ismét fárasztalak! Üdv
KissLajos a Csömör helynevet (+ a Somogy-megyei Csömendet) a Chemer személynévre vezeti vissza, amely a 'gyomorrontás, undor' jelentésű főnévből akalkult.
A következő mondat: - Ez utóbbi közszóval azonos eredetűnek tekinti - felesleges, de nem zavaró.
Nem szívesen válaszolok az ilyen kérdésre (a 6885 alapján), pedig van válasz. Mert ez olyan, mint- hogy analógiát mutassak - mikor valaki nem elégszik meg a realitásokkal s messzi kelta meg hun nevekben gondolkodik. Ránézésre. Meg a maga hangzáson alapuló, azokat összehasonlító botcsinálta nyelvészkedése.
Az a család, aki részbirtokos volt - eddig úgy tűnik - semmilyen viszonyban nincs a családoddal. Akkor meg? Egy év műlva megint itt talákozunk, hogy akkor most milyen nemes vagy?
Arra acsaládra nagyon is illenek amit Lipót nemesítési politikája kapcsán az armális, és kuriális nemesekről írtam. Olvasatomban a 30 év azt jelenti, hogy utána elvesztette, netán a Neoaquistica Comissio ténykedése kapcsán (10 %-át meg kellett fizetni egyfajta hadiadó kapcsán a birtok értékének, aki nem tudta, az elvesztette) Vagy kihalt a család.
Ez családtörténet kutatás szempontjából módszertanilag abszolút helytelen. Lehet Neked a kutatás ebben a 'nemesi millióben' ad egy kellemes hangulatot, de félrevezethet. A gombhoz keresed a kabátot.
TISZTELT LVT!
OFF
J NAGYON SAJNÁLOM, FESZÉLYEZETTSÉGED, DE MIT TUDOK CSINÁLNI, A CAPS LOCK GOMB NEM MÜKÖDIK, IGY HÁT MEG KELL MARADNOD A NAGYBETÜKKEL.
ON
NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNJÜK (ÍGY NAGYBETÜSEN) A VÁLASZODAT.
LEHET HOGY VALAMIKOR WEISZ VOLT DE , HOGY A BRAZÍL ANYAKÖNYVVEZETÖ JÓL EL IRHATTA, AZ IS LEHET. AZ BIZTOS!
STEHLICK, NÉMETÜL NEM TOLVAJT JELENT?
ÜDVÖZLETTEL
KissLajos a Csömör helynevet (+ a Somogy-megyei Csömendet) a Ez utóbbi közszóval azonos eredetűnek tekinti. Ez utóbbi a TESz szerint egy (lényegében így ejtett) szláv 'csemer" szó származéka. Bár a TESz itt nehézségeket talál, és mintegy azt sugallja, hogy esetleg fordított a kölcsönzés. A másik verzió, hogy a csömör jelentéshasadással a sömör-ből származik, amely vagy hangfestő eredetű, vagy hosszabb váétozásokon keresztül a szem szóval függ össze.
Ugyanakkor KissLajos említi a Csemernye, Márkcsemernye helyneveket. Ezek eretdetét a fent említett szláv 'csemer' (nek ejtett) szóban keresi (a jelentése 'hunyor', tehát egy növény).
Intuiícióm szerint ez az egész összefügghet. Tehát a sömör, amely vagy hangfestő vagy a szem származéka (vagy - mint a hangfestőknél megesik, mindkettőé), csömör-ré hasadt (a sömör a 'pattanás', a 'csömör' a hányiger - ez összefügghet), először valamiképp (talán hunyorként) nevet adott a Pest környéki városkának, közben átment a szlávban - ez magyarázza a magánhangzó változását, és ott egy patak nevévé vált (Csemernyák, a Laborc jobb oldali mellékfolyója).
> Erdeklödessel varom eszreveteleidet a Csömör nevel kapcsolatosan.
A nyelvi adatok azt mutatják, hogy hangrendi átcsapás (a hangrendváltással való szóképzés) „természetes” iránya az, hogy mély hangrendű szavakból lesznek magas hangrendűek. Fordítva ez igen ritka és mindig alapos magyarázatra és adatolásra szorul.
Emiatt nem lehet a csömör → csomor fejlődési irányt feltételezni, azaz a csömörből magyarázni a csomort.
> Szerbul beszelö ismerösöm szerint lenne kapcsolat a "csemur" es csömör szo között.
Konzultálnom kell az irodalommal a csömör etimológiáját illetően. Én nem találom a csömör jelentését levezethetőnek a csemurból (ha ez a ua. mint az orosz чемур ’erdei szellem’): ez is szükséges feltétele az etimológiának.
De ha úgy lenne is, az a csomor szót és nevet nem érinti, mert a csömör ezzel már önálló szó lett, amely nem hat „vissza” az etimológiai elágazódások független ágaira.
> Egy masik makedoniai ismerösöm szerint egy goranics nevezetu es nem szlav eredetu nep nyelveben
Meg kell mondjam, itt valami félreértés lehet, mert goranics népről én még nem hallottam, pedig e tekintetben műveltnek tudom magam.
Végignézve a netet горанић / goranić, ill горанич / goranič szavakra, azok csak családnevekként értelmezhetők.
Tehát vissza kellene ellenőrizned, pontosítanod a forrásodat.
> ez automatikusan nemességet is feltételez,vagy nem szükségszerü?
Én etimológus vagyok, sajnos ehhez a kérdéshez nem értek. Erre talán milyennincs válaszolhat. Vagy esetleg a Családfakutatás genealógiai „társ”-topikon valaki…
Göblyös: -s melléknévképzős foglalkozásnév a magyar göböly ’hízómarha’ közszóból. tehát olyan paraszt, aki (főként) hízómarhák tenyésztésével foglalkozott.
Hevér: Foglalkozásnév, vö. régi magyar hevér ’bányász’ közszó.
Nagy erdeklödessel es figyelemmel követem az ujabb kiegesziteseket a Csomor / Csomortan(y) nev körul. Szamomra örök tema !
Engedelmeddel megkerdeznem hogy eddig miert nem vetetted fel soha a Csomor nev kapcsolatat/ hasonlosagat a Csömör (Csemer) nevvel. Szerbul beszelö ismerösöm szerint lenne kapcsolat a "csemur" es csömör szo között.
Egy masik makedoniai ismerösöm szerint egy goranics nevezetu es nem szlav eredetu nep nyelveben a csemir/ csemur szo szenet (grillhez valo fat???) jelent.
NB: bocs ha rosszul jegyeztem le a kulömbözö hangokat.
Erdeklödessel varom eszreveteleidet a Csömör nevel kapcsolatosan.
Még valamit szeretnék kérdezni. A tény,hogy részbirtokkal kapcsolatban majd 30 évet átfogva tulajdonnal rendelkezik ez a család, az 1600-as évek második felében, ez automatikusan nemességet is feltételez,vagy nem szükségszerü?
> Szoval nagy a valoszinüsége, hogy a felvidéken alakult ki családnevem,ugye?
A középszlovák nyelvjárások Liptó, Árva, Túróc, Felső-Nyitra, Zólyom, Észak-Bars, Hont, Nógrád, Gömör vármegyék területére esnek: vélhetően itt alakult ki. De ez nagyobb terület, mint a Felvidék.
> hát valoszinü régebbröl származik idöben a családnevem ugye?
Ha úgy véled, hogy nemesek, akkor az egy lehetséges forgatókönyv, hogy a Bencsok a nemességet szerző egyén egyelemű személyneve volt (esetleg a megelőző, vagy a követő generációból valakié). A nemessé válás Magyarországon a XIV. sz-tól már feltételezi a többé-kevésbé állandó családnév létét, hiszen a nemesi család egyenes ága már perképes, így a generációk közt is egyértelműen azonosítani kell.
Göncző: A Gönc helynevet is adó régi magyar Gönc személynév –ő kicsinyítő képzős továbbképzése. A Gönc a német Kunz€ (Konrad rövidülése és kicsinyítése) név magyarosodása. (NB. Az égi szekér Göncöl nevét is ide veszik a továbbkicsinyített német Kunz(e)l formából.)
Csomor: Adat nem volt rá a könyvtáramban. Vélhetően azonban régi magyar személynév áll a hétterében. A Csomortán(y)i kapcsán a #6723-ben előkerült csomor alapszavak talán idevehetők. Összefoglalásul, némileg kiegészítve: 1. A misertatár čumurd (csumurd) szó növénynév ’Faulbeere’ jelentésben, azaz vagy a kutyabenge, vagy a madárberkenye, vagy a zsidócseresznye termése értendő alatta. Ugyanez az etimon köztatárul čomïrt (csomirt).
1/B. Talán az előzővel függ össze a magyar csomor növénynév, amely a mérgező torzsikaboglárka (Ranunculus sceleratus) szinonimája. Ugyanez a név továbbképzése a gyilkos csomorika (Cicuta virosa). (Érdekes, hogy ezek ugyanakkor szőlőfajták nevei is.)
2. Kirgizül a чымыр (čïmïr, csimir) jelentése ’erős, kemény, tömör, sűrű’. Találtam orosz nyelvű hivatkozást, amely szteppei hadjárat során említi egy чeмыр (čemïr, csemir) nevű nemzetség meghódítását.
3. Oroszul a чомор (csomor) ~ чемур (csemur) szó jelentése ’erdei szellem’.
4. Ezek mellett felvethető az is, hogy a Csomor egy magyar Csom- tövű névből magyar –r képzővel továbbképzett név. Ekkor az alap lehet a magyar csoma ’mirigydaganattal járó fertőzőbetegség’, ill. ’csemete (növény)’ közszó.
Trenka: Szlovák név magyarosodása, vö. szlovák Trnka ’kökény’.
Havelant: Úgy vélem, emögött a német Haferland ~ Haberland vezetéknév állhat (esetleg más nyelv – francia? – közvetítésével). Ez a Duden szerint egyrészt képzőtlen lakosnév a hasonló bajor és baden-württenbergi településnevekről, másrészt egy olyan ember ragadványneve lehet, aki zabföld (n. Haferland) mellett lakott. A francia irodalom az Averland névalak kapcsán a holland nyelvre utal ’magasföld’ jelentéssel (ez tehát így szintén lakóhelyre utaló név lehetne, csak a motiváció más).
Podlovenszki: Ezt nem tudom nem Podvolenszki-re javítani. Emögött a szlovák podvoliť ’alávet’ ige áll, illetve ennek más szláv nyelvi megfelelője. A –szki végződés tipikusan lakosnévképző, de idevonható településnevet nem találtam. (Ennek ellenére lehet.)
Ezért inkább arra gondolok, hogy egy Podvolený ’alávetett’ alakú személynév lehet az alap, és a –szki itt apanévképző. Ennek a toldaléknak apanévképzői szerepe leginkább a lengyelben van. Igaz ennek ellentmond az o hangzó, így lehet, hogy lengyel hatásra atipikus cseh vagy szlovák apanév a megoldás. Mindenesetre adatolható a cseh-szlovák Podvolný, ill. a lengyel Podwalny családnév.
Palla: A magyar Pál személynév Pal tőformályához járult az –a kicsinyítőképző (a mgh.-közi l pedig megnyúlt). Ilyenformán régi magyar személynévből vett családnév.
Reke: Jobb híján a német Reck(e) családnévvel vetem össze. Ez a Duden szerint: – ragadványnév a német Recke ’harcos, hős, óriás’ köszóból; – a rîhi ’hatalmas, dicsőséges, gazdag’ előtagú összetett germán nevek rövidülése (pl. Reckert); – képzőtlen lakosnév a Recke településnevek (Észak-Rajna–Vesztfália) után; – lakóhelyre utaló ragadványnév ’sövény’, ’út, ösevény’ értelemben (ilyen helyen lakott az ileltő).
Reisinger, Rajzinger: Német lakosnév a bajorországi, ill. ausztriai Reising, Reißing települések után.
Köszönöm! Szoval nagy a valoszinüsége, hogy a felvidéken alakult ki családnevem,ugye? Levéltári kutatgatás során, 1600-as években családként van nevem megemlitve. Ez most jelentheti azt,hogy kialakult családnév már,vagy csak a család tagjai miatt irodik igy? Azért kérdezem,mert ha kialakult családnév miatt teszik hozzá,hát valoszinü régebbröl származik idöben a családnevem ugye?
Engedelmeddel a gael etimológiát egyelőre félretenném, majd csak akkor vegyük elő, ha az ír-skót ősökre genealógiai tényadat mutat. Ugyanez igaz a látszólagos hindi stb. párhuzamokra.
Én a legnagyobb valószínűségét annak látom, hogy a régi magyar Detre(h) személynév Tetre(h) változata az alap. A név legvalószínűbben, egy Tetre(h) személynévből származó településre utaló lakosnév, vagy nemesi előnév.
Ilyen nevű települést egyet sikerült találnom: a mai Alsódetrehem (ma Tritenii de Jos, Románia) neve 1733 előtt Tetreh volt. Vistai erdélyi helynévkönyve 1368-ból hoz egy Tetrehi Urkund-fi nevű személyt, vö. <http://www.fatornyosfalunk.com/helynevkonyv_-_3._kotet_Q-Zs.pdf>, Szakálos címszó.
De nem zárható ki, hogy más, azóta eltűnt település is viselte ezt a nevet, mint ahogy Detre-alapúból több is van: Detre, Detrefalva, Detrekő.
A régi magyar Detre(h) ~ Tetre(h) személynév a német Dietrich ~ Thidrich ’nép+hatalmas’ személynév magyarososdása.
> Esetleg létezik valamiféle irodalom ami segíthet ennek kiderítésében?
Irodalom lehetne az, amit én még nem néztem meg: Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára: XIV-XVII. század. (Egyéb átfogó munka - tudtommal - nincs, de az átfogó munkákból az „érdekes” nevek ritkaságuk miatt úgyis hiányozni szoltak.)
> engem az is érdekelne,hogy lehet-e közünk a világ más területein tapasztalt elnevezésekhez.
Nincs közötök.
> Lehet ennyi /százasnagyságrendű / egyezés ?
Ezek nem egyezések, hanem azonos alakú hangsorok. A /taba/ hangsor olyan rövid és olyan, minden nyelvben „alapvető” hangzókból áll, hogy ez a hangsor egymástól függetlenül igen sok nyelvben megjelenik. Ebben semmi csodálatos sincs.
Ami a Taba név Tab alapját illeti, Kiss Lajos után azt mondhatom: régi magyar személynév, amely már 1211-ből is kimutatható Thob írásos formában. Mivel rövid név, valószínűleg több eredet eshet egybe: – A görögösített német Theobald ’nép+merész’ név magyarosodott Tobald, Tabald, Tabód formáinak rövidülése. – A bibliai Tóbiás ’Jahve jó’ név rövidülése. – A 1211. év korai hozzá, de talán idevonható a régi magyar Tabaj név is, mint a rövidülés forrása. Ezt általában a kun tobaay ’április’ közszóval vetik össze (de vélhetően más, korábban a magyarokkal érintkező kipcsak-török nyelv is lehet a forrás).
Még egyszer: a név végső etimológiája nem adja meg az ős nacionáléját. A Taba név egyébként is magyar képzés, bármi is a Tab eredete. – Forrásul csak a X. sz-tól a magyarokkal érintkező nyelvek jönnek szóba.
> közel sem biztos,hogy a Benedek rövidülése,hisz az a Benediktusbol származik,vagyis latin egyházinévböl.
Amikor milyennincs azt írta, hogy a Benedek rövidülése, akkor az természetesen úgy értendő, hogy egy olyan névnek a rövidülése, amely a mai magyar Benedek személynév megfelelője az adott környezetben.
Az etimológia szempontjából mindegy is, mivel minden elképzelhető variáns eleje Ben, így mindegyik Ben alakúvá csonkolódik.
> de mivel rövidülés családnevem elsö tagja,az érdekelne,hogy logikusan ezt a hanyadik századra tennéd
Nem tehetjük egyik századra sem. Az ilyen névképződés az Árpád-kortól máig élő. A mai Ferkó, Peti, Jóska stb. nevek mindegyike a Fer, Pet, Jós~Józs rövidülésekből képződött.
Ezek a rövidülések már megvoltak az Árpád-korban is, éppúgy a magyarban, mint a környező nyelvekben. Így nem is a rövidülés az érdekes az időrend és a nacionálé okán, hanem a kicsinyítő képző.
> Kicsinyitö képzö az igaz,de akár ómagyar,török eredetü is lehet.
Ami a –csok kicsinyítő képzőt illeti, az nem lehet ómagyar, sem török, hanem biztosan állítható, hogy középszlovák.
Kelet- és nyugatszlovák, valamint cseh-morva megfelelője a –csek, és a szlovák telefonkönyv nemcsak Benčok-okkal van tele, hanem Benček-ekkel is. Ha átrándulunk még keletebbre, akkor –csuk lesz a domináns forma: a ruszin-ukrán névkincs része a Бенчук (Bencsuk)- A -csik-es változat (rövid vagy hosszú i-vel) a teljes északi szláv térségben gyakori: cseh-szlovák-szorb Benčík, Benčik, lengyen Benczyk, ruszin-ukrán-orosz Бенчик (Bencsik).
Ez a kicsinyítőképző-család egészen pontos nyelvi meghatározást tesz lehetővé. Nem fordul elő a világ más nyelveiben, és a magánhangzó a szlávon belül is spcifikus.
> A Molban több Chok is szerepel oklevelekben
A Bencsok nem összetett, hanem képzett név. Képzőből nem lesz önálló szó, így a Bencsok név -csok végének nincs köze az önálló Chok névhez.
A X. sz. előtti germán és szláv névképzési gyakorlat volt, hogy két egytőszótagos névelemből alkottak egy összetett, ún. kéttagú nevet. pl. Vladi-szláv ’erő-dicsőség’, Hruod-nand ’dicsőség-merész’ De ezeknek a névelemeknek a készlete véges volt, és mindegyiket ismerjük (a Ben és a Csok nem volt köztük). A X. sz. után e két nyelv is felhagyott az összetett nevek képzésével. — vannak még a héber, görög, latin teofórikus nevek, amelyknek egyik eleme Isten megnevezése, pl. Theo-dorosz ’Isten-adta’: ezek is végesek és jól ismertek (valamint sem a Ben, sem a Csok nem az egyetlen isten neve).
A Chok névvel tehát nem vethető össze a Bencsok: a Chokkal azok vethetők össze, akiknek a vezetékneve Csók, pl. Csók István festő.
Nincs jobbágynév. Vannak jobbágy státusú (jogállású) emberek, akiknek vagyoni helyzete sokszor rózsásabb volt, mint némelyik nemesé. A jogállás (nemes-e, vagy jobbágy) nem járt együtt vagyoni jóléttel, s sokszor társadalmi minőségbeli különbséget sem jelentett, bár kétségtelen a jog előtt nem voltak egyenlőek. De ezek a XVI. századtól sokszor nem jártak együtt életmódbeli eltérésekkel.
El kell keserítselek, a magyar köznemesség - akik még az oligarchák és Mátyás idejében is 'királycsinálók' voltak - nos ezek jelentős része, különösen, akik a hódoltsági területen éltek, a török elleni küzdelmek idején kihalltak, ennek több oka volt (akiknek máshol is voltak birtokaik, azok el tudtak költözni, akiknek csak ott, azok elveszítették gazdasági alapjukat, jövedelmüktől megfosztattak, számos középbirtokos család is lesüllyedt.
Később nem is házasodtak anyagi háttér hiányában, jelentős részben elnincstelenedtek, a végvárakban szó szerint éheztek. Ezek megfogyatkozott száma miatt, a nemesi rend sorainak feltöltésére (megerősítésére) a vármegyei élet 'biztosítása' érdekében a XVII. században már a Ferdinándok is, de Lipót különösen nagy számban nemesített - döntő többségben katonai erényekért, olykor-olykor anyagi megfontolásból - olyan polgári származású egyéneket, vagy a várkatonasággal járó adómentesség miatt végvári vitéznek állott jobbágyokat, akik a nemességhez nem kaptak saját magukat eltartani képes birtokokat (belőlük lett a nagyszámú 'hétszilvavás').
Ilyen értelemben a nemesség elnyerése nem jelentett jobb életkörülményeket a vármegyei - viszonylagos - megbecsülés ellenére sem. Számtalan saját portán ülő nemes élt továbbra is ugyanabban a közösségben, gazdálkodni alig tudott - mondjuk nem fizetett adót, de nagyon nem is tudott volna. (lásd. kuriális, armális nemesek)
"közel sem biztos,hogy a Benedek rövidülése,hisz az a Benediktusbol származik,vagyis latin egyházinévböl"
de, s ez nem is a 'nagy valószínűséggel' kategória, hanem a 'biztos'.
A név ráadásul már előbb (korábban) létezett, mint rögzült családnévként a családodban. Egy birtokszerzésnek és a névnek nincs köze egymáshoz, Vszeg korábbi, akár XI-XII sz-i is lehet . A név. Mindenesetre a kereszténység tömeges megjelenése után. Az, hogy a Te családodat mikortól, mióta hívjáj Bencsóknak, az más kérdés.
Olyan is lehet, hogy ebből a Benedekből képzett névvel éltek már szerte-szét jónéhányan Bencsókként (ott, ahol a -csik, -csik képző ebből kicsinyítóképzővel képzett nevet - Benedek fia értelemben - s a Te eleid még valami pogánynévenm vagy más, hasonló keresztény néven éltek.
A családnevek akkor alakulnak ki egy-egy családban (annak egy-egy személyénél), amikor életmódja, körülményei megkövetelték, hogy az egyén 'megkülönböztethető' legyen környezete hasonló nevű egyedeitől. Akár a (lakó)közösség megnövekedett létszáma, akár - mint a nemeseknél - a társadalmi helyzetének jelölésére.
E szükségesség hatására lettek az egyelemű nevek (személynév) kételeműek (családnév+személynév).
Egyébként ez mutatja, hogy ezek a 'nemesek' is (még a középkorban is, tehát a hódoltság elött) többnyire közrendűekből nemesedtek meg, nincsenek, nem voltak - a nemzetségfőkön kívül - ab ovo nemesek. Ez a nemesség is nagyon érdekes, nem homogén, és nem egyszerre Úgymond összeállt ez a társadalmi réteg (osztály) Van itt egy link (van benne egy táblázat/kép ill. a végén a két tanulmány Gericsné+Borosy vélemény adóigazgatási egyedi azonosítóként
Szia! Minden tiszteletem,és elismrésem a tudásodért,de még fárasztanálak egy kicsit. Én nem családfát,csak családnevet kutatgatok. Ritka név az enyém,a legrégebben irásosan fennmaradott formáját keresem. Családnév kialakulásáról én is tudok ezt-azt,tehát valoszinü,hogy nem jobbágynév az enyém,de mivel rövidülés családnevem elsö tagja,az érdekelne,hogy logikusan ezt a hanyadik századra tennéd...közel sem biztos,hogy a Benedek rövidülése,hisz az a Benediktusbol származik,vagyis latin egyházinévböl. A Molban több Chok is szerepel oklevelekben,ezek is szlávok? Szloválok? Kicsinyitö képzö az igaz,de akár ómagyar,török eredetü is lehet. Ha részbirtokkal rendelkezett e család az 1600-as években,hát ettöl régebbi a családneve joval,vagy sem? Mit gondolsz?
